A futball irodalmi vonzereje: Könyvek és novellák a labdarúgás világáról
A labdarúgás nem csupán egy sportág, hanem egy globális jelenség, amely mélyen átszövi a társadalmat, a politikát és a kultúrát. Nem véletlen, hogy az irodalom is számtalanszor reflektált már a focihoz fűződő szenvedélyre, örömre, tragédiára és történelmi pillanatokra. A focis könyvek rendkívül sokszínűek, sportéletrajzok, klubok történeteinek bemutatásai és mélyebb irodalmi alkotások egyaránt megtalálhatók közöttük. Ami összeköti ezeket, az épp az a szenvedély, ami a futballrajongók között is láthatatlan köteléket teremt.
Ez a cikk betekintést nyújt a futballal kapcsolatos irodalom gazdag világába, bemutatva kiemelkedő műveket, történelmi eseményeket és a sportág mélyebb kulturális vonatkozásait.
Feledhetetlen pillanatok és történelmi meccsek
A futball története tele van olyan pillanatokkal, amelyek örökre beírták magukat a kollektív emlékezetbe. Az egyik ilyen meghatározó esemény az 1953. november 25-én lejátszott Anglia-Magyarország mérkőzés, amely a foci örökre megváltozott. A ködös Wembley Stadionban a sport egyik legjelentősebb alakja, Anglia találkozott az 1950-es évek legkülönlegesebb csapatával, Magyarországgal. Az események alapjaiban megrázták a sportot. Az angol csapat vállát elvárások nyomták: meg akarták védeni otthoni veretlenségi rekordjukat. Mindeközben Magyarország úgy állt ki a sport legnagyobb csapata ellen, hogy ha nyernek, azzal történelmet írnak - és az ország brutális szovjet diktátora nem is érné be kevesebbel. Az újságok már az első sípszó előtt az Évszázad meccsének nevezték. Mire a mérkőzés véget ért, az újságírók, a játékosok és a szurkolók is azon gondolkoztak, hogy lehet, ez a megnevezés alul is múlta elképzeléseiket. Most, 60 évvel később a csata jelentése és szimbolizmusa túlmutat a focipályán, erről szól a 6:3 - A meccs, ami örökre megváltoztatta a futballt című könyv.
A magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon jutott legközelebb a győzelemig. Puskáséknak minden esélye megvolt a világbajnoki cím megnyerésére, és ezt jól tudták a postán is. Így már hetekkel a döntő előtt határoztak a 3 forint értékű bélyeg gyártásáról, amely az Aranycsapat világbajnoki győzelmének állított volna emléket. Puskás és Czibor korai góljaira hamar érkezett az NSZK dupla válasza, és a lefújás előtt pár perccel egy harmadik gólt is sikerült szerezniük. A magyar válogatott világbajnoki álmai megsemmisültek, mint ahogy az emlékbélyeg majdnem teljes, 2,5 millió példányt számláló készlete is.
Nem sokkal az ’56-os események kitörése után az Aranycsapat több meghatározó tagját is soraiban tudó Honvéd elindult a Bilbao elleni BEK meccsére, ám a forradalom leverése után külföldön ragadtak. Később több, szintén kint maradt hírességgel kiegészülve indultak el egy illegális dél-amerikai túrára, ahol meccsenként tízezer dollárért léptek pályára. Egy darabig együtt is maradt a vegyes válogatott, és szenzációnak számító gálameccseken vettek részt ebben a felállásban Görögországban és Ausztriában. A FIFA azonban büntetést helyezett kilátásba mind a külföldön illegálisan futballozó magyar játékosoknak, mind az ellenük pályára lépő csapatoknak. A forradalom után külföldre szökött labdarúgókról egy propagandaregény is megemlékezett. Takács István 1959-ben kiadott A másik város című könyvében Csomós Ferkó, a Pannónia kapusa indul útnak az ’56-os események után, és a regényben még az Aranyoss II-re keresztelt Puskással is találkozik.
Legendás klubok és futballdinasztiák
A futballirodalom gyakran fókuszál ikonikus klubokra, amelyek történelme botrányokkal, diadalokkal és felejthetetlen játékosokkal teli. Európa topcsapatai között megkerülhetetlen egyesületként tarthatjuk számon a Juventus Football Clubot. Az 1897-ben megalapított csapathoz mindenki viszonyul valahogy. Lehet szeretni vagy utálni, de egyetlen futballrajongó sem tud érzelemmentesen tekinteni a Zebrákra. Ez nem véletlen, hiszen miközben az egyik legeredményesebb olasz csapatról van szó (jelenleg 36-szoros bajnok), addig a története hemzseg a botrányoktól. Jó példa erre, hogy valójában több bajnoki címet nyert a Juve, mint amennyit hivatalosan elismernek, ugyanis a 2006-os bundabotrány (calciopoli) után kettőt is elvettek tőle. Herbie Sykes angol sportújságíró alkotásából, a Juve! - Sztárok, dopping, bunda - egy európai futballdinasztia története című kiadványból részletesen megismerhetjük, mit is jelentenek a Zebrák a calcióban.
A Juventus mellett olyan csapatok szerepelnek a Serie A-ban, mint a Lazio, az Inter, a Napoli, vagy az AC Milan. Utóbbi a Juve mellett a másik legeredményesebb olasz csapat, ugyanis az itáliai klubok közül a Rossoneri tudhatja magáénak a legtöbb BL címet, de Európa-szerte is csak a Real Madrid előzi meg ebben az örökranglistában. A Halhatatlanok - AC Milan 1989 - Így forradalmasítottam a labdarúgást az AC Milannal című kötet (amely az életrajzi focis könyvek közé sorolható) a klub történetének egy BL-győztes epizódjába enged betekintést Arrigo Sacchi olasz tréner szemüvegén keresztül. A vörös-feketék szakvezetője a csapat egyik legsikeresebb időszakában irányította a milánói gárdát, amely ekkoriban olyan neveket tudott sorai között, mint a legendás holland védő-trió, Ruud Gullit, Marco van Basten és Frank Rijkaard. Sacchi tudásának és filozófiájának köszönhetően forradalmasította a Milan játékát, és talán nem túlzás azt állítani, az egész olasz labdarúgást.
A Premier League-ben is találunk hasonlóan gazdag történelmet. Bár sokan azt hiszik, hogy a Chelsea, A Kékek Roman Abramovics orosz üzletember pénzének köszönhetik csupán eredményességüket, azonban bizonyos, hogy ebben szerepet játszott annak patinás múltja is, melyre támaszkodhatott a nagy álmokat dédelgető csapat tudatos építkezése során. A Chelsea-t 1905-ben alapították, és jóllehet, csak időközönként tudott az angol élvonal meghatározó klubjává válni, és akkor is leginkább rövid epizódszerep jutott neki, mégis fontos klubról van szó, hiszen például az 1954-55-ös szezon bajnoki címét is megszerezte. Abramovics és számos világklasszis játékos érkezését követően viszont kivívta állandó helyét a legjobbak között. A Chelsea - Küldetés teljesítve című kötet alapmű lehet az angol focis könyvek rajongói számára, hiszen a londoniak megalapításától kezdve ismerhetjük meg az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb szigetországi csapatát. Ráadásul mindezt gazdag fotódokumentációval és a legelkötelezettebb szurkolók számára kihagyhatatlan érdekességekkel.
Ikonikus játékosok és edzők életrajzai
A futballirodalom gyakran a pályán nyújtott teljesítményen túl az emberi történetekre, a sportolók és edzők személyes útjára is fókuszál. Egy kezdőcsapat 11 főből áll, ám a legnagyobb klasszisokból álló klub sem érne semmit, ha nem állna mellette egy tehetséges edző. Jürgen Klopp tréneri zsenijét a széles rajongóközösség a Borussica Dortmund kispadján ismerhette meg igazán, amikor a nagy múltú, ám gyakran hullámzó teljesítményt nyújtó egyesületet a német foci legendás csapatának, Bayern Münchennek a konkurenciájává emelte, és a 2010-es évek elején az európai futballtérképen is elhelyezte. Majd a patinás, de kis túlzással évtizedek óta sikerre éhező Liverpool csapatával is csodát tett: előbb megnyerte a Bajnokok Ligáját, a következő évben pedig a Premier League-t. Miközben a csapatok érmekkel gazdagodtak, mi, futballrajongóként egy színes egyéniséget ismerhettünk meg Kloppban. Jürgen Klopp története ezek alapján minden kétséget kizáróan a sportéletrajzok lapjaira kívánkozik, ennek tesz eleget a Klopp - Hadd szóljon! - A világ legszenvedélyesebb futballtrénerének lenyűgöző sztorija című könyv.
Mindenkinek nagy meglepetést okozott a horvát labdarúgó-válogatott 2018-as oroszországi világbajnokságon történő menetelése, elnyerve a franciák mögött az ezüstérmet. Elképzelhetetlen lett volna ez a teljesítmény a horvát válogatottban játszó futballzsenik nélkül, akik egy csapattá összekovácsolódva mutatták meg a világnak, hogy Közép-Európában is van foci. A torna alatt a horvátok vezérének kétségkívül Luka Modrićot nevezhetjük, aki a világbajnokság legjobb játékosa is lett. Majd egy évtizedet követően sikerült megtörnie Cristiano Ronaldo és Lionel Messi hegemóniáját a világ legfontosabb egyéni díjában, mikor elnyerte az Aranylabdát. Így ő lett az első, és ez idáig egyetlen horvát labdarúgó, aki megkapta ezt a kitüntetést. Az Enyém a pálya című műből megismerhetjük, hogyan vált Modrićból korunk egyik legnagyobb futballsztárja, és betekintést nyerhetünk a magánéletébe is. Luka élettörténetében ráadásul épp egy olyan klasszikus sztorit kapunk, amelyet a sport életrajzi könyvek lapjaitól elvárunk: egy szegény, háború alatt felnövő, hányattatott sorsú fiú elindul álmainak megvalósítása útján, hogy felérjen a csúcsra, és sikerül neki.
Sokan úgy gondolják, hogy a 2022-es katari világbajnokságot követően eldőlt a nagy kérdés, hogy Ronaldo vagy Messi az igazi GOAT (Greatest Of All Time)? A legkevésbé vitatható, tényszerű valóság viszont csupán annyi, hogy szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy két ilyen futballzsenit láthatunk, ráadásul egyidőben játszani, akiknek az útjuk mára a visszavonulás felé vezet. Történetük azonban egyértelműen a focis könyvek lapjaira kívánkozik, hogy már-már földöntúli tehetségükről az utókor is értesülhessen. A hozzájuk hasonló talentumok emlékezetének megőrzésének céljából indult útnak a Focihősök című sorozat, amelynek első - és egyben listánk utolsó - darabja Lionel Messi életútját mutatja be. Megismerhetjük, hogyan lett egy argentin kisfiúból a világ egyik leghatalmasabb futballóriása. Mindeközben elénk tárulnak azok az érdekességek, melyek karrierje szempontjából meghatározó jelentőséggel bírtak. Így például, hogy sokáig a brazil Ronaldinho egyengette az útját. Rajongók és futballfanatikusok számára kihagyhatatlan mű és sorozat!
Lionel Messi 10 legnagyobb teljesítménye
Bár kétségkívül igaz, hogy a magyar foci csak nehezen talál magára az elmúlt évtizedek bukdácsolásait követően, mégis azt mondhatjuk, hogy egy igazi futballnemzet vagyunk. Nem maradhat le tehát a listánkról legalább egy, a hazai futballéletbe betekintést nyújtó kötet. Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík című munkája azonban nem pont úgy teszi ezt meg, ahogy a focis könyvek esetében megszoktuk, hanem egy életrajzi regény formájában, amelynek főszereplője Törőcsík András, az újpesti lila-fehérek, és a nemzeti tizenegy egykori csatára. Törőcsík, vagy ahogy a szurkolók nevezték, Törő kiemelkedő tehetségű játékos volt, Nyilasi Tibor és Détári Lajos mellett az utolsó magyar, akinek a neve egyáltalán szerepelt az Aranylabda szavazásokon. Egressy munkája ugyanakkor sok tekintetben kuriózum a focis könyvek között, és nem csak azért, mert egy életrajz helyett egy valódi regényt kapunk. Hanem azért is, mert nem csak Törőről, hanem egy kicsit a magyar futballról és a magyar valóságról is szól, amellyel érdekes párhuzamban halad a főszereplő élete.
A futball mint irodalmi téma és társadalmi tükör
A labdarúgás nem csak a sportrajongókat, hanem az írókat és gondolkodókat is megihlette, akik a játék mögött rejlő mélyebb jelentéseket kutatják.
Nyilvánvaló, hogy a futballról magyarul Mándy Iván írta meg a legfontosabb regényt, amely megjelenése óta kiemelt eligazodási pont irodalomtörténetünkben. A regényben látszólag szurkolók, játékosok, meccsek és gólok, a grundon kallódó kölykök lézengenek, ám egy bizonyos ponton egyértelművé válik, hogy a futball ebben a szövegben tulajdonképpen nem más, mint az élet küzdelmének és sorsfordulóinak két félidőre szűkített nyelvi modellje. Egyszerre kapunk élvezetes történeteket, miközben rácsodálkozhatunk a működőképes írói világteremtésre.
Honnan máshonnan is eredhetne a másik jelentős, példaértékű mű a fociról, mint a futball egyik őshazájából, Angliából. Nick Hornby Fociláz című könyve ma már futballirodalmi klasszikus.
A kortárs magyar irodalom jeles szerzői már réges-régen felismerték a futballban rejlő szimbolikát és az életre vonatkoztatható jelentésrétegeket, közülük pedig néhányan kifejezetten sokat foglalkoznak a focival, sőt játszanak is. Az ugyancsak kortárs író-focista, Kőrösi Zoltán még tovább lép, amikor a fociról ír: novelláiban a futballhoz kapcsolódó történetek már nem is egészen a játékot magát jelenítik meg, hanem a magyar sorstörténetet, múltunkat és közelmúltunkat ábrázolják. Minden szöveg valahol mélyen sokkal inkább rólunk szól, akik az Aranycsapat és a futball iránti szeretetünk révén tökéletesen leírhatónak látszunk a focival.
Esterházy Péter 1984 és 1989 karácsonya közt írt cikkeket a Képes Sportba. Az írásokat Lakat T. Károly, a szövegek egykori szerkesztője gyűjtötte csokorba, és írt hozzá bevezetőt. Jorge Valdano, az egykori argentin futballista is könyvet írt a futballról, cseleihez méltó briliáns cikkeket gyűjtve egybe.
Juan Villoro mexikói szerző hosszú évek óta ír futballesszéket, célja, hogy behatoljon a labdarúgás szenvedélyének misztériumába, megmutassa azt az örömkultúrát, amely által az emberek úgy tudnak viselkedni egy stadionban, mint sehol máshol.
Futball és politika
Napjainkban is meghatározó diskurzus a nagypolitika és a labdarúgás összefonódása. A legnépszerűbbnek számító tömegsportként nem is csoda, hogy minden társadalmi réteg szinte egyformán érdeklődik a futball iránt, csak van, akiknek nagyobb hatása van a sport változásainak, megítélésének alakításában. A mai napig is fejlődő sport közösségi változások beindítója volt a történelem során, és a politika, valamint a történelem meghatározó eseményeivel rendre összetalálkozik. A sport irodalmi vetületeit vizsgáló Ady stoplisban után Csillag Péter a Kapufák és kényszerítők című könyvében olyan eseteket vizsgált meg, amikor a magyar történelem fontos alakjai és a politika erőteljesebb kölcsönhatásba léptek egymással. A korábban a Nemzeti Sportban és a Rubiconban megjelent cikkek átdolgozott, kibővített változatait tartalmazó kötet számos érdekes, hol könnyedebb, hol tragikusabb adalékkal szolgálhat azoknak, akiket komolyabban érdekel a sport történelmi szemszögből is.
Például, a Sporthírlap 1914. augusztus 17-i száma szerint a Ferenc Ferdinánd főherceg ellen merényletet végrehajtó, és ezzel az első világháborút kirobbantó Gavrilo Princip amatőr szinten rúghatta a bőrt. A rejtélyes informátort megszólaltató cikkből kiderül, hogy Princip a pályán is rendkívül robbanékony, szélsőséges viselkedéséről vált hírhedtté, és állítólag ez okozta a bécsi egyetemről való eltanácsolását is. Ám az említett újságcikkről nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy hiteles forrásként szolgálna, elképzelhető, hogy direkt hangulatkeltési céllal íródott. Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós is megdöbbentő sporttörténeti jelentőségű életrajzi csemegét osztott meg hallgatóságával az 1934-es Magyarország-Anglia meccs előtt. Állítása szerint ugyanis ő volt az első magyar, aki komolyan futballozott. 1895-ben pályára lépett egy, az angol flotta legénysége ellen vívott haditengerészeti mérkőzésen. Itthon az első nagypályás edzőmérkőzést 1897. május 9-én rendezték meg, így Horthy Miklós valóban az első futballozó magyarok között lehetett.
A magyar történelem viharos időszakai közül a kommunizmus évei hozták a legnagyobb változásokat a futball életében. A munkásosztály csapatait igyekeztek felfuttatni, ezért minden egyesületnek valamilyen állami vagy szakszervezet alá kellett tagozódnia. Az UTE a belügy csapata lett, így a keleti blokk többi belügyes csapatához hasonlóan valamiképp a Dinamo előtaghoz passzoló, a D betűt tartalmazó címerre kellett váltaniuk. Dózsa György kiváló példakép volt az állam szemében, így születhetett meg az Újpesti Dózsa, ami a horgonyt vörös csillagra cserélte a címerében, majd bekerül a stilizált D betű is. Az újpesti csapatnak azóta többször átalakult a címere. A Rákosi-korszakban sajnos a futballvilágot súlyosabban érintő tragédiák is előfordultak. A labdarúgók sem menekülhettek a kommunista párt könyörtelen szigora elől, ha államellenes cselekedetben vettek részt. Szűcs Sándor Kovács Erzsébet énekesnővel próbált meg disszidálni, ám tudtukon kívül egy ÁVH-ügynököt bíztak meg, hogy segítse őket a szökésben.
A futball gyermekirodalomban és szórakoztató műfajokban
S hogy ne csak a felnőttek szemszögéből közelítsük meg a futballt, nem árt kitekinteni a gyermekirodalomra is. Az ifjúsági regénysorozat egy gyerekekből álló focicsapat megszületésének és pályafutásának története, sok-sok remek figurával és izgalmas kalanddal. Mindegyik kötet középpontjában egy-egy kiemelt hős áll, Leó, a cselkirály, Félix, a tornádó, Tomi, a betonhátvéd mellett még a csajok is befértek, erről szól a Kitti, a vagány című darab. A Foci (Mit? Miért? Hogyan?) Matricás foglalkoztató sorozat a népszerű, kinyitható ablakokkal készült Mit? Miért? Hogyan? sorozat tematikáját követve az óvodás gyerekeket érdeklő témákat dolgozza fel. A kötetek tömören összefoglalt tudományos ismereteket és több mint 300 visszaszedhető matricát tartalmaznak.
Moldova György olyan sok mindenről írt már, a kamionsofőröktől a bűnözőkön át a vasutasokig, hogy bizonyára furcsán néznénk, ha épp a foci nem kapott volna helyet szerteágazó életművében. A Ferencvárosi koktél még így is kitüntetett helyet foglal el a könyvek között: kifejezetten szellemes, üdítően frissen megírt novellák mesélnek nekünk a magyar kispályáról. Volt idő, amikor még a gyerekek rendszeresen gombfociztak: az egyik legáltalánosabb nyári szünidei szórakozásnak számított. A Nagy gombfocikönyv egyrészt hamisítatlan Tandori-próza, másrészt meseregény, de főleg a gombfoci szerelmeseinek alapműve, amelyben egy valódi - vagyis fiktív - focibajnokságot követhetünk végig a gombfociasztal nézőpontjából.
Személyes reflexiók és az írói közeg
Az irodalmi közeg is aktívan részt vesz a futball diskurzusában. A Magyar Íróválogatott 8 év után ismét Európa-bajnok fociban. Kőrösi Zoltán Burger Barna fotókiállításán, melyen a focizó magyar írókról készített képei láthatóak. A magyar írók válogatottja a múlt héten 2:0-ra verte az angol írókat Firenzében, és ezzel harmadik helyen végzett az Írók Ligája Európabajnokságán. A magyar gólokat Farkas Zsolt és Zilahy Péter csapatkapitány szerezték. Ballai Attila, a Nemzeti Sportrádió főszerkesztője úgy fogalmazott Szöllősi György Futbólia visszahódítása című könyvének bemutatója kapcsán, hogy „Az olvassa el a könyvet, aki nemcsak azt akarja látni, hogy mi történt a futballpályán, hanem azt is, hogy mi miért történt. Nagyon sok mindent megtud az ember a futballról, és nemcsak információt, de gondolatot és érzést is kap. Mindig azt mondom, akkor érdemes leülni és elkezdeni írni valamit, ha van benne legalább egy eredeti információ, gondolat vagy érzés. Ebbe mind volt, és nem egy”.
A kortárs szerzők személyes hangú írásokban is megörökítik a sportághoz fűződő érzéseiket. Kukorelly Endre szerint mindazok, akik öt/hat/hétévesen megfertőződtek a futballal, mindhalálig nem szabadulnak tőle. A Litera irodalmárokat szerződtetett a csoportkör szemlézésére a világbajnokságok idején. M. írása szerint: „Nem elég, hogy elveszi a bíró és a partjelző szeme világát az angolok góljánál, de aztán tíz másodpercre az angol jobb-bekket Vanczák Vilivé változtatja, csak hogy „kiegyenesítse a vonalat” Hurst negyvennégy évvel ezelőtti kapufás nem-gólja után: tiszta Szentivánéji álom!” Kollár Árpád netnaplójában vall arról, hogy „Sokszor azt gondolom, hagyni kéne az egészet, olyan fenyegetően fenyeget mindenfelől a hamis emancipáció”.
tags: #focival #kapcsolatos #novellak
