A Ferencváros kizárása az NB I-ből: a magyar futball egyik legnagyobb botránya

Éppen tizenöt éve élte meg a több mint 120 éves klub története legnehezebb időszakát. A 2005-2006-os NB I-es szezon téli fordulója fagyos volt, nem csak az időjárás, de a hazai labdarúgást övező káosz miatt is. A Ferencváros ügye is borzolta a kedélyeket, aztán jött a tavasz, ami a Ferencváros 1.0 számára a véget jelentette. Manapság már-már természetes - külföldi ligákban is -, hogy sokszor nem a pályán elért eredmények, hanem a licencadó bizottság dönti el, mely csapatok vehetnek részt a következő kiírásban, de 2006 tavaszán még senki sem tudta elképzelni, hogy ezt az ország legnépszerűbb csapatával, a Ferencvárossal is meg lehet csinálni.

Kedd este vált véglegessé, hogy a Ferencváros - 105 év után és történetében először - nem indulhat a labdarúgó NB1-ben. A 2006 tavasza a poklot hozta el a Fradinak, ahonnan csak három év szenvedése után tudott visszatérni, hogy aztán újra a csúcsra jusson. Az FTC száműzetése az NB II-be nemcsak a klub, hanem egy korszak lenyomata is.

A válság mélysége: anyagi gondok és vezetőváltások

A Ferencváros a 2000-es évek elején a hagyományaihoz hűen a magyar futball egyik legerősebb klubja volt, de a sportágat körülvevő gazdasági környezetben a helyzete fokozatosan romlott. A klub tartozásai egyre nyomasztóbbá váltak, ugyanakkor az UEFA által bevezetett klublicencrendszer szigorúbb pénzügyi feltételeket írt elő az élvonalbeli induláshoz. Úgy kezdődött minden, hogy a súlyos anyagi gondok között tengődő klub a szezon előtt 238 millió forintos hitelt vett fel, aminek a visszafizetésére 2006. Tolódott a Kincstári Vagyon Igazgatóság által november közepén, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében található hat plusz két hektárnyi terület vagyonkezelői jogára kiírt pályázat elbírálása is.

Azon a télen váltás történt a kispadon, László Csaba helyett Gellei Imre érkezett. Aztán január 27-én robbant az újabb bomba. Az addig mindent túlélő elnök, Furulyás János elnök is kiszállt a süllyedő hajóból. Nem várta meg a közelgő közgyűlést, hanem öt év után lemondott. Végül nem ő lett a befutó, az elnökség a húsiparban tevékenykedő Ináncsy Miklóst választotta meg. Közben tragédiák is érték a klubot. Elhunyt a csapat korábbi válogatott játékosa, Zavadszky Gábor, majd nem sokkal később a legendás játékos és edző, Dalnoki Jenő is.

A csapás pedig egymás után jött. Február elején kiderült, hogy a Ferencvárosnak egymilliárd forint tartozása van. A hír hallatán az első számú kapus, Szűcs Lajos azonnal szerződést bontott a klubbal, majd Pápán írta alá, Rósa Dénes mellett pedig két meghatározó játékos távozott rövid időn belül. Pár nappal később pedig kiderült, a magyar bankok nem adtak garanciát a Ferencváros megmentőjének kikiáltott TDZ Kft. pályázati anyagához, így a pályázatot érvénytelennek minősítették, a több mint egymilliárdos befektetés helyett egyforintos áron kínálták a Fradi-ingatlanokat.

Közben az MLSZ is átalakuláson ment át. Az addig elnök, Bozóky Imrét elnökségi mandátumától megfosztották, miután a két alelnöke lemondott. A több jelölt közül február 27-én Kisteleki Istvánt választották meg, aki végül örökre gyűlölt ember lett az Üllői út környékén.

Licenc-szaga: egy döntési folyamat hullámvasútja

Február végén elrajtolt a bajnokság, a Fradi a 12. helyről várta a folytatást. A Fradi aztán remek tavaszt produkált. Megverte 3-1-re a Honvédot, öt gólt rúgtak Szűcs Lajosnak.

Az első elutasítás és a feltételes licenc

Amikor 2006. május 10-én az MLSZ elsőfokú licencadó testülete elutasította a Honvéd, a REAC, a Sopron és a Ferencváros licenckérelmét, még mindenki legyintett, hogy porhintés az egész. Különösen azután, hogy május 31-én a fellebbviteli licencadó testület már mind a négy klubot átengedte a rostán, az FTC-t azzal a „szigorú” feltétellel, hogy az Üllői úti létesítmények ingatlanpályázatáról és a klub pénzügyi helyzetéről folyamatosan beszámol. Ez volt a papírforma, mégsem úgy haladtak tovább a dolgok, ahogy azt mindenki prognosztizálta. „A licencszabályzatban az szerepel, hogy május 31-ig meg kell hozni a másodfokú ítéleteket. Ez megtörtént, és a Ferencváros addig az időpontig rajtengedélyt kapott.”

Hamis remény és a fordulat

Július 13-án a Fradi az addigra az MLSZ-szel szemben fennálló 334 milliós adósságát 238 millióra csökkentette. Ezzel a Fradi 334 millió forintos tartozása 96 millióval csökkent. Kisteleki István MLSZ-elnök bejelentette, hogy minden akadály elhárult a Ferencváros NB I-es tagsága elől. Még a sorsolást is megtartották, a Fradi a Kaposvár ellen kezdte volna a bajnokságot. Aztán három futballista, Alekszandar Bajevszki, Sorin Botis, Takács Ákos feljelentette a klubot, elmaradt bérük miatt. Napvilágra került, hogy az egyesület hosszú hónapok, sőt valakiknek évek óta tartozott a bérével, és bár a többséggel sikerült megegyezni a kifizetések átütemezéséről, három játékosnál betelt a pohár. Július 15-én a másodfokú licencadó bizottság úgy határozott: mégiscsak visszavonja az FTC (és a Vác) licencengedélyét, a csapat nem indulhat az élvonalban, mert a klub nem teljesítette az előírt feltételeket, elsősorban a játékosokkal és a szakmai stábbal szemben fennálló tartozás rendezését.

A bohózat kezdete: visszavonás és ismételt engedély

Július 17-én váratlanul összeült a licencadó testület, és egész egyszerűen megváltoztatta a korábban megfellebbezhetetlennek tartott saját másodfokú ítéletét, és formai okokra hivatkozva megmásította a döntését, vagyis mégiscsak engedélyezte, hogy a Fradi és a Vác elinduljon az NB I-ben. A héttagú licencadó testületből csak öten jelentek meg. Ők 3:2 arányban megszavazták a Ferencváros (és a Vác) élvonalbeli tagságát. Az NB I-ből kieső Vasas és Paks egyből jelezte, a döntést megtámadják, és az UEFA-hoz fordulnak.

Kisteleki István döntése és a végleges kizárás

Három nappal később Kisteleki, MLSZ-elnök saját hatáskörében feloszlatta a licencadó testületet, és úgy döntött, hogy a Fradi nem felel meg az NB I-es indulásnak. Az MLSZ elnöksége rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a fellebbviteli licencadó bizottság két nappal korábbi döntését, és a testület tagjait Kamarás István elnök kivételével visszahívja. Az MLSZ háromtagú ad hoc bizottságot választott, melynek feladata minden, a licenccel kapcsolatos tevékenység ellenőrzése. Indoklásként azt hozta fel, hogy az Eb-rendezésért folyó harc közepette nem akar szembemenni az UEFA-val, amely úgyis felül fogja vizsgálni a tagállamai összes klubjának rajtengedélyét, valamint hogy legutóbb szabálytalanul ült össze a bizottság, és jogtalan döntést hozott. Kisteleki a sportnapilapnak adott interjújában minden felelősséget magára vállalt, de hozzátette: „Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy mi megpróbáltuk a lehető legalacsonyabbra tenni a lécet, de a Ferencváros ennek a minimumnak sem tudott megfelelni”.

Három nappal a bajnoki rajt előtt, még mindig nem lehetett tudni, hol indul a Fradi, miközben Pintér Attila, a klub volt játékosa és edzője 40 millió forintra perelte a klubot. Végül július 25-én ért véget a kálvária. Megszületett a fellebbezhetetlen ítélet: a Fradit kizárták az élvonalból, helyén a Vasas indulhat, a Vác pedig maradhat első osztályú. Az FTC helyét várhatóan a kiesett Vasas veszi át. Serényi Péter, az MLSZ sajtófőnöke az MTI-nek azt mondta: a testület tagjai döntésüket titkos szavazással, többségi döntéssel hozták meg. Az információk lassan csepegtek, majd arról tájékoztatták az MTI-t, hogy szerdán délben munkatársai faxon és futár útján is elküldték a hivatalos értesítéseket a fellebbviteli licencadó testület kedd esti döntését követően, a címzettek: a Vasas, a Ferencváros és a Vác. A Vasast arra szólították fel, hogy az értesítés kézhezvételétől számított két órán belül - amennyiben szándékában áll - hivatalosan nyújtsa be nevezését az NB I pénteken kezdődő 2006-2007-es idényére. A Ferencvárost viszont arra kérték fel, hogy az NB II csütörtökön délelőtt sorra kerülő sorsolásáig küldje el nevezését a másodosztályú pontvadászatra.

Reakciók és következmények

A klub és a játékosok válasza

A döntést követően Petró László, az FTC jogi képviselője szerdán délelőtt kijelentette, a klub polgári bírósághoz és az Európai Labdarúgó Szövetséghez (UEFA) fordul. „Az MLSZ illetékes bizottsága májusban másodfokú ítéletében adta meg a Ferencvárosnak az élvonalban való induláshoz szükséges licencet, majd hozott súlyosan jogsértő döntéseket.” Ináncsy klubelnök lemondott, de az elnökség ezt nem fogadta el. Tepszics Ignác, az FTC labdarúgócsapatát működtető cég ügyvezetője azt mondta: úgy tűnik, beteljesedett a sorsuk. "Két és fél évig küzdöttünk, harcoltunk azért, hogy a klubot egyenesbe hozzuk" - tette hozzá a klubvezető. Horváth K. József, az FTC kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott: minden döntés akkor tekinthető hivatalosnak, ha arról a Ferencvárost írásban tájékoztatják.

Lipcsei Péter, a Ferencváros nekikeseredett csapatkapitánya így nyilatkozott: "Túl vagyunk egy hosszú beszélgetésen az öltözőben. Úgy gondolom, remek közösség a miénk, abban maradtunk, hogy megpróbálunk kitartani, de jelen pillanatban mindenki várakozó állásponton van. Senki nem tudja, mi lesz vele, jó lenne, ha valaki mondana nekünk valamit. Az NB II-re a keret tagjainak nem érvényes a szerződése, mostantól mindenki mehet, amerre lát". Az Üllői úti sajtótájékoztatón a középpályás nekiment a klubvezetésnek is és egyértelműen a feletteseit tette felelőssé a kialakult helyzetért. Gellei Imre vezetőedző így nyilatkozott: "Jelenleg nekem és a szakmai stábomnak sincs szerződése, várom, hogy a vezetők mit lépnek".

Szurkolói indulatok és a Vasas szerepe

A döntés nyomán szerda este 18 órára mintegy három-négyszáz szurkoló gyűlt össze a Ferencváros Üllői úti székháza előtt, így tiltakozva a keddi döntés ellen. Kezdetben nyugodt, csöndes, már-már gyászos hangulat uralkodott a Népligetnél, ezt követően pedig a Ferencvárost éltető, a kormányt, illetve Kisteleki István MLSZ-elnököt becsmérlő rigmusok törték meg a csendet. A tömeget a helyszínre érkező rohamrendőrök terelték vissza a klubház elé, összetűzés nem történt. Abban az évben azonban nem a Fradi kizárása, hanem az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése vitte az utcára az embereket.

A Vasas közben értesítette az első osztályból a tavaszi idényben kiesett Vasast, hogy a kézhezvételtől számított két órán belül nevezhet az NB1-be. A klub némi hezitálást követően vállalta az élvonalbeli szereplést. A Ferencvárosért aggódók azt sejtetik, hogy a Vasas korábbi ismert játékosa, Mészöly Kálmán nyomására tuszakolta be a licencadó testület az NB I-be. Az FTC vezetői azt sejtetették, hogy Mészöly saját fia, Géza érdekében cselekedett, aki akkor a Vasas edzője volt. Ez a sejtetés azonban sántít, hiszen az elsőfokú döntés májusban született, amikor Mészöly Kálmán még az Újpest edzője volt. Mészöly Géza így kommentálta a helyzetet: "Nem nekünk kell védekeznünk, nem mi zártuk ki és nem miattunk zárták ki a Ferencvárost. Tiszta a lelkiismeretünk, ezt mondhatom a saját, a Vasas és a családom nevében is. Nagyon sajnálom a Ferencvárost, mert egy patinás egyesület és biztosan szegényebb lesz nélküle az első osztály. Azonban végre rendnek kell lennie."

Jogi csatározások és a döntéshozók kiléte

A bíróság döntései és az MLSZ büntetése

A klub azért harcolt végig, mert véleménye szerint jogsértő volt az élvonalból történő kizárásról hozott döntés, hiszen a napokkal korábban a másodfokú licencadó testület által megadott klublicencet az elnökségnek nem volt joga felülbírálni. Ezzel szemben az MLSZ úgy vélte, a klubnak is bekell tartania az UEFA és a FIFA szabályait, mely szerint sportügyekben nem fordulhat polgári bírósághoz, csak a Sport Állandó Választott Bírósághoz. Az eset érdekessége, hogy még az ősszel a szövetség éppen a bírósági eljárás miatt indított fegyelmi eljárást a klub ellen, majd 25 millió forint bírságra és a nemzetközi meccsektől való eltiltással büntette.

2006. szeptember 5-én első fokon, nem jogerősen megsemmisítette a labdarúgó-szövetség határozatát és a fellebbviteli licencadó testület döntését a Ferencvárossal kapcsolatban a Fővárosi Bíróság. A bíróság a felperes FTC Zrt. keresetét egyebekben elutasította, azaz nem állapította meg, hogy az eredeti döntés értelmében a Ferencváros rendelkezik a licencjoggal. A Fővárosi Bíróság már korábban megszüntette a fegyelmi testületnek a klubra kirótt 25 millió forintos büntetéséről szóló határozatát, miután megállapította: a ferencvárosiak nem követtek el fegyelmi vétséget, amikor licencügyben polgári bírósághoz fordultak. „A Ptk. és a Sporttörvény sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a sportklubok vitás kérdéseiket polgári bíróságon rendezzék, a FIFA alapszabálya viszont ezt megtiltja.”

2008. szeptember 16-án a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság döntését, miszerint az MLSZ egyéb közfeladatokat ellátó szervnek minősül, ebből kifolyólag az ilyen feladatot ellátó testület adatai közérdekből nyilvánosak, így nyilvánosságra kell hozni a Ferencváros licencét visszavonó fellebbviteli licencadó testület tagjainak nevét. A zöld-fehér klub így jogerősen megnyerte a Magyar Labdarúgó Szövetség elleni pert, melyet az NB I-es induláshoz szükséges licencengedély megvonása miatt indított. A döntés egyben azt is jelenti, a labdarúgó szövetség jogtalanul vonta meg a licencet a Ferencvárostól. Azaz összességében jogellenes volt a Ferencváros kizárása az első osztályú labdarúgó-bajnokságból, illetve a Ferencváros jogszerűen fordult jogorvoslatért a polgári bírósághoz.

A "hét fantom" kiléte

A közvéleményt azonban továbbra is foglalkoztatta, hogy ki volt a licencadó testületben az a hét fantom, akiknek a személyazonosságát annyira védeni kellett. Az FTC PE - sok jogász által precedensértékűnek nevezett - perekben érte el, hogy nevük nyilvánosságra kerülhessen. Az MLSZ teljesítette a jogerős ítéletben foglaltakat, levélben elküldött részünkre hét nevet. Végül 2008. november 5-én az MLSZ elküldte az FTC Pártolói Egyesületnek a fellebbviteli licencadó testület tagjainak névsorát. Az FTC PE elnöksége hétfőn reggel hatkor tette közzé az MLSZ által szerdán postázott listát a www.ftcpe.hu weboldalon.

Az FTC PE a nevek közzétételekor a következő hat tagról osztott meg részletesebb információkat:

1. Szendrő Dénes
2. Bárányos László
3. Horváth József
4. Pere József
5. Pálfay Szilárd
6. Laczkó János

A nevek nyilvánosságra kerülésekor az FTC PE így nyilatkozott: "Közzéteszünk hét nevet, amellyel mint adatokkal kizártnak érezzük a visszaélésszerű joggyakorlást. Ha valaki ezt is megteszi, megkérjük, hogy érzelmektől és indulatoktól mentesen kérdezzen, mert ebben az országban minden közérdekből eljáró személytől meg lehet kérdezni, mit és miért döntött, ez elvitathatatlan alapjog."

A Magyar Labdarúgó-szövetség az eddig szigorúan titkolt emberek munkájával nagyon meg volt elégedve. Ezt igazolja, hogy 2008. június 30-ig mindahányan tagjai voltak a licencadás testületeinek. Nevezettek közül többen különböző megyei labdarúgó szövetségek bizottságaiban is dolgoznak.

Visszatérés a csúcsra: a Ferencváros 2.0 születése

A Fradi kétszer is megszenvedett a visszakerüléssel. Előbb a Nyíregyháza, majd a Kecskemét tréfálta meg a zöld-fehéreket. Aztán 2009-ben sikerült nagy előnnyel megnyerni az NB II. Keleti csoportját. A Fradi az új szezonban a Zalaegerszeget fogadta először hazai pályán. „Megjártuk a poklot, majd magunkkal is hoztuk” hirdette a transzparens az első hazai meccsen. Az angol Kevin McCabe végül megmentette a klubot, amely aztán Kubatov Gáborral erősödött tovább, hogy ismét elfoglalja a helyét a legjobbak között. Knézy Jenő, az ismert sportkommentátor jellemezte úgy a mai Ferencvárost, hogy Kubatov Gábor vezetésével kiválóan összerakták a Ferencváros 2.0-t.

tags: #fradi #kiesese #az #nb1 #bol

Népszerű bejegyzések:

• Jegyek a kölni Final Fourra
• a gondolkodás és a szórakozás ötvözése
• A ZTE router beállítása
• Fordítás a Pénzügyőr ellen
• Az MTK sportolóinak adatbázisa