A Ferencvárosi Torna Club címerének története és szimbolikája
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) története 1899. május 3-án kezdődött, amikor Budapest IX. kerületében, Ferencvárosban megalakult a klub. Az alapításkor az első elnök dr. Springer Ferenc lett, aki ügyvéd és fővárosi bizottsági tag is volt. A klub színei a nemzeti lobogó színvilága után a zöld és fehér lettek, és a jelmondat is kialakult: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A kezdeti cél a tagok versenyszerű, egészségügyi és szórakoztató sportolásának irányítása volt.
A címer eredete és szimbolikája
A Ferencvárosi Torna Club címere egyedi alakú, és gazdag szimbolikát hordoz, mely a klub alapításának körülményeit és értékeit tükrözi. A címer ezüstszínű körirata a FERENCVÁROSI TORNA CLUB 1899 feliratot tartalmazza, amely az alapítás évét is megörökíti. A címer középmezőjében öt zöld és négy fehér színű függőleges sáv található, melyek előtt fehér színű sávban ezüstszínű BPEST.IX.K. felirat olvasható. Ez a felirat a klub megalapításának helyére, Budapest IX. kerületére utal.
Érdekesség, hogy a címer csíkozásának kialakítása az alapítók körében vitát váltott ki: az egyik alapító a címer felső és alsó részében még külön-külön képzelte el a csíkozást! Aztán ebből fejlődött ki - máig nem ismert, kinek a javaslatára - a jellegzetes kilenc függőleges, öt zöld és négy fehér csík, amely egyben a IX. kerület szimbólumává is vált. Egyedi alakú, FTC címeres kitűzők, melyek patentos tüskével vannak ellátva, szemléltetik a címer jellegzetes formáját és részleteit.
A címer fejlődése: a csillagok megjelenése
A Ferencvárosi Torna Club címere az évek során változásokon ment keresztül, melyek a klub kiemelkedő sikereit tükrözik. A legjelentősebb kiegészítések közé tartozik a bajnoki csillagok felkerülése a címer fölé, melyek a labdarúgócsapat bajnoki címeinek számát jelképezik. A legutóbbi jelentős mérföldkő, amikor labdarúgócsapatunk az NB I 2018/2019-es szezonjában megszerezte 30. bajnoki címét, ezzel felkerült a harmadik csillag a Ferencváros címere fölé, jelezve a klub rendkívüli teljesítményét a magyar labdarúgásban.
Történelmi háttér és dokumentáció
A klub korai történetét és a címer fejlődését számos dokumentum és kiadvány őrzi. Ilyen például az "Ötszáz nap a Fradi „őskorából”" című, 2001-es kiadvány, mely betekintést enged a kezdetekbe. Az 1900 és 1901 közötti időszakot feldolgozó oldalak egyikén látható egy gyűjtőív, amely az FTC első tagjainak (összesen 130-an voltak) nevét tartalmazza, melyek az alapítás idején fontos dokumentumok voltak.
A klub történetével foglalkozó irodalom folyamatosan bővül. A hét folyamán sikerült egy újabb kötettel bővíteni a Fradi-könyvtárat, azon belül is a Nagy Béla kollekciót, miután egy több éve leadott előjegyzésről érkezett értesítő. Az "Ötszáz nap a Fradi „őskorából”" című kötet egy ferencvárosi antikváriumban bukkant fel, amely a Viola utca - Üllői út sarkán található. Ez egy "duplakönyv", melynek másik oldalán az "Így kezdődött a XXI. [század]" című rész található.
A klub jelenkori vezetői is hozzájárulnak a történelmi dokumentációhoz. Február 25-én jelent meg a Ferencváros elnökének, Kubatov Gábornak a "Nem mondhatom el senkinek… A harmadik öt év titkai" című könyve. Az FTC-elnöke másfél évtizede vette át a klub irányítását, és ez már a második könyv lesz, amelyben bepillantást enged a kulisszák mögé. Kubatov Gábor a könyv lapjain, egészen pontosan 57 fejezetben több sportágat érintve őszintén mesél sok-sok olyan dologról, amely eddig „városi legenda" formájában terjedt. A tartalmában is páratlan kötet nem csak az 57 fejezetben feltárt fantasztikus sztorik miatt lesz párját ritkító, hanem a klub történetének és a címer evolúciójának megértéséhez is hozzájárul.
