A Ferencvárosi Torna Club legendás stadionjai és szobrai: a Fradi sas története és alkotója
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) története szorosan összefonódik stadionjainak és az azokat díszítő műalkotásoknak a sorsával. A klub, mely mára a magyar labdarúgás egyik legmeghatározóbb intézményévé vált, hosszú utat járt be, mire mai otthonába, a Groupama Arénába költözhetett. Ezen az úton számos legendás játékos és emlékezetes pillanat született, melyeket szobrok őriznek, köztük a stadiont őrző monumentális Fradi sas is.
A Ferencvárosi Torna Club történeti gyökerei és stadionjai
A Ferencvárosi Torna Club első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét). A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett.
Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is.
Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.00án néző fogadására volt alkalmas a pálya.
1924-ben az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.” Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. 1928-ban itt győzte le a Fradi a Közép-európai Kupa döntőjében a Rapid Wient 7-1-re és nyerte meg végül a kupát.
Ezt követően sokáig halogatták az Üllői úti pálya felújítását. 1947. májusában egy magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó jelentős része. Szerencsére a baleset emberéletet nem követelt. 1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A stadion 29.505 nézőt tudott befogadni. A 90-es évek elején az UEFA szabályait követve 18.000-re csökkentették a befogadóképességet, mivel az állóhelyeket ülőhelyekké kellett alakítani. 2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét.
A stadion előtti szobrok: Albert Flórián emléke
A Ferencváros történelmében különleges helyet foglal el Albert Flórián, az egyetlen magyar Aranylabdás. Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013-ban elkészült az őt megörökítő szobor. Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében.
A Fradi sas szobor: Szőke Gábor Miklós alkotása
Az új Groupama Aréna előtt, a Ferencváros jelképévé vált a hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós által készített monumentális Fradi sas szobor, amely Európa legnagyobb madárábrázolása lett. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. Az alkotás, amely egy labdára lecsapó sast ábrázol, 5000 acéldarabból áll.
A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt. A sas ősi jelkép és komplex motívum, egyszerre utal például az akaraterőre, a pontosságra és a szabadságra is. Nagytestű ragadozómadár, a madarak királya, az ég, a Nap, az eget ostromló erő és harciasság, és az isteni uralom jelképe. A napistenek emblémája, diadal a sötétség felett. A keresztény szimbolikában Jézus Krisztus égi aspektusa. A kereszténység a sast a keresztség felvételével nyert új élet, az újjászületés és a kegyelemmel megerősített lélek erejével hozta összefüggésbe.
A szobor létrehozására a Fradi és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója kereste meg Szőke Gábor Miklóst, a megbízó maga a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. volt. A művész szerint "Volt olyan elképzelés is, hogy a stadion régi bontási anyagit felhasználva készüljön a szobor, de inkább a rozsdamentes acél mellett döntöttem, mivel ez az egyik legtartósabb anyag". Az állami megrendelésű szobor miatt több kritikusa a Fidesz-kormány kiszolgálásával vádolta, és birodalmi jelképnek nevezte a sast. Szőke Gábor Miklós azonban így válaszolt: "Sajnos van, akinél ez kiveri a biztosítékot, amit abszolút nem értek. Inkább örülni kellene, hogy egy ilyen szobor meg tud valósulni, és nem valami bronzból készült emlékmű épül valahova, ahova egyáltalán nem is illik. Itt szabad kezet adtak egy kortárs művésznek, aki kompromisszumok nélkül dolgozhatott. Ez szerintem nagy dolog. Engem alapvetően ez érdekelt, és nem a politika". Ami a címerben szereplő sas eredetét illeti, Manno Miltiadesz, görög származású művész rajzolta bele a kitárt szárnyú sast, karmai között egy labdával a Fradi címerébe még 1929-ben.
FM | Elköltözik a Fradi Sas szobor | 2016.05.02.
Szőke Gábor Miklós alkotói világa és egyéb munkái
Szőke Gábor Miklós alkotói stílusa egyedi és megkapó. Fadeszkákból óriási állatszobrokat, saját dobermannja köré magánmitológiát épít, úgy beszél az alkotásairól, mintha élő teremtmények lennének. Felbőszült vadak, dobermannok, unikornisok, szarvasok - ezek a gigantikus, falécekből készült köztéri szobrok tették ismertté Szőke Gábor Miklóst. Munkái külföldön is elismerést vívtak ki, hiszen a Nyiznyij Novgorodi Volga-menti szarvas vagy a washingtoni Repülő Puli nagyon hamar látványossággá, sőt a helyiek kedvencévé vált. A Sziget Fesztiválra idén a két korábbi vendégen, a Colosseum előtt álló hatalmas dobermannfejen és a túlméretezett hintalovon kívül még két óriási faléclényt, a Skanzen rackabirkáját és a Kazincbarcikára tervezett szivárványszínű unikornist vitte. Szőke Gábor Miklós nem attól lett ismert szobrász, hogy képes volt mindenki számára felismerhető és értelmezhető szobrokat készíteni, de ez nem is vált a hátrányára. Itthon majdnem húsz köztéri munkája van, és hamarosan olyan kulturális exportcikk lesz, mint a gulyásleves vagy Palvin Barbara.
„Az összes általam teremtett lény egy nagy univerzum része” - mondja Szőke Gábor Miklós, aki az évek során saját birodalmat kalapált össze, és aki úgy beszél falécekből készült állatairól, mintha élő teremtmények lennének, és maguk mutatkoznának be a közönségnek. Ennek a világnak a főszereplője a szobrász egykori fekete szőrű dobermannja, Dante. A művész elmesélte: „Amikor egyéves lett, rajzolni és skiccelni kezdtem a kutyát, aztán később egyre több szobrot készítettem róla. Aztán volt egy, amelyikkel rettenetesen elégedetlen voltam. Annyira felidegesített, hogy nekiestem, szétvagdostam, többször elütöttem autóval, és fel is gyújtottam”. A szétroncsolt anyag egy halott kutyára emlékeztette, és a “kivégzett roncsból éjszakára megszületett Dante” - meséli Szőke Gábor Miklós.
A monumentális alkotások iránti vonzódását így magyarázza: „A faléceket azért szerettem meg, mert türelmetlen vagyok, és szeretek gyorsan dolgozni, közben meg összevissza rajzolni. Ezek a lécek olyanok, mintha háromdimenzióban firkálgatnék. Ráadásul gyerekkorom óta imádom a monumentális dolgokat, a klasszikus anyagok pedig nem inspirálnak, és nem is alkalmasak a nagyobb méretek megvalósításához.” A nemzetközi projektek közül kiemelkedik az Atlanta új otthona, a Mercedes-Benz Stadion előtt álló 13 méter magas és 21 méter széles sólyom szobor, amely a Super Bowl idején is a figyelem középpontjába került. A több ezer különböző lézervágott rozsdamentes acélelemből álló műalkotáson csak magyar szakemberek dolgoznak, mintegy 150-en. A sólyom karmai között egy bronz amerikaifutball-labda látható, az egész szobor pedig egy ötlépcsős betonemelvényen nyugszik. Szőke Gábor Mikós Kő Pál osztályában végzett 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, és fiatal kora ellenére számos díjat nyert már, többek között a 2013-as washingtoni Smithsonian Festival Recognition Awardot.
Kocsis Sándor szobra és az Aranycsapat emléke
2019. szeptember 21-e ünnepnap a magyar labdarúgásban, hiszen ezen a napon született az egyetemes magyar futball egyik legnagyobb játékosa, Kocsis Sándor. Neve említésére a legtöbbünknek a legendás Aranycsapatban nyújtott teljesítménye jut eszünkbe, hiszen 68 magyar válogatott fellépésén 75 gólt szerzett, tagja volt a helsinki olimpián aranyérmes, az 1954-es világbajnokságon döntős csapatnak, ezen a tornán 11 találattal gólkirály is lett, játszott Az Évszázad Mérkőzésén, az 1953. novemberi angol-magyaron. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a könnyed, látványos megoldásairól, és felhőfejeseiről ismert játékos ezer szállal kötődik a Ferencvároshoz, már 17 évesen bemutatkozott a Fradi első csapatában, amelyben 89 meccsen 70 gólig jutott, és amellyel 1949-ben magyar bajnok lett.
A hatalomra kerülő kommunisták azonban megkezdték az FTC módszeres meggyengítését, ennek következményeként Kocsis pártutasításra többedmagával 1950-ben a Honvédhoz került. Az 1956-os forradalom után nem tért vissza Magyarországra, rövid ideig Svájcban játszott, majd 1958-tól 1966-ig az FC Barcelonát erősítette. Spanyol bajnoki címekig és kupagyőzelmekig, valamint 1961-ben BEK-döntőig jutott. Hamvait 2012-ben hozták haza, a budapesti Szent István Bazilikában való újratemetését az Aranycsapat Alapítvány szervezte meg Tarlós István főpolgármester, valamint az FTC elnöke, Kubatov Gábor támogatásával.
Születése 90. évfordulóján pedig ünnepélyesen felavatták egész alakos szobrát a Ferencvárosban, amely ettől a naptól kezdve dr. Kocsis Sándor szobrának ad otthont az FTC. Az avatóünnepségen beszédet mondott Budapest főpolgármestere, Tarlós István, az MLSZ képviseletében Berzi Sándor alelnök, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke. Az eseményen meghívott vendégként részt vett az FTC elnöke, Kubatov Gábor, az FTC Labdarúgó Zrt. is.
Tarlós István kiemelte, hogy „Ahogy az ókori görög városállamok polgárai valóságos héroszként tekintettek diadalmas atlétáikra, úgy mi magyarok legendás focistáinkat tiszteljük hősökként. Még ma is büszkeséggel tölti el honfitársaink szívét, hogy nincs olyan szeglete a világnak, ahol ne ismernék valamelyik legendás labdarúgónk nevét.” Hozzátette, hogy „Nekem ő volt a kedvenc játékosom az Aranycsapatban, amelyiket - igaz, gyerekként - de még többször is láttam a pályán játszani. Erkölcs, erő, egyetértés. A Fradi jelmondatában szereplő erények jellemezték játékát. Technikás megoldásait, fejelési bravúrjait, akrobatikus futballját, kivételes csapatjátékát látva már néhány mérkőzés után a legnagyobbak között emlegették a futballhoz értő szakemberek és a nézők tömegei.”
Kocsis Sándor játékáról szólva elmondta: „Játékintelligenciája, tökéletes technikai tudása egyedülálló volt, remek labdákkal hozta helyzetbe társait, Puskást, Hidegkútit, de elsősorban a jobbszélsőt Budai Lászlót, akivel egymás gondolatait is ismerték. Ruganyosságát és ütemérzékét kihasználva, rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült és védhetetlenül fejelt a kapuba. Úgy bánt a labdával, mintha az a teste része lenne. Okosan futballozott, látott a pályán, ezzel állandó veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. Nemcsak technikás, hanem végtelenül sportszerű játékos volt. Hatvannyolc válogatott mérkőzésén mindössze egyszer állították ki.” Tarlós István emlékeztetett, hogy „Amikor a Ferencvárosban a 20 éves Kocsis Sándor fantasztikus játékkal mutatkozott be, mindenki nagy jövőt jósolt a felfedezettnek. Akkor még Budapesten a legmerészebbek sem gondolták, hogy karrierje csúcspontján a világ egyik legjobb klubcsapatának, a Barcelonának meghatározó játékosa lesz, és születésének 90. évfordulóján a legnagyobb tisztelettel méltatják, méltatjuk sportteljesítményét.” Ifjabb Kocsis Sándor is rövid beszédben mondott köszönetet: „Édesapa álma ma teljesült: hazatért szülővárosába, a szeretett csapatába, a Ferencvárosba.”
A Ferencváros legutóbbi sikerei és a Groupama Aréna
Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013-ban megnyílt az új Groupama Aréna. A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása.
2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett, megismételve az előző szezon menetelését, csapatunk magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is, az egész éves kiváló teljesítményt megkoronázva a döntőben az Újpest csapatát a Groupama Arénában legyőzve. A 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, azzal hogy megnyerte a 30. bajnoki címet. 2019 sikerei nem értek véget a bajnoki címmel, ősszel csodás Európa Liga csoportkört élhettünk át a Ferencvárossal.
2020-ban ezt csak még tovább fokoztuk, a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattunk, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC. A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet.
Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. Ugyanis 2019 után ismét Európa-liga csoportkörbe jutott a Fradi, ahol az utolsó fordulóban 1-0 arányban legyőzte az évek óta német élvonalban szereplő Bayer Leverkusen csapatát. A sikerek azonban itt sem értek véget, ugyanis április 24-én a Derbin a Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát.
A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson. Az első selejtezőkörben magabiztos, 5-1-es győzelmet arattak a kazah bajnok Tobol FC ellen a Groupama Arénában, ami lehetővé tette, hogy teljes koncentrációval készüljenek a következő fordulóra, ahol a Slovan Bratislava várt rájuk. Bár egy fordulóval később az azeri bajnok Qarabag ellen már nem sikerült továbbjutni, így a csapat ismét bejutott az UEFA Európa-liga csoportkörébe. 3 hónappal később óriási bravúrral a Ferencváros csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. A szezon azonban itt nem ért véget, hiszen a Ferencvárosi TC zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban.
A 2023/24-es szezon nem indult a várakozásoknak megfelelően, mivel a Ferencváros már a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. Így a nemzetközi szereplést a Konferencia-ligában folytathatta, ahol ismét lenyűgöző teljesítményt nyújtott, és a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább a csoportjából. Emellett a hazai porondon is küzdött a MOL Magyar Kupa és a bajnoki cím megszerzéséért. Nemzetközi szinten az Olimpiakosz ellen ért véget a szereplése, de a bajnokságban továbbra sem talált legyőzőre így immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat.
A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően ezúttal nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. Az Európa Ligában rangos ellenfelekkel mérkőzött meg a csapat: a Groupama Arénában vendégül látta a Premier League-ben szereplő, és végül az Európa Liga-győzelemig menetelő Tottenham Hotspurt, valamint a svéd Malmö, a francia Nice és a holland AZ Alkmaar együtteseit is. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, ahol a legjobb 16 közé kerülésért a cseh Viktoria Plzennel mérkőzött meg. A hazai pontvadászat rendkívül kiélezett volt, és csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Ferencváros idegenben 2-1-re győzte le a Győr együttesét, ezzel megszerezve sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.
tags: #fradi #sas #szobot #mellett
