A Fradi foci legendái és érdekességei: A múlt és a jelen

A Ferencvárosi Torna Club (FTC), mely 1899. május 3-án alakult, hazánk egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportegyesülete. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A klub színe az alapításkor zöld-fehér. A Fradi támadója, Varga Barnabás jelenleg pályafutása egyik legizgalmasabb időszakát éli, neve ma egyet jelent a sikerekkel, a kitartással és azzal a hozzáállással, amitől újra lelkesedni tudunk a magyar futballért. Most tíz érdekesség következik, ami megmutatja, miért rajong érte az egész ország, majd a klub gazdag történelmébe tekintünk be.

Varga Barnabás: A Ferencváros és a válogatott sztárjának tíz érdekessége

A Ferencváros csatára jelenleg pályafutása egyik legizgalmasabb időszakát éli. A Fradi támadója szinte megállíthatatlan, sorra lövi a gólokat, és igazi vezérré nőtte ki magát a csapatban és a válogatottban is. Marco Rossi rendre számít rá, mert nemcsak gólokat szerez, hanem igazi csapatemberként húzza magával a többieket. A szurkolók szemében Varga Barnabás testesíti meg mindazt, amiért érdemes futballt nézni. Miközben a nemzetközi piac is árgus szemekkel figyeli, a Ferencváros vezetése megnyugtatott mindenkit, hogy nem tervezik nélküle a jövőt. Varga Barnabás a Ferencváros és a magyar válogatott csatára, aki későn kezdte, de ma a legnagyobbak között van. Íme, tíz érdekesség, amit kevesen tudnak róla:

1. Vasi faluból indult, ma egész Magyarország büszke rá

Varga Barnabás Vas megye határmenti településéről, Szentpéterfáról származik. A falusi pályán rúgta először a labdát, és az ottani közösség ma is büszkén követi minden meccsét. A szülei ma is ott élnek, ő pedig gyakran hazalátogat, hogy feltöltődjön.

2. A szerelem, ami tényleg mindent kibírt

A szurkolók mindig is kíváncsiak voltak, ki az, aki ennyi erőt ad neki. Varga Barnabás barátnője, Skrapits Laura végig mellette volt a sérülése alatt, és ő segített neki túllendülni a legnehezebb napokon. A kapcsolatuk azóta még erősebb lett, idén tavasszal pedig Barni eljegyezte Laurát.

3. Egy sérülés, amit az egész világ végignézett

A 2024-es Európa-bajnokságon történt az a pillanat, amit senki sem felejt el: Varga Barnabás sérülése megrázta az egész futballvilágot. A Skócia elleni mérkőzésen történt az a jelenet, amit senki sem akar újra látni. Varga Barnabás arccsonttörést szenvedett, és néhány percre megállt az élet a stadionban. Még Cristiano Ronaldo is odament hozzá, hogy erőt adjon neki. Hónapokba telt, mire felépült, de a visszatérésével megmutatta, hogy semmi sem tudja megtörni.

4. Eltiltás ide vagy oda, Varga Barnabás újra csúcsformában

A sérülése után újra csúcsformába lendült, ám nemrég mégsem léphetett pályára, mert egy korábbi mérkőzésen reklamálásért sárga lapot kapott, így eltiltás miatt hiányzott a keretből. A csapat megérezte a hiányát, de visszatérve ismét a legjobb formáját hozza.

5. A Fradi egyik legjobban kereső sztárja

Varga Barnabás fizetése sokszor szóbeszéd tárgya a médiában. Bár ő sosem beszél róla, sportgazdasági becslések szerint havi 15-16 millió forint körüli összeget kereshet, amivel jelenleg az NB I egyik legjobban fizetett játékosa. Ő azonban inkább a teljesítményével akar példát mutatni, nem a bankszámlájával.

6. Külföldről is csábítanák, de hűséges marad

Olasz és török klubok is érdeklődtek iránta, de ő hűséges maradt a Fradihoz. Elmondása szerint szeretne még trófeákat nyerni itthon, mielőtt külföldre igazolna.

7. Szoboszlai Dominikkal igazi bajtársak

A válogatottban Varga és Szoboszlai között azonnal megvolt az összhang, barátságuk pedig a pályán is érezhető. A sajtóban is gyakran ugratják egymást, de a meccseken mindig érződik, mennyire jó az összhang köztük.

8. Az MLSZ kampányában is hallatta a hangját

Az MLSZ felkérésére részt vett egy figyelemfelhívó kampányban, amely a sportszerűség és a diszkrimináció elleni kiállás mellett szólt. A videóban több válogatott játékossal együtt üzent: a futball mindenkié.

9. A levegő ura - fejjátéka világszintű

Varga Barni nemcsak a földön, hanem a levegőben is szinte verhetetlen. A szakértők szerint a fejjátéka olyan szinten világszintű, és bármelyik topligában megállná a helyét. Edzői szerint ösztönösen érzi, hogyan érkezik a labda, a gólok nagy része pedig ebből születik. A pályán sokszor egyetlen jól időzített ugrása dönt el mérkőzéseket, nem véletlenül tartják a liga egyik legjobb fejelőjének.

10. Későn indult, de annál nagyobbat robbant

Nem mindenki tudja, de Varga Barnabás útja a csúcsra messze nem volt szokványos. Míg sok futballista már kamaszként profi akadémiákon készül, ő még huszonévesen is csak hobbiból játszott, az osztrák alsóbb ligákban rúgta a labdát. Aztán egyszer csak minden a helyére került: jöttek a gólok, előbb a Gyirmótban, aztán a Paksban, és egyik pillanatról a másikra mindenki felfigyelt rá. Innen már egyenes út vezetett a Fradihoz, ahol ma az egyik legmeghatározóbb játékos.

A Ferencvárosi Torna Club története: Eredmények és legendák

A Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A millenniumi ünnepségek környékén Budapesten egyre népszerűbbé vált a korabeli szaksajtóban foot-ball néven emlegetett játék. Az alapító közgyűlésen döntöttek a mai napig meghatározó jelszavakról is: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A klub színe az alapításkor zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal.

A klub alapítása és korai sikerei

• Az egyesület "Football"-szakosztályát 1900. december 3-án alapították.
• Az első MLSZ által is elfogadott hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a klub, ekkor a MUE ellen 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek.
• A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte.
• A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1).
• Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot.
• A Ferencváros 1903-ban szerezte az első bajnoki címét.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. A csapat 1913-ban szerezte meg első kupagyőzelmét. 1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza. A háborút követően az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára, s csak 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt. A bajnokságot hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. 1928-ban Közép-Európai Kupa nyert az alakult, begyűjtve ezzel az első nemzetközi trófeát.

A "százszázalékos bajnokság" és Sárosi György korszaka

A következő időszakban sorra jöttek a bajnoki címek. Blum Zoltán irányításával az egyik évben a bajnokság, a másikban a kupa volt a dicsőség tárgya. Az 1931/32-es év azonban amiatt maradt emlékezetes, mert a Fradi 100 százalékosan, mind a 22 bajnokit megnyerve lett első. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés. Tóth-Potya István távozása után Blum Zoltán első szezonja nem volt kiugró, „csupán” egy bajnoki harmadik és egy MK második helyet ért el a csapat. Azonban 1931. március 15-én, a nemzeti ünnepen történt valami rendkívüli. Akkor mutatkozott be az Üllői úton a Bástya ellen a Ferencvárosban egy fiatal, mindössze 18 és fél éves középfedezet, a legendás Sárosi György. Hozzá kell tenni, Sárosi ezeken a mérkőzéseken egy gólt sem rúgott, középfedezetként nem az volt a dolga, előtte még zömmel a legendás T-betűs csatársor játszott. Sárosi hamarosan kiderült, a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes, irányítókészségét, helyzetfelismerését, mint csatár is maradéktalanul érvényesíteni tudta, amihez irdatlanul nagy gólképesség is társult. A 100 %-os bajnoki idényben a szurkolók is újítottak. 1931. október 25-én az Üllői úton olyan buzdításba kezdtek, ami addig még nem volt, azóta viszont alap a lelátókon. Ekkor hangzott fel a B-közép szurkolóitól először a „Hajrá Fradi!”. Felhangzott és szinte azonnal átvette az egész lelátó, onnantól kezdve ez is hozzátartozott a mérkőzésekhez. A Fradi 100 %-os bajnokság idényében bejutott a kupadöntőbe, ám a megismételt mérkőzést 4:3-ra elvesztette a Hungária ellen. Az 1933/34-es idényben újra bajnok lett, 1934/35-ben pedig újra kupagyőztes. Ezekben az években rendszeresen rendeztek húsvéti tornákat. 1934-ben a Ferencváros egyik legjobb formájában játszva, a futball legszebb oldalát mutatta be. 1934. április 1-jén az Austria ellen 6:2-re, másnap a Rapid ellen 9:5-re győzött. Sárosi toronymagasan emelkedett a mezőny fölé, az Austriának négy, a Rapidnak öt gólt pakolt a hálójába. Ami a Közép-Európai Kupát illeti, 1930. június 19-én, Prágában egy 2:2-es döntetlen született, amit az Üllői úti visszavágón egy 1:0-ás győzelem és továbbjutás követett. 1935-ben az olasz AS Roma ellen a római meccs papírformát hozta (3:1 az olaszoknak), 1935. június 22-én azonban az Üllői úton egy kijózanító nagy verésbe szaladtak bele, midőn a Ferencváros 8:0-ra legázolta őket. A nagy győzelem adta lendület tovább is tartott. 1937-ben a KK győzelem akkora lendületet adott a Fradinak, amely a bajnokságban is megállíthatatlanná tette, így az 1937/38-as szezonban négy év után újra bajnok lett a Ferencváros. Érdekes, hogy Rauchmaul Emil edző, amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozott a KK győzelem után. Sándor Józsefet Rauchmaul Emil váltotta, akinek kinevezése meglepetés volt a javából, de telitalálat.

Világbajnokságok és Springer Ferenc emléke

1938. július 17-én nagy gyász borította be a Ferencvárost. Elhunyt ifj. Dr. Springer Ferenc, az alapító elnök fia, aki a profi labdarúgók első embere volt. A 30-as években a világbajnokság vált a legfontosabb labdarúgó eseménnyé, az olimpiai labdarúgó torna az amatőr labdarúgók színtere lett. 1930-ban az első labdarúgó világbajnokságon még nem vett részt Magyarország, utána azonban már igen. 1934-ben Olaszországban rendezték a VB-t, Nádas Ödön szövetségi kapitány a bő keretében hat ferencvárosi játékossal számolt: Háda József, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Kemény Tibor, Sárosi György és Toldi Géza. A harmadik VB-t Franciaország rendezte, a magyar labdarúgó válogatott keretébe ezúttal nyolc fradistát hívott meg Dietz Károly szövetségi kapitány. A magyar válogatott magabiztosan menetelt, egészen a döntőig. A világbajnoki döntőt Magyarország a címvédő Olaszországgal játszotta, ahol a kezdőcsapat tagja volt Polgár Gyula, Lázár Gyula és Sárosi György.

Háború utáni időszak és a névváltás

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület.

Az "aranykor" és az egyetlen európai kupagyőzelem

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni úgy is, hogy ez volt a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját (VVK). A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1-0-s összesítéssel alulmaradtak. Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. Az UEFA-kupa 1971-72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3-0-ra győzött. Az 1980/81-es idény végén Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett.

Visszatérés a csúcsra és a Bajnokok Ligája

A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első Bajnokok Ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. A következő nemzetközi eredményt a 2004-2005-ös szezonban mutatta fel a csapat, ekkor az UEFA-kupa csoportköréig jutottak. Ezt követően a korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált, ennek következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, onnan három szezont követően jutott vissza az első osztályba. 2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett. Az OTP Bank Liga vasárnap befejeződött idényében sorozatban negyedszer is bajnok lett az FTC, amely a futballcsapat történetének 33. aranyérmét nyerte.

Jellegzetes Fradi momentumok és rekordok

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől valamennyi első osztályú magyar bajnokságban részt vett. Az elért 33 bajnoki cím rekord Magyarországon. A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is, szám szerint 20 alkalommal. Borbás Gáspár nemcsak az FTC, hanem a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos góljának szerzője: egy 1903. április 5-i, Csehország ellen 2-1-re megnyert mérkőzés 16. percében talált a hálóba. Manglitz Ferenc, a későbbi nyolcszoros magyar bajnok labdarúgó játékostársai közül elsősorban testi erejével és keménységével tűnt ki, hátvédként riogatta az ellenfél támadóit. A labdarúgás mellett Manglitz másik szerelme az atlétika volt. Kocsis Antal, egy kispesti születésű bokszoló, 1928-ban, az amszterdami olimpián írt történelmet: a legkisebb súlycsoportban, légsúlyban versenyezve olimpiai bajnoki címet szerzett, ezzel az FTC első olimpiai bajnoka lett. Csányi Béla világbajnok tekézőt, aki 2000-ben bekerült a Nemzeti Sport által összeállított „XX. század legjobb 100 magyar sportolója” listára, minden túlzás nélkül nevezhetjük a sportág korszakos legendájának. Az FTC-ről világszerte ismert, hogy fanatikus szurkolótábor támogatja a hazai és sokszor az idegenbeli mérkőzéseken is, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról vagy akár jégkorongról. Olykor a lelátón is akadnak showmanok, mint például Zöllei János, ismertebb nevén "Kalap", a cukorkaárus, aki kiérdemelné a szurkolókirály méltán elnevezést. Kalap találta ki a ma már országszerte meghonosodott bíztatást: "Ki a jobb? Mire a kórus: Magyarok!"

Fradi főbb eredmények

tags: #fradi #foci #edekesegek

Népszerű bejegyzések:

• Az ismeretlen angyal elemzése
• Légbevezetők szerepe az otthonokban
• Hogyan működik az NBA luxusadó?
• Részletes adatok a Sopron-Kisvárda meccsekről
• A hatvani focicsapat múltja