A labdarúgás népszerűsége Magyarországon: helyzetkép és kihívások
A labdarúgás, vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, a foci, világszerte az egyik legismertebb sportág. Egyszerű szabályrendszere és minimális felszerelésigénye teszi közkedveltté már a kezdetektől fogva. Magyarországon az első írásos emlékek 1879-ből származnak, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig 1901-ben alakult meg, nem sokkal a nemzetközi szövetség, a FIFA 1904-es létrehozása után.
A foci ma már több mint sport: hatással van az emberek életére, legyen szó szenvedélyes szurkolásról vagy csak alkalmi érdeklődésről. A mérkőzések, melyeket két 11 fős csapat játszik 90 percben, a cél elérése érdekében, hogy a labdát az ellenfél kapujába juttassák, minden korosztályt képes megszólítani. Már 4 éves kortól el lehet kezdeni a focizást, ahol a kitartás elengedhetetlen a sikerhez.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által készített "Professzionális Futballkörkép" betekintést enged a magyar futball helyzetébe, bemutatva mind a fejlődési tendenciákat, mind a nehézségeket. A kiadvány transzparenciája dicséretes, bár az ok-okozati összefüggések feltárása helyett inkább a tények bemutatására koncentrál.
Pénzügyi stabilitás és működési eredmények
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor is kiemeli a magyar futballklubok pénzügyi stabilitását. Bár a 2022-es üzleti évben az átlagos működési eredmény 277 ezer eurós (mintegy 111 millió forintos) veszteség volt, ez az MLSZ által vizsgált nemzetközi mintában a negyedik legjobb eredménynek számít. Csak Dániában, Svédországban és Ausztriában volt jövedelmező az elsőosztályú foci. Az üzleti eredmények azonban nem tartalmazzák a játékosátigazolásokból származó bevételeket és kiadásokat, ami valószínűleg árnyalná az NB I. helyzetét.
Az NB I.-es csapatok átlagos működési bevétele 2022-ben 10,1 millió euró (több mint 4 milliárd forint) volt, ami a görög, horvát és lengyel klubokkal hasonlítható össze. A magyar mezőnyben kiemelkedett a Ferencváros és a Mol Fehérvár, amelyek bevétele meghaladta a többi tíz csapat együttes bevételét. A legkisebb bevétellel a Kecskemét rendelkezett (877 ezer euró), amely azonban a 2022-2023-as szezonban ezüstérmet szerzett.
Szponzoráció, jegybevételek és közvetítési díjak
A csapatok szponzori bevételei jelentősen csökkentek, 3,873 millió euróról 2,859 millió euróra. Ez nagyjából megegyezik a lengyel bajnokság klubjainak szponzorpénzeivel, annak ellenére, hogy a lengyel piac jóval nagyobb. A jegybevételek tekintetében az NB I. a görög-lengyel-horvát átlag környékén helyezkedik el, de ez inkább a magas jegyáraknak, mint a nézőszámnak köszönhető. Egy nézőre átlagosan 14,57 euró jut, ami magasabb a lengyel, horvát és görög átlagnál.
A közvetítési díjakból származó bevétel klubonként átlagosan 1,3 millió euró (több mint 500 millió forint), ami meghatározó, de nem kiugró összeg. A lengyel, görög vagy román csapatok ennél több tévépénzhez jutnak, de nagyobb piacokról vagy színvonalasabb bajnokságokról van szó. Érdekesség, hogy a magyaroknál sikeresebb cseh csapatok átlagosan csak 469 ezer eurót kapnak közvetítési díjakból.
Támogatások és átigazolások
A támogatások mértéke kiemelkedő a régiós mezőnyben. A magyar klubok átlagosan 2,6 millió euró (mintegy 1 milliárd forint) támogatást kapnak, ami messze meghaladja a román, horvát, görög és lengyel klubok hasonló bevételeit. Újdonság, hogy míg korábban főként állami vagy önkormányzati forrásokból érkeztek a támogatások, addig mára jelentősen megnőtt a kapcsolt vállalkozásoktól (tulajdonosok cégeitől) kapott támogatások aránya (7%-ról 51%-ra).
Árnyalja a képet, hogy az NB I.-es csapatok egyedüli negatív átigazolási mérleggel rendelkeznek a vizsgált mintában, azaz többet költöttek játékosokra, mint amennyi bevételük származott ebből. Az átlagos mérleg 529 ezer eurós (212 millió forintos) mínuszt mutat.
Játékosok és nézőszámok
A magyar klubok jelentős összegeket költenek fizetésekre, a bérköltségek teszik ki a kiadások 73,6%-át, ami a legmagasabb arány a vizsgált bajnokságok között. A 12 csapatos bajnokságok közül a magyarban szerepelt a legtöbb külföldi játékos (172), csapatonként több mint 14 idegenlégióst jelentve. A magyar játékosok aránya a hazai bajnokságban nőtt (54%-ról 58%-ra), azonban a góllövőlista élmezőnyében kevés magyar található.
Jó hír, hogy jelentősen nőtt a fiatal játékosok játékperceinek száma (23 ezerről 34 ezerre). Összesen 64 magyar fiatal játszott legalább 1 percet a szezonban. Azonban a legtöbbet játszó fiatalok közül többen már külföldi vagy alacsonyabb osztályú bajnokságokban szerepelnek.
A hivatalos nézőszámok tekintetében jelentős növekedés tapasztalható, az átlag 27%-kal, 3 539 főre nőtt szezononként. Ez az elmúlt 10 szezon legmagasabb átlaga, bár még mindig elmarad a horvát, cseh, román vagy görög bajnokságok növekedési ütemétől. Érdekesség, hogy a Ferencvárost többen követik, mint a bajnokság összes többi résztvevőjét együttesen.
Nemzetközi kitekintés és a jövő kihívásai
A magyar légiósok száma a legmagasabban rangsorolt európai bajnokságokban messze a legalacsonyabb. Még azok az országok is megelőznek minket, amelyeknek a bajnoksága gyengébb az UEFA-koefficiens szerint. A magyar játékosok közül mindössze 14 szerepelt a vizsgált 10 európai ligában, míg a románok 21, a szlovákok 23, a szlovének 25, a szerbek 58, a lengyelek 62, a horvátok pedig 76 játékost delegáltak.
A külföldi topligák, mint a Premier League, La Liga, Serie A, Bundesliga és Ligue 1, rendkívül népszerűek Magyarországon, részben a kábeltelevíziók és online platformok elterjedésének köszönhetően. A nagy sztárok, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi és Neymar népszerűségével nehéz versenyeznie az NB I.-nek, ami hozzájárul a hazai nézőszámok csökkenéséhez az elmúlt évtizedben.
A 2015 óta 12 csapatosra csökkentett NB I. valamivel magasabb színvonalú futballt hozott. A klubok fejlődése és a nemzetközi kupaszereplések (legalább az Európa-liga csoportkörébe jutás) javíthatják a hazai klubok népszerűségét a külföldi "világválogatottakkal" szemben. A Ferencváros, Juventus és Barcelona hivatalos magyar szurkolói csoportjai mutatják, hogy a nemzetközi sztárcsapatok is jelentős rajongótáborral bírnak.
A magyar futball története (2000)
A labdarúgás mellett a kézilabda is népszerű Magyarországon, a Telekom Veszprém közel 190 ezer követőjével a Ferencváros mögött áll a népszerűségi listán. A labdarúgó NB I. esetében aggasztó a Budapest-központúság, a 12 csapat közel fele a fővárosban játszik, ami a vidéki fellegvárak rovására megy.
A 2023-as Európa-liga budapesti döntője jelentős gazdasági hatással bírt, mintegy 4,3-4,9 milliárd forint bevételt generálva Magyarország számára.
tags: #football #toretlen #nepszerusege
