A magyar ifjúsági labdarúgás aranykora: az 1984-es Eb-győztes válogatott

Idén 40 éve, hogy a Bicskei Bertalan vezette magyar U18-as fociválogatott megnyerte a Szovjetunióban rendezett korosztályos Európa-bajnokságot. Az aranyérmes magyar utánpótlás-válogatott az 1984. június 3-i döntőben a Szovjetunió ellen kivívott 3:2 arányú győzelem után. Ez a győzelem különösen nagy eredménynek számított, tekintve, hogy a mieinket hazai pályán sem tartották esélyesnek a tornán való jó szereplésre.

A korosztályos tornák története és a magyar ifjúsági labdarúgás sikerei

Amikor a II. Világháború után Európában az élet minden területén mindenhol a megbékélés szelleme vált uralkodóvá, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is mindent megpróbált elkövetni a maga eszközeivel, hogy saját területén is hozzájáruljon az ellentétek elsimításához. A feladat apostola Sir Stanley Rous, egykori világhírű játékvezető, az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) akkori első titkára lett. Minden erejével támogatta a kivitelezhetőnek tűnő elképzelést, ennek köszönhetően a FIFA már 1947-ben odaítélte Angliának az első rendezés jogát. Az előzetes tervek szerint Anglia rendezhette végül az elsőt, az adminisztratív akadályt akkor még nem sikerült elhárítani, így a rendezvény a versenynaptárban szabadon hagyott húsvéti szünetre esett. Az első ilyen eseményt 1977-re írták ki, a rendezési jogot Tunézia kapta, összhangban azzal a FIFA direktívával, hogy a futball harmadik világa is előtérbe kerüljön, intenzíven bekapcsolva az ismeretlen országokat a világ labdarúgásának vérkeringésébe.

A magyar ifjúsági válogatott már az 1950-es években is ért el jelentős sikereket. 1953-ban és 1960-ban Ifjúsági Torna győztes is volt a csapata. 1953-ban a tornát kapott gól nélkül hoztuk le, a gólkirályi címet pedig Karácsonyi György, a Vasas hátvédje nyerte el, 7 góllal. Az április 6-i döntőben pedig mi vertük a fiatal plávikat 2:0-ra Karácsonyi és Tichy góljaival. Csapatunk a Balogh (Bp. Haladás) - Rajna (Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) - Szabó (Kinizsi), Nagymáté (Kinizsi) - Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Szimcsák (III. ker. Textilfestők), Karácsonyi (Ganz Vagon), Tichy (Bp. Lokomotív) összeállításban lépett pályára. Összességében, miután FIFA-rendezvényről beszélünk, és Argentína is szerepelt a tornán, így nem hivatalosan ifjúsági világbajnoknak is mondhatták magukat fiaink. A kupát Irtási Ferenc csapatkapitány, a Vasas labdarúgója, személyesen Sir Stanley Roustól vehette át.

Az európai szövetség ezért döntött úgy, az 1981-es évtől a selejtezők immáron EB-selejtezőknek minősülnek, az eddigi UEFA Ifjúsági Torna pedig hivatalosan is az ifjúsági labdarúgó EB nevet kapja.

Az 1984-es Európa-bajnoki győzelemhez vezető út

Az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokságot megelőzően a gárda egy pulai nyolccsapatos tornán az utolsó helyen végzett. Kovács Kálmán alelnök hozzáfűzte, az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokságot megelőzően a gárda egy pulai nyolccsapatos tornán az utolsó helyen végzett, ezt követően azonban Bicskei Bertalannal keményen kezdtek dolgozni, s végül megnyerték az Eb-t. Az Eb-győztes ifi válogatott csapatkapitánya, Kovács Kálmán a következőképpen emlékezett vissza erre: "A döntőig vezető út nekem az előző év szeptemberében kezdődött egy pulai nemzetközi tornán, ahol nyolcból nyolcadikok lettünk. Akkor Bicskei Bertalan azt mondta, hogy „na jó, akkor kezdjünk el dolgozni”, és onnantól kezdve az Eb-ig minden vasárnap, hétfő és kedd olyan edzésekkel telt a Szoborparkban, amik után nagyon nehéz volt regenerálódni. De nagyon jó munkát végeztünk, és utána sikerült megnyernünk egy sokkal rangosabb tornát."

A magyar utánpótlás-válogatott az ifjúsági kontinenstornára a Románia elleni Eb-selejtezőn aratott kettős győzelemmel jutott ki. Az első meccsen kimondottan gyenge játékkal tudott nyerni 1-0-ra Oravecz késői góljával Csepelen. "Az első meccsen nem igazán játszottunk acélosan. Akkor mindenki azt gondolta, hogy ez a csapat elbúcsúzik, de kint Romániában is sikerült nyerni, és úgy gondolom, hogy ott már jól játszott a társaság és kijött az a munka, amit beletettünk. Az a győzelem rázta össze a csapatot. Nagy siker volt" - kezdte lapunknak adott interjúját Kovács Kálmán.

A felkészülést nehezítette néhány kulcsjátékos hiánya. A nyolcvanas évek fehérvári kiválósága, Csucsánszky Zoltán azonban a sorsdöntő visszavágón, sőt a tornán sem lehetett ott, mivel a családja úgy döntött, hogy a közelgő érettségi vizsgák miatt nem engedi el a középpályást a Szovjetunióba. Halápi László szintén hasonló indokok miatt maradt távol, ami után Bicskei Bertalan a Népsportban üzent, mondván a játékosok középiskolai jegyei aligha a négynapos válogatott hiányzás miatt romlottak le. Kovács Kálmán alelnök hozzáfűzte, az egyik sarkalatos pont a labdarúgás és az oktatás kapcsolata, amelyet nagyon fontos lenne szorosabbra fűzni.

Bicskei Bertalan nagyszerű keretet alakított ki, amely végig remekül küzdött egymásért és Magyarországért. Berci bácsi a fizikai felkészítés mellett a játékszervezésben is erős volt, ennek köszönhetően tudtunk annyira szervezetten és összeszokottan játszani, ami abban az időben meglepő volt. Az ifjúsági csapatok akkoriban ösztönszerű játékot játszottak még, nem volt ennyire tudatos a taktika, mint manapság. Az is hozzátartozik, hogy Bicskei az 1965-66-os korosztályhoz az Eb előtt felhozott négy játékost, Petry Zsoltot, Kovács Ervint, Vincze Pistát és az Orovecz Gyurit a fiatalabbaktól.

Az 1984-es Ifjúsági Európa-bajnokság

A torna 1984. május 25. és június 3. között zajlott a Szovjetunióban, 16 csapat részvételével. Bicskei vezetésével, az akkori 18 éves játékosokból álló csapattól senki sem várt aranyérmet az Eb-n, sőt már a csoportból való továbbjutásnak is mindenki örült volna. Senki sem tartott minket esélyesnek akár a csoportból való továbbjutásra is, nemcsak külföldön, de még idehaza sem.

A csoportmérkőzések és az egyenes kieséses szakasz

A Bicskei-csapat Csehszlovákiával, Svájccal és a futball nagyhatalomnak akkoriban még nem számító Spanyolországgal került egy csoportba. A május 25-29. között Minszkben játszott csoportmérkőzéseken a magyarok álomszerűen kezdtek. A magyar válogatott a D-csoportban Csehszlovákia (3-0), Spanyolország (2-1) és Svájc (1-0) válogatottjával küzdött meg, magabiztosan, pontveszteség nélkül, egy kapott góllal csoportelsőként jutott tovább az egyenes kiesési szakaszba. A 16 csapatos tornán csak a kvartettek győztesei jutottak tovább, vagyis az U18-as magyar válogatott egyből a legjobb négy között találta magát, ahol a bolgárokat, olaszokat és dánokat legyőző lengyel csapattal találkozott.

1984-es U18-as Európa-bajnokság - Magyarország eredményei

Az elődöntő és a történelmi döntő

Mindkét elődöntőt június 1-én, Moszkvában rendezték. A június 1-jén Moszkvában játszott elődöntőben aztán a magyar gárda Lengyelország ellen Kovács Kálmán és Zsivóczky Gyula találataival 2-0-ás győzelmet aratott, ezzel bejutva a döntőbe, ahol a szintén veretlen, a négy között Írországot búcsúztató házigazda szovjetekkel kellett megmérkőzniük.

A finálét június 3-án, a Luzsnyiki-stadionban rendezték, 80 ezer tomboló szurkoló előtt. A csapat nagy része az előtte álló hosszú pályafutás alatt soha többé nem lépett pályára ennyi ember szeme láttára. A fináléban aztán 80 ezer néző a nagy Szovjetunió sikerére áhítozva hazai sikert várt, ezzel szemben a rendes játékidőben, majd a hosszabbításba sem született gól, így jöhettek a tizenegyesek. A döntő legnagyobb izgalmai a végjátékra maradtak, ugyanis a rendes játékidőben, valamint a hosszabbításban sem esett gól, így következhettek a büntetők. A tizenegyespárbajnál az első kettőt ugyan kihagytuk, de a magyar csapat kapusa, Petry Zsolt hőssé vált, miután három lövést is kivédett. Végül Kovács Ervin a hálóba lőtte a 3-2-es végeredményt beállító, Európa-bajnoki címet jelentő gólt.

A büntetőpárbaj részleteiről: Jönnek a tizenegyesek. Hudozsilov berúgja, de a nagy kedvenc, Kovács Kálmán kihagyja - nem oda rúgta, ahova Berci mondta neki. Aztán Petry kifogja Tatarcsuk lövését, de Keller is hibázik, s mivel aztán Ivanauskas belövi, már 2-0 nekik. Szerencsére Pintér szépít, s aztán Zsolt kivédi Gorilij lövését és így visszajön a remény. Zsivóczky kiegyenlít, 2-2 az utolsónak vélt sorozat előtt. Az ötödik párharcban Kuznyecov a bal kapufa külső élét találta el, de hibázott Vincze is. Következnek a hatodik lövők. Petry szenzációs, harmadszor is véd, kiszedi Szpelnyikov lövését. Így 2-2-nél következik Kovács Ervin. Arra már alig valaki emlékszik, hogy hova rúgta a labdát, arra viszont velünk együtt mindenki, aki látta a meccset, ahogy hatalmas karkörzéssel rohanva ünnepli az Eb-aranyat. Az összes magyar játékos, edző, technikai segítő, mindenki egyetlen kupacban fetrengett a Luzsnyiki gyepén. Petry kivédte a szovjetekét, Ervin pedig magabiztosan berúgta a sajátját, majd elkezdett futni visszafelé, és a karjával körözött. Petrynek is köszönhetjük, hogy csupán egy gólt kaptunk, sőt neki is köszönhetjük, hogy a döntőben kivédett három büntetőt a tizenegyesbárbajban.

A keret és a Bicskei-csapat öröksége

Az 1984-es Eb-győztes válogatott kerete:

• Petry Zsolt (MTK)
• Szeiler József (FTC)
• Takács József (DVTK)
• Haáz Ferenc (FTC)
• Pintér Attila (Salgótarján Síküveg)
• Szélpál László (SZEOL AK)
• Keller József (Nagykanizsa)
• Deák Sándor (FTC)
• Kovács Ervin (Újpesti Dózsa)
• Krizán Sándor (Nyíregyháza)
• Orovecz György (MTK)
• Csoboth Róbert (PMSC)
• Vincze István (Tatabánya)
• Zsinka János (Volán)
• Kovács Kálmán (Budapesti Honvéd)
• Zsivóczky Gyula (FTC)
• Zvara József (Vasas)

Az aranyérmes magyar ifjúsági válogatott tagjai között voltak: (álló sor balról-jobbra) SZTANCSEK János edző, BAKDA László csapatvezető, BICSKEI Bertalan ifjúsági szövetségi kapitány, ZSIVÓTZKY, PINTÉR, ZVARA, HAÁZ, SZÉLPÁL, TAKÁCS, KOVÁCS Ervin, KRIZÁN, SZEILER, PETRY, PISKY Eelemér edző.

Bicskei Bertalan irányításával lett Európa bajnok az ifiválogatott 1984-ben. Játékosként a Fradiban nevelkedett kapusként, majd a Honvédban és az MTK-ban szerepelt az NB-I-ben. Pályafutása után edzőként az MTK utánpótlás csapatánál kezdett, később az MLSZ-nél dolgozott, ahol talán legnagyobb sikerét érte el az Eb sikerrel. Piski Elemér az MTK-ban évekig utánpótlásedzőként ténykedett, ezzel párhuzamosan volt edzője az ifi válogatottnak is. Az Eb-győzelem után lett szövetségi edző, később külföldön dolgozott, ahonnan hazatérve felnőtt csapatnál is kapott feladatokat.

A játékosok későbbi pályafutása

A csapat tagjai közül többen is sikeres karriert futottak be később. Felfedezték őket az NB I-es csapatok edzői, a Fradi például nyáron leigazolta Pintért, Kellert és Zsinkát a már meglévő korosztályos válogatott játékosai mellé. Ráadásul ebből a csapatból később sokan meghatározó játékosai lettek a felnőtt válogatottnak is. Többek között Kovács Kálmán 56-szor, Petry Zsolt 38-szor, míg Pintér Attila 20 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben. Ketten összesen negyvenszer voltak válogatottak.

• Petry Zsolt: Az MTK-ban mutatkozott be az NB I-ben, majd védett a Videotonban is, később külföldön több klubban szerepelt komoly sikerekkel. Jelenleg kapusedzőként dolgozik a török első osztályban szereplő Samsunspor csapatánál.
• Szeiler József: A Ferencváros saját nevelésű kapusa, majd Várszegi Gábor időszakában az FTC ügyvezetőjeként is dolgozott.
• Haáz Ferenc: A Fradi védőjeként mutatkozott be az NB-I-ben, később az első csapat technikai vezetőjeként segített élete klubját.
• Takács József: Diósgyőrben debütált az NB-I-ben, idővel a magyar futballban sok területen dolgozott, éppenséggel edzőként, menedzserként és vezetőként is.
• Pintér Attila: A Fradi játékosaként lett NB I-es futballista, éveket szerepelt a zöldeknél, ekkor nem lett bajnok, de később edzőként igen. A kispadon szép sikereket ért el, sőt, szakvezetőként a szakma csúcsára is jutott, hiszen szövetségi kapitánynak nevezték ki.
• Szélpál László: Szegeden lett ifiválogatott és ismert futballista, majd fiatalon az Újpestből vonult vissza súlyos gerincvelő sérülés miatt. Rövid, de annál eredményesebb pályafutása alatt Újpesten a lilákkal egy bronzérmet és egy bajnoki címet szerzett.
• Krizán Sándor: Szabolcsi gyerekként a Nyíregyháza Spartacus csapatából válogatták be, majd nagyon fiatalon, szívproblémák miatt abba kellett hagynia a labdarúgást. Több egyesületben dolgozott technikai igazgatóként, sportigazgatóként, edzőként és játékosmegfigyelőként, mint ahogy megyei igazgatóként segítette az MLSZ munkáját is.
• Keller József: A Nagykanizsai Olajbányász balhátvédjeként kapott meghívót az ifiválogatottba, az FTC 1984 nyarán, az Eb-győzelem után igazolta le, ahol aztán a klub örökös bajnoka, 1989-ben pedig az év labdarúgója lett.
• Deák Sándor: Álmai klubjában, az FTC-ben mutatkozott be az NBI-ben. Nagy tehetségét nem sokáig tudta megmutatni, egy kuvaiti klub elleni edzőmeccsen súlyos térdsérülést szenvedett, karrierje ezzel korán kettétört.
• Kovács Ervin: Újpesten mutatkozott be az NB I-ben, később játszott a Honvédban is, majd mindkét klubbal bajnoki címet is ünnepelhetett.
• Zsivóczky Gyula: A Fradi saját nevelésű játékosaként az Üllői úton mutatkozott be az NB-I-ben, később több élvonalbeli klubban is játszott. Pályafutása után edzőként dolgozik felnőtt, illetve utánpótlás csapatoknál.
• Vincze István: Fiatalon, a Tatabánya csatáraként debütált az NB I-ben, majd profi játékosként Leccében Antonio Conte csapattársaként szerepelt, a Napoli edzőjével máig baráti kapcsolatot ápol.
• Csoboth Róbert: A Pécsi MSC csapatába játszotta első felnőtt NB-I-es mérkőzését, később szerepelt külföldön is. Fia, Csoboth Kevin elérte, hogy a felnőtt válogatottban bemutatkozzon, ezzel édesapja álmát valósította meg.
• Zvara József: A Vasas jobbszélsőjeként mutatkozott be a honi élvonalban.
• Zsinka János: Több NB I-es csapatban is megfordult, az Eb után őt is a Fradi igazolta le, kivételes gyorsaságával profiként külföldön, Portugáliában is kipróbálhatta magát. Játékos pályafutása után edzői és technikai vezetői feladatokat végzett, például a Ferencvárosban is.
• Orovecz György: Az akkori ifiválogatott legfiatalabb játékosa az MTK csapatában nevelkedett, ott is játszotta élete első felnőtt NB I-es mérkőzését. Kanadában él több mint húsz éve, ahol nem szakadt el a focitól sem.
• Kovács Kálmán: Az Eb-győztes válogatott csapatkapitánya. A Honvéd csapatában nevelkedett, ott teljesedett ki pályafutása és vált legendává. Később az Auxerre csapatába igazolt, ahol francia bajnokságban egy találat híján gólkirályi címet szerezhetett volna.

A siker fogadtatása és utóélete

Némileg magányosan engedték el, majd ünnepelve fogadták a magyar ifjúsági válogatottat az U18-as labdarúgó Európa-bajnokság után. A fent említett csendesebb „elbocsátást” jól mutatja, hogy idehaza sem sorolták az esélyesek közé Bicskei Bertalan együttesét, így aztán az újságírók sem kísérték el az ifiválogatottat a tornára, mindössze Lakat T. Károly tudósította a Képes Sportot. A győzelem után a csapatot nem fogadták hatalmas ünnepléssel, ami kissé magányosnak tűnt az elengedéshez képest. Azonban a játékosok és a vezetők is büszkék voltak az elért eredményre. Elbert Gábor, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára kiemelte: ez a győzelem akkoriban nagyon jól jött a magyar sportnak, hiszen néhány hónappal a torna előtt derült ki, hogy Magyarország nem képviselteti magát az 1984-es Los Angeles-i olimpián.

Negyven év távlátatból azonban Kovács Kálmán úgy érzi, sokkal jobban is megbecsülhette volna akkoriban ezeket a sikereket. "Amikor az ember egy bizonyos élethelyzetben van, akkor mindent természetesnek vesz. Úgy éreztem, hogy mindegy, hogy Mexikóban, vagy Vecsésen van a meccs, természetesnek vettem, hogy focizunk. Utólag már úgy gondolom, sokkal jobban értékelhettem volna ezeket a pillanatokat."

Bicskei Bertalan emléke és a hagyományőrzés

Őrzik a legendás Bicskei Bertalan emlékét. Az egykori kapitányt nem felejtették el játékosai, május 25-én 12. alkalommal rendezték meg a Bicskei Bertalan Emléktornát, ahol megünnepelték a legendássá vált magyar futballsiker 40. évfordulóját. Hozzátette, Bicskei Bertalan emlékét is méltóképpen akarják ápolni, a 2011-ben elhunyt tréner ugyanis nemcsak futballistát, hanem embert is nevelt belőlük. Ezért is ért el a keret minden tagja valamit a profi futballban akár játékosként, akár sportvezetőként - hangsúlyozta.

A győzelem emlékére a csapat tagjai és vezetői évek óta megünneplik a sikert. Krizán Sándor általában a szabolcsi Vásárosnaményben szervezte a küldöttség éves találkozóját - sajnos az évek múlásával a vezetők közül egyre kevesebben tudtak megjelenni, a halálesetek megrázták a keret tagjait, akik azonban továbbra is minden évben összejönnek. Erre idén formabontó módon nem Szabolcsban, hanem június 13. és 15. között Szombathelyen kerül sor, méghozzá utánpótlás torna keretében, amelynek fénypontjaként pályára is lép az 1984-es Eb-győztes csapat.

Megalakult a Bicskei Európa-Bajnokai 84 elnevezésű egyesület, amely a magyar futball segítését tűzte ki célul. Az egyesület szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján Szeiler József elnök elmondta, a Bicskei Bertalan által irányított, 1984-ben ifjúsági Európa-bajnok csapat 17 játékosa olyan szellemi tőkével rendelkezik, amelynek felhasználásával szeretnének visszaadni valamit a magyar labdarúgásnak - elsősorban az utánpótlás területén, hiszen a legnagyobb sikereket ott érték el. "Nem akarunk senkinek üzengetni vagy ajánkozni, de talán ennek a tizenhét játékosnak a közös álláspontjára fel fognak figyelni, mi pedig nagyon szívesen segítünk annak, akik ezt igényli" - mondta Szeiler József.

A '84-es siker hatása a felnőtt válogatottra

A fiatalok '84-es sikere miatt viszont óriási lett a várakozás az 1986-os világbajnokság előtt, főleg annak tükrében, hogy a nemzeti csapat nagyon simán jutott ki a mexikói tornára. Akkoriban az európai ranglista élén állt a magyar válogatott, míg a világranglistán a negyedik helyet foglalta el, így nem véletlen, hogy Mezey György együttesét az egyik nagy esélyesnek tartották a világbajnoki címre. Mexikóban azonban jött a hidegzuhany, ugyanis a szovjetek elleni 6-0-s vereség után hiába verte meg a válogatott Kanadát, az utolsó fordulóban Franciaországtól kikapott, így kiesett. Ami talán ennél is szomorúbb, hogy a magyar válogatott azóta egyszer sem jutott ki a világbajnokságra.

További magyar utánpótlás-sikerek

Az 1984-es Eb-győzelem óta Eb-re nyolcszor jutott ki magyar U18-as és U19-es válogatott, de sajnos nem igazán sikerült hasonló eredményt elérni korosztályos szinten, ugyanis mindössze háromszor jutottak túl a csoportkörön a magyarok. Az egyik legemlékezetesebb a 2008-as csehországi Európa-bajnokság, ahol bronzérmes Sisa Tibor szövetségi edző vezetésével bronzérmet nyert a magyar U19-es labdarúgó-válogatott. Szintén érdemes megemlíteni az Egervári Sándor irányította magyar csapatot, amely 2009-ben ugyancsak bronzérmet szerzett az Egyiptomban rendezett U20-as labdarúgó-világbajnokságon, ezzel a torna legjobb európai válogatottja lett.

Ami a picit fiatalabb korosztályt illeti, U17-ben 2002 óta rendeznek Európa-bajnokságot, óriási sikerekről azonban itt sem beszélhetünk. A magyar csapat először 2006-ban jutott túl az elit kör selejtezőin, majd 11 év szünet után 2017-ben jutott ki ismét a magyar U17-es csapat, miután Szoboszlai Dominik a norvégok ellen az utolsó percben szerzett góljával kilőtte a válogatottat a tornára, ahol hatod helyen zárt. Két évvel később a Németh András, Hegyi Krisztián, Balogh Botond, Baráth Péter, Szalay Szabolcs fémjelezte magyar korosztályos csapat ismét kijutott az U17-es viadalra, és Preisinger Sándor csapata történelmi ötödik helyet szerzett meg, amivel kiharcolta a világbajnoki részvételt is. Legutóbb tavaly szerepelt U17-es Európa-bajnokságon a magyar együttes, amely rendező országként alanyi jogon indulhatott, azonban nem sikerült negyeddöntőbe jutnia, miután csoport harmadikként zárt Lengyelország és Írország mögött.

tags: #focista #84 #es #ifi #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• A gyöngyösi öregfiúk bajnokság
• Alapkőletétel Magyarországon
• Vármegyei labdarúgás összefoglaló
• Szükséges okmányok a belépéshez
• Fedezd fel Nyári Sándor röplabda sikereit