A Fölény Szerepe a Döntéshozatalban és a Kimenetel Meghatározásában
A "fölény" egy olyan fogalom, amely számos területen alapvető fontosságú, legyen szó sportról, politikáról vagy gazdaságról. A fölény megszerzése, megtartása, vagy éppen elvesztése döntő befolyással lehet a kimenetelekre, és a sikerek, kudarcok meghatározója. Jelen cikkünkben a fölény fogalmát, annak különböző megnyilvánulásait és gyakorlati szerepét vizsgáljuk meg konkrét példákon keresztül, beleértve egy labdarúgó-mérkőzést és a közelgő magyarországi országgyűlési választások modellezését.
A fogalom meghatározása és jelentősége
A "fölény" egy olyan állapotot ír le, amikor valaki vagy valami más(ok)nak vmiben fölötte áll, különb, fejlettebb más(ok)nál. Ez lehet döntő, gazdasági, taktikai, technikai fölény; fölénybe kerül vkivel szemben; fölényben van; fölényének tudatában.
Például: Műveltségével még iskolatársai előtt is fölényben érezte magát. (Babits Mihály)
A fogalom jelenthet előnyös helyzetet is, amikor valaki fölényt biztosít magának.
Sportban pedig
A "magasabbrendűség" kifejezés általánosságban egy olyan állapotot vagy helyzetet jelöl, amelyben valaki vagy valami mások fölött áll, vagy nála jobb, erősebb, hatékonyabb. Ez lehet társadalmi, politikai, gazdasági, katonai vagy akár szellemi értelemben is fennálló.
Társadalmi és politikai kontextusban a magasabbrendűség gyakran egy csoport vagy osztály dominanciáját jelenti mások felett. Ez nem feltétlenül jelent abszolút uralmat, hanem inkább azt, hogy az adott csoportnak meghatározó szerepe van a döntéshozatalban, a kultúra alakításában vagy más módon. Ilyen értelemben beszélhetünk például faji vagy etnikai magasabbrendűségről is, ami azonban erősen problematikus és gyakran diszkriminatív.
Gazdasági szempontból a magasabbrendűség egy vállalat vagy gazdasági entitás piaci fölényét jelenti. Ez lehet technológiai, innovációs, vagy akár pénzügyi természetű, és gyakran stratégiai előnyhöz vezet a konkurencia ellenében.
A katonai kontextusban a magasabbrendűség leginkább a technológiai, felszereltségi vagy számbeli fölénnyel kapcsolatos. Ez lehet hatékonyabb haditechnika birtoklása, jobb kiképzés, nagyobb létszámú erő, vagy olyan stratégiai pozíciók megszerzése, amelyek a döntő fölényhez vezetnek.
Végül, szellemi értelemben a magasabbrendűség az egyéni képességek, tudás vagy bölcsesség terén elért kiemelkedést jelenti. Ez lehet kreativitásban, intellektuális képességekben, spirituális megértésben vagy bármilyen más mentális vagy emocionális intelligenciában nyilvánulhat meg.
A magasabbrendűség egy olyan fogalom, amelyet számos területen alkalmazunk annak leírására, hogy valaki vagy valami másoknál jobb pozíciót foglal el, legyen az erő, hatalom, tudás vagy bármi egyéb tekintetében.
Példamondatok és kapcsolódó kifejezések
A magasabbrendűség szóval alkotott példamondatok segítenek megérteni a magyar szó helyes használatát, és bemutatják, hogyan alkalmazható a mindennapi beszédben vagy írásban:
- ❝Az új technológia magasabbrendűsége révén a cég piacvezetővé vált.❝
- ❝A csapatban érezhető volt az egyik játékos magasabbrendűsége, ami inspirálta a többieket.❝
- ❝A vállalat magasabbrendűségét az állandó innovációnak és fejlesztésnek köszönhette.❝
- ❝Az új vezető szemlélete hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát, elutasítva mindenféle egyéni magasabbrendűségét.❝
- ❝A kreatív folyamat során mindig felmerül a kérdés, hogy mi a magasabbrendűség: az alkotó szabadság vagy a gyakorlati szempontok.❝
- ❝Az új szabályozás célja a piacon a tisztességes verseny elősegítése volt, megakadályozva bármely cég magasabbrendűségét.❝
- ❝A kutatócsoport magasabbrendűsége a tudományos eredmények terén elismertséget szerzett nekik világszerte.❝
- ❝Az ország katonai ereje garantálta a régióban a magasabbrendűségét.❝
- ❝A művész alkotásait az jellemzi, hogy egyfajta spirituális magasabbrendűséget tükröznek.❝
- ❝Az új termék piaci sikereit annak magasabbrendűsége alapozta meg a versenytársakkal szemben.❝
- ❝A politikai párt célja a választásokon az volt, hogy megszerezze a parlamenti többséget és ezzel biztosítsa magasabbrendűségét.❝
- ❝A cégvezető hangsúlyozta, hogy a vállalat célja nemcsak a nyereségesség, hanem az iparágban betöltött magasabbrendűség is.❝
Magasabbrendűség antonimái:
- alacsonyabbrendűség
- alsóbbrendűség
- közönségesség
- gyengeség
- szerencsétlenség
Kapcsolódó kifejezések:
A kapcsolódó kifejezések olyan fogalmakat mutatnak be, amelyek logikailag vagy tematikusan kapcsolódnak a magasabbrendűség szóhoz, segítve a mélyebb megértést:
- uralom
- dominancia
- befolyás
- hatalmi harc
- rivalizálás
- versengés
- kompetencia
- szerepfelosztás
- hierarchia
- rangsor
- pozíció
- státusz
- elismerés
- megbecsülés
- tisztelet
- autoritás
- hatalom
- kiválóság
- főhely
- élenjárás
- vezérlet
- irányítás
- kontroll
- súly
- jelentőség
- fontosság
- rang
- tekintély
A "magasabbrendűség" szó jellemzői:
- magasabbrendűség = magasabbrendűség (főnév)
- A magasabbrendűség szó helyes elválasztása: ma-ga-sabb-ren-dű-ség
- A magasabbrendűség szó 16 betűből áll, de csak 11 egyedi karaktert tartalmaz, magánhangzók száma 6 db, mássalhangzók száma 10 db, 13 szinonimáját ismerjük.
A fölény és a döntő momentumok a sportban: Egy mérkőzés elemzése
A sportban a fölény megszerzése és megtartása kulcsfontosságú a győzelemhez, de annak elvesztése vagy kihasználatlansága döntő fordulatokhoz vezethet, ahogy azt a Ferencváros és a Paks közötti mérkőzés is példázza.
Csertői Aurél, a Paks edzője a mérkőzés előtt úgy fogalmazott: - A bajnokság egyik, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a legjobb formájában lévő csapat otthonába látogatunk. Mondanom sem kell, hogy nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei. Ez az előzetes helyzetértékelés már sejtette a Fradi várható fölényét.
A Ferencváros kezdeti dominanciája
Már a mérkőzés elején egyértelmű volt a hazai csapat szándéka: az elején nekiesni a riválisnak, és beszorítani a Paksot. Sokat elárul a mérkőzésről, ha az egyik csapat szélső hátvédje már a második percben az ellenfél kapujától húsz méterre ver tanyát. Márpedig a Ferencváros védelmének jobb szélén helyet kapó Lovrencsics Gergő pontosan így tett, ezzel is mutatva a Fradi fölényét és offenzív stratégiáját. A huszonharmadik percben Nagy Gergely óriási bravúrral tolta kapufára az ukrán középpályás lövését, vagyis kevés hiányzott, hogy a hőség miatt elrendelt ivószünetre már két góllal vezessen Thomas Doll együttese.
Nem csoda, ha a vendégek kispadja előtt többször hevesen magyarázó Csertői Aurél vezetőedzőnek nem tetszett, amit látott. Annak ellenére, hogy a mérkőzés képe alapján nem volt miért izgulniuk a fővárosiaknak, ám hiába játszottak jobban a Paksnál, nem döntötték el a meccset. A két gárda közelmúltbeli csatáiban ez többször megbosszulta magát - s ezúttal is.
A fölény elvesztése és a döntő egyenlítés
Az első félidő hosszabbításában ugyanis Bertus Lajos beadására az elmélázó fővárosi védelmet megelőzve Hahn János érkezett a legjobb ütemben, és fejes góljának köszönhetően a semmiből egyenlítettek a vendégek.
Thomas Doll, a Fradi edzője elégedetlen volt a látottakkal: „Amilyen jól indult számunkra a mérkőzés, annyira rosszul fejeztük be. Az első félidőben uraltuk a meccset, az egyetlen probléma az volt, hogy az elveszített labdák után a védekezést rosszul oldottuk meg és ez a kapott gólnál is látható volt.” Hozzátette: „Gyakorlatilag nem voltak akcióink, test test elleni ütközések, csupán ívelgettük a labdákat. Ezek nagyon bosszantanak, mert megpróbálunk szépen játszani, csakhogy sok labdát veszítünk. Az egy az egy elleni párharcokat sem úgy kezeltük, ahogy kellett volna.”
NB I: Paks–Ferencváros 2–3 | összefoglaló
Változó erőviszonyok a második félidőben
A hatvanadik perc környékére viszont kezdett magához térni a Fradi, a Paks egyre inkább beszorult, és egyre többet szabálytalankodott saját kapujának előterében. Mivel negyedórával a vége előtt Leandro finom középre emeléséről centikkel lemaradt a csereként pályára lépő Kjartan Finnbogason, aztán néhány perccel később a hazaiak olasz csatárának szabadrúgását is védte Nagy Gergely, egyre közelebb került a pontszerzéshez a Paks.
Thomas Doll is kitért a hiányosságokra: „Ma sokan nem teljesítettek jól, néhányan elbújtak a pályán, kevés volt a mozgás, egészen a kapusig játszottuk vissza a labdákat teljesen feleslegesen. Négy győztes meccs után nagyobb önbizalommal kellett volna pályára lépnünk. Néhány futballista elégedett volt azzal, hogy játszott, ám nem igazán éreztem, hogy meg akarják nyerni a meccset, velük majd elbeszélgetek.” Kiemelte, hogy „Jobban kellett volna őriznünk az egy nullás előnyt, hiszen nem kell feltétlenül három-négy nullával hazaküldeni egy csapatot. Azonban ha így védekezünk, és nem támadjuk le az ellenfél játékosait, nincs agresszivitás, akkor ez történik.”
Csertői Aurél a mérkőzés után a csapata mentális erejét emelte ki: „Ebben a szezonban minden meccset katasztrofálisan kezdünk, de ma vert helyzetből fel tudtunk állni, ez sokat elárul a csapat mentális helyzetéről. Erre lehet alapozni. A ferencvárosiak ellen nehéz játszani, agresszívan letámadnak, nyomás alatt is tartottak minket a második félidőben, ám úgy gondolom, az utolsó húsz percben voltak lehetőségeink nekünk is.” Hozzátette: „Ha játékban nem is mutattuk azt, amit szeretnénk és tudunk, véleményem szerint megérdemeltük az egy pontot.”
Sigér Dávid, a Fradi játékosa is megfogalmazta a hiányérzetét: „Óriási élmény volt, nagyon örülök neki, hogy hazai pályán élhettem át a bajnoki debütálásomat. Nyilván van némi hiányérzetem az eredmény miatt, hiszen a Fraditól mindig mindenki győzelmet vár.”
A politikai fölény és a döntő tényezők: A 2026-os választások modellezése
A fölény fogalma a politikában különösen kiélezett, ahol a hatalom megszerzése és megtartása a cél. A 2026-os országgyűlési választás modellezése rávilágít, hogy a fölény kialakulása és a végső kimenetel sok tényezőn múlik, és gyakran egyetlen döntő szám határozza meg.
Miért más a 2026-os választás?
A 2026-os országgyűlési választás nagyon sok eleme olyan, amely nemhogy az előző választáson nem volt, hanem az előző 16 évben sosem, sőt a kampányban olyan események történtek, amelyek a magyar történelemben is ritkák. A kampány kontextusát alakító események is hozzájárultak ehhez az egyedi helyzethez. Kiderült, hogy a magyar titkosszolgálatok a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésén dolgoztak. Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz külügyminisztere szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, gyakorlatilag az Európai Unió lépéseiről folyamatosan tájékoztatja őket. Állományban lévő rendőr, katona állt a nyilvánosság elé, hogy a szervezeteikben uralkodó viszonyokról beszéljen. A választás előtt négy nappal látogat Magyarországra az amerikai alelnök és közös nagygyűlést tart Orbán Viktorral.
Mindezek azt támasztják alá, hogy ez a választás Schrödinger-választása. Nem láthatjuk előre egyértelműen, hogy mi lesz a választás kimenetele.
A Monte Carlo-szimuláció és a döntő küszöbszám
E szélsőséges bizonytalanság kezelésére Monte Carlo-szimulációt alkalmaztunk, amely 14 000 605 párhuzamos választási forgatókönyvet futtatott le a teljes magyar választási rendszerre. Ez a módszer pontosan azért a legalkalmasabb - és talán az egyetlen használható - eszköz ebben az extrém zajos környezetben, mert nem egyetlen, hamis biztonságérzetet nyújtó „legvalószínűbb” eredményt próbál kikényszeríteni az egymásnak ellentmondó adatokból.
A szimulációk feltárták, hogy a választást szinte egyetlen szám dönti el - 2,3 millió szavazat. Ha a Tisza átlépi ezt a küszöböt, a kormányváltás matematikailag elkerülhetetlenné válik. Ha a Tisza átlépi a 2,3 milliót, a Fidesz hatalmon maradása matematikailag lehetetlenné válik. Ebből következően a Fidesz csak úgy képes 2,3 millió fölé menni, ha közben a Tisza alatta marad - vagyis lényegében 2022-t kellene megismételnie.
A fő eredmények alapján a Tisza Párt a szimulációk 60,8%-ában nyeri meg a választást: az esetek 31,6%-ában egyszerű, 29,2%-ában kétharmados többséget szerezve. A Fidesz-KDNP a szimulációk 31,3%-ában győz (23,5% egyszerű többség, 7,8% kétharmad). Az esetek 7,8%-ában patthelyzet alakul ki.
Választási Forgatókönyvek Összefoglalója (2026)
A Monte Carlo-szimuláció eredményei a pártok győzelmi esélyeiről:
| Párt | Győzelmi Valószínűség | Egyszerű Többség | Kétharmados Többség |
|---|---|---|---|
| Tisza Párt | 60,8% | 31,6% | 29,2% |
| Fidesz-KDNP | 31,3% | 23,5% | 7,8% |
| Patthelyzet | 7,8% | - | - |
A részvétel és a mozgósítás döntő dinamikája
A modell szerint a választást a részvétel dönti el. A szimulációs adatok egyik legfontosabb eredménye, hogy a választási részvétel várhatóan 64% és 74% közötti sávban fog mozogni. Bár a 74% jócskán felette van az eddigi legmagasabb, 70,2%-os történelmi szintnek, az extrém magas, 80% körüli vagy a feletti részvétel csak nagyon szélsőséges esetekben lehetséges.
A „torta” mérete az alsó végponton (64%-os részvétel) nagyjából 4,82 millió érvényes listás vokssal számol, ahol a parlamenti túlélést jelentő 5%-os küszöb megközelítőleg 241 000 szavazatnál húzódik. A felső végponton (74%-os részvétel) az érvényes voksok száma felkúszik közel 5,58 millióra. Ezért sorsdöntő, hogy ki hogyan tudja a táborát elvinni szavazni. A szimuláció adatai szerint a két nagy tömb nem egyformán profitál a növekedésből.
A kormánypárt mozgástere erőteljesen beszűkült. Ha győzni akar, akkor legalább 2,3 millió szavazatot kell szereznie. Ez az önálló kormányzás megtartásának a „túlélési küszöbe”. De a Fidesz győzelméhez nem elég a saját jó szereplés; a Tisza Pártot is meg kell állítaniuk. A modell szerint a Fidesz egyszerű többsége csak akkor tud megvalósulni, ha a Tisza Párt szavazatszáma nem haladja meg a 2,3 millió szavazatot. Ha a Tisza ezt a határt átlépi, a kormánypárt esélyei a győzelemre elszállnak.
A modell tehát egyértelművé teszi, hogy a részvétel növekedése a Tiszát segíti. Ráadásul a Tisza Párt támogatottsági mintázata az új választókerületi térképen annyira hatékony is lehet, hogy akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is képes egyszerű többséget szerezni a Fidesszel szemben. Ez a helyzet teszi igazán a választás esélyesévé a Tisza Pártot, mert sokkal tágabb tűréshatárral rendelkezik és a „torta” növekedése szinte kizárólag nekik dolgozik.
NB I: Paks–Ferencváros 2–3 | összefoglaló
Az egyéni választókerületek átrendeződése és a fölény mutató
Az országos szavazatarányokon és mandátumeloszlásokon túl a választás valódi sorsa a 106 egyéni választókerületben dől el. A mandátumszimuláció területi adatai egy földrengésszerű átrendeződést mutatnak az esélyek szintjén. A szimulációs forgatókönyvek egyéni körzetekre vetített eredményei alapján a 106 mandátumból a Tisza Párt 73 körzetben számít esélyesnek. Ebbe beletartoznak a biztos győzelmek és a feléjük hajló, szoros küzdelmek is.
A szimuláció egyik legfontosabb minőségi sarokszáma a „Fölény” mutató. Ez a mutató azt jelzi, hogy a 2026-ban esélyesebbnek mért párt a szimulációs esetek hány százalékában képes 10 százalékpontnál nagyobb, magabiztos előnnyel megnyerni az adott körzetet. A Fölény nem csupán a győzelem tényét mutatja, hanem az előny stabilitását méri.
A fölény aszimmetriája a csatatereken
A Fölény alapeloszlása rávilágít a két nagy párt közötti strukturális aszimmetriára. A Tisza Párt rendelkezik az ország legstabilabb bázisaival. A fővárosban a Fölény mutatójuk átlagosan 67,4%, Pest megyében 54,8%, de vannak olyan körzetek, ahol ez az érték a 93,5%-ot is eléri. Tehát a Tisza az esélyes körzetei jelentős részében nem éppen csak beesik a célvonalon, hanem esélyt sem hagy a kormánypártnak.
A Fidesz-KDNP helyzete drasztikusan más. Még azokban a vidéki körzetekben is, amelyeket nagy valószínűséggel megtartanak, az átlagos Fölényük mindössze 43%. A Fidesz abszolút maximális Fölény-értéke a legbiztosabb végvári bástyájában is megáll 61,4%-nál. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt ma már egyetlen körzetben sem tud olyan elsöprő, megkérdőjelezhetetlen dominanciát kiépíteni, mint amilyennel a Tisza Párt a központi régióban rendelkezik.
Ez a 73-33-as eloszlás egy brutális, országosan 15-25% közötti eltolódásra vezethető vissza a 2022-es erőviszonyokhoz képest. A Tisza Párt területi offenzívája szisztematikusan bontja le a kormánypárt egykori védvonalait. Ha a 2026-os szimulációs esélyeket összevetjük azzal, hogy 2022-ben az érvényes szavazatokra vetítve a Fidesz mekkora különbséggel verte meg az egyesült ellenzéket az adott körzetekben, egy dominóeffektus rajzolódik ki:
- Ahol az ellenzék nyert 2022-ben (17 körzet): A Tisza Párt mind a 17-et megtartja.
- Ahol a Fidesz előnye 10% alatt volt 2022-ben (18 körzet): A Tisza Párt mind a 18-at megfordítja.
- Ahol a Fidesz masszív, 10-20% közötti előnnyel nyert 2022-ben (20 körzet): A korábban „biztos fideszesnek” hitt zónából a kormánypárt mindössze 1 egyetlen körzetet tud megtartani, a Tisza 19-et elhódít.
- Ahol a Fidesz letaglózó, 20-30% közötti előnnyel nyert 2022-ben (25 körzet): A szimuláció szerint a Fidesz számára még egy ekkora 2022-es bázis is kevés a biztonsághoz! A Tisza Párt 17 körzetet átfordít, és a Fidesz csak 8-ban tud esélyes maradni.
A Fidesz egyéni jelöltjei a 2026-os modellben szinte kizárólag csak azokban a jellemzően mélyvidéki választókerületekben tudnak túlélni, ahol 2022-ben több mint 30%-os győzelmet arattak az ellenzék felett. Ebből a 26 extrém kormánypárti körzetből a Fidesz 24-et tud megtartani.
A szimuláció rámutat, hogy az újonnan elhódított területeken a Tisza Párt nem csupán szoros küzdelmekben nyer. Azokban a vidéki körzetekben, amelyeket a Tisza a Fidesztől hódít el (és ahol a Fidesz 2022-ben még 10-30%-kal nyert), a kihívó átlagosan 41%-os valószínűséggel képes 10% feletti előnyt kialakítani. Ez azt bizonyítja, hogy a Tisza Párt nem pusztán átesik a célvonalon a billegő körzetekben, hanem a sikeres mozgósítás esetén azonnal, földcsuszamlásszerűen át is strukturálja a helyi erőviszonyokat, teljesen kiszorítva onnan a Fideszt.
NB I: Paks–Ferencváros 2–3 | összefoglaló
A „Győzelem hátrányból” titka
Ezek az egyéni választókerületi adatok adják meg a magyarázatot a 2026-os választás legnagyobb rejtélyére. A Tisza Párt azért nyerhet akár 278 ezer szavazatos országos hátrányból is, mert a szavazatai hatékonyan koncentrálódnak. Nagy fölénnyel tudják behúzni Budapestet és Pest megyét, illetve esélyük van ledönteni a Fidesz 10-30% közötti 2022-es előnyeit a megyeszékhelyeken. Eközben a Fidesz országos szavazóbázisa (ha el is éri az országos túlélési küszöböt) „hatékonytalanul” torlódik fel a zsugorodó számú mélyvidéki körzetekben, és még ott sem tudnak domináns fölényt kiépíteni.
Hiába mozgósít tehát a kormánypárt stabilan magas tömegeket országosan, ha a 106 egyéni választókerület kétharmada az ellenzéki aszimmetrikus növekedés és az átrajzolt térkép áldozatává válik. A Fidesz számára a győzelemhez nem azért kritikus az extrém magas országos szavazatszám, hogy pusztán országos listás arányokat javítson, hanem azért, mert kizárólag egy extrém országos tömeg bevonásával tudnának elég „plusz szavazatot” juttatni abba a közel 45 vidéki körzetbe, amely 2022-ben még az övék volt, de a Tisza térnyerése miatt 2026-ra elbukni látszik.
A kispártok helyzete és a Mi Hazánk kétarcúsága
A két nagy tömb által felhajtott részvétel automatikusan emeli a bejutási küszöb abszolút értékét. A Mi Hazánk az esetek 63,6%-ában jut be a parlamentbe, a DK (25,6%) és az MKKP (9,2%) esélyei minimálisak.
A Mi Hazánk Mozgalom egyszerre a Fidesz biztonsági tartaléka, de közben legnagyobb veszélye is. A patthelyzetet hozó forgatókönyvekben ugyanis a Mi Hazánk biztos bejutása megteremtheti a Fidesz számára azt, hogy bár önállóan nem képes kormányt alakítani, de egy koalícióval kormányra kerülhet. A Tisza számára a koalíciós lehetősége jóval szűkebb, hiszen egyrészt a DK nem minden ilyen esetben jut be a parlamentbe, másrészt politikailag is nehezebb ennek a konstrukciónak a kialakítása. De eközben az is látszik, hogy a Mi Hazánk stabil szereplése az, ami megnehezíti a Fidesznek a lehetőségét a Tisza kétharmados győzelmének megakadályozására. Ezekben az esetekben ugyanis a Fidesz szavazótábora szorul be a 2,1 milliós szint alá, miközben a Mi Hazánk meg tudja őrizni szavazóbázisát.
A fölény megnyilvánulása a helyi politikában: Göd esete
A fölény nem csak országos, hanem helyi szinten is döntő tényező. Gödön például Kammerer Zoltán ismét nagy fölénnyel nyert polgármesteri posztot. A valasztas.hu adatai szerint Kammerer Zoltán a voksok több mint 70 százalékát is megkaphatja. Ami a képviselő-testületet illeti a Kammererrel Egyesület négy jelöltje már biztosan győzött. Sőt, az eredményvárón fél 12-kor azt jelentették be, hogy mind a 8 egyéni körzetet megnyerte a Kammererrel Egyesület. A jelek szerint a testületbe a Göd-ÉRT egyesület több képviselőt tud küldeni a kompenzációs lista alapján, mint a DK. Ez a példa is jól mutatja, hogyan alakulhat ki egyértelmű fölény egy adott politikai színtéren.
tags: #foleny #elony #vezet #donto
