A Ferencvárosi Torna Club edzőinek története és kihívásai

Írom, nem volt átlagos az állás. Hogy is lett volna az, amikor nevezték már tüzes trónnak is azt az ülőalkalmatosságot, amin az edzők ültek. Igen, amikor nem ment az általuk vezetett csapatnak, akkor forróvá vált az a kispad, amit csak az eredményekkel, a jó eredményekkel lehetett hűteni. Legalábbis akkor, ha adtak időt a jobb eredmények elérésére, mert a türelem az bizony sosem volt erőssége a ferencvárosi publikumnak, akiktől a vezetők reagálása is nagyban függött. Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ilyen környezetben azokat külön is meg kell süvegelni, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon.

A kezdetek: Edzők nélkül a pályán

Az első kérdés a névsor összeállításánál az volt, kivel is kezdjük? Mert azt mindannyian tudjuk, az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők.

Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők „vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot. Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott, akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot.

A világháborúban visszatért az „eredeti állapot”, újra az intéző volt a mindenes. Mindeközben a nagy vetélytárs MTK mindvégig angol trénerrel dolgozott, így egyre erősödtek a hangok, hogy az FTC-ben is valami hasonlóval kellene foglalkozni.

Bródy Sándor: Az első vezetőedző és a játékoslegenda

A „hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert „kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében. Innentől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát.

Született: 1884.05.16. Amikor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét. Székelyfalván született, amely falu a nevével ellentétben nem Erdélyben, hanem Szlovákiában található. Azt nem tudjuk, hogy mikor került Budapestre, ám az biztos, hogy a tízes éveinek elejét már ott, pontosabban a Ferencvárosban töltötte. Az 1890-es évek végén a Pannonia ifjúsági csapatában már rúgta a labdát, amikor 1900-ban egy régi barátja invitálta a kerület új klubjába, az FTC-be, ahová 1901-ben, 17 esztendősen be is lépett. Első napja igazán eseménydúsra sikeredett, hiszen a harmadik számú csapatba állították, ahol egy vasárnap délelőtt játszott, majd délutánra bekerült egy hiányzó játékos helyére a második csapatba. Nem mehetett neki rosszul a játék, hiszen egy hét múlva már az első csapathoz hívták. Aztán ott is ragadt, 1905-ben az elhunyt Berán József után őt választották csapatkapitánynak. Az I. világháború kitöréséig nyert 8 magyar bajnoki címet, négyszer második volt, nyert 6 hazai kupát (ötször az Ezüstlabdát, egyszer a Magyar Kupát), egy alkalommal pedig a Challenge Cup megnyerésével nemzetközi kupát. 17 alkalommal volt magyar válogatott, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Ezt a játékos karriert törte derékba a világháború, amelynek azonnal részese lett, ment a hazáért harcolni. Fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Tárt karokkal várta klubja, ahol azonban új karriert kezdett, nem a pályáról kapitányként, hanem az oldalvonal mellől edzőként irányította a szívének kedves csapatát.

Bródy Sándor edzői korszakai és eredményei

Ez volt az edzői debütálása, ez volt az 1. időszak: 1920. október 13-tól 1921. A szezon végén önként távozott, jött ugyanis egy svéd lehetőség, a göteborgi Kamraterna (IFK Göteborg) kínált neki szerződést, amit elfogadott. Amint hazatért, újra elfogadta az FTC felkérését, hogy újra a csapat edzője legyen, ez volt a csapat edzői korszakolásának 4. időszaka (1923. november 14-től 1925). Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze. A kispadról távozott, de a klubtól nem, továbbra is ott maradt annak vezető testületeiben.

Ott volt akkor is, amikor 1937-ben bekövetkezett harmadik edzői korszaka (1937. március 9-től 1937), immár a profi Ferencvárosnál. Mondjuk, ezt korszaknak nevezni kicsit túlzás, hiszen csupán „beugrott” a kispadra, míg Blum Zoltán „meg nem gyógyul”. Igen, Blum Zoltánt úgy váltották le, hogy szerződésének hátralevő idejére betegszabadságra küldték. Mindenki tudta akkor is, hiába „gyógyul meg” a kispad már nem lesz az övé. Nem is lett! Jött a régi harcostárs, Bródy Sándor, aki sikeresen összerántotta a csapatot, a soron következő két bajnokit úgy nyerték meg, hogy 18 gólt rúgtak és mindössze egyet kaptak. Mit tesz Isten, ekkor azonban Bródy Sándor tényleg megbetegedett, edzés közben szívrohamot kapott, ő valódi betegszabadságra ment, lehetett újra keresni a helyettes helyettesét. Amikor Bródy Sándor egészségi állapota jobbra fordult, már nem tért vissza a kispadra, „jó volt neki” a csapat körül a vezető beosztásokban is dolgozni. Ki tudja, meddig tarthatott volna ez az állapot, ha nem szól közbe újra egy világháború, amelyből azonban Bródy Sándor nem tudott élve kikerülni. Származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette.

Pataky Mihály: Az FTC univerzális alakja

Született: 1893.12.07. Meghalt: 1977.11.28. Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne „próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak - akkor még - elszakadni, így játékosedzők lettek. Azt gondolták, ez csupán egy átmeneti feladat lesz, ám ez az átmenet több, mint egy évig tartott.

Pataki Mihály 1893. december 7-én született. Nem elírás, hogy itt i-vel írtuk a nevét, mert a születésekor még az volt. Patakiból Patakyvá 1942. 05.06-án egy belügyminiszteri rendelet változtatta át a nevet. Már gyermekként a hatalmába kerítette az új játék, a futball, amit a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett el művelni. Mindig csatárt, centercsatárt játszott, már az ifjúsági csapatban ontotta a gólokat, nem csoda, hogy már 17 esztendősen bemutatkozhatott a nagycsapatban. Abban a nagycsapatban, amely valóban nagy, akkor már többszörös bajnokcsapat volt, amelyik már Magyarország határain túl is mutatta a világnak, hogy kis hazánkban nemcsak szeretnek, tudnak is futballozni. A tehetséges ifjú jött, látott és győzött, rögtön alapemberré vált, általa az addig is gólerős csatársor még imponálóbb lett. Ebből is adódóan még tizenévesen bekerült a válogatottba, ahol ugyancsak kihagyhatatlan alapember lett. Pályafutását megakasztotta és kettészelte az I. világháború. Az elsők között vonult be, harcolt a hazáért. Kitüntették, hadifogságba esett, csupán a háború végén térhetett haza. Tudása azonban nem kopott meg, további egy évtizeden át játszott az élvonalban. Sok sikeres ferencvárosi és válogatott mérkőzés ünnepelt hőse volt, aki amellett, hogy a gólokat rúgta. Azt írták róla a lapok, hogy finom, abszolút durvaságmentes játéka mellett ő volt a technika, az irányí­tás, a művészi futball megtestesí­tője. Ha az egyetemen a futball művészetét tantárgyul iktatták volna be, ő lett volna a leghivatottabb tanára. A világháború előtti három bajnoki címét a 20-as években még kettővel toldotta meg, játszott az FTC utolsó amatőr bajnokcsapatában, majd az első profi gárdában is, de amatőrként, mert jól menő nyomdaipari vállalkozását nem akarta feladni. Az öt bajnoki cím mellett három Magyar Kupa győzelemnek is részese volt. 1927-ben elbúcsúzott az aktí­v játéktól, de a Fraditól és a focitól nem tudott elszakadni. Nagy elméleti tudásával továbbra is segí­tette a Ferencváros edzőit, a háttérből a csapat sikereinek egyik fő irányí­tója volt egészen 1944-ig. 1930-ban, három mérkőzésen át a szövetségi kapitány tisztségét is betöltötte. Idősebb korában, túl a nyolcadik X-en is mindvégig figyelemmel kísérte a kedvenc sportágának eseményeit, különös tekintettel szeretett klubjára, amelyet, ha csak tehetett, meg is látogatott.

Pataky Mihály edzői korszakának eredményei (játékos-edzőként Blum Zoltánnal)

Blum Zoltán: A küzdőszellem megtestesítője

Született: 1892.01.03. Meghalt: 1959.12.25. Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Kereskedő szülei hamar a fővárosba költöztek, így a XX. század elejének új őrülete, a futball nagyon hamar meghódította őt is. A 14. születésnapja után nem sokkal lett a Ferencvárosi Torna Club tagja. Végigjárta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépcsőket, az FTC ifjúsági csapatában kezdett el játszani, onnan került a felnőtt III., II. majd végül 1911-ben az első csapathoz. Ahhoz az első csapathoz, amely akkorra már hatszoros bajnokcsapat, Magyarország legjobb csapata volt. Blum Zoltán azonban helyet követelt magának, beépült a fedezetsorba, annak meghatározó játékosa lett, így már tevékeny részese volt a klub további két bajnoki címének. Mi sem természetesebb, már 1912-ben a válogatottba is bekerült, onnan is kihagyhatatlan lett, mint Magyarország egyik legjobb baloldali fedezetjátékosa. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Olyan mérkőzéseken bizonyult a mezőny legjobbjának, ahol a társainak többsége már feladta a küzdelmet. Igen, volt ilyen is, hiszen mint tudjuk, az 1912/13-as bajnokság megnyerése után nem 7, hanem 13 szűk esztendő következett a csapat életében, ami az MTK nagy korszaka volt. Sokan elhagyták ekkor a csapatot, de Blum Zoltánnak ez meg sem fordult a fejében. Ő maradt, ő küzdött, ő példát mutatott. Ő is volt a háborúban, ahol többszörösen kitüntette magát, utána azonban ő nem hagyta abba a játékot, a csapat kapitányaként folytatta.

Blum Zoltán edzői korszakai és eredményei

Láttuk, 1921-től bő egy éven át Pataky Mihállyal párban, játékos-edzőként tevékenykedett (1921. július 16-tól - 1922). Később, a Ferencváros edzőjeként 1930. június 16-tól - 1937-ig irányította a csapatot, ahol jelentős sikereket ért el.

Kortárs kapcsolódások: Marco Rossi és Szerhij Rebrov

Marco Rossi és a magyar válogatott

Finoman szólva is zajlik az élet a Ferencváros csapata körül a magyar foci tengerében. A Fradi egyelőre csak nézi az NBI-ben éllovas Győri ETO hátát, ám nem lehetnek elégedetlenek a klub szurkolói. Ugyanis a fővárosiak végre párharcot nyertek "tavasszal" a nemzetközi porondon, és ezáltal ott vannak az Európa-liga nyolcaddöntőjében, ahol a tegnapi sorsolás értelmében a Bragaval találkoznak. A portugál együttes rutinos kupaszereplő, hatalmas csatára van kilátás. És mindez még semmi, a napokban még a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi is megörvendeztette egy interjúval a zöld-fehéreket. Rossi mester rendre számos ferencvárosi játékost hív be a válogatottba, és teszi meg őket nemritkán alapemberré. Így történt ez például tavaly Tóth Alex esetében is. A fiatal középpályás még csak alig lett éppen állandó kezdőjátékos Robbie Keane irányítása alatt, máris érkezett számára a meghívó a nemzeti csapat keretébe. Tóth azóta máris továbblépett, és immár az angol bajnokságban vitézkedő Bournemouth játékosa lett. A Fradi és a Magyar Labdarúgó-szövetség viszonya sosem volt tökéletes, de az utóbbi egy-két évben minden korábbinál rosszabb lett a kapcsolat a felek között. A ferencvárosi klubvezetők szerint az MLSZ távolról sem ad meg minden segítséget és támogatást a magyar foci zászlóshajójának, és elképzelésük szerint minden döntéssel keresztbe tesznek csak a klubnak. Pedig aztán az olasz szakemberen nem szokott múlni a Fradi történetének és hírnevének öregbítése. Rossi a Fradi "házi sajtójának", a Nemzeti Sporttal való ellentét miatt felemelt Fradi Médiának nyilatkozott nemrég, és ebben számos érdekesség szóba került az edző és a klub kapcsolatát illetően is. „A Fradi az a klubcsapat, amelyiket a legszorosabban követek. Sajnálom, hogy az egyedüli magyar klubcsapat, amely ilyen európai sorozatban játszhat.

A magyar férfi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi november 4-én, kedden Telkiben keretet hirdetett a nemzeti csapat novemberi, sorsdöntő világbajnoki selejtezőire. A mieink november 13-án, csütörtökön, 18 órakor lépnek pályára Örményország otthonában. Ezt követően, november 16-án, vasárnap 15 órakor fogadjuk Írország legjobbjait Budapesten, a Puskás Arénában. Ez lesz a mieink utolsó két mérkőzése az F-csoportban. Négy forduló után a végelszámolásnál pótselejtezőt érő második helyen állunk a kvartettben.

Szerhij Rebrov, a Fradi bajnokcsapatának edzője és az ukrán válogatott

A Ferencváros korábbi vezetőedzője, Szerhij Rebrov lett az ukrán labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya. Rebrov az ideiglenesen megbízott Ruszlan Rotantól veszi át a csapat irányítását. Utóbbi trénert februárban nevezték ki. Az ukrán szakember 2018 augusztusa és 2021 májusa között 161 alkalommal ült az FTC kispadján, háromszoros magyar bajnok edző. A 2024-25-ös Nemzetek Ligájában a B-divízióban második helyen zárt a csapattal, az osztályozón azonban Belgiumtól vereséget szenvedett, s maradt a második vonalban.

Játékosként Rebrov többek között a Dinamo Kijevben és a Tottenham Hotspurben szerepelt, az ukrán nemzeti csapatban - 1992 és 2006 között - 75-ször lépett pályára, a játékos-pályafutását 2009-ben fejezte be. A korábban a Ferencvárost irányító Szerhij Rebrov már nem az ukrán válogatott szövetségi kapitánya - adta hírül az Ukrán Labdarúgó-szövetség (UAF) szerdán délelőtt. A szövetség közleménye szerint Rebrov és a szövetség közös megegyezéssel döntött a kapitányi munkaviszony megszüntetése mellett, ám a szakember munkakapcsolata nem szakad meg a szövetséggel, hiszen az alelnöki pozíciót is betölti, és tagja marad az UAF végrehajtó bizottságának is. Az új kapitányt később nevezik meg. „Köszönettel tartozunk Szerhij Rebrovnak a kapitányként elvégzett munkájáért, amit a nemzeti csapatért és a fiatal játékosok fejlődéséért végzett. Ugyanakkor ma előre kell lépnünk és új döntéseket kell meghoznunk, amelyekkel lefektetjük a jövő nemzeti csapatának alapjait” - idézi a közlemény a szövetség elnökét, Andrij Sevcsenkót. „Hálás vagyok az egész csapatnak és a szurkolóknak mindazokért, amiken keresztülmentünk. Nehéz út volt, győzelmekkel és vereségekkel, de az ukránok mindig támogatták a válogatottat. Köszönöm az UAF-nak az állandó segítséget, a támogatást és a közös munkát” - fogalmazott a közleményben a leköszönő Rebrov.

tags: #fradi #szovetsegi #kapitanya

Népszerű bejegyzések:

• Miért hasznos a kosárlabda és a bowling a gyerekeknek?
• Részletes Manchester útikalauzunk
• Kiemelkedő röplabda mérkőzések a két ország között
• Férfi vízilabda OB I döntő eredmény
• A skandináv modell a kézilabda tehetséggondozásban