A Ferencvárosi Torna Club Stadionjainak Befogadóképessége és Története

1899. május 3., szerda... Egyszerű szerdai hétköznap volt. Senki sem tudhatta, hogy a sporttörténelem ezt a napot hányszor, de hányszor felidézi. Ezen a napon hivatalosan is megalakult - mindmáig a legnépszerűbb magyar sportegyesület - a Ferencvárosi Torna Club! Az alakulás után az első és legfontosabb cél egy olyan terület megszerzése volt, amely alkalmas sporttelep létesítésére. A klub korai éveiben több ideiglenes helyszínen is játszottak, mielőtt kialakíthatták első állandó otthonukat.

A kezdetek: A Soroksári úti pálya

A Ferencvárosi Torna Club első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét).

A Soroksári úti telket csak úgy "nyersen" nem tudták használni. A szükséges földmunkák nagy részét a tagok végezték. A pálya egyik oldalának kerítését Antony Tamás ácsmester készítette, a másik oldalát a vasúti töltés határolta. A vasúti töltés oldalába levertek néhány cölöpöt, arra vastag deszkákat szegeltek - ez volt a "tribün...". Az egyik kapu mögött egy kétemeletes bérház, a másik mögött iskolaépület volt. Az "öltöző" az iskola mellett épült, ahol a szabad ég alatt egyetlen zuhanyrózsa alatt tisztálkodtak a játékosok.

A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett.

A csapat itt szerezte meg első bajnoki címét 1903-ban. Még négy idényt zárt bajnokként az FTC a Soroksári úton, a Fradi-drukkerek száma pedig csak nőtt és nőtt, a hely 1908-ra már alkalmatlan volt a sok ezer néző befogadására.

Az Üllői úti stadion születése és korai fejlesztései

Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A főváros a Népligettel szemben, az I. Ferenc József gyalogsági laktanya mellett biztosított területet az építkezéshez.

A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően.

A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. Még ugyanebben az évben az egyesület klubházát is átadták, ami egyáltalán nem volt elhanyagolható eredmény, addig ugyanis a klub ügyeit, így például a jegyértékesítést a Mester utca - Ferenc körút sarkán működő Széchényi Kávéházban, egy arra külön kialakított helyiségben intézték.

1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya.

Az 1924-es bővítés során az FTC alelnöke, Szigeti Imre kijelentette: "Először a nézőteret nagyobbítjuk meg, hogy a 40-50 ezer embert kényelmesen el tudjunk helyezni." Ennek megfelelően 1924-ben az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.” Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. Az átalakításokat Mattyók Aladár mérnök tervei alapján végezték. 1924. augusztus 28.-án adták át az FTC Üllői úti új tribünjét. A tribün hossza 134 méter, a magassága 16 méter, 300 hatszemélyes páhollyal és 1400 számozott ülőhellyel rendelkezett. 1928-ban itt győzte le a Fradi a Közép-európai Kupa döntőjében a Rapid Wient 7-1-re és nyerte meg végül a kupát.

Tragikus események és az 1974-es újjáépítés

A stadion történetében több tragikus esemény is rányomta bélyegét. 1927. augusztus 7-én egy néző gondatlanul eldobott égő cigarettavége miatt tűz ütött ki a C tribün egyik állóhelyi részén, amely teljesen tönkrement. Később, 1935. augusztus 14-én egy hatalmas vihar szinte játszi könnyedséggel kapta fel a B-tribün tetejét, komoly pusztítást okozva.

A pálya történetének egyik legnagyobb gyásznapja 1947. május 4-e volt, amikor egy magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó jelentős része. Az örömujjongásba sikolyok is vegyültek, amikor a B-lelátó és a Springer-szobor közötti állóhelyen lévők rázuhantak az alattuk lévő korzóülés közönségére. Több mint kétszázan megsérültek, de szerencsére senki sem lelte halálát. Ez az eset is előrevetítette, hogy az 1911-ben épült pálya megérett a korszerűsítésre.

Ezt követően sokáig halogatták az Üllői úti pálya felújítását. Az 1950-es évek a csapat túlélésének jegyében teltek, és bár a klub neve és színe is megváltozott (ÉDOSZ, majd Kinizsi S. E.), a Fradi népszerűségét nem tudták csökkenteni. 1956 után ismét zöld-fehérben focizhattak az FTC játékosai, és a stadion korszerűsítésének kérdése is napirendre került.

1962-ben megkezdődött a már igencsak elkorhadt lelátók bontása, a csapat utolsó bajnoki mérkőzését 1963. november 20-án rendezték a pályán, ezután a Fradi a hazai meccseit a Népstadionban játszotta.

1968 márciusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy öt éven belül elkészül az új sportközpont. Kalmár István, az FTC akkori elnöke szerint a mintegy 40 millió forintos költséggel épülő új sporttelep első szakaszának munkálatai már ebben az évben megkezdődnek és négy-öt évig tartanak. Rácz József, az FTC beruházási főmérnöke elmondta, hogy 1971-ben végleg lebontották a régi lelátókat és megkezdődött az új stadion felépítése. A terveket a BME építészmérnöki karának munkatársai készítették, két neves építész, Schall József docens és Kapsza Miklós adjunktus irányításával. A lelátók kiképzését előregyártott betonszerkezetekből emelték, a homlokzatok modern vonalukkal jól illeszkedtek a városképbe.

1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A stadion 29.505 nézőt tudott befogadni, amelyből 9.159 ülőhely, 18.734 állóhely és 1.612 tisztelet- és szolgálati jegy tulajdonosai látogathatták az intézményt. Az ülőhelyek kényelmesek, 45 cm szélesek és barna színt kaptak. A Képes Sport kiemelte, hogy a Fradi-pálya a legkorszerűbb honi labdarúgólétesítmény, és a futópálya nélküli megoldása révén kitűnő látási lehetőség adódik, amit a lelátó parabola szerkesztése is elősegít.

Kapacitásváltozások és az Albert Flórián Stadion

Az 1990-es évek elején az UEFA szabályait követve 18.000-re csökkentették a befogadóképességet, mivel az állóhelyeket ülőhelyekké kellett alakítani. 2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét.

A Groupama Aréna korszaka: Tervezés és építés

Néhány év alatt az is eldőlt, hogy a „középkorú” stadiont hosszú távon egy, a XXI. század követelményeinek megfelelő pálya váltja fel. 2012-ben a magyar állam bonyolult tárgyalások során vásárolta vissza a Fradi-stadion és a hozzá tartozó telek tulajdonjogát az angol Kevin McCabe-től, a vételárat a felére sikerült csökkenteni. Az angol üzletember stadionterveit megtartották, de a környező telket szurkolóbarátabb módon építették be.

Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos 2012-ben bejelentette, hogy az új, 20-22 ezres fedett stadion jórészt a Kevin McCabe által elkészí­tett tervek alapján készülhet el. A tervek között szerepelt, hogy a létesí­tményt a Gyáli út felé forgatják el, így két metrómegállóból is könnyen megközelíthető lenne, és az UEFA előírásainak megfelelő tájolása is biztosítottá vált. A befogadóképességet 22.600 főre tervezték, a stadion négy szinten helyezkedne el (plusz alagsor), a pályát egy méter 10 centivel besüllyesztenék, a külső héjazat pedig különböző szí­nekben pompázhatna. Kubatov Gábor, az FTC elnöke is prezentálta az új Albert-stadion terveit, hangsúlyozva, hogy Magyarország legbiztonságosabb stadionját akarják felépíteni, amely növelné az átlagnézőszámot és több családot, nőt vonzana a mérkőzésekre. A meglévő Albert Flórián Stadion bontása 2013. március 18-án kezdődött, az új aréna pedig 2014. augusztus 10-én nyílt meg.

A Groupama Aréna: Modern létesítmény és multifunkcionalitás

A 21 689 férőhelyes Groupama Aréna 2014-es átadása óta számos eseménynek adott otthont. A Fradi hazai mérkőzésein túl koncertek, konferenciák, valamint egyéb sportesemények helyszínéül is szolgált már a stadion. A stadion üzemeltetését a Lagardere cégcsoport látja el, amely évtizedes lemaradást pótolva hozott innovációt a magyar sportéletbe.

A Ferencváros mérkőzései során a beléptetéshez használt biometrikus azonosítás, azaz a vénaszkenner bevezetése kezdetben nagy ellenállásba ütközött a szurkolók körében. A rendszer azonban a kezdetektől fogva hibamentesen működik, és a szurkolók mára elfogadták, így a klubbal közösen nem látják relevanciáját a rendszer megváltoztatásának.

A stadiont körülvevő területen két kiemelkedő szobor is található: Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián 3,5 méter magas bronz szobra, Kligl Sándor műve, amelyet 2014. augusztus 7-én avattak fel. Ugyancsak 2014 augusztusában adták át Szőke Gábor Miklós Európa legnagyobb madárábrázolását, egy 16 méter szárnyfesztávú, 15 tonnás sast, amely az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz nyúlik vissza, és az akaraterőt, szabadságot, harciasságot és rendkívüli teljesítményt szimbolizálja.

A stadion befogadóképességének alakulása évtizedekre bontva

Sikerek és jövőbeli kilátások a Groupama Arénában

A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. 2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt, amikor a labdarúgó-csapat 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet, és magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is.

A sikerszéria folytatódott: a 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, a 30. bajnoki cím megszerzésével és csodás Európa Liga csoportkörrel. 2020-ban a 31. bajnoki cím után BL-csoportkörben szerepelt a Fradi olyan ellenfelekkel szemben, mint az FC Barcelona vagy a Juventus FC. A 2020/2021-es és a 2021/2022-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, sorozatban harmadjára és negyedjére megszerezve a bajnoki címet. 2021-ben ismét Európa-liga csoportkörbe jutott, ahol legyőzte a Bayer Leverkusent, majd 2022-ben a MOL Magyar Kupát is elhódította.

A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét bejutott az UEFA Európa-liga csoportkörébe, ahol csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. Ebben a szezonban zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban.

A 2023/24-es szezonban a Konferencia-ligában nyújtott lenyűgöző teljesítményt, a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább csoportjából, és végül 35. bajnoki címével büszkélkedhetett. A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. A Groupama Arénában vendégül látta a Tottenham Hotspurt, a Malmöt, a Nice-t és az AZ Alkmaart is. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, és a hazai bajnokságban megszerezte sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.

A Groupama Aréna üzemeltetői folyamatosan törekszenek a létesítmény multifunkcionális kihasználására, koncertek, családi napok és egyéb rendezvények szervezésével, hogy a stadion ne csak a labdarúgó-mérkőzések otthona legyen, hanem egy élénk közösségi tér is, amely tartós hozzáadott értéket biztosít a klub és az üzemeltető számára egyaránt.

tags: #fradi #palya #befogadokepessege

Népszerű bejegyzések:

• A rangadók izgalma és a ZTE KK helyzete
• A KHL liga új korszaka
• Hungarian Women's Football: Past and Present
• Különleges gépek eladók
• Costoluto Fiorentino: termesztés és sokoldalú felhasználás