Koós János és a Fradi: Egy életre szóló szerelem és a nemzet búcsúja
A nemzet gyásza és a Fradi-család vesztesége
Gyászolunk. Elhunyt Koós János. Az egész ország gyászba borult Koós János váratlan halálhírének hallatán. Rövid ideig tartó betegség után, életének 81. évében hunyt el a legendás táncdalénekes, Koós János, akinek halálhíréről vasárnap reggel számolt be az MTI. Rövid betegség után hunyt el, 2019. március 2-án. A kórházban hirtelen összeesett, s az orvosoknak már nem sikerült újraéleszteniük. Lapinformációk szerint a legendás táncdalénekes a múlt héten ismét kórházba került, hogy megoperálják. Koós reménykedett, hogy a beavatkozást követően nem sokkal hazatérhet, hogy aztán újult erővel szórakoztathassa imádott közönségét, de az operációból már nem épült fel.
Míg az előadóművész családja csendben búcsúzik a legendás énekestől, addig Koós pályatársai közös fotókkal és emlékezetes történetekkel árasztják el a világhálót, csakúgy, mint az énekes nagyra tartott futballcsapata, a Fradi. Koós János örökké megmarad az emlékezetünkben. Halálával az egész Fradi családot hatalmas veszteség érte. Isten nyugosztalja, nyugodjék békében! Hajrá Ferencváros!
Egy élet az FTC jegyében
Koós életében meghatározó volt az FTC iránti elköteleződése. Élete meghatározó része volt az FTC szeretete, egyszer egy interjúban azt mondta, a Ferencvárost legalább annyira szereti, mint a feleségét, de ezt az asszony megbocsátja neki. Mindig úgy érezte, ez a két szerelem az, ami egy életre szól. Ez a határtalan rajongás számos alkalommal megmutatkozott, sőt, még a családi életében is visszaköszönt.
Szurkolói fanatizmusára jellemző, hogy amikor 1976-ban Gergő fia megszületett, első ajándékként már a kórházban átadta a csecsemőnek a Fradi tagsági könyvét. Az énekes határtalan rajongását bizonyítja a Koós kapitány című könyvében megosztott történet. „Amiért fontos volt a riói luxust otthagynom, a fél világot végigbumlizni, az életemet kockáztatni, az nem volt más, mint egy Fradi-Komló mérkőzés” - írta az énekes, s azt is felidézte, hogyan érezte magát a színész-újságíró rangadókon és más gálameccseken.
Imádott neje, Dékány Sarolta is tisztában volt ezzel a szenvedéllyel, amiről még esküvője napján sem volt hajlandó lemondani. Koós János erről így emlékezett: „Amikor kiléptünk a házasságkötő teremből, csak ennyit mondtam Sacinak: imádlak, szeretlek, örökre együtt maradunk. De egyet soha ne kérj tőlem: Jani, ne menj ki a Fradi-meccsre! Ennyi év alatt egyetlenegyszer nem mondta soha, és én ezért is hálás vagyok neki!”
Meghatározó volt életében a labdarúgás szeretete, az FTC csapatának lelkes szurkolója volt. „Mindig van valami mondanivalóm mindenkihez, mindenkit szeretnék a keblemre ölelni, mindenkivel szeretnék egy jót viccelni, a rendőrtől a postáson át a Nobel-díjas tudósig. Talán az egyetlen dolog a foci, amitől elborul az agyam. Ha most ide, az étterembe behoznának egy labdát, 63 évesen is fölállnék az asztaltól, és elkezdenék dekázni.”
Búcsúzik a Fradi-család
A Ferencváros méltóképpen fog megemlékezni a legendás énekesről, miként a Fradi szurkolói is búcsúztatják Koós Jánost, aki múlt szombat óta már fentről drukkol kedvenc futballcsapatának. Az FTC sajtóosztálya biztosította a lapokat arról, hogy méltóképpen fognak búcsút venni Koós Jánostól, ám a további részletekről még nem szerettek volna nyilatkozni. Az özvegy, Dékány Sarolta is megtörten reagált: „Aranyos tőlük, hogy megemlékeznek a férjemről. János biztosan nagyon örülne neki!”
A klub közösségi oldalán is megemlékeztek róla: „Gyászol a Fradi-család: A táncdalénekes, parodista-színész emlékezetes produkciói mellett hatalmas fradizmusáról is híres volt, rendszeres vendége volt labdarúgócsapatunk mérkőzéseinek is. Koós Jánost Isten nyugosztalja, emlékét örökké megőrizzük!” A búcsúzás részeként az 1967-ben kitüntetett egyetlen aranylabdással, és jó barátjával, Albert Flóriánnal közös dalukkal, a „Nem baj, ha múlnak az évek” című slágerrel búcsúztak a legendától.
Koós János búcsúja a Császártól
Koós János híresen nagy Fradi szurkoló volt, ezért a csapat a Vidi FC elleni kupameccsen megemlékezett a táncdalénekesről. A Magyar Kupa-negyeddöntő első meccsén a Groupama Arénában hétezer néző búcsúzott a focistákkal Koóstól egyik legismertebb dala, a Kislány a zongoránál című slágerrel, ami a játékosok pályára vonulása után hangzott el. Koós János nevét és arcképét kivetítették az eredményjelzőre, és egy rövid beszédet is mondtak az elhunyt művészről.
A zöld sas-szurkolók is sorra búcsút vettek, és különböző megemlékezéseket javasoltak:
- „Mindig nagyon fáj, ha elveszítjük azt, ki a szívünknek, a lelkünknek kedves. Jó szurkolást a mennyei bajnokságban, sok-sok csodálatos fradista között, akik már távoztak közülünk. Legyen számára könnyű a föld, nyugodjék békében!”
- „Ismét egy Igaz Fradi Szívvel lettünk szegényebbek.”
- „Emlék Fradi-jelvényt kellene csináltatni, középen az ő fotójával. Vagy valami hasonlót, hiszen nagy Fradi-drukker volt!”
- „Remélem, a Groupama főbejáratánál kint a fekete zászló!”
- „Vagy egy emlékérme a képmásával, amit olyan személyek kapnának meg minden évben, akik méltóak rá.”
A gyászban a Ferencvárosi TC csatára, Böde Dániel Rajongói oldala is osztozott.
Koós János élete és pályafutása
Koós János Kupsa János néven született Romániában, Bukarestben 1937. november 20-án. Édesapja Kupsa János, édesanyja Bartis Karola volt. A család Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk. 1941-ben Erdélyből Miskolcra költöztek, ahol édesapja nővére is lakott. Házuk, a Kupsa-ház a Mindszent tértől 100 méternyire volt.
Zenész szeretett volna lenni, de édesapja azt akarta, hogy becsületes iparos ember legyen, mint amilyen ő is. „Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.” - mondta neki és beíratta a miskolci katolikus gimnáziumba. Diákkorában úszott, vízipólózott, futballozott. Saját döntését követően átment a miskolci Zenepalotában működő zenei gimnáziumba, a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium elődintézményébe, a Miskolci Állami Zenei Gimnáziumba, ahol az Oboaiskola című könyv szerzőjének, Szeszler Tibornak a tanítványa volt. A Miskolci Nemzeti Színház tizenhat éves korában felkérte, hogy oboán közreműködjön Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című operájában. 1957-ben leérettségizett. A szakgimnázium elvégzése után a Zeneművészeti Főiskola oboatanszakát végezte el, ahol Schwáb Nándor oboaművész volt a tanára. 1957 és 1960 között az Országos Pénzügyőr Zenekarban játszott.
1960. december 25-én volt az első fellépése a Zeneakadémián. Az ifjú oboaművész énektehetségét - habár nem volt célja az éneklés - korán felismerték, amikor 1960-ban viccből, Vico Torriani svájci énekest parodizálta a Zeneakadémia gólyabálján. Első táncdalénekesi felkérését 1960-ban kapta, amikor a műsor rendezője, Marton Frigyes „átkeresztelte”, mert szerinte Kupsa néven nem lehet valaki táncdalénekes. Első fizetése 600 forint volt a két fellépésért.
1961-ben jelent meg előadásában Havasy Viktor és S. Nagy István szerzeménye, a Micsoda nagyszerű dolog című első nagy slágere, amellyel országosan ismert lett. Komolyabb sikereit aztán a Magyar Televízió Táncdalfesztivál című könnyűzenei versenyein indulva aratta, ahol kétszer is első díjat nyert. Az 1966-os táncdalfesztiválon az előadói díjat is megkapta. Énekesi karrierjével párhuzamosan színészként is tevékenykedett: Az oroszlán ugrani készül (1969), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970) című filmekben is szerepelt.
1967-ben Siófokon az Országos Rendező Iroda (ORI) Halló! Itt Balaton! című esztrádműsorában léptek fel először Hofi Gézával. Koós János így emlékezett vissza a kezdetre: „Egy alkalommal Siófokon tábortüzet raktunk, és a többi művésszel közösen elkezdtünk borozni. Mikor már megjött a hangulat, Hofi Gézával egy oroszkórus paródiát rögtönöztünk, óriási sikerrel”. A spontán létrejött duó előadása után művésztársuk, Bilicsi Tivadar megkérdezte, hogy miért nem adják elő ugyanezt a színpadon. Pályája itt és ekkor kapcsolódott össze Hofi Gézával, akivel énekes-parodista duót alakítva számos sikeres színpadi és televíziós produkciót készített.
Az 1960-as években sokat turnézott a volt szocialista országokban. A Barátság fesztiválok keretében lépett fel egymás után Moszkvában, Varsóban, Prágában, Kelet-Berlinben, Bukarestben és Szófiában is. Egy-egy szocialista ország két-két énekest delegálhatott a turnékra és az egyik magyar előadó mindig ő volt. A Szovjetunióban sikert aratott Havasy Viktor orosz nyelven előadott Fekete vonat (Чëрный поезд) című táncdalával. Akkoriban barátkozott össze Ioszif Kobzon szovjet énekessel is, aki Девочка у рояля címmel énekelte oroszul az ő Kislány a zongoránál című, nagysikerű magyar slágerét.
Tizenhárom évig dolgozott együtt az Express zenekarral. 1968 decemberében, a Magyar Televízió Slágerkupa címmel vetélkedő műsort rendezett, amelyet a szilveszteri műsor keretein belül, az Express kíséretében, a Toldy Mária- Koós János-Hofi Géza trió nyert meg. Ekkoriban sokat turnézott a Szovjetunióban is, Solymos Antallal és az Express zenekarral több mint háromszázszor repült belföldi szovjet légi járatokon, Ungvártól Vlagyivosztokig nem volt olyan kis- és nagyváros, ahol ne léptek volna fel. Egy turné alkalmával ismerkedett meg Dékány Sarolta énekesnővel, későbbi feleségével.
Hofi Gézával és Kovács Katival készítették el 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, amely hanglemezen csak 1989-ben jelent meg, és amelyet később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adtak ki. Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját.
1982-1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész- és humoristaszerepben. Legendás barátság fűzte művésztársához, Bajor Imre színész-humoristához, akivel együtt maradandót alkottak a színpadon. Énekesi karrierje később a mulatós nóták felé fordult. Hat nagylemezét és számos kislemezét adták ki.
1999-2000-ben az RTL Klub televíziónál kéthetente énekelt a Koóstoló című műsorban, de szerepelt a Heti Hetes című közéleti szórakoztató műsorban is. 2002-ben a Magyar Televízióban havonta szerepelt a Koós Klub című műsorban.
2018. március 9-én a 80. születésnapja alkalmából, sikeres koncertet adott a MOM Kulturális Központban. Koós János megkapta az Artisjus zenei életműdíját, a Hungarotontól életműlemezt vehetett át, és 2008-ban ő kapta meg elsőként a tiszteletbeli pénzügyőr címet.
Magánélete és hobbi
1971-ben vette feleségül Dékány Sarolta énekesnőt; házasságukból 1973-ban született Koós Réka lányuk, majd 1976-ban Koós Gergő fiuk. Unokája, Rozi 2003-ban született. Amikor a gyerekei megszülettek elhatározta, hogy vesz egy lakóbuszt, amiben főzni és aludni lehet, hogy a gyermekeinek is megmutathassa Rómát, Párizst, Pompeiit és a nagyvilágot. Hobbija volt a vitorlázás, a tenisz és karikatúrákat is rajzolt. Hatszoros magyar bajnok volt a Rosa névre keresztelt 40-es cirkáló legénységének tagjaként.
Emlékezetes slágerek és szerepek
Koós János számos slágerrel és emlékezetes szereppel gazdagította a magyar könnyűzenét és szórakoztatóipart. Néhány ikonikus dala és szereplése:
- Kislány a zongoránál (Szenes Iván-Lovas Róbert), 1968-as Táncdalfesztivál - 1. díj
- Micsoda nagyszerű dolog (S. Nagy István - Havasy Viktor), 1961 - első nagy sláger
- Sír a telefon
- Minden ember macska nem lehet
- Annyi ember él a földön (zeneszerző: Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál - 2. díj
- Nem vagyok teljesen őrült (Szenes Iván-Lovas Róbert), 1969-es Táncdalfesztivál - 1. díj
- Letörlöm a könnycseppet az arcodról
- Valóra vált látomás
- Filmes szerepek: Az oroszlán ugrani készül, Bűbájosok, A gyilkos a házban van
Temetése és végső nyughelye
Temetése március 20-án volt a Farkasréti temetőben, végső nyughelye a Művészek Parcellájában van, elhunyt művésztársainak sírja közelében. Temetői búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, amelyet Szerednyey Béla színművész olvasott fel a gyászolók előtt. Művészek, pályatársak búcsúztak tőle. Az ATV műsorában Csongrádi Kata emlékezett meg róla és az utolsó fellépéséről, míg az Echo TV reggeli műsorában Poór Péter emlékezett pályatársára. A TV2 Mokka című reggeli műsorának március 4-i adásában Zalatnay Saroltával, a Fem3 Café március 4-i adásában Zalatnay Saroltával és Soltész Rezsővel emlékeztek meg róla.
tags: #fradi #bucsuzik #koos #janos
