A Ferencvárosi Torna Club szurkolói csoportjainak története és barátságai
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC egy budapesti, IX. kerületében alapított sportegyesület. Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése.
A klubot 1899. május 3-án alapították, az első elnök dr. Springer Ferenc lett. A klub színei a zöld és fehér lettek, a jelmondat pedig az Erkölcs, Erő, Egyetértés lett. A Medián felmérése szerint 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon. A Fradi rendelkezik a magyar csapatok közül a legtöbb Magyar Kupa győzelemmel. Az NB1 történetének legstabilabb pontja, 105 éven át folyamatosan az élvonalban játszott, ebből 81 bajnoki szezon végén állt dobogós helyen.
1901-ben az első szakosztályok az atlétika, kerékpár, labdarúgás, torna, úszás voltak. 1912-ben, a stockholmi olimpián már Fradi-sportolók is képviselték Magyarországot. Az 1950/51-es idényben szerezte első bajnoki címét jégkorongcsapatunk, majd 1956-ban férfi kézilabdázóink is a csúcsra értek. Az 1965-ben labdarúgóink a magyar klubfutball legnagyobb sikerét aratva megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. Az 1990-es években ismét visszatalált a honi csúcsra jégkorong- és labdarúgócsapatunk is. Utóbbi gárda 1995-ben bejutott a Bajnokok Ligája 16-os főtáblájára.

A Ferencváros szurkolói csoportjai és közösségei
Cannibals
A csoport 1994. novemberében, a már létező Fanaticsből, illetve csoportokon kívüli, de az akkor még elég kezdeti, B-közepes időket idéző szurkoláson javítani akaró fiatalokból jött létre. A bajnoki szünet után, a tavasz derbijére időzítettük nagyközönség előtti bemutatkozásunkat, így Újpesten transzparenssel mutatkoztunk be. A '95-ös év mind a Ferencváros, mind pedig a csoport életében kiemelkedő időszaknak számított. Az egyik legjobb, talán azóta sem felülmúlt, túránk, a brüsszeli BL selejtezőre történő utazás volt. A nagyrészt "kannibálokból" álló busz, a többeknek első külföldi út, és az 1-0-ás győzelem mind a jó hangulatot és a még inkább egybekovácsolódást segítette elő. Az ezt követő mérkőzések mindenki számára, aki azokat a helyszínen átélhette, felejthetetlenek maradnak. Később a kezdeti létszám jelentősen visszaesett, és jórészt kicserélődtek az emberek is. Jelenleg a Cannibals név egy állandó, 15-20 fős baráti társaságot takar, amely hazai meccseken az ultrák melletti "O" szektort választotta törzshelyéül. Vidéki túrákra autókkal és/vagy egyéb csoportokkal közösen, vonaton utazunk. Idegenben és az Újpest elleni derbiken általában aktívan részt veszünk a szurkolásban, illetve alkalmanként görögtüzeket, füstöket is használunk, így az eddigi pirotechnikai bemutatók legtöbbjének mi is kivitelezői, részesei voltunk. Természetesen a Ferencvárost mindenhová elkísérjük, így számos szervezett külföldi utazás van a hátunk mögött és az utóbbi években sehonnan sem hiányzott egy, a Cannibalst képviselő kisebb-nagyobb mag. Rendszeresen kilátogatunk a magyar válogatott meccseire is, főleg az olyan mérkőzéseken igyekszünk jelen lenni, amelyeken úgy érezzük, demonstrálni kell Magyarországot, magyarságunkat. A csoport "Cannibals '94" hímzéssel ellátott egyenpólóval rendelkezik, de nem csak ez, hanem a hazai meccsek előtt órákkal történő találkozás is összetartja a közösséget.

Seven Side
Történetünk szinte megegyezik a többi szurkolói csoport megalakulásával, miszerint ha egy helyen több ismeretlen személy ugyanazokat a gondolatokat vallja magáénak, akkor már csak az időpont kérdéses, hogy mikor találja meg a zsák a foltját. Az ismeretség az idegenbeli túrákon vált teljessé. Itt ezen a helyen szeretnénk azért leszögezni, hogy a Seven Side, még mindig inkább egy nagyobbacska baráti társaság, mint szurkolói csoport. Saját drapériánkkal 2001 októberében, az Újpest ellen kupamérkőzésen jelentünk meg a hetes szektorban. A társaság életkora átlag 30 év körül mozog. Létszámunk 30-40, olykor 50 főt is elér, ami nem jelenti azt, hogy szurkolásunkat ne vegye át az egész szektor, mikor aktivizáljuk magunkat. Az angol típusú zászlónk, illetve a Side megnevezés is mutatja, hogy az angol szurkolói kultúrát tartjuk irányadónak. Szektorunkban igyekszünk jó hangulatot teremteni, ez hangos szurkolásban és az ellenfél játékosaival való foglalkozásban merül ki. Idegenbeli meccseken természetesen a többiekkel együtt, általában a vendégszektor valamelyik szélén helyezkedünk el.
Greenternet
1994 környékén, mikor még az Internetet kevesen ismerték, Zsoldos Endre és Johnson elindított egy úgynevezett levelező listát, aminek a Fradi volt a témája. Pár év alatt összegyűlt körülbelül 200 olyan ember, aki nap mint nap leveleket váltott itt. A tagok nagy része egyetemista, vagy főiskolás volt és az ország minden részéről írogattak, sőt az USA, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Anglia, stb. országaiból is csatlakoztak. Mivel általában egymást nem ismerő emberekről volt szó, hamarosan igény lett arra, hogy találkozzanak. Ennek a szervezése természetesen a Neten keresztül történt és közben újabb ötletek láttak napvilágot. Először tréfás formában vetődött fel, hogy akkor már alakítsunk egy internetes szurkolói csoportot is. Ez aztán egyre több embernek tetszett meg és érkeztek a név-ötletek. A várva várt találkozó és az ország első internetes csoportjának megalakítása 1997. június 14-én jött létre a IX. kerületben lévő Berliner Sörkatakombában, ahol 20-an gyűltünk össze. Megfogalmaztuk, majd aláírtuk az alapító okiratot és megválasztottuk elnöknek a ma is "hivatalban" lévő Boros Bánk Levente sporttársat. Elhatároztuk, hogy ezentúl közösen járunk meccsekre és az utána lévő "eszmecserére" is. A következő bajnokság egy siófoki túrával indult, itt voltunk először közösen meccsen. Az ötletek, tervek persze egyre csak jöttek, így kezdtünk virtuális szurkolói csoportból egyre inkább valós csoporttá válni. Első lépésként természetesen a saját honlapunkat kellett elkészíteni, ez most is itt, a www.greenternet.hu címen érhető el. Utána jöttek a "kézzelfoghatóbb" dolgok: előbb hazai, majd idegenbeli drapéria, legutóbb pedig saját mez elkészítése. Igyekszünk minden focimeccsen képviseltetni magunkat, de kisebb-nagyobb létszámú csoport kézilabda-, vízilabda- és jégkorong meccsekre is kilátogat. Sőt megjelentünk Teplicében, Splitben, Viborgban és Bécsben is. A tábor közös koreográfiáihoz pedig segítséget nyújtunk. Az Interneten keresztül szerveztünk már fórumot, találkozókat, amelyek elolvashatók a honlapon is. Ezek mellett tudósításokat, beszámolókat, elemzéseket, aktuális információkat, képeket találhatnak itt az érdeklődők.

A 16-os szektor és elődei
A 16-os szektor bemutatásához időben egy kicsit vissza kell utaznunk. Bár ezen helyen nem cél az elődcsoportokat bemutatni, azonban a teljesség kedvéért néhány szóban utalni kell rájuk. A 16-os szektor konkrét története új fordulatot 1995-ben vett, mikor is megalakult az Aryan Army. Ez az időszak mind a 16-os szektor, mind a Ferencvárosi hooliganok, mind pedig a Fradi focicsapatának legnagyobb sikereit felölelő időszak volt az elmúlt mintegy 10 évben. A szurkolói oldalról nézve, ekkorra a II-es szektor mellett kialakult egy hasonló létszámú, és megközelítőleg hasonlóan ütőképes csoport. A kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően, a jelentős vendégtábort vonzó hazai mérkőzéseken (elsősorban az Újpest elleni derbiken és a nemzetközi kupameccseken) a II-es szektor is képviseltette magát a 16-os szektorban. Mivel ez az összefoglaló nem a balhékról, hanem a csoport kialakulásáról szól, nagyjából be is fejeződik 1996 környékén, hiszen azóta jelentős változás nem történt. A csoport jobboldali beállítottságú, mint a többi csoport, a különbség, hogy szélsőséges! Magyarok! Nacionalisták!
KGG (Killer Green Group)
Az első ilyen csoport, mely a későbbiekben is meghatározója volt mind az újabb kori hool-mozgalomnak, mind pedig a későbbi 16-os szektornak a KGG, azaz a Killer Green Group volt. Ez a csoport már egyértelműen hooligan csoportosulásként jött létre 1991/92-ben. A zömében középiskolás tizenévesekből alakult csoporthoz mintegy 50-60 közel állandó tag tartozott. Elsőként a hazai hooligan-csoportok közül, önálló drapijuk is volt, melyet az évek múlásával továbbiak is követtek. A csoport nagyon hamar ismert és elismert lett Magyarországon. Talán még fontos megjegyezni, hogy a csoport elődje a "kapu mögött" kezdte (mint mindenki), de mint KGG már a vendégszektorban alakította ki törzshelyét. Lakóhely szerint a csoport jelentős része valóban a Ferencvárosból, elsősorban a Középső-Ferencvárosból, de a Belső-Ferencvárosból és a József Attila lakótelepről egyaránt, verbuválódott.
Pumukli Casuals
Az előbbivel közel párhuzamosan fejlődött a Pumukli Casuals. A csoportnak 1993-ban már külön drapériája volt a hazai és idegenbeli meccsekre. Ismertséget inkább a KGG oldalán vívott ki magának. Törzshelyük a kezdetektől a Stadion Üllői út felőli oldalán volt.
Aryan Greens
1993-ban megalakult az Aryan Greens, mely főként a KGG-ből kivált skinheadek és egyéb jobboldali fiatalok által került megszervezésre. A csoport drapériája hamar bekerült a közismeretbe, hiszen elsőként a hazai lelátói csoportok között egy keltakeresztes zászlót is felhasznált a drapériája készítéséhez. Az állandó létszám 20-30 között alakult, de mivel sosem vált el teljesen a KGG-től, pontosan nem meghatározható. A csoport "első" törzshelye a 9-es szektor volt, de esetenként a II. szektorban is megjelentek.
Hellish Greens
Az előző csoportoktól függetlenül fejlődött a Hellish Greens. A csoport létszáma az előzőkéhez hasonlóan alakult. A Stadionban mindig is a "kapu mögött" foglaltak helyet a fiatalok. 1994-ben már a 16-os szektor volt a legfőbb előfordulási helye a II-es szektortól független hooloknak, ahol a KGG és az AG, valamint a Pumukli mellett már megjelentek más fiatalok is. A 16-os szektorbeli székfoglalásban jelentős szerepet játszott, hogy a Stadionban ebbe a szektorba lehetett a legolcsóbb jegyet kapni, nevezetesen a 16-osba szóló nyugdíjas jegyek a kapu mögötti jegyárakat is alulmúlták.

A 2-es szektor ("Kettes")
A 2-es szektor alakulási éve, ellentétben a napjainkban alakuló csoportokéval, nem meghatározható, hiszen egy folyamat része volt. Az elnevezés sem fedi teljesen a valóságot, hisz "a Kettes" az 1-es szektor felső részén található. Azt is lehet mondani, hogy a "Kettes" volt az első olyan különálló csoport, amelynek nevet adtak, mert akkoriban még nem voltak csoportok, csak táborok. A kettesnek éppen ezért nem is volt soha csoport drapériája. A kettes szektor tagjai már az úgynevezett "Kettes" korszak kezdete előtti években is jártak meccsre és a Fradi tábor tagjai voltak, de a legtöbben nem ismerték egymást. A hazai mérkőzéseken a kapu mögötti rész jobb oldalán egy főként kőbányai Fradistákból álló 8-10 fős társaság alakult ki, akik magukat "angol szárny"-nak nevezték. A '89-es Admira-Ferencváros mérkőzésen az "angol szárny" már 15-20 fővel volt jelen. Ez a túra, döntően befolyásolta az eseményeket, hisz ez volt az első olyan mérkőzés, ahova Ferencvárosi szurkolók külföldre nagylétszámban egy többnapos út keretében kísérték el kedvenceiket. Ebben rejlett a "Kettes" igazi ereje, hogy egy igazán összetartó barátságokon alapuló, az egységet kifejező csoport lett. A kettesen belül tényleg érezhette az ember azt az érzést, hogy milyen lehet a "Fradi nagy családjához" tartozni. A következő idegenbeli Újpest meccset megelőzően a Fradisták az Árpád-hídi aluljáróban találkoztak. A "Kettes szektor" létszáma némely meccseken a 150-200 főt is elérte. Pedig nem mindenki lehetett "Kettes szektoros", hiszen a "Kettes szektor" tagjának lenni rangot jelentett és a "Kettes szektor" törzstagjai nem engedtek akárkit maguk közé.
VETERÁNOK
A VETERÁNOK alapításakor kisebb-nagyobb haveri társaságok egyesítésével egy "öreguras" baráti társaság létrehozása lebegett a szemünk előtt. Látásból több éve ismertük egymást, a mérkőzések szüneteiben való beszélgetések alapján egyértelműnek bizonyult, hogy mentalitásban, csapatunk iránti szeretetben közös a nevező. Egyöntetű véleményünk hamar megfogalmazódott, miszerint szeretnénk, ha újra és lehetőleg mielőbb - a pályán és a pályán kívül is - a Ferencváros méltó körülmények közé kerülne. Eldöntöttük, hogy a mérkőzések látogatása és a szurkolás mellett, a lehetőségeinkhez képest maximálisan élni kívánunk a figyelemfelkeltés módszereivel, építő jellegű kritikáinkat eljuttatjuk akár a csapathoz, akár a "vezetőkhöz", a "tulajdonosokhoz" egyaránt. A fenti ideológia szellemében a hasonlóan gondolkodó lelkes ismerősök, barátok révén 2004 nyarán megalakult a Ferencvárosi VETERÁNOK Baráti Köre elnevezésű szurkolói csoportosulás. Csoportunk tagjai - mint ahogy az elnevezésünk alapján sejthető - nem a tizen, huszonévesek generációjából verbuválódtak. Ebből kifolyólag sok kérdést másként látunk, mint az ifjak, de a problémának több aspektusból való megközelítése csak elősegítheti a közös célok megoldását. Elvárjuk a Ferencváros összes játékosától, vezetőjétől az FTC tradíciójához méltó viselkedést és az EEE szellemében való tevékenységet! Hisszük és valljuk: A Ferencváros és szurkolói többet érdemelnek! A hazai mérkőzéseken a Szentély II. szektorában buzdítjuk csapatunkat. A futball mérkőzéseken kívül rendszeresen megjelenünk kézilabda- és jégkorong csapatunk mérkőzésein is. Nem célunk és lehetőség szerint kerüljük a szurkolói balhékban való részvételt és minden olyan tevékenységet, ami csapatunkat hátrányos helyzetbe hozza, vagy hozhatja.
Már az első alapító gyűlésünkön megfogalmazódott a régi idők régi módszereivel dolgozó vezetőségének kipellengérezésének gondolata. Saját gondolatainkat és ötleteinket megvalósítva a 2004-es kupaszezon első hazai mérkőzésére többlépcsős figyelemfelhívási kampányba kezdtünk. Az egy póló egy betű szlogent követve elkészítettük az úgynevezett VETERÁNOK póló projektet, amely segítségével megüzentük a manapság már oly népszerű Furulyá$ takarodj! hitvallásunkat. Elzarándokoltunk Vácszentlászlóhoz, ahol a település végét jelölő táblát "egyesítettük" az általunk készíttetett Furulyá$ táblával. A fényképeket és egy rövid kommentárt tucatnyi újságnak és egyéb fórumnak elküldtük, de a Fradidrukker honlapján kívül senki sem mutatott affinitást az anyag bemutatására. Több száz Furulyá$ matricával terítettük be a belváros és az Üllői út környékét, illetve a szurkolók között is szétosztásra került jó pár darab matrica. Az akciót sikeresnek tekintettük, annak ellenére, hogy a vártnál kevesebb nyilvánosságot kaptunk, illetve akkor még szép számmal kritizáltak minket a vezetőség párti, a problémát nem látó szurkolók.

Mivel rendszeresen látogatjuk kézilabda csapatunk mérkőzéseit, szomorúan tapasztaljuk, hogy a hosszú ideje sikeresnek mondható szereplés ellenére, a marketing és reklám tevékenység, valamint a szurkolók kiszolgálása tekintetében egyre nagyobb a szakadék az FTC és a vidéki klubok között. 2004 őszén közvetlenül a szakosztály vezetőségének eljuttattunk egy állásfoglalást, melyben aggódásunkat fejeztük ki a lemaradásunkkal kapcsolatban és egy-egy ötlet felvázolásával javaslatot tettünk a szurkolók minőségi kiszolgálására. Sajnos a kézilabda szakosztály vezetősége érdemben nem foglalkozott a javaslatainkkal! 2005. év első felében megszólaltak a vészharangok! Nyilvános segítségkérés a klub vezetőitől és játékosaitól a mindennapi élet részévé vált. A médiának köszönhetően az ország minden részén értetlenül álltak a kézilabdát szerető Ferencváros szurkolók, sőt az ellenfelek drukkerei is, hogy egy nemzetközi élcsapat, hogyan, milyen módon jutott a csőd közelébe. A segítség kérést mi is magunkra vettük. Mindent elkövettünk, hogy lehetőségeinkhez mérten támogassuk a szakosztályt. Egyik tagunk, mint később kiderült szenzációs ötlettel állt elő: Csináltassunk a megasztáros karkötő mintájára zöld karkötőket, Ferencváros felirattal! Csoportunk egyes lelkes és áldozatkész tagjainak köszönhetően elkészítettünk 5000 darab karkötőt. A karkötő megvásárlásával az emberek az FTC női kézilabda szakosztály munkáját támogatták! Ezúton is köszönet érte!
Szurkolók a múltból: Fradista hírességek
Admin bejegyzések szerint a "Szurkolók a múltból" sorozat nem fejeződött be, hiszen egyre erősebb az igény a visszapillantásra. Erősebb, mert nekünk mai szurkolóknak vissza kell térnünk a gyökerekhez, ez pedig csak akkor lehetséges, ha időről időre visszatekintünk elődeinkre. Az, hogy az utóbbi időben a jelen szurkolóit is megszólaltatjuk, nem jelenti azt, hogy ezt a sorozatot befejeztük. Admin visszalapozott egy kicsit a szurkolók a múltból részei között. Átnézte azt a gyűjteményt, mely mostanra valóban kiérdemli ennek a szónak a rangját. Öröm látni, hogy mennyi mindenki vallotta meg Fradizmusát és milyen lelkesen, szívből tették ezt.
Hihetetlenül széles az a paletta, melyen csapatunk múltbéli szurkolói helyezkednek el. Többször ecsetelte már az Admin, hogy mi, akik jelenleg is látogatjuk a Fradi mérkőzéseit, kik követjük korszakunkban kedvenceinket, rengeteget tanulhatunk a múlt "bástyáitól". Mikor elkezdte írni a szurkolók a múltból rovatot, még nem gondolta, hogy ennyi számára nagyon kedves hírességről derül ki, hogy lelkükben a zöld szín árnyalatai világítják be érzelmeiket. Pedig többen megvallották hovatartozásukat, büszkék voltak a szívükben gondozott zöld-fehér lelkesedésre. Többükről tudni lehetett, hogy Ferencvárosi kötődésűek, de voltak számára is meglepetések, kikről csak a régi újságok lapozgatása után tört rá a felismerés, ő is Fradista volt.
2010. augusztus 26-án életének 88. életévében elhunyt Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész. Számtalan híres dal fűződik a nevéhez. 2010. január 2-án a Szurkolók a múltból sorozat keretében, honlapunkon olvasható volt egy archív cikk, melyben Fülöp Kálmán mesélt fradizmusáról.

A Ferencváros mérkőzéseit kísérő jelentősebb incidensek
A pozsonyi incidens: Slovan-Ferencváros, 1992
1992. szeptember 16-án, pontosan 25 évvel az eredeti cikk írása előtt játszották a Slovan-Ferencváros BEK-meccset, amelynek 60. percében fekete maszkos szlovák kommandósok törtek be a Fradi-táborba és módszeresen ütlegelni kezdték a szurkolókat. Egy szűk kapun egyesével engedtek át mindenkit, így meglehetősen türelmetlenül várakoztak az emberek, de nem történt baj. Nyilasi Tibor 1990 augusztusában lett a Fradi edzője. A csapat 1981 óta nem volt bajnok, és a klub korábbi legendájától várta mindenki, hogy visszavezeti az FTC-t a győztes útra. A Fradi nagy reményekkel várta a sorozatot. A keret nagyjából egyben maradt, sikerült Gregor Józsefet a Honvédtől, Sorin Cigant az Újpesttől leigazolni. A klub költségvetése már akkor is kiugró volt, a bajnoki cím miatt 190 millióval számoltak az Üllői úton. A csapat bajnokhoz méltóan kezdte az idényt, hiszen legyőzte a Csepelt, a Békéscsabát és a Kispestet is. Aztán szeptemberben megtorpant a Fradi. Ennek elsősorban a sérülések is okai voltak. 0-0-s döntetlen jött Újpesten, úgy, hogy Lipcsei Péter 12 perc alatt kapott két sárga lapot. Úgy utaztak Pozsonyba, hogy nem tarthatott a csapattal a bajnoki címben óriási szerepet vállaló Fodor Imre, a védő Szergej Kuznyecov, a két új igazolás, Gregor és Cigan, valamint egy harmadik csatár, Nagy Zsolt sem. Öt alapember esett ki az év egyik legfontosabb mérkőzései előtt.
Még Csehszlovákiában voltunk, a politikai döntés értelmében Csehország és Szlovákia 1993. január 1-jén, békésen vált ketté. Ennek ellenére a szlovák oldalon rendkívül feszült volt a belpolitikai helyzet. A júniusi parlamenti választások után megalakult az új, Vladimir Meciar által vezetett kormány, és megkezdődött Szlovákia önállósodása. A magyar kisebbség tiltakozása ellenére fogadták el az új alkotmányt, és a Bős-Nagymaros-vita sajátos lezárásaként elkezdték előkészíteni a Duna elterelését. Ami a sport részét illeti, az SK Slovan Bratislava hatalmas csatában, a végén hárompontos előnnyel nyerte az utolsó előtti közös, csehszlovák bajnokságot a Sparta Praha előtt. A feszült politikai helyzet miatt, és mivel a fradisták korábban Koppenhágában, Bécsben és Szófiában is balhéztak, várható volt, hogy Pozsonyban is történni fog valami. A magyarországi szurkolókhoz csatlakozott több ezer felvidéki magyar is, aki a helyszínen vásárolt jegyet. Mivel nem a Ferencvárosnak küldött 1500 jegy egyike jutott hozzájuk, így a stadion különböző pontjain foglaltak helyet. A várható atrocitások már a meccs előtti napon elkezdődtek. Az Aranyhomok fürdő borozójában 40 magyar szurkolóra csapott le negyven kommandós. Állítólag azért, mert megsértették a szlovákok nemzeti önérzetét. Végül 21 magyart állítottak elő. A kihallgatáson részt vevő pozsonyi magyar konzul, Váradi Lajos azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy „a kommandósok fellépése talán nem minősíthető eléggé megfontoltnak, a bárban nem történt olyan esemény, ami miatt indokolt lett volna a szokásostól eltérő rendőri beavatkozás". A meccs előtt is történt már provokáció. A helyszínen tartózkodók egybehangzó véleménye volt, hogy a kommandósok keresték a lehetőséget a támadásra. Aki nem földre szegezett tekintettel ment, esetleg szembenézett a szlovák rendőrökkel, az egyből kapott néhány gumibot ütést. A harmadik szlovák gól után, a 60. percben fekete álarcos kommandósok jelentek meg a lelátón, és módszeresen verni kezdték a magyar szurkolókat. Farkasházy Tivadar szerint nyolcezer magyar szurkolóból ha száz volt höbörgő, részeges. Elmondása szerint már az is szándékos provokáció volt, hogy nem különítették el a két tábort. Ehhez képest csak néhány tucat drukker balhézott, a tömegek között nem volt konfliktus. De ez nem számított, mert legalább 40 álarcos előbb a déli szektor állóhelyi részében, majd egy másikban is szabályosan végigverte a szurkolókat, persze csak a magyarokat. Nyilasi Tibor a meccs után nem csak arról volt kénytelen beszélni, mi okozta csapata kiütését, de a lelátói rendbontásról is beszélt. „Meggyőződésem, hogy előkészített menetrend szerint zajlottak az események.
A meccs utáni napon a magyar közvéleményt megosztotta a pozsonyi esemény. Entz Géza, politikai államtitkár szerint politikai provokáció történt. Ugyanakkor egy magyar rendőri vezetőnek a jelentéséből az derült ki, hogy a szlovák rendőrök valamennyi beavatkozását a magyar szurkolók provokálták ki. A következő napokban a magyar parlamentben is téma volt a pozsonyi eset. Gémesi István, IX. kerületi kapitány a meccs után a feletteseinek azt jelezte, hogy a szlovák rendőrök fellépése jogszerű volt, ittas magyar szurkolók hergelték őket. A Pozsonyba utazó szurkolók közül végül 14-et kellett kórházi ápolásban részesíteni. Sokáig olyan pletykákról is hallani lehetett, hogy egy szurkoló meghalt, eszméletlenül találták a kocsija mellett és később a kórházban hunyt el, de ez nem volt igaz. Egy jelentés szerint „a második félidőben a különleges rendőri egység bevetését (a belügyminiszter parancsára) pedig a C szektorban lévő magyar szurkolókkal szemben konkrét okokkal nem tudják indokolni, s brutális fellépésük mindenkiben megdöbbenést váltott ki. Valójában nem a szabálytalankodó személyekkel szemben jártak el, hanem kollektíve példát statuáltak. Ugyanakkor a hasonlóan viselkedő szlovák szurkolókkal szemben semmiféle megtorló intézkedést nem alkalmaztak." Úgy vélték, hogy „a szlovák rendőrségnek a mérkőzésen tanúsított magatartását több tényező is motiválta. Egyrészt a magyar rendőröknek a Ferencváros szurkolóiról előzetesen adott szakmai, tényfeltáró tájékoztatása alapján eleve feljogosítva érezték magukat a magyarokkal szembeni mindenfajta fellépésre. Egyúttal elképzelhető, hogy az erődemonstráció egyéb politikai célokat is szolgált: megmutatni a hazai lakosságnak, s talán fokozott mértékben a szlovákiai magyarságnak, hogy a hatalmon lévő politikai erő nem tűr el semmiféle rendbontást.” A Ferencváros megóvta az UEFA-nál a meccset, amelyet az európai szövetség elutasított arra hivatkozva, hogy a lelátón történtek nem befolyásolták a pályán történteket. Pár nappal később minden visszatért a régi kerékvágásba. A hétvégén a Fradi már Siófokon nyert bajnoki meccsen. Bár sokan készültek a visszavágóra, az incidensre emlékeztető fekete csuklyát húztak sokan a lelátón. De a szlovákokat csak annyira sikerült megijeszteni, hogy csak egy szurkolójuk érkezett az Üllői útra, aki bátor tettéért örökös bérletet kapott.
További jelentős rendbontások kronológia
| Év | Dátum | Esemény leírása |
|---|---|---|
| 1990 | Szeptember 15. | Siófok: Kapu kiszakítása, tévékocsi dobálása; rendőrökre támadás és gumibotos feloszlatás a vasútállomáson, sérülések. |
| 1990 | Október 3. | Zalaegerszeg: Ferencváros-Royal Antwerpen mérkőzés félbeszakítása petárdák és füstbombák miatt, 6000 svájci frank büntetés, következő UEFA Kupa mérkőzés zárt kapuk mögött. |
| 1991 | Szeptember 18. | Szófia: 80 magyar FTC-szurkoló előállítása a Levszki-Ferencváros meccs előtt, bolgár drukkerekre és járókelőkre támadás botokkal, láncokkal. |
| 1992 | Június 20. | Diósgyőr: DVTK-FTC előtt 64 személy előállítása erőszak, garázdaság miatt; büfé rongálása, férfi bántalmazása és kirablása. |
| 1992 | Szeptember 2. | Árpád-hídi metró: FTC-szurkolók verekedése, rendőrök elleni támadás, figyelmeztető lövéssel csillapítás, két drukker megsérült. |
| 1993 | Április 19. | Győr: Rába-Ferencváros meccsen 600 szék rongálása, dobálása, öt rendőr könnyebb sérülése, 11 szurkoló előállítása. |
| 1994 | Április 11. | Kispest: Kispest-Honvéd FC - Ferencváros után 200 fős tömeg támadása színes bőrű külföldi ellen, 6 szurkoló előállítása. |
| 1994 | Május 14. | Üllői út: FTC-ÚTE után 200-300 fős ferencvárosi csoport dobálta a lovas rendőröket, a tömeg kiszorítása. |
| 1994 | November 6. | Debrecen: DVSC-Ferencváros után négy trolibusz rongálása, 15 szurkoló előállítása, 3 személy őrizetbe vétele. |
| 1996 | Március 20. | ÚTE-Ferencváros: Szurkolók betondarabokkal dobálták egymást, több személy őrizetbe vétele garázdaság miatt. |
| 1997 | Május 10. | ÚTE-FTC: Szurkolók tüzet gyújtottak, kerítést törtek, betondarabokat dobáltak, könnygázzal megakadályozták a pályára jutást, 12 fő előállítása. |
| 1998 | Május 17. | Üllői út: FTC-ÚTE előtt szurkolók kövekkel támadtak rendőrökre, verekedés, két rendőr megsérült, két szurkolót kórházba szállítottak, 11 személy ellen eljárás. |
| 1998 | Szeptember 19. | ÚTE-FTC: Után 50 fős FTC-szurkoló csoport dobálta a biztonsági őröket, rendezőket, rendőröket és ÚTE szurkolókat, rendbontás az utcákon és a metróállomásokon is. |
| 1999 | Április 17. | Üllői út: FTC-ÚTE előtt 500-600 FTC-szurkoló összecsapása rendőrökkel, lovas rendőr lábtörése, hatan könnyebben sérültek, 18 személy előállítása, 40 ellen eljárás hivatalos személy elleni erőszak miatt. |
| 1999 | Május 23. | Szajol: Nyíregyháza-FTC után a Fradi-szurkolókat szállító vonat utolsó kocsijának leégése, a felgyújtó szurkolókat börtönbüntetésre ítélték. |
| 1999 | Szeptember 16. | Teplice: Két magyar szurkoló letartóztatása az FK Teplice-Ferencváros UEFA Kupa-meccs előtt. |
| 1999 | Október 25. | IV. kerület: 12 fő előállítása garázdaság miatt Újpest és Ferencváros szurkolók verekedése után. |
| 2000 | Február 28. | Vasas-Ferencváros: Hat személy előállítása garázdaság miatt a két szurkolótábor verekedése után. |
| 2000 | Április 15. | Ferencváros-Újpest: Verekedés, tárgyak dobálása, rendőrség füstgázzal és vízágyúkkal biztosította az újpesti szurkolók elvonulását, 6 szurkolót elzárásra ítéltek. |
| 2000 | Október 25. | Újpest-Ferencváros Magyar Kupa: Fradi-drukkerek 247 műanyag széket téptek ki/rongáltak meg, 7 drukker előállítása. |
| 2001 | Május 12. | FTC-Újpest: 12 szurkoló előállítása rendbontás miatt az Üllői úti stadion előtt, pénzbüntetés és kitiltás. |
| 2001 | Július 25. | Ferencváros-Hajduk Split BL: Rendzavarás, egy magyar drukkert pénzbírságra ítéltek. |
| 2001 | Október 10. | FTC-ÚTE Magyar Kupa: Rendzavarás elkövetése miatt tíz szurkoló őrizetbe vétele. |
| 2002 | Március 16. | Ferencváros-Újpest: Rendzavarás miatt öt személy őrizetbe vétele, egy személy előállítása garázdaság miatt. |
| 2002 | Május 18. | Újpest-Ferencváros: Ferencvárosi szurkolók vereség miatti rombolása az újpesti stadionban. |
| 2002 | Szeptember 14. | Újpest-Ferencváros: 15 drukker előállítása, vízágyúk bevetése, klubok pénzbüntetése. |
| 2003 | Március 8. | Ferencváros-Újpest: Hat szurkoló előállítása rendzavarás miatt. |
| 2003 | Május 30. | FTC-Debrecen: Pályára özönlés bajnoki vereség után, játékosok, vezetők bántalmazása, Szentes Lázár kórházba szállítása, székház ablakainak betörése, hirdetőoszlopok felgyújtása, tűzoltók megtámadása, több mint húsz eljárás. |
| 2003 | Szeptember 1. | Újpest-Ferencváros: 13 szurkoló őrizetbe vétele rendzavarás miatt. |
| 2003 | November 29. | Ferencváros-Újpest: 19 szurkoló előállítása garázdaság miatt az Árpád hídi metrómegállóban. |
| 2004 | Szeptember 30. | Vörösmarty tér: Magyar és angol szurkolók üveggel dobálták egymást a Ferencváros-Millwall meccs előtt, hátba szúrt férfi, 18 huligán ellen eljárás. |
| 2005 | Május 2. | Győr: Pápa-Ferencváros után Fradi szurkolók randalírozása a vasútállomáson, rendőrökre támadás, padok törése, büfé rongálása, dobálás. |
| 2008 | Július 26. | Lindabrunn (Ausztria): Több magyar szurkoló a pályára szaladt, játékvezető és bolgár ellenfél fenyegetése. |
| 2008 | Szeptember 25-26. | Ferencváros-Haladás: Hazai szurkolók támadtak vendégekre, majd rendőrökre, három rendőr és egy szurkoló sérült, 12 személy előállítása. |
| 2009 | Május 10. | Budapest: Ferencvárosi szurkolók támadtak rendőrökre, akik fradi és újpesti összecsapást próbáltak megakadályozni. |
| 2009 | Július 14. | Berlin: Hertha BSC elleni bemutató meccs előtt berlini szurkolók megtámadása, egy könnyebb sérülés, hazai huligánok verekedtek biztonságiakkal és egymással. |
| 2009 | Október 3. | Gellért tér: Ferencváros-ÚTE előtt a két csapat szurkolói összeverekedtek, több szurkolót előállítottak garázdaság és pirotechnikai eszköz visszaélés miatt. |
| 2009 | Október 31. | Ferencváros-Diósgyőr: Szurkolók próbáltak a pályára mászni, székeket felgyújtottak, pirotechnikai eszközöket és székdarabokat dobáltak, a játékvezető a 64. percben félbeszakította a mérkőzést. |
tags: #fradi #szurkoloi #baratkozasok





