A Ferencvárosi B-Közép és a szurkolói kultúra története
A Ferencvárosi Torna Club (röviden FTC, Ferencváros vagy Fradi) labdarúgó csapata óriási szurkolótáborral rendelkezik, Magyarországon vitathatatlanul a legnagyobbal. A ferencvárosi szurkolókat általában fradistának nevezik, amely a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. A kapu mögött helyezkedik el a "Tábor", ismertebb nevén a Ferencvárosi B-Közép. Manapság sok csapat táborára használják a B-Közép kifejezést, habár ennek az eredete is a Fradihoz köthető.
A B-Közép születése és fejlődése
A labdarúgó mérkőzések a kezdeti időszaktól vonzották a nézőket, mai szóhasználattal a szurkolókat. Így volt ez az 1900-as évek elején az FTC, a „Franzstadt” meccsein is. A zöld-fehérek nem csak a IX. kerület munkásait, kispolgárait, tisztviselőit vonzották meccseikre, hanem előbb a szomszédos kerületek - elsősorban a Józsefváros - társadalmát, majd a Fradizmus fokozatosan átterjedt az egész fővárosra. Méretileg csak az MTK szurkolótábora közelítette meg a Fradi-drukkerek számát. A Fradi-drukkerek kisebb csoportjai alkalmanként összejöttek egy-egy ferencvárosi kisvendéglőben sportbaráti beszélgetésekre, iddogálásra.
Az akkor már Fradinak becézett profi Ferencváros szurkolóinak első „hivatalos” tömörülését a „B” tribün előtti állóhely drukkereiből Radványi Pál alapította meg 1928-ban. Ez volt a legendás „B-közép”, amelynek tagjai a felezővonalnál, a Radványi Pál által tartott zászló közelében álltak minden hazai meccsen. A mérkőzések kezdetén, a játékvezetői sípszóval egyidőben mindig felhangzott a zászlótartó érces hangján: „Fiúk, háromszoros éljen a Fradinak!”. Radványi Pál egyébként a szurkolók szóvivője is volt, majd később az amatőr FTC titkára, még később az igazgatója lett.
Miután 1933-ban, tragikus hirtelenséggel, hashártyagyulladásban elhunyt, emlékét a szurkolók a „B” tribün mellvédjén elhelyezett bronz mellképes márvány emléktáblával, valamint a Radványi-díjjal ápolták, amelyet öt éven át adtak át az év legjobb ferencvárosi sportolójának. Az öt Radványi-díjas sportoló sorrendben: dr. Sárosi György, dr. Teleki Pál, Toldi Géza, Lázár Gyula, Fodor Imre.
1937-ben a KK-diadal római döntőjéről Sárosi dr. egy bambusz zászlórúddal tért haza, amelyet a „B-középnek” adományozott. A „B” tribünnek az 1970-es években történt lebontásakor a Radványi Pál emléktáblát is eltávolították. A „B-közép” mintájára a profizmus évei alatt az „A” lelátó oldalánál levő játékoskijáró melletti állóhelyen is „működött” egy szurkolói csoport, az ún. „A-közép”.
A Fradi Szív és az FTC Baráti Társaság
Korabeli tudósítások számolnak be arról, hogy a ferencvárosi szurkolók már 1928-ban szervezett körülmények között, több száz fővel utaztak idegenbeli mérkőzéseikre. A világon elsőként jelent meg szervezett formában a lelátón a szurkolás, ebben az évben különvonattal, mintegy 600 fővel vonatoztak le Szegedre.
A Fradi szurkolók 1929-ben hozták létre az úgynevezett, és a világon is egyedülálló „Fradi szívet” (mely többek között a klubhoz való elkötelezettséget és az összetartást is jelenti). Havi öt koronáért lehetett csatlakozni a B-tribünön helyet foglaló rajongókhoz. Az öt koronát kifizető szurkoló cserébe egy jelvényt kapott, amit a szíve fölött kellett viselnie. A jelvényt viselők együtt utaztak a meccsekre és egységesen szurkoltak. Ebből alakult ki a Fradi-szív fogalma. Két nap alatt 1.000 szurkoló jelentkezett, s ez a szám néhány hét alatt négyezerre emelkedett!
Amikor az 1930-as években ifj. Springer Ferenc dr., az alapító elnök fia vezető szerephez jutott a Ferencvárosban, megalapította az FTC Baráti Társaságot. Ez a „B-középnél” szervezettebb volt, elsősorban szintén a B-oldali szurkolókból verbuválódott, nem csak az álló, hanem már az ülőhelyi részekről is. Vezetői Koromczay Lajos és Zsilka Sándor voltak. Ezen Baráti Társaságnak két tag ajánlása mellett csak az lehetett a tagja, aki egy évig már rendszeresen járt a mérkőzésekre és magatartása ellen kifogás nem merült fel. A Társaság tagjai az idegenbeli mérkőzésekre is elkísérték a csapatot. A Társaság kibővített vezetősége minden péntek délután a József körúti Bandl étterem különtermében együtt volt a labdarúgócsapat tagjaival.
A szurkolók és a klub kapcsolata napjainkban
A Ferencváros akkor lesz újra kerek egész, ha vezetői, játékosai és szurkolói egymásra támaszkodnak. Nem lehet hosszútávon úgy élnie a Clubnak, hogy nincs fradista vezetése. Azért nem, mert a másik két elem, a játékosok és a szurkolók már nem bírják el ezt a terhet. Nehéz időkben muszáj kitartani. De az mégsem járja, hogy negyven év szocialista irányítás után, az azt követő 20 évben sem történt érdemi változás. Eljött az idő, hogy végre a mindenkori vezetőség tegyen a Clubért, a csapatért, a szurkolókért. Fradista vezetést a Club elnökségében és a szakosztályoknál. Igen, a focinál is. A gazdasági felelősség és érdekek nem kell, hogy kizárják az érzelmeket. Ész és szív tud együttműködni. Ez nem vágy. Gyökeres, mélyreható változás nélkül nem lehet bírni az egyre nehezedő terheket. Aki a Ferencváros nevében tesz és beszél, nem farolhat ki eztán. Egy újabb sunyi átverést, kiskapuzást, pillanatnyi tűzoltást ez a Club nem fog túlélni. Ideje, hogy néhányan a Fradi elé álljanak, és ne csak mindig mi álljunk mögötte. Aki vállalja a felelősséget, hogy az élre áll, az húzza is a szekeret. Úgy ahogy az egykor természetes volt. Ha valaki elől húzza a szekeret és végre leveszi a teher saját (!) részét, akkor olyan támogatást fog kapni alulról, amit már régen tapasztalt ez az ország. Nincs már helye félmegoldásoknak. Fradista vezetőség, csapat, szurkolók. Ez legyen az alap. Ez legyen a Ferencváros!
Felidézték, hogy az elmúlt öt évben a csapat és a szurkolók együtt élték át a sikereket, a bajnoki címeket, a BL-be jutást, illetve az Európa Liga csoportgyőzelmet, valamint a pozsonyi diadalt. Arra kérünk hát mindenkit, ezekben a nehéz időkben mutassuk meg, hogy miben más a Fradi család, mutassuk meg, hogy együtt talpra tudunk állni, és ugyan nem lesz egyszerű és rövid az út, de ki tudunk mászni a gödörből!- fogalmaztak közleményükben a ferencvárosi ultrák. Jelezték: a csapatnak kell az első lépést megtennie, „de a 12. játékos, a szurkolók akkor is mögötte állnak majd, ha kell, kritikus hangon, de mindig a csapat érdekét nézve. Mi szurkolók, mindvégig ki fogunk tartani a csapat mellett, és addig fogjuk biztatni, amíg ki nem jön a gödörből. Mi, a Fradi Család tagjai ebben is mások vagyunk. Éppen ezért kérjük és el is várjuk a csapattól, hogy a következő időszakban mutassa meg, hogy méltó a bizalmunkra, méltó a Fradi címerre és mezre! Hajrá Fradi!
Szurkolói létszám és hangulat
Magyarországon a Ferencváros a legnépszerűbb labdarúgócsapat; a ferencvárosi meccseket látogatják a legtöbben (a 2000-es években, még az első osztályban általában 6-8 ezren, fontosabb meccsen akár 12-14 ezren is), még a másodosztályban is előfordult, hogy 10 ezernél többen látogattak ki egy meccsre. 2013-ban az Albert Flórián Stadion utolsó bajnoki mérkőzésén, éppen a nagy rivális Újpest ellen, telt ház előtt, 16.000 szurkoló foglalt helyet a lelátón. Még ebben az évben megkezdődött az új Üllői úti stadion építése, így ez idő alatt a Fradi a Puskás Ferenc Stadionban játszotta a hazai mérkőzéseit.
1931. október 25-én, egy Ferencváros-Vasas (5-1) találkozón buzdította a szurkolósereg először "Hajrá Fradi-val" a csapatot. A 2018-19-es szezonban a Fradi tábor jubileumi évet tartott, hiszen 90 éve alapították a B-Közepet. Látványos koreográfiákat, pirotechnikai bemutatókat csodálhattak a szurkolók ebben az esztendőben, emellett számos új dal is született. Az évben egy régi hagyományt felélesztve, kétszer is különvonatos túrára vállalkozva utaztak el idegenbeli találkozóikra a szurkolók, Debrecenbe és Miskolcra. Továbbá szintén megdőlt egy nagyon régi csúcs, ez pedig a hazai átlagnézőszám volt.
A Ferencváros stadionjainak látogatottsága az évek során:
| Év | Átlagos nézőszám | Fontosabb meccsek nézőszáma |
|---|---|---|
| 2000-es évek (NB I) | 6-8 ezer | 12-14 ezer |
| 2000-es évek (NB II) | >10 ezer (egyedi esetekben) | - |
| 2013 (Albert Flórián Stadion, utolsó meccs) | 16 ezer | 16 ezer |
| 2018/19 szezon | rekord | - |
Szurkolói csoportok és kapcsolatok
Az FTC rajongói, Magyarország egyik leghírhedtebb szurkológárdája, külföldön is elhíresült a drukkerek csoportja. A Ferencvárosi TC-nek van a legtöbb, és a legnagyobb szurkolói csoportja az országban, általában ultra csoportokról van szó. Az évek során számos jelentős szurkolói csoport jelent meg a lelátón: Green Monsters, Eastern Greens, EEE mozgalom, Green Family, XVI. szektor, Green Tigers, Új Generáció, Aryan Greens, Party Brigád, Ligeti Egység, Zöld Patrióták, Girls, Szatmári Fradisták, Vasi Fradisták, Felvidéki Fradisták, East Casual Crew, Green 76 Ultras, Fradi Donau Boys, Alisca Greens, Cosa Nostra, Stormy Scamps, 7 side, Felvidéki harcosok, Szatmári Fradisták ;Székely légió; melyek közül több csoport is megszűnt már, de a többségük még aktív.
A Fradi szurkolói csoportjai között vannak ultra, casual és hool csoportok is. A szurkolók egy része képezi az ún. Fradi Tábort (röviden: A Tábor), bár itt is megfordul szinte mindenféle nézetű, habitusú ember. A ferencvárosi szurkolók kemény magja általában a magyar válogatott labdarúgó meccsein is képviseltetik magukat, támogatva az országot. A ferencvárosi szurkolók általában jó kapcsolatot ápolnak a hasonló felfogású klubokkal vagy a zöld-fehér színekben játszó egyesületekkel. A Fradi szurkolói jó kapcsolatban vannak többek között hazánkban a ZTE (Zalaegerszegi TE), külföldön a görög Panathinaikos, vagy éppen az osztrák Rapid Wien szurkolóival. A Fradi szurkolói képviseltetik magukat olyan klubok meccsein, mint például a szlovákiai FK DAC 1904 Dunaszerdahely.
Rivalizálás és konfliktusok
A ferencvárosi szurkolók legnagyobb riválisai az Újpest szurkolók (a lilák, dózsások), valószínűleg ők kedvelik legkevésbé egymást az országban, melynek minden szinten hangot is adnak. Az FTC-Újpest rangadó Magyarország minden bizonnyal legnagyobb, leghevesebb rangadója. Hatalmas múltú a rivalizálás a zöld-fehérek, és a lila-fehérek között, nem csak Magyarországon, de Közép-Európában is. A Fradisták rivalizálnak még Magyarországon többek között a Honvéd, Diósgyőr, Debrecen szurkolóival is. Meccseiken általában parázshangulat uralkodik, a feszültség szinte tapintható, robbanásig feszült helyzet. A rivalizálás néha verekedésbe, botrányba torkollik, melyek a stadionon belül, kívül is folytatódhatnak, a rendőri beavatkozás sem volt ritka ezen esetekben. Általában azonban ezen feszült rangadók is békés lefolyásúak, a rendőrség kiemelten kezeli a rangadókat.
A ferencvárosi szurkolók általában jobboldali (bizonyos része szélsőjobboldali) nézetekkel rendelkeznek, ennek gyakran hangot is adnak, sokszor került botrányba a csapat megnyilvánulásaik (gyakran antiszemita, hungarista megnyilvánulások) miatt. Bár az előbb említettek a Fradi szurkolóinak csak egy bizonyos részére igaz, a botrányokat általában pár száz fős csoportok okozták, nem lehet az egész Fradira ráhúzni az említett állításokat, ugyanis szurkolóik is, mint más csapat szurkolói között is vannak békésebb, és harcosabb jelleműek, felfogásúak is, fiatalok, idősek egyaránt. A csapat szurkolói viszont az évek során többször is kerültek botrányba, összetűzésbe más csapatok szurkolóival, illetve a rendőrséggel különböző okok miatt, ekkor jellemző volt a vandalizmus a dulakodó csoportokra. A szurkolók több okból is híresek külföldön is, a csapathoz való hozzáállás mellett (mely kiemelkedő) keménységük miatt is. A Ferencvárossal kapcsolatos botrányok mindig nagy teret kapnak a médiában, gyakran előfordul az is, hogy kreált botrányról van szó.
tags: #fradi #b #kozep #el #tour #logo
