A Ferencvárosi Torna Club vezetőedzőinek története és a kispad dinamikája

Az FTC-nél az ezredforduló óta nagy volt az edzőkeringő: a kedden lemondó Prukner László (50) szakmai igazgatóhoz hasonlóan nem volt olyan tréner, aki kitöltötte volna a szerződését.

Az ideiglenesen kinevezett, s ma a Haladás ellen debütáló Nagy Tamás (47) a 2000. évtől számítva a tizedik vezetőedző a nagy múltú klubnál. A Prukner Lászlót váltó Nagy Tamás egyelőre ideiglenes megoldás az Üllői úton.

Kubatov Gábor (45), az FTC elnöke a csütörtök esti szurkolói ankéton tette fel a kérdést: „Mondják, ki az az edző, aki kibírta a Fradiban a szerződése végéig?” Elmondása szerint utoljára Nyilasi Tibor tudta kitölteni a kontraktusát a kilencvenes évek első felében. „Az Üllői úton sokáig nem bírja senki, itt ez a szokás. Nyugat-Európában ez a hirtelenség nem divat.”

Az elnök szerint meg kell találni a jó megoldást, hiszen nem lesz olyan szakember, aki idejön fél évre. Folyhatnak a tárgyalások, több elképzelésük is van a jövőt illetően. A válogatott őszi Eb-selejtezői miatt két hét szünet lesz a bajnokságban, a leendő vezetőedző személyéről szeptember első hetében dönthetnek. Az már biztos, László Csaba (47) nem tér vissza a Ferencvároshoz.

Csank az első fradis szerződésével szinte rekordernek számít, másfél évig dolgozott a zöld-fehéreknél. Gellei Imre (61) is sokáig bírta, 523 napon keresztül volt a Ferencváros edzője.

A vezetőedzői poszt kialakulása a Ferencvárosnál

Az első kérdés a névsor összeállításánál az volt, kivel is kezdjük? Azt mindannyian tudjuk, az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit.

Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők.

Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot. Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott.

Akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot.

A világháborúban visszatért az „eredeti állapot”, újra az intéző volt a mindenes. Mindeközben a nagy vetélytárs MTK mindvégig angol trénerrel dolgozott, így egyre erősödtek a hangok, hogy az FTC-ben is valami hasonlóval kellene foglalkozni. A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében.

Innentől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát. Az előbbiek szerint megtaláltuk az első vezetőedzőt illetve az ő működésének a kezdő időpontját.

Bródy Sándor: Az első vezetőedző

Született: 1884.05.16. Amikor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét.

Székelyfalván született, amely falu a nevével ellentétben nem Erdélyben, hanem Szlovákiában található. Azt nem tudjuk, hogy mikor került Budapestre, ám az biztos, hogy a tízes éveinek elejét már ott, pontosabban a Ferencvárosban töltötte.

Az 1890-es évek végén a Pannonia ifjúsági csapatában már rúgta a labdát, amikor 1900-ban egy régi barátja invitálta a kerület új klubjába, az FTC-be, ahová 1901-ben, 17 esztendősen be is lépett. Első napja igazán eseménydúsra sikeredett, hiszen a harmadik számú csapatba állították, ahol egy vasárnap délelőtt játszott, majd délutánra bekerült egy hiányzó játékos helyére a második csapatba. Nem mehetett neki rosszul a játék, hiszen egy hét múlva már az első csapathoz hívták.

Aztán ott is ragadt, 1905-ben az elhunyt Berán József után őt választották csapatkapitánynak. Az I. világháború kitöréséig nyert 8 magyar bajnoki címet, négyszer második volt, nyert 6 hazai kupát (ötször az Ezüstlabdát, egyszer a Magyar Kupát), egy alkalommal pedig a Challenge Cup megnyerésével nemzetközi kupát. 17 alkalommal volt magyar válogatott, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Ezt a játékos karriert törte derékba a világháború, amelynek azonnal részese lett, ment a hazáért harcolni.

Fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Tárt karokkal várta klubja, ahol azonban új karriert kezdett, nem a pályáról kapitányként, hanem az oldalvonal mellől edzőként irányította a szívének kedves csapatát.

Ez volt az edzői debütálása. FTC amatőr trénere: 1920. október 13-tól - 1921. A szezon végén önként távozott, jött ugyanis egy svéd lehetőség, a göteborgi Kamraterna (IFK Göteborg) kínált neki szerződést, amit elfogadott.

Amint hazatért, újra elfogadta az FTC felkérését, hogy újra a csapat edzője legyen. FTC amatőr trénere: 1923. november 14-től 1925. Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze.

A kispadról távozott, de a klubtól nem, továbbra is ott maradt annak vezető testületeiben. Ott volt akkor is, amikor 1937-ben bekövetkezett harmadik edzői korszaka, immár a profi Ferencvárosnál. Ferencváros edzője: 1937. március 9-től 1937. Mondjuk, ezt korszaknak nevezni kicsit túlzás, hiszen csupán „beugrott” a kispadra, míg Blum Zoltán „meg nem gyógyul”.

Blum Zoltánt úgy váltották le, hogy szerződésének hátralevő idejére betegszabadságra küldték. Mindenki tudta akkor is, hiába „gyógyul meg” a kispad már nem lesz az övé. Nem is lett! Jött a régi harcostárs, Bródy Sándor, aki sikeresen összerántotta a csapatot, a soron következő két bajnokit úgy nyerték meg, hogy 18 gólt rúgtak és mindössze egyet kaptak.

Mit tesz Isten, ekkor azonban Bródy Sándor tényleg megbetegedett, edzés közben szívrohamot kapott, ő valódi betegszabadságra ment, lehetett újra keresni a helyettes helyettesét.

Amikor Bródy Sándor egészségi állapota jobbra fordult, már nem tért vissza a kispadra, „jó volt neki” a csapat körül a vezető beosztásokban is dolgozni. Ki tudja, meddig tarthatott volna ez az állapot, ha nem szól közbe újra egy világháború, amelyből azonban Bródy Sándor nem tudott élve kikerülni. Származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette.

Bródy Sándor edzői eredményei

• 1 x bajnoki 3. helyezés
• 1 x Húsvéti-serleg: 2. helyezés
• 1 x Hlavay-díj: 3. helyezés
• 2 x bajnoki 2. helyezés

Pataky Mihály: A sokoldalú játékos-edző

Született: 1893.12.07. Meghalt: 1977.11.28. Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne „próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa.

Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak - akkor még - elszakadni, így játékosedzők lettek. Azt gondolták, ez csupán egy átmeneti feladat lesz, ám ez az átmenet több, mint egy évig tartott. FTC amatőr játékosedzője: 1921. július 16-tól - 1922.

Pataki Mihály 1893. december 7-én született. Nem elírás, hogy itt i-vel írtuk a nevét, mert a születésekor még az volt. Patakiból Patakyvá 1942. 05.06-án egy belügyminiszteri rendelet változtatta át a nevet.

Már gyermekként a hatalmába kerítette az új játék, a futball, amit a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett el művelni. Mindig csatárt, centercsatárt játszott, már az ifjúsági csapatban ontotta a gólokat, nem csoda, hogy már 17 esztendősen bemutatkozhatott a nagycsapatban. Abban a nagycsapatban, amely valóban nagy, akkor már többszörös bajnokcsapat volt, amelyik már Magyarország határain túl is mutatta a világnak, hogy kis hazánkban nemcsak szeretnek, tudnak is futballozni.

A tehetséges ifjú jött, látott és győzött, rögtön alapemberré vált, általa az addig is gólerős csatársor még imponálóbb lett. Ebből is adódóan még tizenévesen bekerült a válogatottba, ahol ugyancsak kihagyhatatlan alapember lett. Pályafutását megakasztotta és kettészelte az I. világháború.

Az elsők között vonult be, harcolt a hazáért. Kitüntették, hadifogságba esett, csupán a háború végén térhetett haza. Tudása azonban nem kopott meg, további egy évtizeden át játszott az élvonalban. Sok sikeres ferencvárosi és válogatott mérkőzés ünnepelt hőse volt, aki amellett, hogy a gólokat rúgta.

Azt írták róla a lapok, hogy finom, abszolút durvaságmentes játéka mellett ő volt a technika, az irányí­tás, a művészi futball megtestesí­tője. Ha az egyetemen a futball művészetét tantárgyul iktatták volna be, ő lett volna a leghivatottabb tanára. A világháború előtti három bajnoki címét a 20-as években még kettővel toldotta meg, játszott az FTC utolsó amatőr bajnokcsapatában, majd az első profi gárdában is, de amatőrként, mert jól menő nyomdaipari vállalkozását nem akarta feladni.

Az öt bajnoki cím mellett három Magyar Kupa győzelemnek is részese volt. 1927-ben elbúcsúzott az aktí­v játéktól, de a Fraditól és a focitól nem tudott elszakadni. Nagy elméleti tudásával továbbra is segí­tette a Ferencváros edzőit, a háttérből a csapat sikereinek egyik fő irányí­tója volt egészen 1944-ig.

1930-ban, három mérkőzésen át a szövetségi kapitány tisztségét is betöltötte. Idősebb korában, túl a nyolcadik X-en is mindvégig figyelemmel kísérte a kedvenc sportágának eseményeit, különös tekintettel szeretett klubjára, amelyet, ha csak tehetett, meg is látogatott.

Pataky Mihály edzői eredményei

• 1 x bajnoki 2. helyezés
• 1 x Magyar Kupa győzelem
• 1 x Húsvéti-serleg: 2. helyezés

Blum Zoltán: A küzdőszellem megtestesítője

Született: 1892.01.03. Meghalt: 1959.12.25. Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Kereskedő szülei hamar a fővárosba költöztek, így a XX. század elejének új őrülete, a futball nagyon hamar meghódította őt is. A 14. születésnapja után nem sokkal lett a Ferencvárosi Torna Club tagja.

Végigjárta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépcsőket, az FTC ifjúsági csapatában kezdett el játszani, onnan került a felnőtt III., II. majd végül 1911-ben az első csapathoz. Ahhoz az első csapathoz, amely akkorra már hatszoros bajnokcsapat, Magyarország legjobb csapata volt. Blum Zoltán azonban helyet követelt magának, beépült a fedezetsorba, annak meghatározó játékosa lett, így már tevékeny részese volt a klub további két bajnoki címének.

Mi sem természetesebb, már 1912-ben a válogatottba is bekerült, onnan is kihagyhatatlan lett, mint Magyarország egyik legjobb baloldali fedezetjátékosa. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Olyan mérkőzéseken bizonyult a mezőny legjobbjának, ahol a társainak többsége már feladta a küzdelmet. Igen, volt ilyen is, hiszen mint tudjuk, az 1912/13-as bajnokság megnyerése után nem 7, hanem 13 szűk esztendő következett a csapat életében, ami az MTK nagy korszaka volt. Sokan elhagyták ekkor ekkor a csapatot, de Blum Zoltánnak ez meg sem fordult a fejében. Ő maradt, ő küzdött, ő példát mutatott.

Ő is volt a háborúban, ahol többszörösen kitüntette magát, utána azonban ő nem hagyta abba a játékot, a csapat kapitányaként folytatta. Láttuk, 1921-től bő egy éven át Pataky Mihállyal párban FTC amatőr játékosedzője volt. Ferencváros edzője: 1930 június 16-tól - 1937.

Blum Zoltán edzői eredményei

• 2 x magyar bajnok
• 2 x Magyar Kupa győztes
• 2 x bajnoki 2. helyezés
• 3 x bajnoki 3. helyezés
• 2 x Magyar Kupa 2. helyezés
• 1 x KK 2. helyezés
• 2 x Húsvéti serleg győzelem
• 1 x Húsvéti serleg 2. helyezés

A "tüzes trón" és a ferencvárosi kispad

Írom, nem volt átlagos az állás. Hogy is lett volna az, amikor nevezték már tüzes trónnak is azt az ülőalkalmatosságot, amin az edzők ültek. Igen, amikor nem ment az általuk vezetett csapatnak, akkor forróvá vált az a kispad, amit csak az eredményekkel, a jó eredményekkel lehetett hűteni.

Legalábbis akkor, ha adtak időt a jobb eredmények elérésére, mert a türelem az bizony sosem volt erőssége a ferencvárosi publikumnak, akiktől a vezetők reagálása is nagyban függött. Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ilyen környezetben azokat külön is meg kell süvegelni, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon.

Legutóbbi vezetőedzői változások az FTC-nél

A Ferencváros labdarúgócsapata a saját hivatalos oldalain jelentette be a vezetőedzői változásokat. Az elmúlt napokban több edzőjelölt neve is felmerült a Ferencvárosnál, olvasni lehetett Nenad Bjelicáról, Erling Moe-ről és Slaven Bilicről is.

Robbie Keane: Az új korszak

Végül Robbie Keane lett a befutó. A Ferencváros labdarúgócsapata jelenleg a megbízott edző, Leandro irányításával készül a spanyolországi edzőtáborban, a brazil születésű, magyar válogatott korábbi labdarúgó Pascal Jansen távozása után kapta a megbízást: a holland szakembert ugyanis december 31-én kivásárolta élő szerződéséből a City Group.

A 146-szoros ír válogatott támadó játékospályafutása során 306 tétmérkőzésen erősítette a Tottenham Hotspurt, de a Liverpoolban is megfordult, tavaly nyáron távozott előző klubjától, az izraeli Maccabi Tel-Avivtól, amelyet az első évében bajnoki címig vezetett.

A korábbi kiváló csatár labdarúgóként megfordult többek között az olasz Internazionaléban, az angol Premier League-ben pedig játszott a Coventry City, a Leeds United, a Tottenham, a Liverpool, a West Ham United és az Aston Villa színeiben, szerepelt a skót Celticben, de megfordult az Egyesült Államokban a Los Angeles Galaxy és Indiában, az Atlético Kolkata csapatában.

A 44 éves szakember annak idején több mint 730 klubmeccsen 320-nál is több gólig jutott, nyert angol Ligakupát a Tottenhammel és háromszoros MLS-bajnok a Galaxyval.

2018 márciusában trénerként az indiai Kolkata játékos-edzőjeként debütált, majd novemberben már az ír válogatottnál dolgozott, mint Mick McCarthy szövetségi kapitány asszisztens edzője. 2019 júniusától párhuzamosan látta el munkáját az angol másodosztályú Middlesbrough pályaedzői feladatai mellett, ahová volt csapattársa, Jonathan Woodgate hívta.

A pandémia kitörése után távozott a Borótól, majd 2020 nyarán befejezte az UEFA Pro licences tanfolyamot. 2023 tavaszán csatlakozott Sam Allardyce stábjához a Leeds Unitednél, de nem sikerült a Premier League-ben tartaniuk a klubot, így távozott, majd első vezetőedzői megbízatását elfogadva az izraeli Maccabi Tel-Aviv mestere lett.

A 2023-2024-es idényben bajnok lett és Toto-kupát nyert (ez a helyi Ligakupa) a Maccabival. Csapatával az UEFA Európa Konferencia Ligában szerepelt, ahol csoportját megnyerve nyolcaddöntőbe jutott, itt a - minket is búcsúztató - görög Olympiakosz állította meg a Maccabit, amely Pireuszban ugyan meglepetésre 4-1-re nyert, de a semleges helyszínen - Bácskatopolyán - rendezett visszavágón a hellének ugyanilyen arányban nyertek, majd a hosszabbításban további két gólt szereztek és továbbjutottak, később a trófea is az övék lett.

A Ferencváros beszámolója szerint Keane vasárnap érkezett Budapestre, kedden pedig már utazik a Spanyolországban edzőtáborozó csapat után. Az ír szakember stábjának tagja lesz Rory Delap asszisztensedző és Phil Hudson mérkőzéselemző.

tags: #fradi #elozo #vezetoedzoje

Népszerű bejegyzések:

• Barcelona-Real Madrid rangadó adások
• Magyar-brit jégkorong összecsapások a VB-n
• A Real Madrid teljes történelme
• Labdarúgás Csornán
• Eb-selejtezők: Magyarország