A Football Movement Profile (FMP) elemzése a labdarúgásban: mozgásprofilok és pozíciós különbségek
A modern labdarúgásban az edzés- és mérkőzésterhelés pontos monitorozása kulcsfontosságú a játékosok teljesítményének optimalizálásában és a sérülések megelőzésében. Ennek a célnak az elérésére fejlesztette ki a Catapult Sports a Football Movement Profile (FMP) algoritmust, amely egy új, sportágspecifikus megközelítést kínál.
Az FMP egy olyan innovatív rendszer, amelyet kifejezetten a labdarúgás igényeire szabtak. Célja, hogy a felhasználók még pontosabb képet kapjanak a játékosok edzés- és mérkőzésterheléséről. A rendszer a GPS jeladókba épített mikroszenzorok által rögzített sportági mozgásokat 6 kategóriába sorolja be, típus és intenzitás alapján. Ezen adatok abszolút (valós időtartam) és relatív (százalékos időtartam) formában egyaránt megjeleníthetők, így részletes betekintést nyújtva a játékosok mozgásmintázataiba.
Anyag és módszerek
A kutatás során széles körű adatgyűjtésre került sor a FMP-algoritmus gyakorlati alkalmazásának és hatékonyságának vizsgálatára. Összesen 418 egyéni FMP-játékosprofilt rögzítettünk, amelyek 2018 februárja és 2019 novembere között gyűltek össze. Ez idő alatt 34 hivatalos (n=14) és felkészülési (n=20) nemzetközi mérkőzésen vettek részt utánpótláskorú magyar válogatott játékosok.
A kutatásban 27 utánpótláskorú magyar válogatott játékos FMP-adatait rögzítettük (16,8±0,3 év; 70,9±6,2 kg, 179,7±5,5 cm). A statisztikai analízishez csak azokat a mérkőzéseket használtuk fel, amelyeken a játékos minimum 80 percet játszott, biztosítva ezzel a releváns és megbízható adatok felhasználását. Az adatrögzítés 10 Hz-en történő GPS (Catapult S7 Vector, Catapultsports, Ausztrália) eszközzel történt, ami nagy pontosságú mozgáskövetést tett lehetővé.
A vizsgálatban részt vevő játékosokat az alábbi sportágspecifikus pozíciókba soroltuk be:
- Belső védő (CD, n=5)
- Szélső védő (FB, n=6)
- Belső középpályás (CM, n=6)
- Szélső középpályás (WM, n=5)
- Csatár (ST, n=5)
Eredmények
Az elemzésekből kiderült, hogy a játékosok jellemzően a mérkőzések nagy hányadát nagyon alacsony (15,6±2,5%) és alacsony (35,8±2,2%) intenzitási zónában töltik. Ez az eredmény rávilágít a labdarúgásban a pihenő és alacsony intenzitású mozgások dominanciájára a teljes játékidőn belül.
A mérkőzésterjedelem további részében hasonló arányban oszlik meg az egyenes irányú futási zónában és a dinamikus aktivitási zónában eltöltött játékidő. A közepes intenzitású egyenes irányú futás 17,6±1,5%-ot, míg a magas intenzitású 3,2±0,8%-ot tesz ki. Ezzel szemben a dinamikus aktivitási zónában a közepes intenzitás 17,1±0,9%, a magas intenzitás pedig 10,7±1,8% volt.
Intenzitási zónák és pozíciós különbségek
A pozíciók összehasonlításából kiderült, hogy a belső védők jelentősen eltérnek a többi poszttól az FMP-zónák tekintetében. Nagy különbségeket tapasztaltunk a belső középpályások és a szélső védő, szélső középpályás és csatár pozícióktól (d=2,17-3,36; p<0,05) a nagyon alacsony intenzitás esetében.
Hasonló eltérés mutatkozott a belső és szélső középpályások között a közepes intenzitású dinamikus zóna tekintetében (d=1,34; p<0,0016), ami további differenciálásra ad lehetőséget a különböző játékkörök és a mozgásigények között. Az alábbi táblázat összefoglalja az intenzitási zónákban eltöltött átlagos időt:
| Intenzitási Zóna | Átlagos Idő (%) | Szórás (%) |
|---|---|---|
| Nagyon alacsony intenzitás | 15,6 | 2,5 |
| Alacsony intenzitás | 35,8 | 2,2 |
| Közepes intenzitású egyenes futás | 17,6 | 1,5 |
| Magas intenzitású egyenes futás | 3,2 | 0,8 |
| Közepes intenzitású dinamikus aktivitás | 17,1 | 0,9 |
| Magas intenzitású dinamikus aktivitás | 10,7 | 1,8 |
Következtetések
Az FMP-kategorizálás jelentős előrelépést jelenthet az edzés- és mérkőzésmonitorozásban. Lehetséges alternatívát nyújthat a hagyományosan alkalmazott paraméterek mellett, mivel differenciálja a mozgástípusokat egyenes irányú futás és dinamikus csoportokba, valamint megkülönbözteti azokat intenzitás szerint. Ezáltal sokkal árnyaltabb képet kapunk a játékosok fizikai terheléséről és a mozgásmintázatokról.
Kutatásunk során jelentős eltéréseket kaptunk az egyes FMP-zónákban eltöltött idő esetében az egyes sporttágspecifikus pozíciók között. Ez megerősíti, hogy a különböző posztokon játszó futballisták eltérő fizikai igénybevételnek vannak kitéve.
Mivel a magas intenzitású kategóriákban tapasztalható a legnagyobb különbség, így az FMP-algoritmus különösen alkalmas lehet a játékosok és posztok közötti differenciálásra. Ezen túlmenően kiválóan felhasználható egyéni és posztspecifikus referenciák készítésére is, amelyek segíthetik az edzőket a célzottabb edzéstervezésben és a teljesítmény optimalizálásában.
tags: #football #csoportmerkozes #pontozolap
