A modern sportpályák gyepfűtése és fenntartása: A Fradi és a Puskás Aréna példája

A modern sportlétesítmények építése és fenntartása rendkívül komplex feladat, amely számos szakember - építészek, belsőépítészek, kerttervezők, beruházók és kivitelezők - együttműködését igényli. Ez a gondolatsor erősen meghatározta a Ferencvárosi Stadion, azaz a Groupama Aréna építését is. Az új stadion felépítése rekordnak számít, mivel kategóriájában ez a világ leggyorsabban felépült arénája. A létesítmény 2014-ben készült el, és abban az évben ez volt Magyarországon a legnagyobb középület, amely felépült.

Az építés során fontos szempont volt a környezetvédelem, ezért a régi, lebontott stadion maradványait újrahasznosították és beépítették az új létesítménybe. A létesítmény tervezése és kivitelezése 3000 embernek adott munkát. Érdekesség, hogy az új Fradi-stadionban található az ország legnagyobb acélszerkezete, amelyet Kecskeméten gyártottak, és nincs más olyan budapesti épület, amelybe ennyi beton épült volna be. Az arénában a készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik. Átlagosan 15 ezer fős nézőszámot várnak a stadionban, amely nemzetközi mérkőzéseken 23 500, a magyar bajnoki találkozókon pedig több mint 24 ezer drukker befogadására lesz alkalmas.

A gyepfűtési rendszer mint alapfeltétel

Ahhoz, hogy egy pálya megfeleljen az előírásoknak, alapfeltétel, hogy a pálya gyeppel borított felülete fagypont alatti hőmérséklet esetén is megőrizze funkcionalitását. Az új gyepfűtési rendszer egy több elemből felépülő komplett megoldás. Mivel a fűtésnek köszönhetően a talaj vízáteresztő marad, a fagymentes pálya lehetővé teszi a drénrendszer folyamatos működését, azaz lehetőség nyílik a csapadék elszikkasztására.

A gyepfűtés és drénrendszer kiépítése

A rendszer kialakításának első lépéseként a talaj felső rétegét le kellett hordani a pályáról. Ezután történt meg a dréncsövek megfelelő lejtéssel történő elhelyezése. A pálya körül a vizet össze kell gyűjteni, és az elvezető csöveknek megfelelő lejtést adva tovább kell vinni a pálya sarkaiba, ahol gyűjtőaknák kialakítására került sor. Az itt összegyűlt vízzel száraz időben locsolni lehet. Ezek a revíziós pontok lehetővé teszik a későbbi ellenőrzést is. A víz innen egy főtárolóba kerül.

Ennek első lépéseként, még a dréncsövek fektetésével párhuzamosan, a pálya hosszanti oldala mentén kerültek lefektetésre a gyepfűtés Tichelmann-rendszerű osztó-gyűjtő csövei. A több mint 300 m szigetelt osztócsőnek különösen nagy jelentősége van, hiszen ahhoz, hogy a pálya minden körébe megfelelő hőmérsékletű víz jusson, a hőveszteséget a csövek mentén lehetőleg el kell kerülni. Pontos bemérés után elhelyezésre kerültek a csöveket rögzítő sínek, majd elkezdődött a körök kialakítása. A talaj egyenletes átfűtéséhez a csőfektetést gondosan kellett kivitelezni. Mivel a gyártó pontosan az adott pálya méretéhez, a körhosszaknak megfelelően, individuálisan legyártott csőtekercseket szállított - ami különösen fontos akkor, amikor 26 000 méternél is több csövet kell megmozgatni -, a fektetés a csőtekercselő segítségével nagyon gyorsan, problémamentesen zajlott. A körök lefektetése közben el lehetett kezdeni az osztócsőhöz történő csatlakoztatást is. A teljes rendszer elkészülte után újabb nyomáspróba következett, majd megkezdődhetett a csövek befedése és a talajelőkészítés, illetve az öntözőfejek integrálása. Ezt követi a gyephordó réteg felvitele és a gyep elvetése.

A gyepfűtés működési paraméterei és a hóolvasztás kihívásai

A fűtőregiszterek téli üzemszünetbeli fagymentességét víz/glikol fagyálló oldattal -20 °C-ig biztosítják. A gyepfűtés a gyep felületi hőmérsékletét 0…+2 °C tartományban tartja. Annak érdekében, hogy az élő fű a túl magas hőmérséklettől ne károsodjék, a gyökérhőmérsékletet egy beépített hőmérő segítségével folyamatosan mérik. Ha a gyökérhőmérséklet +20 °C fölé megy, az előremenő hőmérsékletet azonnal csökkentik.

A gyepfűtésnek nem feladata a pályára már leesett hó olvasztása, azt továbbra is mechanikus módon kell eltávolítani. A fűtési teljesítményét mégis úgy kell meghatározni, hogy a röviddel a mérkőzés előtt lehullott vagy a mérkőzés alatt eső havat el tudja olvasztani. A fajlagos teljesítmény szélcsendben, -10 °C-os hőmérsékletig, normál időjárási viszonyok mellett biztosítja a kívánt felületi hőmérsékletet. Ebben a fajlagos teljesítményben -4 és -6 °C között akkora fűtőteljesítmény-tartalék van, ami a sűrűségétől függően kb. 2 cm vastag hó elolvasztásához elegendő.

Ha a hó mennyisége ennél nagyobb, a gyep kímélése miatt a hó mechanikus eltávolítását kell választanunk, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a hó olvasztásakor boltívesedés lép fel: ha a hó alsó rétegét már elolvasztották, a fűszálak apró oszlopokként működnek, és kialakul a talaj és a hóréteg között egy boltíves légrés. Ebben a légrésben termikus egyensúly alakul ki, amely a hó további olvadását meggátolja.

Gyepszőnyeg és gyepfenntartás: A minőség és a kihívások

Sokan nem tudják, mi is a különbség a gyepszőnyeg és a gyeptégla között. Manapság leggyakrabban a gyeptégla elnevezés használatakor általában a gyepszőnyegre gondolunk. A kivitelezési munkák során olyan minőséget hoznak létre, mely hosszú távon képes kiszolgálni az igényeket. 15 mm-es vagy 30 mm-es gyepszőnyegvastagság is elérhető. A standard gyepszőnyegvastagság mellett lehetőség van 30 mm vastag gyepszőnyegtekercsek telepítésére is. Zavaró műanyag háló gyepszőnyeg termesztéséhez? Nincs rá szükség! A rizómákkal átszőtt, sűrű gyökérzet az, ami összetartja a tekercseket, megkönnyítve ezzel a telepítést.

Fenntartási programok és termékek

A sportpálya átadását követően EUROGREEN gyeptrágyákkal és fűmagokkal megfelelő tápanyag-utánpótlási és -fenntartási programot biztosítanak a minőség megőrzéséhez. Kiváló minőségű fűmagok, mikrogranulált gyeptrágyaszemcsék, tökéletes szóráskép, P56 bio növényerősítő áll rendelkezésre. A PlantaCur® P56 egy növényerősítő, mely az EUROGREEN egyedülálló innovációja. A fű természetes védekező rendszerét erősíti, a gyep rugalmasságát jelentősen növeli számos stressz-tényezővel szemben.

Gyepbetegségek okozói a szabadban mindenütt megtalálható gombák, vírusok. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás, valamint a helyes agrotechnika csökkenti a fertőzés valószínűségét. A gyep homokszórása, azaz topdressing is fontos. Miért kell homokszórást végezni a gyepen? A gyepfelületek légcseréje és vízátbocsátása az eliszapolódás, használat következtében fellépő összetömörödés hatására idővel csökken. Felületi egyenetlenségek keletkeznek, amiket a homokszórással lehet korrigálni.

A Groupama Aréna gyepének kezdeti nehézségei és a szakértői vélemények

Március elején kiderült, hogy a téli szünetben, mindössze néhány hónappal az átadás után, ki kellett cserélni a 13,5 milliárd forintból épült Fradi-stadion 240 millió forintos játékterét. Scheer Sándor, a stadiont építő Market Építő Zrt. vezérigazgatója 2013 áprilisában a Sport TV-nek még azt mondta, a gyepszőnyeg a legújabb technikával készül, a fűmagot a magyarországi klíma sajátosságainak megfelelően fejlesztik ki, és mivel a pályát vetett fű borítja majd, játék közben nem szakadnak fel a gyeptégla-darabok. Pedig Cattelain Simon, a Sportpázsit Kft. szakembere szerint korábban még meg lehetett volna menteni a füvet, de ahhoz egy időre le kellett volna zárni a pályát, ami a Fradi sűrű programja miatt lehetetlen volt.

A kérdéses időszakban 23 meccset játszottak, és háromszor még edzettek is a pályán. „Ennyi mérkőzést máshol egy év alatt játszanak egy stadionban, ez a kimagaslóan nagy terhelés megviselte a gyepet, ennek ellenére a pálya legnagyobb része még jó minőségű” - magyarázta novemberben Szekeres Tamás, a stadiont üzemeltető LUSS Kft. akkori ügyvezetője. Cattelain Simon úgy fogalmazott: „Valóban kiváló minőségű lett a Fradi-pálya gyepe, de szerintem a fenntartók rosszul értelmezték, hogy mivel állnak szemben. Ez a csúcs, a gyepek Rolls-Royce-a, de nem is csak annyiból áll fenntartani, mint egy Twingót. Ez egy elit pázsit, amelyen 80-90 kilós emberek rohangálnak, ezért speciális fenntartást igényel.”

„Megfelelő gondozás mellett 10-12 évig is bírhatja a fű egy, a Fradiéhoz hasonló csúcskategóriás pályán, tehát valószínűleg valaki hibázott, de kívülről nem akarok beleszólni, hogy pontosan ki és miben.” Cattelain szerint nem feltétlenül kellett volna a lehető legjobb minőséget választani. „Egy valamivel rosszabb, de még mindig minőségi pálya jól fenntartva jobb, mint egy csúcspálya elhanyagolva. Ha veszel egy Ferrarit, karbantartás nélkül rövid időn belül olyan lesz, mint egy Trabant, sőt talán nem is működik majd.”

Az átadás után még arról szóltak a hírek, hogy korszerű megoldással óvják a Groupama Aréna gyepszőnyegét: egy öntözőberendezésre emlékeztető szerkezetű lámpasor látja el kellő mennyiségű fénnyel a pálya talaját. „A használt fotovoltaikus lámpák a téli regenerálódás folyamatát gyorsítják, de a hatásuk heti átlag két mérkőzés esetén kisebb” - jegyezte meg akkor Szekeres. A fedett lelátóval rendelkező stadionoknál szinte mindig gondot okoz, hogy a gyepszőnyeget nem éri rendesen a napfény. „Mindennek semmi köze a növényzet egészségéhez - mondta a technológiáról Cattelain. - A luminoterápia csak kompenzálja a téli fényhiányt, hogy a fű ne aludjon el, és a talaj ne fagyjon. A Real Madridnál hasonló körülmények között működik ez a módszer, de mínusz nyolc fok alatt nincs olyan fűtés, ami a talajfagyást megakadályozhatná. Ez csak kiegészítő eszköz, a hatása korlátozott.”

Cattelain szerint Magyarországon gyakori gond, hogy a klubok nem engednek beleszólást az évente legalább 20-25 millió forintba kerülő fenntartásba. „Itthon is biztosan komolyabban vennék a kérdéskört, ha létezne kertészbajnokság, mint Franciaországban és Angliában - jegyezte meg a Sportpázsit Kft. szakembere. - Ott a meccs végén a két csapatkapitány és a bíró pontozza a pályákat, majd a bajnokság során legtöbb pontot gyűjtő pálya megnyeri a bajnokságot.” Mielőtt bárki kétségbe vonná, hogy a profi sport profi gyepet követel, gondoljon Wimbledonra, ahol a nyolcvanas évek végén nem is indultak el a salakspecialista sztárok a fű állapota miatt.

A Puskás Aréna gyepének cseréje

Technikai okokból nem tudta mindhárom hazai Bajnokok Ligája-mérkőzésén vendégül látni a Ferencváros labdarúgócsapatát a Puskás Aréna, ezért a zöld-fehérek inkább saját stadionjukban rendezték meg a meccseket. A 444.hu időközben kiszúrta, hogy mi a válasz a kérdésre: a Nemzeti Sport egyik múlt heti riportjából kiderült, hogy a gyepet kell lecserélni a tavaly novemberben átadott, 190 milliárd forintból épült stadionban. A Puskásban eddig összesen hat meccset játszottak profi labdarúgók:

1. a Magyarország-Uruguay nyitómérkőzést tavaly november 15-én,
2. az U21-es válogatott felkészülési meccsét november 18-án,
3. a Magyar Kupa egyik elődöntőjét (Budapest Honvéd-MTK) május 27-én,
4. a Magyar Kupa döntőjét június 3-án,
5. a Magyarország-Oroszország Nemzetek Ligája-találkozót szeptember 6-án és
6. az európai Szuperkupáért kiírt mérkőzést szeptember 24-én.

A sportlap cikkében a gyepért felelős cég vezetője azt nyilatkozta, hogy a Puskás Arénánál egyéves életciklussal számoltak a hibridpálya kialakításakor. Ennek menetéről azt mondta, hogy a feladatra rendszeresített gép „végigjárja a pályát, és szinte hibátlan precizitással szálanként szedi fel az élőfüvet, mindezt úgy, hogy a talajszerkezet és a letűzött műfű szinte érintetlen marad. A gyepet ezután újravetik, majd öt hét elteltével a játéktér ismét alkalmas lesz a futballra.”

A Nemzeti Sportközpontok megerősítette: „a pályarendszer telepítése egy adott életciklus figyelembe vételével történt, melynek leteltével a magas színvonal folyamatos biztosítása érdekében időnként elkerülhetetlen a játékfelület felújítása. A gyep megújítása több hetes folyamat, és a versenynaptár, az előzetesen lekötött események (UEFA Szuperkupa, labdarúgó-válogatott meccsei, labdarúgó Európa-bajnokság), valamint a fű növekedéséhez alkalmas időjárási körülmények pontosan kijelölték azt az időszakot, amikor erre sor kerülhet. A munka közvetlenül a Szuperkupa után kezdődött meg, és időben befejeződik a novemberi Nemzetek Ligája-találkozókra, az esetleges Eb-pótselejtezőre.”

A hazai "fűgyár" nemzetközi sikerei

A blikk.hu úgy tudja, hogy mindez 240 millió forintba került anno. A téli szünet alatt azonban teljes gyepcsere történt. A lap információi szerint garanciálisan új gyepszőnyeget görgettek le - most speciel frankfurti szakik irányításával -, amelynek az elmúlt labdarúgás nélküli hónapokban reméljük volt ideje kellően megkapaszkodni az altalajban. Felmerül a kérdés, minek ide skót gyep és gyepmester, Frankfurtból hozatott szakember, amikor a magyar, felsőpakonyi „fűgyár” már többszörösen remekül vizsgázott külföldi stadionokban is.

Magyar gyep a nemzetközi pályákon

A felsőpakonyi fűgyár számos nemzetközi sportlétesítménybe szállított már gyepszőnyeget, bizonyítva a magyar szakértelem és termékek magas minőségét.

tags: #fradi #gyep #melegites

Népszerű bejegyzések:

• Az Aranycsapat legendás középhátvédje
• A móri sportélet áttekintése
• A Bayern legendás kapusa, Sepp Maier
• A kertészettel foglalkozó politikus
• Mélyreható betekintés a futballkapusok világába