A Ferencvárosi Torna Club megalakulása és az 1899-es kezdetek
1899. május 3-án egy lelkes kis csoport felismerte a kor egyik legnagyszerűbb emberformáló törekvésének, a sportnak fontos szerepét, és Budapest akkor egyik legfiatalabb külvárosában sportklubot alapított Ferencvárosi Torna Club néven. Az FTC létrejöttének évében az MTK, a MAC, az OTE, a MUE és a többi már megalakult egyesület mellett a BTC volt hazánkban a legnépszerűbb egyesület. A Fradi történelme egyedülálló, és példátlan sikerekben gazdag, minden korban egyet jelentett a sikerrel, a népszerűséggel és a szenvedéllyel.
A labdarúgás megjelenése és elterjedése Magyarországon
Nagy szerepet játszott a sportág hazai meghonosításában az 1896-ban Svájcból hazatérő Ray Ferenc vegyészhallgató, aki megismertette a BTC tornászsportolóit a magával hozott futball-labdával. Mindemellett lelkesen beszélt a “rúgólabdával” végzett játék szabályairól, fortélyairól és a labdarúgás őshazájáról, Nagy-Britanniáról, ahol már 1867-től alakultak football clubok. Így, a labdarúgás bevezetésének köszönhette a BTC a sokáig tartó népszerűségét.
Magyarországon már 1892-től ismerték a futballjátékot, szabályait is lefordították, a baj csak az, hogy rosszul, ezért késett az igazi elterjedés, amelyhez kellett egy messziről jött ember, aki tudta, mit hoz magával és megnyerte sporttársai támogatását. A játék népszerűsége gyorsan nőtt, köszönhetően egyik első hazai művelőjének, az első olimpiai bajnok, Hajós Alfréd csatlakozásának is. A BTC futballistái eleinte egymás között játszottak, jellemzővé vált, hogy az akkori sportokat megtekintő cilinderes, látcsövekkel felszerelt nézők mellett megjelentek a grundok srácai is, akik körében gyorsan népszerű lett az új sport.
A ferencvárosi kezdetek és az alapító "banda"
Ebben a budapesti korhangulatban szinte természetes, hogy a ferencvárosi Mester utcában, a Rezső téren és mindenütt a házak közötti grundokon előkerült a labda, amit rúgtak, még ha csak rongylabda volt is. A Mester utcai fiatalok csoportokba verődtek és a „Tizenegyek bandája” néven váltak ismertté a környéken. Ezek a gyerekek képezték a magvát a későbbi ferencvárosi sportnak. Illendő név szerint is megemlíteni őket:
- Három Sturza fiú
- Három Békés testvér
- Kidling János
- Coray Franci
- Weisz Pista
- Malaky Jani
- Janisch Gyula
Ők alkották a „bandát”, akik a Tűzoltó utcában levő Sturza gyárhoz tartozó telken sportoltak, ugrottak, futottak, kerékpároztak, dobásban versenyeztek, de mindenekelőtt rúgták a labdát. Ez még nem volt sportegyesület, egyszerűen csak imádták a sportot.
A klub megalakításának gondolata és az első támogatók
Egy ilyen történelmi pillanatban érkezett haza Prágából Gabrovitz Kornél, az egykori Mester utcai diák, aki előtt nem volt ismeretlen a labdarúgás. A prágai Slaviánál már angol edző működött és megismerte az angol típusú klubéletet is. Hazaérkezve kiadta hát a jelszót: alakítsunk mi is klubot itt a Ferencvárosban! Megkereste a BTC-be sodródott Weisz Pistát, aki ott csak tartalék kapusként szerepelt, hogy szervezzenek egy „Ferencvárosi BTC-t”. Mindez pénz nélkül csak ötlet maradt volna.
A lelkes aktivisták közül csak a Sturza fiúk szülei voltak jómódúak, a többiek nem számíthattak anyagi támogatásra. Adott volt a feladat, mecénásokat kellett szerezni. A kerület lakóinak egy részét a kispolgárság, a kisiparosok alkották, rájuk számítottak elsősorban. És milyen kellemesen csalódtak: kiderült, ha jó ügyről van szó, a kerület munkásaira ugyanúgy számíthatnak, mint a jómódú polgárokra. Elsőnek Gráf József pékmestert sikerült támogatóként megnyerni, aki a Ferencvárosi Polgári Körbe tömörült tagság nagy számát sorakoztatta maga mögé és ha szükség volt rá, példamutatóan mindig elsőnek nyúlt mellénye zsebébe a pénztárcájához. Gabrovitz Kornél javaslatával, a klub megalakításának tervével dr. Springer Ferencet is megkereste.
Az alakuló közgyűlés és a vezetőség megválasztása
Megmozdult tehát egész Ferencváros sportszerető lakossága és sportolni vágyó ifjúsága. 1899. április 15-én az Üllői út és a Viola utca sarkán levő Gutgessel-féle vendéglőben több mint százan jelentek meg, hogy elhatározzák az egyesület létrehozását. Első lépésként a Gabrovitz Kornél, Weisz István, Békés Gyula, Malaky János és Varsányi Gusztáv összetételű „tisztikart” választották meg, akiket egy 30 tagú választmány támogatott a munkájában.
Kitűzték az alakuló közgyűlés helyét és idejét is a Ferencvárosi Polgári Kör, a mai IX. kerületi Polgármesteri Hivatal épületében, 1899. május 3-án. Magától értetődőnek tartották, hogy a nemzeti színekből válasszák az egyesület színeit. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a vezetőséget:
- Díszelnök: Tolnai Lajos, a kerület képviselője
- Elnök: Dr. Springer Ferenc
- Alelnökök: Kurfürst Miksa és Vajda Károly
Az FTC megalakulásának idején csupán a labdarúgással foglalkozott, ennek ellenére nevében nem a futball, hanem a torna szó szerepelt. A vezetőség azonnal munkához látott, legelső lépésként olyan területet szereztek, ahol sporttelepet létesíthettek. Ez volt a Soroksári úton. Ahol az FTC született: a Tűzoltó-utcai grundtól az Üllői úti sporttelepig terjedt a klub történetének korai szakasza.
A Fradizmus születése és a klub öröksége
Így kezdődött 110, majd később 120 évvel ezelőtt. Köszönet az ősöknek, az alapítóknak! Köszönet mindenkinek, aki az idők során áldozatvállalásával, munkájával, lelkesedésével, tehetségével, szorgalmával egy izmust tudott az egykori külvárosban létrehozni! A sporton belül egyedülállóan ki tudott termelni egy életérzést, a FRADIZMUST, amely nemzedékek életét határozza meg és ad értelmet neki!
Május 3-án ünnepli fennállásának 120. esztendejét a Ferencvárosi Torna Club. 120 esztendeje annak, hogy Budapest IX. kerületében, 1899. május 3-án alapított egyesületünk címere minden fradista előtt ott áll. A kilenc csík - öt zöld, és négy fehér - Budapest IX. kerületére utal. 120 évvel ezelőtt pár lelkes fiatal óhatatlan vágyat érzett aziránt, hogy szervezett, egyesületi kereteken belül űzhesse kedvenc sportágát, a labdarúgást. Az ő vágyálmuk köszön vissza minden egyes mérkőzésen - legyen az bármely szakosztály erőpróbája -, ahol ferencvárosi sportoló pályára lép. Azóta olimpiai bajnokokat, világ- és Európa-bajnokokat, halhatatlan sportolókat, elpusztíthatatlan ikonokat nevelt ez a klub, amely Magyarország legnépszerűbb sportegyesületeként az idők folyamán a Kárpát-medence legnagyobb legendájává nőtte ki magát.
tags: #fradi #rajongoi #oldal #1899
