A Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapatának története és tudnivalói
Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt.
A klub színe: zöld-fehér.
Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja.
Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés.
A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült.
A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat.
A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt.
Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése.
1899-es alapítása óta 36 alkalommal avatták magyar bajnokká, 24 alkalommal hódította el a Magyar Kupát.
1965-ben az olasz Juventust legyőzve (azóta is egyetlen magyar csapatként) nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok kupáját.
1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában.
1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe, 2004-ben szintén elsőként az UEFA-kupa csoportkörébe jutott.
2019-ben az UEFA-kupa utódsorozatának, az Európa-liga csoportkörébe, 2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott.
2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként.
1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát.
Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként.
Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek.
A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte.
A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1).
Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban.
1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot.
Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el.
Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16-0 arányban kapott ki.
A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét.
Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10).
1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel.
Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik.
1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak.
1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában.
Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11-3-ra győzték le.
Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően.
Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt.
1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára.
Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára.
A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett.
Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 11-2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban.
Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok.
Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust.
A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte.
Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10-6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját.
Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme.
A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4-2-re.
Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros.
Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek.
Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie.
Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut.
Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek.
1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen.
Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak.
Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat.
Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944).
1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi.
Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték.
Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka.
Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie.
1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett.
1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom.
Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület.
1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10.
Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját.
A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út.
A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával.
Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert.
A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban.
Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg.
1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt.
1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek.
Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát.
Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból még karácsonyra, sőt, újévre sem vehette át a trófeát.
Ez csak 1968.
Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros.
Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban.
A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget.
Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg.
Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett.
A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13.
Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott.
Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig.
Ez volt a csapat 24.
Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán.
A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak.
A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot.
2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá a Ligakupát.
2013 decemberében menesztették Ricardo Monizt, és helyére Thomas Doll került.
Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára.
2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát, Gera Zoltánt.
Az Európa-ligában a máltai Sliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám a HNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett.
2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen.
Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett.
Az idényt 3:0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért.
Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben.
Télen hazaigazolt a csapat egyik híres nevelése Hajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban.
Az idény során 10 év elteltével megnyerte a magyar kupát és az utolsó ligakupát is sikerült elhódítania.
Az előbbit hazai pályán a bajnok Videoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4:0-s különbséggel.
Az utóbbit a Debrecen ellen érte el a Nagyerdei stadionban.
A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét, Leandrót.
A Go Ahead Eagles ellen idegenben 1:1, míg hazai pályán 4:1-es eredményt ért el.
Közben az FTC magyar szuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania.
A bosnyák Zeljeznicar következett.
Velük hazai pályán egy peches 1:0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen.
A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat, Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt.
A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát az Újpest FC előtt.
Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét.
A következő idény elején a Bajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, a Partizani Tirana két mérkőzést követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket.
A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték meg Thomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23.
A 2017/18-as szezon egy Jelgava elleni Európa-liga mérkőzésekkel kezdődött.
Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteket Varga Roland duplájával.
A visszavágón Priskin góljával vékony 1-0-s győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba.
A Midtjylland elleni már kevésbé sem alakult a legjobban a zöld-fehérek számára, bár az első mérkőzésen a Groupama Arénában az 1. félidőben még 2-0-ra is vezettek Vargának és Botkának köszönhetően, ám a félidő végénél tizenegyeshez jutottak a vendégek, Julian Kochot pedig kiállította a játékvezető, így 2-1-gyel vonulhattak a csapatok az öltözőbe.
A második félidőben a pálya felborult a dánok ...
FM | TOP10 | 2011 őszének legszebb Fradi gólja szavazás
2020/21 - NB IJátszott meccsek: 7Játszott percek: 126Gólok: 0Gólpasszok: 0
A 25 éves, korábbi korosztályos válogatott játékos, Gera Dániel a Goldball FC-ben kezdett futballozni.
A Goldballban töltött évek után előbb megfordult az MTK, a Vasas, majd az Újpest korosztályos csapatában is.
2011. Két évet töltött az MTK U19-es csapatában, majd 2013-ban már a második csapatot erősítette, míg 2015. március 12-én felkerült a felnőttek közé.
Első bajnoki gólját 2016. április 6-án, a Békéscsaba elleni hazai bajnokin szerezte.
2015. november 16-án, egy görögök elleni összecsapáson mutatkozott be a magyar U21-es válogatottban.
A 2020/21-es bajnoki idényben 13-szor lépett pályára, melyeken négy gólpassza mellett négyszer is eredményes tudott lenni.
Érdekesség, hogy az MTK-FTC nyitófordulóban ő szerezte a hazaiak találatát.
A 2020/21-es szezonban tagja volt a 32.
A csapat vezetőedzői és edzői stábja:
| Név | Pozíció | Időszak |
|---|---|---|
| ifj. Dejan Stankovic | Vezetőedző | 2023. szeptember 4-től 2024. május 16-ig |
| Máté Csaba | Vezetőedző (mb.) | 2023. július 21-től 2023. szeptember 4-ig |
| Sztanyiszlav Csercseszov | Vezetőedző | 2023. |
| Leandro de Almeida | Másodedző | 2023. július 21-től; az utolsó fordulóban mb. vezetőedző |
| Máté Csaba | Másodedző | 2023. |
| Nenad Sakic | Másodedző | 2023. szeptember 4-től 2024. május 16-ig |
| Miroszlav Romascsenko | Másodedző | 2023. |
| Szalai Áron | 2023. | |
| Gintaras Stauce | 2023. | |
| Federico Pannoncini | Erőnléti edző | 2023. szeptember 4-től 2024. május 16-ig |
| Vlagyimir Panyikov | Erőnléti edző | 2023. |
| Bognár Márton | Erőnléti edző | 2023. szeptember 4-től |
| Paulino Granero | 2023. | |
| Vincenzo Sasso | 2023. szeptember 4-től 2024. május 16-ig | |
| Áder András | 2023. | |
| Kiss Dániel | 2023. | |
| Eduárd Cgojev | 2023. | |
| dr. Szabó Csaba | 2023. | |
| Dr. |
tags: #fradi #labdarugas #bokeret
