A Fradi-Újpest Derbi: Egy Évszázados Futballháború és Szurkolói Szenvedély
A Fradi és az Újpest rivalizálása Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb és legintenzívebb sportpárharca. A magyar klubfutball legnagyobb rangadója több mint 112 éves múltra tekint vissza, ezalatt a hosszú idő alatt rengeteg minden történt futballpályán és azon kívül is. Nem csak országunkban tudnak a két csapat közötti rivalizálásról, hanem világszerte ismert tény, hogy nálunk a két együttes meccse olyan, mint Argentínában egy Boca Juniors-River Plate összecsapás, vagy egy Fenerbahce-Galatasaray interkontinentális derbi. Hasonlíthatjuk a skóciai Glasgow két csapatának a Celticnek és a Rangersnek a mérkőzéseihez, vagy a Partizán Belgrád-Crvena Zvezda „örök derbihez”, és a Roma-Laziov-hoz római rangadóhoz is, ugyanakkor nevezhetjük Magyarország El Classicójának is. A két fővárosi együttes minden sportágban rivalizál egymással, azonban a legnagyobb figyelem a labdarúgó csapatok közti versengésre irányul.
A Rivalizálás Gyökerei és Történelme
Hogyan lett a Fradi és az Újpest a magyar futball-bajnokság legnagyobb ellenfelei? Nem csupán kerületi- és színbeli ellentét húzódik a csapatok között, hanem ezen túlmenően vallási, kulturális és politikai szembenállás is jellemezte egykoron az összecsapást.
A két csapat közül a lila-fehér színeket magára öltő Újpest alakult meg hamarabb 1885. június 16-án, míg a zöld-fehér színeket viselő Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án. Előbbinek Egység, Épség, Egyetértés, utóbbinak Erkölcs, Erő, Egyetértés volt a jelszava. A Ferencváros egy évvel később már a Magyar Labdarúgó Szövetség létrejöttének kezdeményezője volt, illetőleg rögtön az élvonalban kezdhettek az 1901-ben létrejött magyar bajnokságban. Ez akkor még csak öt csapatot számlált, míg a másodosztály nyolcat, ahová az Újpest is bekerült. A rossz viszonyt éppen az alapozta meg, hogy míg az FTC egy fővárosi nagyágyúnak számított, az újpestiek inkább egy feltörekvő vidéki kiscsapatnak, akiket vidéki parasztoknak csúfoltak a fradisták.
Érdekesség, hogy először a vidék-főváros közti megmérettetés volt, hiszen Újpest sokáig különálló kisváros volt. Újpest a 19. század közepén jött létre egy Pesttel határos területen, Rákospalota határában, majd 1840-ben vált önálló községgé, 1907-ben pedig várossá, Budapest része csak 1950-ben lett. Ekkorra a versengés átalakult, melynek különböző politikai okai voltak.
Az első Ferencváros-Újpest mérkőzést 1905. február 19-én rendezték, a találkozó 2-0-s ferencvárosi sikerrel végződött, ekkor még a zöld-fehérek a Soroksári úton játszottak. Az első újpesti sikerre 15 évet kellett várni, 1917-ben győztek a lilák már az Üllői úton - ami egyébiránt 1911-től lett a Fradi lakóhelye - három góllal, 4-1-re. A kezdet kezdetén a bajnoki címért folyó versengés sem volt érvényes az UTE, Fradi párosra. A magyar bajnokság első évtizedeiben a Ferencváros egyetlen érdemi kihívója az MTK volt, az örökrangadók ekkoriban sokkal nagyobb érdeklődést hoztak, mint a lila-fehérek elleni meccsek.
Habár 108 éves hagyományokkal rendelkezik a derbi, a küzdelem csak az 1930-as évektől éleződött ki, miután az újpestiek is beszálltak az addig csak a Ferencváros és az MTK által vívott bajnoki versengésbe. Itt a felek már sokkal inkább egyenrangúak voltak, ami persze az ellentéteket is szülte. 1930-ban az Újpest törte meg azt a hagyományt, hogy 1903-29 között az FTC vagy az MTK lett az aranyérmes.
A valódi ellenségeskedést mégis a Rákosi-korszak hozta el, amikor 1950-ben az élklubokat ágazati felügyelet alá vonták, sőt a nevüket is megváltoztatták. Így lett a Fradiból ÉDOSZ SE, majd Budapesti Kinizsi, az UTE-ból pedig Budapesti, majd Újpesti Dózsa. A Fradi a kommunizmusban igazi ellenzéki csapat volt, míg az Újpest a Belügyminisztérium focicsapataként üzemelt. A változás a lila-fehéreknél okozott nagyobb károkat, mivel a Belügyminisztérium csapataként közutálat tárgya lett. Ez a korszak annyira beleégett a köztudatba, hogy még mindig vannak olyan ferencvárosi drukkerek, akik a mai napig Dózsaként hivatkoznak az Újpest FC-re. A rivalizálás végképp elmérgesedett azzal, hogy a lila-fehérek Dózsaként élték aranykorszakukat: 1967 és 1980 között kilenc bajnoki címet nyert az együttes 14 kiírásból.
A szurkolói bázis eltérő volt: a Fradi katolikus csapat volt asszimiláns német kispolgári háttérrel, addig az Újpest egy vegyes társadalmi összetételű együttesként funkcionált, amelyben németek és zsidók is megtalálhatóak voltak a szimpatizálóik között.
A Ferencváros vs Újpest derbi különleges története! | Félidő!
Történelmi visszatekintésünk során muszáj kiemelnünk azt az időszakot, amikor viszonylag sokszor fordult elő, hogy valaki bátor módon a Fradiból az Újpestbe igazolt, esetleg fordítva. Ismerve a csapatok közötti ellentétet ez merész húzás volt, főként a 90-es években, amikor a már említett ultramozgalom jelentősen teret nyert magának. Wukovics László 1994-ben húzott lila-fehér szerelést, noha előtte hat évig a Ferencvárost szolgálta, ráadásul az adott évben gólokat is rúgott korábbi munkaadójának. Szűcs Lajos a Ferencváros ifi csapatából távozott, mivel munkába kellett, hogy álljon, viszont az Újpest megkereste, hogy segítsen az ificsapatnak. Végül aztán eligazolt Kaiserslauternbe, majd kevés játéklehetőség miatt a Ferencváros jelentette számára a következő állomást. Az újpestiek nem örültek Kecskés Zoltán átigazolásának sem, aki éppen jókor váltott, hiszen a BL-csoportkörbe jutó Fradinak is tagja volt 1995 őszén.
A Szurkolói Kultúra és Az Indulatok
Kisebb szurkolói csoportok mindig is léteztek. A csoportosulás baráti társaságok összeolvadásából szerveződik, amelyet minden esetben a közös érdeklődési kör tart életben, ami maga a klub. Ezek a szurkolói csoportok véleményeznek és kritizálnak, de döntő sportszakmai kérdésekbe nem szólnak bele. Az ő szerepük leginkább az, hogy a csapat „12. játékosa” legyenek.
A Fradi-szív elnevezés 1929-ből származik. A mai szurkolók szerint fradistának lenni egy életérzés, de ez már abban az időben is így volt. Akkoriban havi 5 pengőért lehetett a szerveződés tagjává válni, amiért a klub cserébe egy jelvényt adott, amit aztán a szívük fölött viseltek a drukkerek.
Mikor és miért alakult ki, hogy a mérkőzéseket rendszeresen botrányok kísérték? Az igazi botrányok a rendszerváltás után kezdődtek a Ferencváros-Újpest rangadókon. Miközben bekúszott az Olaszországban és Angliában kibontakozó ultramozgalom is Magyarországra, amely nálunk ugyan csak a kilencvenes években érte el csúcsát, a látványos koreográfiák és kiírások mellett a gyűlölködésnek és a balhéknak is táptalajt adott. A folyamat innentől öngerjesztővé vált, és bár a rendszerváltás óta nincs se Kinizsi, se Dózsa, a sebeket már nem nagyon lehet begyógyítani.
A szurkolóknak miért vált céljukká, hogy háborús helyszínné változtassák a várost? Tudomásul kell venni, hogy sok embernek ez az egyetlen szórakozási lehetősége az életben, mármint az, hogy önfeledten kitombolhassák magukat a mérkőzésen, miközben a csapatuk legyőzi az ősi riválist. Az itt szerzett gólok és győzelmek pedig felérnek egy "orgazmussal". Az persze már más kérdés, hogy ezek az összecsapások milyen károkat és személyi sérüléseket eredményeznek.
Ustawkának nevezik, amikor futballhuligánok egy része előre megbeszéli egymással az összecsapás helyszínét és idejét. Itt általában 10-10 ember méri össze az erejét egymással. A történet ezen része viszont már egyáltalán nem a futballról szól. A szurkolók legelvetemültebb része valóban csak balhézni jár a meccsre, kevésbé érdekli őket az eredmény. Számukra fontosabb az ellenfél drukkereinek elpáholása, mint a csapat teljesítménye.
A Fradi-pályán rendszeressé vált, hogy a legkeményebb szurkolókból állítják össze a stadion biztonsági csapatát. A legkeményebb elemek jelenléte mindig is hatalmas kockázatot jelentett a rendezőkre nézve, azonban minden renitens elemet nem lehet börtönbe záratni a mérkőzés idejére. A klubok pedig rájöttek, hogy sokkal jobb a stadion épsége, illetve a drukkerek biztonsága szempontjából az, ha ezek a személyek inkább "várvédők" lesznek, és nem pedig ostromlók.
Emlékezetes Derbik és Szurkolói Események
A bajnoki tabella állásától függetlenül a két együttes mindig kiélezett mérkőzéseket játszik egymással, az összecsapás kimenetele általában megjósolhatatlan. A szurkolók körében is kiemelt jelentőségű a rangadó, az adott fordulóban mindig ezen a találkozón van a legtöbb néző. A derbik történetének máig legnagyobb nézőszáma egy 1964. július 19.-i összecsapáshoz kötődik. A 4-2-es újpesti sikerrel végződő találkozót 85000-en nézték meg a Népstadionban. Manapság már sajnos az is ritka, hogy 10000-en vannak egy mérkőzésen, nem hogy 85000-en.
Amennyiben az örökmérleget nézzük, a bajnokikon eddig 237 alkalommal találkozott ez a két csapat, a meccseken pedig 61 alkalommal ünnepelhetett az Újpest, szemben a Ferencváros 115 sikerével, míg döntetlent 62 esetben láthatott a közönség.
A Fradi-Újpest derbik örökmérlege (bajnoki mérkőzések)
| Csapat | Győzelem | Döntetlen | Vereség |
|---|---|---|---|
| Ferencváros | 115 | 62 | 61 |
| Újpest | 61 | 62 | 115 |
A legnagyobb arányú győzelem egy Magyar Kupa-döntőn született 1933-ban, a Fradi 11-1-re nyerte meg a találkozót. Bajnoki mérkőzésen egyébként a legtekintélyesebb Fradi győzelem 1950-re datálódik, akkor az ÉDOSZ SE 8-1-re győzte le a Budapest Dózsát.
A hatgólos győzelmek nagy slágernek számítanak a két csapat rangadóin. Az első három alkalommal mindannyiszor az FTC nyert ennyivel, először 1907-ben, majd 1914-ben és 1918-ban is. A csattanós válaszra sokat kellett várni az Újpest részéről, amely 2010 őszén intézte el 6:0-val a Fradit. Majdnem pontosan 12 esztendővel később újfent a Ferencváros rúgott hatot az Újpestnek, ráadásul ezt a Megyeri úton tették, ahol annak idején belefutottak a fentebb említett nagy vereségbe (Újpest - Ferencváros 0:6, 2022).
A Fizz Liga 32. fordulójában volt a szezon utolsó derbije, a 247. Újpest elleni rangadó. Az Újpest-Fradi mérkőzésen végül 5-0-ra nyertek a vendégek a Szusza Ferenc Stadionban, a hazai szurkolók pedig nagyon nehezen viselték a vereséget. A címvédő Ferencváros ezzel a győzelemmel életben tartotta bajnoki reményeit.
A szemet gyönyörködtető gólokon kívül volt egy balhé, ami miatt percekig állt a játék, amíg a rendőrség és a biztonsági szolgálat emberei rendet nem tettek a szurkolók között. Nagyjából 77 perc játékot követően a hazai szurkolók megkíséreltek áttörni a vendég szurkolók irányában, azonban a biztonságiak és a rendőrség megakadályozta a potenciális verekedést. A 76. percben az elkeseredett újpesti szurkolók áttörték a szektorukat a hosszú oldali lelátótól elválasztó kerítést és megindultak a ferencvárosi tábor felé, ahova a biztonsági szolgálatnak és a rendőrségnek köszönhetően nem tudtak bejutni. Ennek ellenére ment a szócsata a két tábor között, immár nem a stadion két végéből, hanem néhány méterre egymástól. A játék 10 percig állt, mire sikerült csitítani az indulatokat. Az Újpest B-közepe a negyedik ferencvárosi gól után elindult a Fradi szurkolók felé. Az újpestiek nekimentek a rohamrendőröknek is. Videók bizonyítják, hogy a rendezők keményen bántak a drukkerekkel, több szurkolót is ütöttek-vertek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint intézkedésekre és letartóztatásokra is sor került az Újpest-Ferencváros bajnokin.
A Ferencváros vs Újpest derbi különleges története! | Félidő!
A bajnoki cím sorsáról az NB I utolsó, 33. fordulója dönt. A táblázaton egy pont előnnyel álló ETO FC a Kisvárda otthonába látogat, a Ferencváros pedig a kupadöntős ellenfelét, a Zalaegerszeget fogadja. Az Újpest elleni csata mindig különleges esemény, így készültek most is a ferencvárosi hívek. „Eljött a derby hete. A bajnokság már nem a saját kezünkben van, de ezen a meccsen az elvárás kizárólag a győzelem lehet! Ezer okot kereshetnénk arra, miért alakult a hazai pontvadászat úgy ahogy, de már felesleges és nem is a mi feladatunk ezeket a kérdéseket megválaszolni.”
