A Ferencváros történelmi menetelése: Az Európa-liga visszavágók és a CSZKA Moszkva elleni összecsapások
A Ferencváros labdarúgócsapata 2019-ben az Európa-liga H-csoportjában vett részt, ahol a CSZKA Moszkvával is megmérkőzött. Az orosz ellenfél elleni összecsapások kiemelten fontosnak bizonyultak a csoport kimenetele szempontjából, és emlékezetes pillanatokat hoztak a magyar klub történetében, mind idegenben, mind hazai pályán.
A moszkvai diadal: Az első összecsapás előzményei és a győzelem
A labdarúgó Európa-liga H-csoportjának 3. fordulójában a Ferencváros a CSZKA Moszkva otthonában lépett pályára. A moszkvai mérkőzésre a CSZKA edzője, Goncsarenko úgy készült, hogy csapata elemezte az FTC nemzetközi és hazai bajnoki találkozóit, és megfigyelésük szerint a magyar csapat stílusát a labdatartás, az építkező támadás jellemzi, ritkák a hosszú passzok. A szakember kiemelte: a magyar együttesben sok a légiós, és a középpályát ukrán játékosok határozzák meg. Saját alakulata taktikájáról Goncsarenko úgy fogalmazott: a CSZKA nem kíméli majd magát, kezdeményezni fog, ha lehet, már az ellenfél térfelén.
Szerhij Rebrov többször is hangsúlyozta az elmúlt időszakban, hogy csapatában túlságosan kevés az olyan labdarúgó, aki megfelelő rutinnal bírna nemzetközi szinten is. Ezen kevés játékos közé tartozott Ihor Haratin, aki korábban szerepelt már az Európa-ligában. A CSZKA két kör után pont nélkül állt a csoport utolsó helyén, elméletben az oroszok elsöprő rohamokra, magabiztos győzelemre készültek, hiszen hiába a rossz rajt, nem tettek le a csoportból való továbbjutásról.
A Vörös tér és a magyar szurkolók Moszkvában
Az oroszok már délután erődemonstrációt tartottak. A világ minden tájáról ide özönlő turisták sétáltak a Vörös téren, amikor egyszer csak öblös hang szólalt meg a mikrofonokból, felszólítva a kedves népet, minél hamarabb hagyják el a területet. Kiderült, valóban hadgyakorlatféle következik. Ekkor a környező utcákban egyre gyakrabban lehetett magyar hangokat hallani: volt, aki már hétfőn az orosz fővárosba érkezett, mások csupán a találkozó előtti napon futottak be Moszkvában. Noha tíz Celsius-fok sem volt, a ferencvárosi szurkolók közül többen rövid ujjú pólóban üldögéltek a kávézóban - a belső melegítés megtette hatását, éppen akkor koccintottak vodkával.
A mérkőzés menete és a győztes gól
A kezdőcsapat kijelölésekor Szerhij Rebrovnak sem volt könnyű dolga. A hazaiak többet birtokolták a labdát, és nyomás alatt tartották a magyar bajnokcsapat védelmét, Dibusz Dénest viszonylag gyorsan bemelegítették. Az ellentámadásokból Franck Boli és Nguen Tokmac többször is zavarba hozta a hazaiak hátsó alakzatát, az egyik ilyen villámgyors ellencsapás végén Nguen kis híján megszerezte a vezetést. A zöld-fehérek a találkozó ezen szakaszában túlságosan behúzódtak a kapujuk előterébe, és az oroszok egyre-másra dolgozták ki a lövőhelyzeteket, ziccereket. A Fradi megúszta ezt az időszakot kapott gól nélkül, hol egy bevetődő védő, hol Dibusz segített ki, egyszer a kapufa volt a zöld-fehérekkel - a moszkvaiak csak az első félidőben tizennégyszer próbálkoztak gólszerzéssel.
A forgatókönyv a második félidőre sem sokat változott, de kit érdekelt ez, annak fényében főleg - és ennyit ugorhatunk is előre az időben -, hogy a lefújás előtti percekben a türelmesen, elszántan védekező Ferencváros az egyik ellentámadás és mesteri összjáték után megszerezte a vezetést! Hiába támadott többet a hazai csapat, hiába birtokolta többet a labdát, és hiába próbálkozott szinte mindenhonnan lövésekkel, gólt a Fradi szerzett.
Szerhij Rebrov a találkozó előtt hangsúlyozta, döntő jelentőségű lesz, hogy a figyelem ne hagyjon ki, és szerencsére a hátvédek koncentrációjával nem volt gond, ráadásul a végére pedig érkezett a csodacsere, Varga Roland, aki két perccel pályára küldése után a győzelmet jelentő találatot szerezte. A Ferencváros óriási bravúrt elérve szerzett három pontot a CSZKA otthonában. A győzelem több mint félmillió eurót ért, ami igencsak jelentős összeg. A Ferencváros legutóbb tizenöt évvel ezelőtt, a skót Hearts ellen nyert mérkőzést a csoportkörben - ez a bravúr tehát régen várt jutalom volt a magyar klubnál.
Az orosz újságok a moszkvaiak pocsék helyzetkihasználását és a rutinos kapust, Igor Akinfejevet hibáztatták a CSZKA Moszkva Ferencvárostól elszenvedett vereségéért. „A CSZKA-t ismét megalázták Európában. A Ferencváros elleni vereség - akinek az erdélyi Kolozsvárral a legkisebb a koefficiense az Európa-liga csoportkörében - szégyen. Horrorisztikus este volt.” - írták az orosz lapok. A sport24.ru szerint a Ferencváros nem volt különösebben taktikus ellenfél, de Tokmac Nguen sebessége így is komoly problémát jelentett a moszkvai védőknek. Az orosz csapat kudarcot vallott Európában. Rebrov remekül nyúlt a csapatához, beküldve Isaelt és Varga Rolandot, akik végül kulcsszerepet játszottak a győztes gól megszerzésében.
Ferencváros 2-1 CSZKA Moszkva (tizenegyesek 7-6)
Felkészülés a budapesti visszavágóra: Elvárások és felállás
A Ferencváros - CSZKA Moszkva Európa-liga mérkőzésre csütörtök este került sor a Groupama Arénában. Ferencvárosi győzelem esetén az oroszok kiesnének csoportjukból, a magyar gárda pedig nagy lépést tenne a továbbjutás felé. Az odavágót Moszkvában 1-0-ra nyerte a Ferencváros. A Fradinak jelenleg négy pontja volt, az oroszoknak nulla, ilyen előzményekkel indultak neki a csapatok a csütörtöki meccsnek.
A Nemzeti Sport információi alapján a sérült Sigér Dávid helyett Michal Skvarka kezdett a Ferencvárosban a CSZKA Moszkva elleni Európa-liga-csoportmérkőzésen. Ez volt az egyetlen változás Szerhij Rebrov csapatában a két héttel ezelőtti, moszkvai mérkőzéshez képest. A BKK közleménye szerint időszakosan lezárták a Könyves Kálmán körutat az Albert Flórián útnál 21 óráig labdarúgó-mérkőzés miatt. A mérkőzés 21 órakor vette kezdetét, akik pedig a televízióban követték az eseményeket, azok a Sport 1-en tehették meg.
Szurkolói bonyodalmak a hazai meccs előtt
Ami biztos volt, hogy jönnek az orosz szurkolók, sőt, ha minden igaz már itt is voltak, csekély 1500-an. A HVG értesülései szerint nagyjából 150 orosz szurkoló a Nagyvárad térnél áttört a rendőrsorfalon. A HVG helyszínen lévő munkatársa arról számolt be, hogy óriási a rendőri készültség, az oroszokat onnan próbálták beterelni az Arénába. Állítólag több lovasrendőrt is láttak az autók között, ahogyan éppen a szurkolókat üldözték. Információk szerint az orosz drukkerek nem voltak még bent a vendégszektorban, pedig a mérkőzés 25 perc múlva kezdetét vette. Úgy tudjuk valahova elterelhették őket. Sok orosz drukker jegy nélkül érkezett, mert nem kaptak a vendégszektorba jegyet, így vásároltak a VIP-be, hogy ne maradjanak le a meccsről.
A budapesti visszavágó: Kiegyenlített küzdelem a Groupama Arénában
A mérkőzés kezdetén, Dibusz a 9. percben már parádésat védett. A 20. percben Ihor Haratin kapott sárgát, majd két perccel később Skvarkát visszahúzó Nikola Vlasicnak osztották ki a lapot. Hatalmas ziccer adódott a moszkvaiaknak, de kihagyták! A Fradi is óriási ziccert hagyott ki, többszörösen! Félidőben a magyar szurkolók a mindent bele rigmussal küldték az öltözőbe a Fradit! Az orosz tábor felett füstfelhő látszott.
A második játékrész kiegyenlítettebb volt, a CSZKA-nak talán több helyzete volt, mint a Fradinak. Kilenc perc volt vissza a mérkőzésből, eddig nulla-nulla, ziccer ziccer hátán, de egyik csapat sem tudta még értékesíteni a lehetőségeit. Dibusz védései azonban parádésak voltak. 4 perc hosszabbítás után lefújták a mérkőzést, az eredmény 0-0 lett! Bár nem az évszázad meccsét láthattuk, de annyit el lehet mondani, hogy mindkét csapat kiegyensúlyozott játékot játszott. Mind a Fradi, mind pedig a CSZKA számára több ziccer is adott volt, de a labda nem került a hálóba. Dibusz már a 9. percben parádésat védett, aztán a meccs egészén állta a sarat. A 0-0 nem rossz eredmény! A Ferencváros 1 ponttal gazdagodott.
Az Európa-liga H-csoportjának állása a 3. forduló után
A harmadik fordulót követően az alábbiak szerint alakult a csoport állása:
| Helyezés | Csapat | Mérkőzés | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Gólkülönbség | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Espanyol | 3 | 2 | 1 | - | 4-1 | 7 |
| 2. | Ludogorec | 3 | 2 | - | 1 | 8-2 | 6 |
| 3. | FERENCVÁROS | 3 | 1 | 1 | 1 | 2-4 | 4 |
| 4. | CSZKA Moszkva | 3 | - | - | 3 | 1-8 | 0 |
Történelmi kitekintés: A Fradi és a CSZKA Moszkva korábbi párbajai (KEK, 1994)
A Ferencváros és a CSZKA Moszkva nem először találkozott európai kupamérkőzésen. Az 1994-es Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) 2. fordulójában is összemérte erejét a két csapat. Az odavágón Moszkvában a CSZKA 2-1-re nyert, így a budapesti visszavágón a Fradinak kellett ledolgoznia az egygólos hátrányt. Novák Dezső, a Ferencváros akkori vezetőedzője, a mérkőzés előtt sok sérült játékossal küzdött: "Hellyel-közzel lassan a sérültjeimből tudnék egy egész csapatot kiállítani, nem pedig az egészségesekből… Christiansen, aki az orosz fővárosban létfontosságú gólt lőtt, aligha játszik. Nagykanizsán kemény rúgást kapott, sérült. Neagoe, a másik csatárom a Vác elleni bajnoki végén mély, vérző sebbel hagyta el a gyepet. Albert sincs rendben, Telek is panaszkodik. Szűcs is koccant a váciak ellen, nincs Páling sem. Kuznyecov nem nevezhető, nem volt a miénk, amikor kiírták a kupát."
A budapesti visszavágó: Izgalmas küzdelem és büntetőpárbaj
Az első veszélyes ferencvárosi támadás után a 8. percben Lipcsei elé került a labda hét méterre a kaputól, ám középről, nagy helyzetből fölé lőtt. Az első tíz perc után bátrabbak lettek a moszkvaiak. Az első negyedóra végén Telek eladta a labdát, amely Ragyimovhoz került, aki a 16-os sarkáról a túlsó felső sarokba csavart. Balogh hiába vetődött, az orosz csatár nagyon eltalálta a labdát (0-1). Félóra után tért magához a Ferencváros a gól okozta letargiából. Két Lipcsei-szabadrúgás jelentett veszélyt a CSZKA Moszkva kapujára. Lipcsei nem vesztette el játékkedvét, és nagy érdemeket szerzett abban, hogy a 36. percben kiegyenlített a Ferencváros. A bal oldalról vezette befelé a labdát, majd 20 méterről rászúrta, a labda irányt változtatott Szinyov lábán, és a tehetetlen Novoszadov mellett a kapu jobb oldalában kötött ki (1-1). A legjobbkor szerzett újabb gólt a Ferencváros, a 45. percben Varga R. találatával 2-1-re vezettek a zöld-fehérek a félidőben.
Mivel két hete Moszkvában a CSZKA 2-1-re nyert, így a második félidőt egál helyzetből kezdhették a csapatok. Az 52. percben megfogyatkozott a CSZKA. Fajzulin a ferencvárosi térfél közepén hátulról elkaszálta Szekerest, akit ápolni is kellett. A csúnya mutatványért piros lapot kapott az oroszok csatára. A 60. percben nagy lehetőséghez jutottak a zöld-fehérek: Novoszadov, a vendégek hálóőre időhúzási szándékkal sokat lépegetett a labdával, s ezért Ziller játékvezető közvetett szabadrúgást ítélt a Ferencváros javára a CSZKA kapujától 10 méterre. Lisztes legurítása után Lipcsei lövését Novoszadov lábbal védte. Ezekben a percekben a CSZKA csak bekkelt. A 67. percben Nagy Zsolt a 16-os jobb sarkánál ügyesen átjátszotta védőjét, 12 méteres bombája azonban a kapufát találta el. Két perccel később Simon próbált gólt szerezni hasonló pozícióból, ezúttal Novoszadov kiütötte a labdát. A hosszabbítás második felvonásában a tíz emberrel játszó CSZKA szemmel láthatóan a büntetőrúgásokra apellált. Végül a tizenegyes rúgások következtek, amit a ferencvárosiak kezdtek. Zavadszky 6-5-re alakította a 11-es párbaj állását, Brosin azonban egyenlített (6-6). Hrutka következett, és nem hibázott, ezzel a Fradi jutott tovább.
Novák Dezső, a Ferencváros vezetőedzője: „Kezdettől fogva bíztam benne, hogy az egygólos hátrányt sikerül ledolgoznunk. Úgy érzem jó csapatot sikerült búcsúztatni, és ebben nagy segítséget kaptunk a közönségtől, amit ezúttal is köszönök mindenkinek.” Alekszander Tarhanov, a CSZKA vezetőedzője idegi kimerültségre panaszkodott, ezért helyette Jurij Adzsem jelent meg a sajtótájékoztatón: „A mérkőzés előtt 50-50 százalék esélyt adtam a két csapatnak a továbbjutásra. A játék képe is ezt mutatta. Az döntött a Ferencváros javára, hogy játékosai nagyobb lelkesedéssel küzdöttek, és hazai közönség előtt játszhattak.”
A Fradi és a rendszerváltás előtti politika: Hosszú árnyék
A második világháborút követő szovjet megszállás után a sportéletet sem kerülte el a kommunista mintájú átalakítási hullám. Az új identitáselemekkel felruházott és megváltoztatott tulajdonosi hátterű klubok közül egyértelműen a Ferencvárosi Torna Club játékosainak új meze „szorított” leginkább. Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének (ÉDOSZ) tulajdonába került egyesület 1950-től ÉDOSZ, 1951-től Budapesti Kinizsi néven szerepelt a Rákosi-rendszer labdarúgó-bajnokságaiban. Az erőszakos átalakítás felgyorsítását a kommunista sportsajtó mindvégig segítette: mind a napilapok, mind a sportlapok arról számoltak be, hogy a Vasas elleni mérkőzéseken a fradisták „fasisztaízű”, „demokráciaellenes” tüntetéseket szerveznek.
Egy 1948 decemberi botrány a labdarúgó-szövetség elé került, a labdarúgócsapatot pedig emiatt négy hétre eltiltották, pályáját betiltották. Az ország legnépszerűbb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező egyesületét a hatalom vezetői hagyományosan „fasisztának” tartották. E vád konkrét előzményét Jaross Andor 1944-ben néhány hónapig tartó Fradi-elnöklése jelentette. A kommunista hatalomátvételt követően az új politikai rezsimmel szembeni lelátói megnyilvánulásokat Jaross személyével összekötve a hivatalos diskurzusban megjelent a „nem minden fasiszta fradista, de minden fradista fasiszta” szlogen. A Ferencvárosi Torna Club az 1956-os forradalom előtti évben játszott elsőként ismét zöld-fehér szerelésben. A forradalom leverését követően sem változott meg a hatalmat birtoklóknak a Fradival szembeni ellenérzése, sőt a klub számos sportolójának és szurkolóinak ’56-os szerepvállalása miatt a korábbi negatív konnotációjú jelzők mellett a Fradihoz hozzátapadt az „ellenforradalmi” jelző is.
1957 októberében a Politikai Bizottság tagjai előtt Kádár János indulatoktól túlfűtött beszédben rántott kardot a fradistákkal szemben: „Csürhe, szervezett fasiszta banda ez. Meg kell végre ezt érteni, és le kell velük számolni. Ezekkel megint úgy találkozunk majd, hogy puska lesz az ő, de remélem a mi kezünkben is.” Néhány hónappal később a politikai rendőrség razziát tartott a szurkolók Baráti Körének esti rendezvényén a Baross Étteremben. A „Fradi-hisztéria” a hatvanas évek elején hágott tetőfokára. 1960 tavaszától az állambiztonság nemcsak a fradisták számbeli megnövekedését volt kénytelen megtapasztalni, hanem az újonnan megjelenő „nyugatias” lelátói szubkultúra térnyerését is. A transzparensekkel, zászlókkal, kereplőkkel és kürtökkel felszerelkező hangos drukkerek komoly problémát jelentettek a politikai rendőrség számára, ezért lelátói megjelenésüket és utcai felvonulásaikat igyekeztek minél szűkebb korlátok közé szorítani.
Ferencváros 2-1 CSZKA Moszkva (tizenegyesek 7-6)
A "Fradi-probléma" rendezése és a Dinamo Moszkva elleni incidens
Decemberben intézkedési terv született a „Fradi-probléma” rendezésére, amely a következő két évet jelölte meg a kérdés rendezésére. Az intézkedési terv számos olyan adminisztratív jellegű instrukciót tartalmazott, amelyek a klub szurkolóinak korlátozására irányultak: zártkapus szerdai edzőmérkőzések, szervezett szurkolói utazások tilalma, az egyesületről szóló hírek sajtóbeli szűrése és cenzúrázása, illetve a reklám- és szórakoztatóipar Fradi-termékektől való megtisztítása. 1960 októberétől a politikai rendőrség egyre élénkebb figyelemmel követte a ferencvárosi klub körüli történéseket. A hatalom képviselőivel egyetértésben a szurkolói rendbontások hátterében az állambiztonság felülről szerveződő ellenforradalmi szervezettséget sejtett, ezért a belügyi szervek vizsgálatot végeztek a klub vezetősége körében.
A politikai döntéshozók Fradival szembeni kincstári optimizmusa 1963 nyarán egy csapásra köddé vált. A kádári konszolidáció kulcsfontosságú sarokkövének számító amnesztiával párhuzamosan a zöld-fehérek is szimbolikus kegyelemben részesültek, és 1949 óta ismét a bajnokság legmagasabb fokára állhattak 1963-ban. A szovjet szpartakiádok mintájára Országos Sportnapokat rendeztek Magyarországon, amelynek eseményei közül kiemelkedett a Ferencváros és a Dinamo Moszkva összecsapása. Ez utóbbi számított a „legpikánsabbnak”, hiszen a forradalmi eseményekben tevékeny szerepet vállaló egyesületnek a megszálló szovjet hatalom belügyi csapatával kellett megmérkőznie.
A Népsport meglehetősen tárgyilagos tudósítása alapján azt gondolhatnánk, hogy a mérkőzés inkább valamiféle küzdősporthoz hasonlított, mintsem baráti focimeccshez. Már az első félidőt is számos „keménykedés” jellemezte, egy ilyet követően Varga Zoltánnak már a 14. percben el kellett hagynia a játékteret sérülés miatt, de a felesleges és durva belépők száma később sem csökkent. A 68. percben „Carov buktatta Albertet, a középcsatár pedig rálépett a földön fekvő hátvédre. Egy perccel később eléggé el nem ítélhető jelenet játszódott le. A felezővonal közelében Orosz hátulról beletalpalt Guszarovba, s miközben a két játékos dulakodni kezdett, mások is odarohantak és lökdösődés kezdődött.” A csehszlovák bíró mindkét verekedő játékost kiállította, és bár néhány perc múlva Albert még betalált, a végeredmény 3:2 maradt a Dinamo javára. A párt alsóbb szervei komolyabban viszonyultak az eseményekhez, mint a legfelsőbb körök, akik inkább a szervezőbizottságot hibáztatták az incidensért.
tags: #fradi #moszkva #visszavago
