A magyar labdarúgás újjáéledése: Taktikai forradalomtól a modern befektetésekig

A 2000-es évek elejére a magyar nemzeti sportban való részvétel drasztikusan visszaesett, a profi mérkőzések nézettségi adatai Európa legalacsonyabbjai közé tartoztak, a stadionok és létesítmények rossz állapotban voltak, miközben a nemzeti csapat 1986 óta nem jutott ki jelentős tornára. Az elmúlt 10 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 'Újjáéledés évtizede' stratégiája átalakította a játék állapotát, a regisztrált játékosok száma 127 000-ről 300 000-re emelkedett, beleértve 30 000 női játékost is.

A magyar labdarúgás mai állapotát tekintve, a sport az 1960-as évek óta a legegészségesebb állapotában van. A UEFA Európa-bajnokság 2024-es kiadása előtt Magyarország a nemzetközi labdarúgásban a második leghosszabb veretlen sorozattal lépett júniusi tornára, és 1972 óta először nyerte meg selejtezőcsoportját. Ekkora siker eléréséhez közel 3 milliárd eurót fektetett be Orbán Viktor kormánya a magyar labdarúgásba.

A taktikai forradalom bölcsője: Az Aranycsapat öröksége

Budapest ma futball-előörsnek tűnhet, de az 1950-es években a játék forradalmának bölcsője volt. A magyar nemzeti csapat volt a futball első felforgatója, kiszórva a megszokott taktikákat és módszereket az öltözőből. A pályán Puskás Ferenc vezetésével a 'Száguldó Magyarak' egy olyan stílust hoztak létre, amely a futballt egy közvetlen, fizikai küzdelemből a mai, dinamikus, folyékony és taktikailag innovatív sporttá alakította át.

A Puskás Aréna, amely az RB Leipzig és a Liverpool mérkőzésének adott otthont, a régi Népstadion helyén épült. Az a mérkőzés volt a 'visszavágó' annak, amit 'Az évszázad mérkőzésének' neveztek az előző évben, amikor Magyarország 6-3-ra legyőzte Angliát, ezzel az első kontinentális csapatként győzve Wembley-ben. És nem csak az eredmények keltették fel a világ figyelmét, hanem az, ahogyan Magyarország játszott: a radikális támadó taktika, a briliáns egyéni tudás, a félelem nélküli önbizalom, a sebesség és a csapatmunka lélegzetelállító - és hatékony - kombinációja.

Ha ez ismerősen hangzik, az azért van, mert Sebes Gusztáv edző és játékosai által bevezetett újítások évtizedekig visszhangoztak a futball világában. Az 1954-es világbajnoki döntőben Németországtól elszenvedett vereséget sokan 'Berni csodának' nevezték. Mindazonáltal, bár Magyarország soha nem kaparintotta meg a trófeát, a világ mindenképpen felfigyelt rá.

Közvetlen tudásátadás történt a magyar edzőktől: Guttmann Béla vitte a 4-2-4-es felállást Dél-Amerikába, São Paulóban bevezetve egy játékrendszert, amelyet Brazília az 1958-as világbajnoki győzelmében is használt. Szélesebb körű hatása is volt. 'Folyamatosan változtattuk a pozíciókat, így az, hogy a kezdőrúgásnál hol álltunk fel, lényegtelen volt' - mondta Hidegkuti Nándor, a magyar középcsatár. Nem lett volna 'totális futball' az 1970-es évek hollandjaitól a magyarok által bevezetett pozíciós rugalmasság nélkül, és Pep Guardiola Barcelona Tiki-Takája is a magyarok pusztítóan hatékony rövidpasszos, labdatartó futballjából ered.

A 'hamis kilences' manapság mindenhol ott van, de az eredeti mélyen fekvő középcsatár Hidegkuti Nándor volt, aki Sebes rendszerében a kilences mezt viselte, de összezavarta az ellenfeleket azzal, hogy mélyen visszahúzódott, és teret hagyott a szélsőknek és a belső csatároknak a mozgásra. Az angolok elképedve látták, hogy a magyar jobbhátvéd, Buzánszky Jenő a szélén tör előre az üres térbe, azokban az időkben, amikor a kettes számú játékos ritkán lépte át a félpályát. A szélső játékosoknak azt mondták, 'maradjanak a szárnyukon' abban az időben, amíg Magyarország ezt a megközelítést is fel nem rúgta. Czibor Zoltán és Budai László szélt cserélt, sőt duplázott is, alulmaradtak és túlterheltek maradtak az angol és más ellenfelek. 'A futballt, mint minden mást az életben, új felfedezések hajtják előre. Mint a kémiában, a fizikában vagy bármely tudományágban, úgy a futballban is' - mondta Buzánszky. De az 'Aranycsapat' nem csupán okos sakkjáték figurái voltak.

A politika és a labdarúgás dinamikája: A Kádár-korszaktól Orbánig

'Ferencváros bajnok! Kádár János menő srác!' - hangzott a Fradi-hívők rigmusa 1963-ban, amikor a Ferencváros épp most szerezte meg 14 év után az első bajnoki címét. Bár a klub hagyományosan jobboldali, nacionalista szurkolói keveset törődnek Kádár politikájával, rájönnek, hogy senki sem felelősebb sikerükért, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Kádár alatt, hét évvel az 1956-os magyar forradalom után, a futball gyorsan változott. A kormány egyre kevésbé avatkozott bele politikailag, a szabályozás megszűnt, az interferencia minimálisra csökkent. A jobboldali klubok, mint a Ferencváros, büntetéseit és korlátozásait feloldották.

Kádár előtt, a keményvonalasabb Rákosi Mátyás alatt a futballt, mint a magyar társadalmi és kulturális élet szinte minden aspektusát, szigorúan ellenőrizte és irányította a Magyar Népköztársaság uralkodó marxista-leninista pártja. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a magyar labdarúgás hatalmas átalakuláson ment keresztül. Hatalmas összegeket költöttek világszínvonalú stadionok felújítására és építésére, amelyek a világ irigységét váltották volna ki. A nemzeti csapat is nagy prioritást élvezett a párt számára. Ám az a világbajnoki döntőbeli vereség bizonyult fordulópontnak a párt sorsában. A kommunista rezsim nagyrészt egyetértett; Kádár János biztosan, amikor átvette a hatalmat. Népszerűsége a Ferencváros szurkolói körében részben ironikus, részben őszinte volt. Kádár laissez faire hozzáállása hozott nekik sikert, de ez semmiképpen sem volt szándékos. A futball, figyelmeztetett Kádár, túlságosan kétélű fegyver.

Amikor Kádár 1956-ban felhagyott a politikai futballprojekttel, a sport meredek hanyatlásba kezdett egészen 1989-ig, amikor a kommunizmus véget ért. Aztán a hanyatlásból összeomlás lett. Politikailag fontosabb dolgokat kellett figyelembe venni, mint a demokratikus választásokhoz és a többpártrendszerhez való visszatérés, és a sport, különösen a futball, elválaszthatatlanul összefonódott a kommunista rezsimmel. A korai kapitalista években a magyar futball új mélységekbe zuhant. De az autoriter figurák számára van politikai lehetőség a futballban. Helyesen irányítva a tapasztalatok azt mutatják, hogy a futball a propagandagépezet egyik ágává válhat, a kormány összehangolhatja magát befolyásos szurkolói csoportokkal, vagy felhasználhatja a sportot a nemzeti lelkesedés újraélesztésére.

'Orbán eltért a korábbi magyarországi politikai gondolkodásmintától, és már az első Fidesz koalíciós kormány [1998-2002 között] idején is összehangolta magát a sporttal, különösen a futballal' - mondja Molnár. Amikor Orbán 2010-ben egyeduralomra került, a politika túlpörgött. A futballakadémiai infrastruktúrát átalakították, több mint egy tucat futballklub kapott új stadiont, és újjáépítették a nemzeti stadiont. Kezdetben Orbánt politikai ellenfelei és szövetségesei is kigúnyolták. A futballszurkolók nem vették jól, és az ellenzéki média felháborodott. 'A kormány futballba való beavatkozása szerintem normalizálódott' - mondja Marosi. 'Szerintem a futball és a politika megkötötte a maga paktumát, úgy, hogy volt kormányzati akarat a dolgok javítására, és a magyar futballnak nagyon szüksége volt egy pénzügyi injekcióra, és a futball elfogadta azt'. A beavatkozás soha nem látott stabilitást teremtett. Ez a felszíni siker sokat tehet a politikai osztályért. Sokan 'sportswashingnak' nevezik ezt. De nem csak a világ színpadán zajlik a sportswashing; hazai szinten is. Az emberek szeretik a sikert választani, és ennek eredményeként újjáéledt a magyar emberek futball iránti szenvedélye. Míg az 1990-es években és a 2000-es évek elején Magyarország számos mérkőzését üres lelátók előtt játszották, addig ma a magyar nemzetközi mérkőzések azonnal elkelnek.

Az 'Újjáéledés évtizede': Infrastruktúra és részvétel

A hanyatlás megfordításához több taktika is hozzájárult. Ezek egyike az volt, hogy biztosítani kell, hogy egy futballpálya soha ne legyen 10 km-nél távolabb. Összességében az MLSZ több mint 1200 grassroots pályát épített, ebből 100-at az ország legszegényebb területein, és felújított további 2700 kis/közepes méretű pályát - falvakban és városokban. Ezzel párhuzamosan Magyarország stadionjainak modernizálására is sor került, hogy több szurkolót vonzzanak. Magyarország 32 vezető profi klubjának mindegyike új vagy felújított stadionnal rendelkezik, míg Budapest korszerű Puskás Arénáját 2019-ben avatták fel - ez adott otthont a UEFA Szuperkupának és az EURO 2020 mérkőzéseknek 2021-ben.

Az MLSZ 'Mindenki a pályára!' programjával arra ösztönöz mindenkit, hogy a futballt válassza fő szabadidős tevékenységének, ezzel biztosítva, hogy az új futballpályák tele legyenek játékosokkal. Sportprogramok célozzák az óvodákat és iskolákat, egyetemeket és főiskolákat, amatőr és veterán bajnokságokat, valamint a fogyatékkal élő embereket. A program nemzetet inspirál: felismerve a versenyképes nemzeti csapat fontosságát az emberek sportolásra ösztönzésében, az MLSZ befektetett az elit fiatal játékosok nevelésébe. Ez kifizetődik, hiszen a nemzeti csapat jól teljesít minden szinten a férfi és női játékban, miközben a felnőtt férfi csapat immár az utolsó két EURO-ra is kvalifikálta magát.

Nemzetközi támogatás és társadalmi felelősségvállalás

Az UEFA támogatása kulcsfontosságú az MLSZ erőfeszítéseiben. A gyermekek - fiúk és lányok - bevezetése a futballba, valamint a szülők minél korábbi bevonása, mind az óvodákban, mind az iskolákban, áll a Magyar Labdarúgó Szövetség azon erőfeszítéseinek élén, amelyek célja a részvételi arány növelése országszerte. Az UEFA HatTrick fejlesztési programja, amely az EURO bevételeit Európa-szerte a labdarúgás fejlesztésére fordítja, megkönnyítette ezt a megközelítést azáltal, hogy befektetett egy sor MLSZ programba. Ezek közé tartozik az UEFA Gyermekalapítvány Magyarországon, amelyet 2015-ben alapítottak. Az alapítvány a futballt használja eszközként a gyermekek életének javítására azáltal, hogy több száz kampányt és projektet támogat Európa-szerte és világszerte.

2021-ben az UEFA Gyermekalapítvány partnerségre lépett az Oltalom Sportegyesülettel (OSA), amely a kirekesztés veszélyének kitett, rászoruló gyermekeket segíti Magyarországon. Az UEFA Gyermekalapítvány 50 000 eurót ítélt oda az OSA-nak egy projektre, amelynek célja a fizikai és mentális jólét javítása, az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a szociális készségek fejlesztésének elősegítése, az oktatásba való belépés és visszatérés ösztönzése, valamint a veszélyeztetett csoportok (pl. kísérő nélküli migránsok és menekültek) társadalmi befogadásának előmozdítása.

Esetleírásként Hanya Mirzai története is példaértékű: az UEFA Gyermekalapítvány és az OSA együtt egy fiatal lány álmát váltotta valóra 2020-ban, amikor jegyet biztosítottak neki a 2020-as UEFA Szuperkupa mérkőzésre az FC Bayern München és a Sevilla között az újonnan épült, 68 000 férőhelyes Puskás Arénában. Eddig Hanya Mirzai, egy eredetileg iráni menekült, soha nem volt még futballstadionban. Négyévesen hagyta el Iránt és ment Irakba. 16 évesen Hanya elkezdett focizni Budapesten, és beleszeretett a játékba.

Kérdések és viták a modern magyar labdarúgás körül

A magyar labdarúgáson belül is számos kérdés kezd felmerülni. Ezt a kérdést a szurkolók egyre gyakrabban teszik fel, de nem kap sok nyilvánosságot, tekintettel arra, hogy a Fidesz vagy kapcsolt vállalkozásai birtokolják a magyar média akár 90 százalékát is. A Mediaworks vezérigazgatója, a Nemzeti Sportot (sportnapilap és Magyarország harmadik legnépszerűbb újsága) birtokló szervezetéé, Szabó László volt fideszes képviselő, míg a főszerkesztő, Szöllősi György Orbán barátja.

A Ferencváros dominanciája Orbán alatt is szemöldökhúzást vált ki. A klub felemelkedése exponenciális volt: 2016 előtt 2004 óta nem nyert címet, de 2016 óta hét címet szerzett, beleértve az utolsó hatot is. Néhányan azzal érvelnek, hogy Magyarország legnagyobb klubja végre összeszedte magát. Ugyanakkor igaz az is, hogy a Ferencvárost a Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor irányítja, minden intézkedést szorosan ellenőriz Kubatov és csapata, miközben a klub állami támogatása jelentős volt. Kubatov alatt a Ferencváros nem csupán egy futballprojekt, hanem egy politikai, társadalmi és nemzeti járművé vált. Egy olyan magyar klub létrehozása, amely európai szinten is versenyképes lehet, mint ahogy a Ferencváros tette az elmúlt években, politikai ajtókat nyit meg.

Kérdések merülnek fel az adófizetők pénzével kapcsolatban is, amely a kormány különböző futballprojektjeibe került. Például, tekintettel a fiatal futballba történő befektetések mértékére - amely a 2010 óta a magyar futballra költött közel 3 milliárd euró jelentős százaléka -, miért nem termel Magyarország folyamatosan játékosokat Európa top ligáiba, mint a szomszédos Horvátország és Szerbia? „Ez magában foglalja Nagy Ádámot is, akit 14 évesen kirekesztettek az intézményesült magyar ifjúsági futballból, majd Portugáliába ment, ahol megmentették a magyar futballtól. Schäfer András akadémista játékos volt, de 19 évesen csatlakozott az olasz Serie A-hoz.” „Szóval érdekes módon nagyon kevés kapcsolat van, ha van egyáltalán, Orbán hatalmas magyar ifjúsági futballba való befektetése és a nemzeti csapat legutóbbi sikerei között.”

„Magyarország, mint nemzet, jobban jár-e az összes sportbefektetéssel?” - teszi fel a kérdést Molnár. „Szerintem a vélemények erősen megoszlanak ebben a kérdésben.” „Orbán régóta próbálja fellendíteni a magyar futball lehetséges sikerét azzal, hogy lényegében pénzt lop olyan területekről, amelyeknek sürgősen szükségük lenne revitalizációra, mint például az orvosi és oktatási rendszerek” - mondja Johanna Mellis, az Ursinus College történelem segédprofesszora a BIRN-nek. „Orbán és a nemzeti sportközösség egyidejűleg sürgeti az európai és világméretű megaesemények megrendezését futball, vízi sportok, atlétika és még sok más területen.” „Ezek közé tartozik szinte az összes média ellenőrzése, az alkotmány megváltoztatása a hosszú távú uralom biztosítása érdekében, a bírói rendszer ellenőrzésére tett erőfeszítései, oligarcha körének felhasználása barátainak gazdagítására, akiknek karrierje szintén támogatja politikáját és Oroszország-barát álláspontját, valamint Európa Ukrajna védelmének megtagadását” - mondja.

Egyelőre az ilyen kérdések ritkán zavarják a kormány politikusait - és biztosan nem, amíg Magyarország részt vesz az Euro 2024-es tornán. De mivel a nemzeti csapat elveszítette első mérkőzését Svájc ellen, és szerdán nehéz találkozóra kerül sor a házigazda Németországgal, Magyarország kiesés előtt állhat, amikor vasárnap Skócia ellen játszik. Orbán ügyes politikus, és ő is, akárcsak Rákosi, felismerte a futball erejét. Mégis, végső soron a futball nagy szerepet játszott Rákosi bukásában.

Határon túli futballakadémiák támogatása

A magyar kormány anyagilag támogatja a futballt, ahol csak tudja: új stadionok épülnek országszerte. A profi futball mellett hatalmas összegeket költenek az utánpótlás csapatokra és az új játékosgenerációk képzésére is. Ez a futballmánia nem állt meg Magyarország határainál: stadionok és futballakadémiák építése kezdődött meg az elmúlt években a szomszédos országokban, olyan területeken, ahol etnikai magyarok élnek. Magyarország azóta több milliárd forintot költött ezekre a határon túli akadémiákra. A pénzt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Bethlen Gábor Alap (BGA) - a határon túli etnikai magyarok pénzügyi támogatására szolgáló állami eszköz - csatornázta. Az Atlatszo által beszerzett dokumentumok szerint több mint 6.5 milliárd (körülbelül 20.1 millió euró) forintot fizettek ki futballkluboknak és akadémiáknak Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában az elmúlt években.

Az Atlatszo által beszerzett szerződés szerint a PFLA a székelyföldi akadémia 'szakmai felügyelője', és így az utánpótlás játékosok átigazolhatnak az új akadémiáról a PFLA-ba anélkül, hogy utóbbinak kompenzációt kellene fizetnie a fiatal tehetségek képzéséért. Ez azt jelenti, hogy a határon túli utánpótlás futballakadémiák magyar állami támogatása nemcsak a helyi etnikai magyar közösségeknek, hanem a PFLA-t irányító magántulajdonban lévő alapítványnak is kedvez. Utóbbi elnöke Lőrinc Mészáros, Orbán Viktor miniszterelnök régi barátja. A pénzt az Osijek FC Futballiskola Egyesület kapta. Az egyesület alelnöke Sakalj Ferenc, aki egyben az Eszék felnőtt futballcsapatának alelnöke is. Az MLSZ dokumentumai szerint a klub a pénzt futballakadémia létrehozására kapta. Az akadémia egy 15 hektáros területet foglal majd el, amely 8-10 futballpályát tartalmaz. Az egyik pálya fedett lesz, és 3500 férőhelyes nézőtérrel rendelkezik.

Összesen 1.9 milliárd forintot (körülbelül 5.9 millió eurót) küldtek egy szlovéniai futballakadémára, és a pénzt az MLSZ és a BGA-n keresztül csatornázták. A pénzt kapó egyesület Gábor Végh-hez kapcsolódik. Őt általában Lőrinc Mészáros közeli üzletembereként említik, mert Végh tulajdonában lévő cég, a Pharos 95 építette a Felcsúti Akadémia (Mészáros vezetésével) futballpályáit. Az NK Nafta Lendava, egy szlovén másodosztályú csapat, először 600 millió forintot (körülbelül 1.9 millió eurót) kapott a BGA-tól.

A munkácsi futballakadémia esete eltér a többi magyar adófizetői pénzből támogatott akadémiától. Ennek oka az, hogy a pénzt nem egy külföldön működő szervezet vagy egyesület kapta, hanem a Várda Sport Egyesület (Várda SE). Ez a klub a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterhez szorosan kötődő futballklubhoz tartozik. A Várda SE 2.65 milliárd forintot (körülbelül 8.2 millió eurót) kapott az MLSZ-en keresztül, hogy futballakadémiát hozzon létre Munkácson, Ukrajnában. A legfrissebb tervek szerint az akadémia Dercsenben és Ungváron épül majd fel. Az akadémia maga Dercsenben épül, és a pénzt egy kollégiumra, egy futballpályára és egyéb épületekre költik. A tervek szerint a pénz egy részét Szerednyére is fordítják: még egy futballpályát építenek, és a kollégiumot is rekonstruálhatják. A magyar adófizetők pénzével támogatott klubok között sikeres csapatok, valamint vázlatos kezdeményezések is vannak. A dunaszerdahelyi DAC (Szlovákia) és a romániai Sepsi OSK futballcsapatok megérdemlik a magyar kormány támogatását.

Az alábbi táblázat részletesebben bemutatja a határon túli támogatások egyes tételeit:

Klubmenedzsment kihívások: A Football Forum Hungary 2024 tanulságai

Kedden a Groupama Aréna ad otthont a Football Forum Hungary 2024 nemzetközi labdarúgó-konferenciának. Csepregi György, a frissen a belga élvonalba jutó Beerschot sportigazgatója, Mark Ruijl, a Feyenoord nemzetközi futballért felelős vezetője, valamint Joel Roberts, a Sportigazgatók Szövetségének ügyvezető igazgatója a klubmenedzsment művészetéről beszélgetett Nicola Innocentinnel.

Csepregi György szerint a Beerschot titka, hogy a másodosztályba való kiesés után létrehoztak egy vegytiszta stratégiát, amelyben lefektették a klub játékfilozófiáját: 3-4-3-as, magasan letámadó, ezáltal a mérkőzések nagy részét az ellenfél kapuja előtt töltő csapatot alkottak meg. A rengeteg támadás és gól segít vonzóvá tenni a játékosokat, amely komoly bevételszerzése ad lehetőséget, és a pályán is sikert eredményez. A modellt mindenkinek el kell fogadnia, különben nincs rá szüksége a klubnak.

Mark Ruijl tapasztalatai szerint elengedhetetlen, hogy a klubon belüli részlegek között egyensúly legyen. Rengeteg érdeket kell összeegyeztetni: az edző stílusát, a sportigazgató elképzeléseit, a tulajdonosi kör üzleti céljait, valamint a játékosmegfigyelők javaslatait. Mégis mindent az eredmények határoznak meg, így bár a közép- és hosszútáv is fontos, az eredményességet sem lehet teljesen félredobni a klubstruktúrán belüli egyensúlyozás közben.

Joel Roberts a multiklub modell nehézségeit emelte ki, szerinte a Manchester City az egyetlen pozitív példa egyelőre, a kulturális különbségek miatt nehéz összeegyeztetni a világ különböző tájain elhelyezkedő klubok akaratát és céljait.

A futball a történelem viharaiban: Tanulságok a második világháború idejéből

Alon K. Raab, Markwart Herzog & Fabian Brändle (szerk.) European Football During the Second World War: Training and Entertainment, Ideology and Propaganda című, Karina Berger által fordított, 507 oldalas, puhafedeles, illusztrált könyve (Oxford: Peter Lang 2018) fontos adalék a játék történetének egy egyedülálló időszakának, és a futball különböző szerepeinek megértéséhez háborús időkben. A futballirodalom és -tudomány foglalkozott háborúkkal és fegyveres konfliktusokkal, Kongótól Közép-Amerikáig, de meglepően keveset írtak a sportról a második világháború alatt. Ez az antológia csatlakozik Simon Kuper 2003-as Ajax, the Dutch, the War: the Strange Tale of Soccer During Europe’s Darkest Hour és Kevin E. Simpson 2016-os Soccer Under the Swastika: Stories of Survival and Resistance During the Holocaust című műveihez, hogy fényt derítsen erre az időszakra, a játék különböző terepeire és megnyilvánulásaira, valamint annak a megszállók, áldozatok és ellenállók általi felhasználására.

Az antológia, amely egy 2012-es konferencia eredménye, prezentációinak későbbi átdolgozásával és bővítésével, öt részre oszlik. Herzog bevezetőjében kifejti, hogy a 21. században 'a profán szabadidős tevékenység mitologizálódása - valamint emlékezete és ritualizálása - sokak számára vallássá tette a futballt'. Elutasítja a történelem nagyszabású koncepcióinak, és egy állítólag nemesebb múltnak a későbbi felépítését, és elvet számos futballmítoszt, amelyek a háborúhoz és annak következményeihez kapcsolódnak.

Ide tartozik Matthias Sindelar, az 1930-as évek osztrák 'Csodacsapatának' kapitánya, akinek halálát szén-monoxid-mérgezés (félzsidó barátnőjével együtt) régóta az anti-náci ellenállásban való állítólagos tagságával magyarázzák. Herzog világossá teszi, hogy a sztár valójában egy zsidó család tulajdonában lévő kávézó árjásításából profitált, és hogy a családot koncentrációs táborba küldték. Herzog dekonstruálja a 'Berni csoda' mérkőzését is (az 1954-es világbajnoki döntőt, amelyet Németország nyert), amelyről kimutatja, hogy a jobb taktika és kondíció eredménye volt.

Az editor és a filmtörténész Jan Tilman Schwab is foglalkozik egy másik mítusszal, a 'Kijev halálmérkőzésével'. A mérkőzést, amelyet az ukrán fővárosban játszottak 1942. augusztus 9-én az FC Start (egy kenyérgyári csapat) és egy német katonai csapat között, a helyiek 5-3-ra nyerték. Az egyetlen 'objektív dokumentum', amely a mérkőzésről tanúskodott, egyetlen fénykép, amely a két csapat játékosait mutatja békésen állva a játék végén. Az ukrán játékosok közül többet egy héttel később letartóztattak, egy meghalt egy szívrohamban a kihallgatás során, és három játékost egy évvel később kivégeztek. Schwab megpróbálja elkülöníteni a tényeket, mítoszokat és emlékeket.

tags: #football #zenelo #korforgo

Népszerű bejegyzések:

• A labdarúgás gyászos pillanatai: Elhunyt válogatott sportolók
• a kézilabda sportág története
• A CSKA Moszkva aktuális átigazolási hírei
• Rekordösszegek a magyar fociban
• Az olimpiai bajnok vízilabdázó története