A Ferencvárosi Torna Club felemelkedése: Aranykorok az 1950-es válogatott előtt
Bármilyen furcsa is, az általunk ma ismert Aranycsapat, amely az 1950-es években hódította meg a világot, nem az első volt a magyar labdarúgásban. A történelem során több kiemelkedő magyar csapatot is neveztek már aranycsapatnak, beleértve a Ferencvárosi Torna Club saját legendás alakulatait is, melyek már évtizedekkel korábban alapvetően határozták meg a magyar futball fejlődését. Ennek a bajnok együttesnek a tagjai lettek később az alapjai az 1910-es évek aranycsapatának. Még az 1917/18-as bajnokságban már együtt volt az MTK aranycsapata is, bizonyítva, hogy a kiváló csapatokra már korábban is használták ezt a jelzőt. Az MTK-féle aranycsapat, és annak edző-zsenije, Jimmy Hogan rakta le annak a labdarúgásnak az alapjait, melynek legfényesebb sikere az 1938-as és az 1954-es VB-döntőkben csúcsosodott ki. De mielőtt a nemzeti tizenegy ragyogása berobbant volna, a Ferencváros már évtizedek óta írta saját, dicsőséges históriáját.
A Ferencvárosi Torna Club alapítása és első lépései
A Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, ennek ellenére a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. A vezetőség felismerte, hogy a sportágak szétválása segíti az egyesület további fejlődését, ezért úgy döntött, hogy önálló szakosztályokat hoz létre, elsőként - mondhatni, természetesen - megalakítja a futball-szakosztályt.
Az újonnan elkészült Soroksári úti pályán a csapat az első nyilvános mérkőzését 1900. március 25-én játszotta, közel 1500 néző előtt az Óbudai TE ellen. Az FTC Nagy Béla kutatásai szerint ebben az összeállításban állt fel: Weisz István - Gabrovitz Emil, Gabrovitz Kornél - Taffel József, Békés Arthur, Békés Géza - Pápai Mihály, Horváth Ferenc, Malaky Mihály, Maros Ferenc, Malaky János. Más visszaemlékezések szerint az összeállításban Taffel József neve Taffe K. vagy éppen Horváth Ferenc helyett Barna Antal játszott. Utólag már szinte lehetetlen kideríteni az igazságot. Az viszont tény, hogy az óbudaiak 1:0 arányban diadalmaskodtak. Nem kellett azonban sokat várni az első győzelemre, március 31-én az FTC 4:1-re nyert a másik óbudai csapat, a III. kerületi TVE ellen.
Az FTC 1900-ban összesen tíznél is több barátságos meccset játszott és egyre jobb eredményeket ért el, aminek hatására nőtt az érdeklődés a csapat iránt. Az FTC-ben a sportolók - 1900-ban elsősorban a labdarúgók - több sportággal foglalkoztak, úsztak, atletizáltak, tornáztak, kerékpároztak.
Magyarországon 1900-ban egyre több football egyesület volt, akik egyre több mérkőzést játszottak, így természetesen kialakult az az igény, hogy létrejöjjön egy önálló labdarúgó-szövetség, amely a versengést felügyeli. Ennek egyik kezdeményezője, legnagyobb szószólója az FTC volt. A kezdeti egyeztetések után az alakuló közgyűlésre 1901. január 19-én, az István Főherceg Szálló különtermében került sor. A résztvevő 13 klub képviselői megalakították a Magyar Labdarúgók Szövetségét. Első elnöke Jász Géza (MFC), főtitkára pedig a ferencvárosi Horváth Ferenc lett. A szövetség azonnal kiírta az első labdarúgó-bajnokságot, ahol az első osztályba öt együttes került: az FTC, a BTC, a MUE, a Bp. SC és a Műegyetemi FC.
Az FTC az első hivatalos mérkőzését 1901. március 24-én játszotta, de nem a bajnokság keretein belül, hanem egy külföldi ellenféllel, az osztrák Cricketerrel. 1901. április 13-án az FTC a svájci Servette együttesét fogadta a Soroksári úti pályán, ahol megszületett az első döntetlen eredmény, 4:4-re végződött a mérkőzés. Az első góllövőnk Malaky Mihály volt. Pár nappal később, április 21-én kezdte meg a szereplését a csapat a bajnokságban, a MUE ellen játszott. A fiatal csapat 5:3-as vereséget szenvedett, az első bajnoki gólunk megszerzőjét sajnos a jótékony homály fedi, arról a korabeli sajtó nem tudósított. Május 5-én a bécsi Old Cricketer volt a csapat vendége a Soroksári úton, ahol 5:0-ra nyertek a ferencvárosiak, így ez volt az FTC első nemzetközi diadala. Június elsején a bajnokságban a Műegyetem ellen 2:2-re végzett a csapat, megszerezve ezzel az első bajnoki pontját. Az első bajnoki győzelmet június 16-án aratták, ekkor a Bp. SC-t verték meg.
Az első bajnokságot a BTC nyerte, az FTC bronzérmet szerzett, nyolc mérkőzésükből hármat megnyertek, négyet elveszítettek, egyen döntetlen eredmény született, a gólarányuk 20:28 volt, ami a harmadik helyet eredményezte. Azonban idény közben a Műegyetemi FC visszalépett a bajnokságtól, így ez a harmadik pozíció egyben az utolsó előtti helyet is jelentette, ami a kiírás szerint osztályozóra kényszerítette a csapatot. Az osztályozós ellenfél a másodosztály ezüstérmese, a Rákosszentmihály volt. 1901. december 1-jén játszott először egymással a két csapat.
Az első bajnoki címek és a Fradi aranykora (1903-1909)
Az első bajnoki címre mindössze a harmadik szezonig, 1903-ig kellett várni. 1903-ban beérett a munka, ugyanis, ha kalandos úton is, de végül bajnok lett a Ferencvárosi Torna Club focicsapata. Abban a bajnokságban, ahol először rendeztek - később örökrangadóvá nemesedett - bajnoki FTC - MTK mérkőzést, amit az FTC 3:1-re nyert meg. Végül az év végén az FTC a BTC-t két ponttal megelőzve végzett az első helyen. Miért volt ez kalandos? Azért, mert az utolsó sípszó után óvások sorozata indult el, a 33 FC a zöld asztal mellett kezdte el gyűjtögetni a pontokat. A bajnoki cím mellé az FTC begyűjtötte az első magyar vándordíjat, az Ezüstlabdát is.
Az 1903-ashoz hasonlóan az 1904-es és az 1905-ös bajnoki címek is a zöld asztal mellett dőltek el. Előbbit az MTK, utóbbit az FTC nyerte. 1904-ben az MTK óvott és a megítélt két pontnak köszönhetően előzte meg az FTC-t. A csapat az Ezüstlabda újbóli elhódításával kárpótolta a szurkolókat. 1905-ben a bajnoki táblázat első helyén álló Postástól vontak el pontokat játékos vesztegetések miatt, így jobb gólarányának köszönhetően ezúttal az FTC ölébe hullott a bajnoki cím.
1906. február 25-én a Postás ellen bemutatkozott egy alig 16 éves fiatalember, a karikalábú Schlosser Imre, becenevén Slózi, az FTC első világhírűvé lett játékosa. 1889. október 11-én született Budapesten. Testvérei az FTC-ben fociztak, ők hívták fel Malaky János figyelmét a későbbi sztárra, akit 1905-ben le is igazolt az FTC. Az első csapatba kerülése után szinte azonnal állandó és kihagyhatatlan tagja lett a kezdő tizenegynek. Tehetségére a válogatottnál is azonnal felfigyeltek, még 17 éves sem volt, amikor Csehország ellen bemutatkozott a nemzeti csapatban. A labdarúgás fanatikus szeretete jellemezte, balösszekötőt játszott, a közönség csodálta cseleit, hihetetlen gólerős játékát. Hat alkalommal volt gólkirály az FTC-ben. Az MLSZ úgy döntött, hogy átáll az őszi-tavaszi rendszerre, így 1906 tavaszán nem rendeztek bajnokságot.
A következő, 1906/07-es pontvadászatot ismét az FTC nyerte, megvédve ezzel bajnoki címét. Ehhez az idényhez fűződik a mai napig fennálló legnagyobb arányú bajnoki győzelmünk: FTC - Typographia 15:0. Az igazi aranykor kezdete viszont 1908-tól datálódik. Az 1907/08-as bajnoki ezüstérem után az FTC zsinórban öt bajnokságot nyert, rendre Schlosser Imre volt a gólkirály. A Polónyi Géza által felajánlott Ezüstlabdát 1906 és 1909 között még háromszor nyerte el a Fradi, így az végleg az egyesület birtokába került. El lehet mondani ez a csapat mindent megnyert, ahol elindult. Az első bajnokságon kívüli torna a Húsvéti-serleg volt, amelynek megnyerésével jogot szerzett arra, hogy a Challenge Cup fináléjának egyik résztvevője legyen. Az FTC hatalmas sikert elérve, Bécsben 2:1-re győzött a Wiener SC ellen, így első külföldi csapatként megnyerte a Challenge Cup-ot, a későbbi Közép-európai Kupa ősét. 1909-ben tehát mindent begyűjtött a Fradi, amit lehetett: magyar bajnoki cím, Ezüstlabda, Challenge Cup, Corinthian-díj, Húsvéti Torna-győzelem.
Az 1900-as években nyolc labdarúgó-bajnokságot rendeztek, az FTC mindig a dobogón végzett: 4-szer bajnok, 3-szor ezüst-, 1-szer bronzérmes lett.
Az FTC bajnoki címei 1903-tól 1909-ig
| Év | Eredmény |
|---|---|
| 1903 | Bajnok |
| 1905 | Bajnok |
| 1906/07 | Bajnok |
| 1908/09 | Bajnok |
A profi korszak hajnala és nemzetközi áttörések (1920-as, 30-as évek)
A Ferencváros a következő évtizedekben folyamatosan meghatározó szereplője volt az élvonalbeli pontvadászatnak, elvétve akadt csak szezon, amelyet nem zárt dobogón. Az 1926/27-es idényben, az első profi magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg. A vezetőedző korábbi játékosunk, Tóth Potya István volt, aki korát megelőző módszerekkel irányította az FTC-t. Ez volt egyébként a Fradi 10. bajnoki aranyérme. A Ferencváros első komoly nemzetközi kupasikerét az 1927/28-as idény hozta.
A többi közül is kiemelkedik a 12. bajnoki aranyérem, amelyet az 1931/32-es idényben 100%-os mérleggel, mind a 22 meccsünket megnyerve szereztünk meg. 1933-ban 5. alkalommal is elhódítottuk a Magyar Kupát. Az 1936/37-es idényben másodszor is megnyertük a második világháború előtti időszak legrangosabb klubsorozatának számító Közép-európai Kupát (KK). Az 1940/41-es idényben 16. bajnoki címét ünnepelte a klub.
Az 1940-es évek, a politikai változások előtt
Az 1948/49-es idényben 140 rúgott góllal nyertük meg a bajnokságot. Deák Ferenc 30 meccsen elért 59 találattal lett gólkirály - ennek azóta a közelébe sem jutott senki. Így is maradt néhány kiemelkedő labdarúgó a IX. kerületben a kommunista hatalomátvétel után, ám a Ferencváros legjobb játékosai mellett nevét és színét is elvesztette: előbb ÉDOSZ-ként, majd Kinizsiként, piros-fehérben szerepeltünk.
A labdarúgáson túl: Az FTC egyéb szakosztályai
Ahogy arról már volt említés, nemcsak a labdarúgást űzték a sportolni vágyó fiatalok az FTC keretein belül, hanem más sportágakat is. Szükségszerű volt tehát az új szakosztályok indítása. A ferencvárosi szimpatizánsoknak a futballisták első bajnoki címei után nem kellett sokáig várni az első egyéni bajnoki címre sem. A labdarúgócsapat kitűnő hátvédje, Manglitz Ferenc nemcsak a futballpályákon jeleskedett, hanem egy másik sportágban is, méghozzá az atlétikában. Jól futott, már 1903-ban ezüstérmes lett az 1 mérföldes síkfutás magyar bajnokságán, ám az igazi sikereit gyaloglásban érte el. Itthon és külföldön sorra nyerte a 30 km-es gyalogló versenyeket, 1906. szeptember 8-án az országos bajnokságon is győzött, így ő lett az FTC első egyéni bajnoka.
1904-ben alakult meg az úszó- és a vízilabda szakosztály is. Bajnoki versenyeiket a Magyar Atlétikai Szövetség szervezte, hiszen - bármily furcsa - ennek az alapsportágnak akkor még nem volt önálló szövetsége. A labdarúgáshoz hasonlóan az FTC vezetői itt is élharcosai voltak az önálló szövetség megalakulásának, ami végül 1907. december 12-én alakult meg. Váczi Imre neve máris átvisz a vízilabdához, hiszen vele kezdődött a pólócsapat összeállítása is, ő volt az első kapus a csapatban. Abban a csapatban, amely már az első, 1904-ben kiírt bajnokságba nevezett, ám ott négy csapat közül a negyedik lett. Egy évvel később ugyanez volt a helyzet, ami a szakosztály vezetését olyan döntésre késztette, hogy a jelen helyett, a jövő csapatát építik fel. Az FTC szorgalmas edzéseinek 1909-re érett be a gyümölcse, ekkor tudott kiállítani egy olyan csapatot, amely nyugodtan kihívhatta az egyeduralkodó MUE együttesét, amely meg is történt.
A városi legendák szerint az egész történet egy szép őszi napon, 1909. október 10-én kezdődött, amikor a már idézett bajnoki mérkőzés volt a MUE ellen. Az addig egyeduralkodó MUE csapatánál is látták, hogy az addigi előnyük odalett, a jövő záloga az ellenfélnél van. Fel is vetettek egy érdekes ötletet, fuzionáljon a két pólós egylet, így jöjjön létre egy nemzetközileg is eredményes csapat. Az FTC vezetői hajlottak volna erre, ám volt egy kikötésük, a fúzió csak az FTC neve alatt jöhet létre, amibe viszont a MUE nem ment bele. Belement viszont két játékosa, a nagy nevű és hírű, osztrák állampolgárságú Freund Jacques és az ifjú, nagy tehetségnek tartott Fazekas Tibor, akik az FTC-hez igazoltak, tovább erősítve az amúgy is jó csapatot. Az FTC vezetői komoly fantáziát láttak az ígéretes fiatalokból álló együttesben, ezért a továbblépés érdekében merész döntést hoztak, kinevezték a csapat élére az akkor 26 esztendős kapust, Speisegger Ernőt. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy innentől kezdve Speisegger lett a csapat mindenese, vezetője, intézője és edzője egy személyben. Feladatai olyannyira megsokasodtak, hogy játékos karrierjével fel is hagyott. Az első évtized elsősorban még azokról szólt, akikért az egyesületet létrehozták, a labdarúgókról. A saját sportágukon kívül ők kezdtek el egyéb sportágakkal is foglalkozni, az ő sikereik és példájuk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban és sportágban jelentkeztek az FTC-be sportolni, ami mélyen megalapozta az eljövendő sikereit.
tags: #fradi #az #aranycsapat #elott
