Ferencvárosi mérkőzések: Szurkolói szenvedély, botrányok és a futball több arca
A Ferencváros mérkőzései mindig is feszült érzelmeket, élénk vitákat és mélyreható elemzéseket váltanak ki, legyen szó a pályán zajló eseményekről, a szurkolói kultúráról, a klubvezetésről, vagy éppen a tágabb labdarúgóvilágot érintő kérdésekről. Ez a cikk a Fradi-mérkőzések körüli diskurzusok sokszínűségét járja körül, a derbik forró hangulatától kezdve a kulisszák mögötti döntésekig, a szurkolók véleményétől az edzői filozófiáig.
A derbik intenzitása: Az Újpest-Ferencváros rangadó esete
A magyar labdarúgás egyik legkiemelkedőbb eseménye, az Újpest és a Ferencváros összecsapása rendre hatalmas izgalmakat és heves reakciókat generál. Legutóbb is egy emlékezetes rangadó zajlott a Szusza Ferenc stadionban, ahol a mérkőzés a 89. percben végül folytatódhatott, miután korábban nagyjából tíz percig állt a játék. Nagyjából tíz perccel a mérkőzés vége előtt, 0-4-es állásnál félbeszakadt az Újpest-Fradi rangadó a labdarúgó NB I-ben, szurkolói rendbontás miatt. A televíziós felvételekből nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan mi történt a lelátón, de azt lehetett hallani, hogy a két tábor a balhé kirobbanása előtt pocskondiázó énekekkel üzengetett egymásnak.
Ezt követően sok újpesti szurkolónál elszakadt a cérna, és az oldallelátókon megindultak a Ferencváros drukkerei felé. A hazai szurkolók fenyegetőleg megindultak a vendégek felé, a rendőrség fellépése kellett, hogy ne legyen nagyobb baj. A még nagyobb botrányt a rendőrök akadályozták meg. A játékvezető így is félbeszakította a meccset. Perceken át zajlott a tanácskozás, miközben volt olyan drukker, aki beszaladt a pályára. A hazai tábor az ellenfél hívein próbált meg elégtételt venni, a bíró pedig úgy látta jobbnak, ha így nem folytatják a meccset. Percekig állt a játék, a zöld-fehérek szurkolótáborát Dibusz Dénes csapatkapitány próbálta nyugtatni.
A mérkőzésen több mint tízezer néző előtt a lila-fehérek nem tudták megnehezíteni a zöld-fehérek dolgát. A labdarúgó NB I 32. fordulójában a Ferencváros 5-0-ra nyert Újpesten. A vendégek az első húsz perc végén szerezték meg a vezetést, majd a szünetben már kétgólos előnyben voltak. De hogy még nagyobb legyen az elkeseredés, a hajrában még egyet lőtt a Fradi, még egy tőrt döfve a hazai drukkerek szívébe. A hazai csapat játékosai fogadkoztak a meccs előtt, azt remélve, hogy véget vetnek a klub 2015 óta tartó nyeretlenségének, de ez nem jött össze. A zöld-fehérek gyakorlatilag lefocizták a lilákat, és 4-0-nál elszakadt a cérna.
A derbi végkimenetelének szélesebb következményei is voltak: köszönhetően annak, hogy az FTC megnyerte a derbit, az ETO még nem bajnok. Az aranyérem sorsa az utolsó fordulóban dől majd el, amikor a Ferencváros a Zalaegerszeget fogadja (addig a két csapat még a kupadöntőben is megmérkőzik egymással), a Győr pedig a Kisvárdához látogat.
A pálya szélén túli viták: Szurkolói vélemények és klubügyek
A Fradi-mérkőzések nemcsak a játékról szólnak, hanem a klubot övező kérdésekről is, amelyek heves vitákat generálnak a szurkolók körében. Két kiemelt téma, a vénaszkenner és a klubvezetés politikai befolyása különösen megosztó.
A vénaszkenner dilemmája és a nézőszám
A stadionokba való beléptetés modern rendszerei, mint a vénaszkenner, régóta megosztják a szurkolói közösséget. Sokan abban reménykednek, hogy az Alkotmánybíróság végre kimondja a vénaszkenner alkotmányellenességét, ami rengeteg embert csábítana vissza a lelátókra. „Én utoljára még Moniz idején voltam meccsen az Albert Stadionba. Meg kint Leverkusen-be, amikor még Csercse volt az edző. A két bátyám és sokan a régi brigádból nem járnak ki.” - jegyezte meg egy kommentelő. Azt gondolják, hogy a vénaszkenner eltörlése nyomán sokan, akik időközben más hobbit találtak, visszatérnének.
Azonban a bevezetett rendszer eltörlése korántsem egyszerű feladat. „A vénaszkenner törlése szerintem nem egy szimpla AB döntés kérdése. A folyamat érinti a jegyrendszert, az új beléptetést, a szkennerek kikötését (esetleg leszedését), amit nem is tudom milyen pénzből kellene finanszírozni. A beléptetőrendszer össze van kötve a szkennerrel, fingom nincs, milyen erőforrást és pénzt emésztene ez fel.” - figyelmeztet egy másik hozzászóló, felvetve, hogy vajon van-e ennek most aktualitása, és az edzőkérdés körüli pletykák talán naprakészebbek is. Néhány szurkoló alternatív megoldásokat is látott a beléptetésre: „Amikor nem tudsz kimenni, akkor egyszerűen odaadod a kártyádat, amihez jegy vagy bérlet tartozik és a haverod bemegy vele.” A gyerekkártyákhoz nincs tapilenyomat kötve és működnek. Ez 2017-es probléma lehetett, amikor be kellett kötni a szkentelen bejutást (B-szektor) a rendszerbe, csak ezt kellene kibővíteni az egész stadionra.
A nézőszám és a teljesítmény közötti összefüggés is központi téma. „Itt azért lenne egy másik metszéspont, ha bezuhanna a teljesítmény. Kevesebb pénz -> küzdelmesebb bajnokság (bár ez akár jó is lehet izgalom szempontjából) -> kevesebb csoportkör (ki tudja, elbukott bajnokság mellett esetleg pár éven belül fel kell-e készülni arra is, hogy nem lesz csoportkör) -> kevesebb néző.” Egy kommentelő hipotetikus számításokkal is alátámasztotta aggályait, ha a jelenlegi koncepció kártyavárként omlana össze:
| Forgatókönyv | Átlagos nézőszám | Csoportkör nélküli őszi átlag |
|---|---|---|
| Jelenlegi átlag | 10 000 | 17 000 |
| 1000 fővel csökkent átlag | 9 000 | N/A |
| Csoportkör nélküli ősz (potenciális) | N/A | 0 |
„Ha csak 1000-rel csökken az átlagnézőszám (10k->9k), csoportkör nélkül pedig az ősz amúgy is kuka (mostani 17k-s átlag helyett: 0!), akkor máris kellene 1001 szkenner miatt távolmaradó, aki a szkenner eltörlése hatására visszatér.”
Kubatov és a politika szerepe a klubban
A klubvezetés és a politika befolyása a Ferencváros életére szintén állandó feszültséget okoz. „Nem ítélkezem senki felett aki kimegy, de a Fradi sokkal több nekem egy csapatnál és a focinál. Egy eszme, amit qbi a sikerek ellenére csúnyán összerondított. Alig várom már, hogy eltakarodjon a sleppjével együtt.” - fogalmazott egy csalódott szurkoló. Mások is jelezték, hogy „létező az igény a politikustakarodóra, csak a létszáma kérdéses.” Egy kommentelő testvére például jelezte, hogy Kubatov távozása esetén elgondolkodna azon, hogy visszatér meccsre, de ez csak szimbolikus visszatérés lenne 1-pár meccs erejéig, mivel vidékre költözött. Sokan elviselnék, ha egy darabig eltartana, hogy találjanak egy normális szponzort, csak „takarodjon el a politika a klub közeléből is.”
A Gómez-honosítás körüli botrány
A Gómez-honosítás esete különösen nagy felháborodást váltott ki. „Nemzetpolitikai okokra hivatkozva titkolja Gómez honosításának részleteit a Miniszterelnökség. Azért Fradistaként ezt átélni.” - olvasható egy hozzászólásban. A szurkolók szerint ez „nem bmlsz kérdés, hanem sumákolás. Valaki okosba elintézte.” A szabályozás szerint egy sportoló gyorsított honosítása esetén a magyar szakszövetségnek is jeleznie kell, hogy a sportoló teljesítménye szükséges a sportág fejlődéséhez. „Gómez esete csúnyán sántít. Azért ez a nemzet csapatától finoman szólva se etikus intézkedés.” - emelte ki egy másik kommentelő. Felmerült a kérdés, hogy „Mégis mi a búbánatos fasz köze lenne az mlsznek egy állampolgárságihoz? Még a végén ők mondják meg ki kaphat és ki nem, nem?”
Egy kommentelő humorosan jegyezte meg: „Ilyen elven vásároljunk be 11 elefántcsontparti 12 éves gyereket aztán játszassuk őket saját nevelésű fiatal magyarként. Bár 5 év magyarországi bejelentett lakcím és nyelvvizsga után az tényleg legális lenne.” Mások pedig hozzáteszik: „Apropó adalék, hogy előtte azt sem tudta a csávó, Magyarország a glóbusz része. És ezzel sem lett bizonyosabb, hogy bajnokságot nyerünk.” Mindezek ellenére van, aki a csapatát védelmezi: „Rohadtul felidegesít, ha egy fradista basztatja a csapatát! Ettől elszáll az agyam.”
A pálya széléről: Robbie Keane gondolatai az edzői munkáról és a Fradi szurkolóiról
A mérkőzések és a szurkolói viták mellett az edzők és a szakmai stáb munkája is rengeteg diskurzust szül. Robbie Keane, a Ferencváros egykori edzője a Genk elleni EL-meccs után az amerikai This is MLS beszélgetős műsorának volt a vendége, ahol betekintést engedett az edzői életbe és a Ferencvárosnál szerzett tapasztalataiba.
Keane szerint az edzői életmód rendkívül megterhelő: „Háromnegyed 4-kor szálltunk le, szóval valószínűleg csak fél 5-kor kerültem ágyba. Aztán ma edzés volt azoknak a srácoknak, akik nem játszottak, a többieknek pedig, akik játszottak, medence és egy kis levezetés. Készülünk a vasárnapra, mert akkor újabb meccsünk van. Szóval nincs pihenés.”
A Fradi szurkolótábora és a különbség játékos és edző között
Kiemelte a Ferencváros szurkolótáborának egyediségét: „A Ferencváros szurkolótábora nagyon jó, és sokan is utaznak. Tegnap is sokan ott voltak. A legtöbb meccs majdnem teltházas. Az Európa Liga meccsek persze mind teltházasak, nagyon-nagyon szenvedélyes szurkolók. Sok ultra, sok éneklés. Szóval jó. Imádom.”
A játékos és az edzői szerep közötti különbségekről is beszélt: „Nehéz a pálya szélén, mert játékosként mindig úgy éreztem, hogy én irányítok. Mindig azt gondoltam, hogy tudok valamit tenni, bármelyik pillanatban gólt szerezhetek. De edzőként a játékosokra kell támaszkodni, hogy ők lőjenek gólt. Adhatsz nekik egy struktúrát, de rajtuk múlik. Azt hiszem, menedzserként ez a legnehezebb dolog, őszintén.” Kiemelte a folyamatos gondolkodás és taktikai alkalmazkodás fontosságát: „Folyamatosan a megoldásokon gondolkozunk. Mindig figyeljük az ellenfelet, hogy mit csinálnak. Például tegnap az első félidőben nem igazán működött a játékunk, ezért taktikailag változtatnunk kellett. A két középpályás helyét lényegében megcseréltük, mert az egyik középpályásunknak sokkal több energiája van, mint a másiknak. És a másik oldalon lévő srác nagyon agresszíven futott be az emberek mögé. Szóval megcseréltük őket, és ez teljesen megváltoztatta a meccset. Tehát folyamatosan gondolkozol. Soha nem állsz meg. És elképesztő, hogy mentálisan mennyire elfáradsz a meccsek után. Játékosként is, de ott az adrenalin hajt.”
Robbie Keane a mi edzőnk! (Szurkolói dal)
Edzői filozófia és karrierút
Keane az edzői munka legfontosabb tanulságát abban látja, hogy „az emberek nem olyanok, mint te. Azt hiszem, ez a lényeg. Nem mondhatom egy csatárnak, hogy csinálja azt, amit én csináltam. Óvatosnak kell lenni ezzel.” Hangsúlyozta az egyéni bánásmód és a játékosok erősségeinek fejlesztését: „Mindenkit máshogy kell kezelni, mindenkit egyénileg. És meg kell próbálni segíteni nekik az erősségeikben, amennyire csak lehetséges. Nem lesz olyan mozgásuk, mint nekem, de valószínűleg más területeken jobbak, mint én voltam. Szóval hogyan segíthetek nekik abban, hogy javuljanak? Ha csak 5%-kal tudom javítani egy apró mozdulatukat, az is hozzáadhat a játékukhoz.”
A menedzseri munka megoszlása is szóba került: „Emellett a menedzseri munka taktikailag mondjuk 20-30%. A 70% az, hogy hogyan kezeled a csapatot, a játékosokat, hogyan tartasz boldogan 25 játékost. Soha nem fogod tudni mindegyiküket boldoggá tenni. Hogyan tudom őket motiváltan tartani minden nap? Csak azzal, hogy tisztelettel bánok velük.”
Karrierútjáról elmondta, hogy nem fél kilépni a komfortzónájából, és ezt tanácsolja a fiatal edzőknek is: „Ne skatulyázzátok be magatokat Angliába. Nyissatok ajtót más lehetőségek előtt.” Megosztott egy fontos tanácsot Sir Alex Fergusontól: „Sir Alex Ferguson azt mondta nekem egyszer, amikor vacsoráztunk: »Az embereket válaszd, ne a klubot. Az embereket, akik mögötte állnak.« Ez mindig megmaradt bennem.” Elmondása szerint ma már sok klub érdeklődik iránta, de az elején nem volt tapasztalata. Az MLS iránti vonzalmát is megőrizte, de hangsúlyozta: „Soha ne mondd, hogy soha. Soha nem tudhatod, amíg a lehetőség eléd nem kerül.”
A mai modern focistákról is van véleménye: „Igen, a mai focisták sokszor olyanok, mint a robotok. Olyan, mintha megmondanák nekik, mit tegyenek, hol legyenek, mit mondjanak. Ezért szeretem Jack Grealisht. Ő egy szabad szellem. Nagyon jól ismerem, ő a legkedvesebb srác, de imádja a focit. Az interjúi annyira lazák. Szeret eljárni, meginni egy sört a megfelelő időben. Ma már mindenki a telefonján lóg.”
Erősorrendek és előrejelzések: A bajnokság pulzusa
A Fradi-mérkőzésekkel kapcsolatos diskurzusok szerves részét képezik a különböző blogokon és fórumokon megjelenő erősorrendek és előrejelzések, amelyek a bajnokság alakulását próbálják megfejteni. „Rég volt már, hogy az oldalra írtam volna, de eljött az idő, érkezik a friss, ropogós erősorrend, amiről már megtanulhattátok, hogy nem több puszta ködszurkálásnál. Ezúttal is szurkáljuk azonban a ködöt bőszen, próbálunk jósolni.” - olvasható egy ilyen bejegyzésben. A szezon elején mindenki biztosan tudja, hogy ki lesz bajnok, ki esik ki, és a saját csapata hogyan fog szerepelni. „Aztán persze legtöbbször nem így alakulnak a dolgok.”
„Lassacskán megérkezünk a bajnokság feléhez, az pedig már nagyjából kialakult, hogy melyik csapat milyen célokért küzdhet.” Egyik bejegyzés szerzője tanácstalanul ül a képernyő előtt, mert nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, mivel „a Fradi elleni meccs ugyanis egyszerre volt alkalmas arra, hogy ne változzon semmi és arra is, hogy fordulópont legyen.” A KTE háza táján történt események (például Szabó István távozása és Gera Zoltán érkezése) is befolyásolják az előrejelzéseket. „Újra itt van az erősorrendünk, magabiztosságunk fénye egy cseppet sem csorbult, így nem vagyunk restek ezúttal is jósolni.”
A szezon végéhez közeledve az „utolsó előtti erősorrendünk következik, ami egyben azt is jelenti, hogy igen közel a bajnokság vége. Matematikailag még nincsenek eldőlt kérdések, de vannak csapatok, akiknek nagyon úgy tűnik, hogy meg van írva a sorsa. A kulcspozíciókban nem változtattunk a véleményünkön, a középmezőnyben volt mozgolódás. A Kecskemét formája visszaesett az elmúlt meccseken, ez pedig a jóslatunkon is érződik.” A nyitóforduló 0-0-ja után a bajnok otthonában szűk, 0-1-es vereséget szenvedtek. „Mondhatjuk, hogy aggasztó az első két meccs gólínsége, de tekinthetünk rájuk úgy is, hogy kifejezetten masszívnak tűntünk két nemzetközi kupában is induló ellenféllel szemben.”
Fradi legendák nyomában: Csordás József útja
A Ferencváros történelme számos felejthetetlen játékost adott a magyar futballnak, akiknek pályafutása és a klubhoz való kötődése szintén rendszeresen témát szolgáltat a beszélgetésekhez. „Csordás József (...) fiatal labdarúgóként került Kiskőrösre, majd egy nagy, szinte valószínűtlennek tűnő ugrás után a legnépszerűbb magyar csapat, az akkor ÉDOSZ nevet viselő Ferencváros igazolta le.” Csordás József Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött az FTC-nél. Tizenhat évesen már az Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként a Bp. A Síküveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba. 1984 nyarán igazolta le a Ferencváros, azonnal a megfiatalított csapat alapembere lett.
tags: #fradi #mecsse #hozzaszolok
