Novák Dezső és Albert Flórián: A Fradi legendái és az ügynökügy árnyéka

A magyar futballtörténelemben számtalan felejthetetlen pillanat és kiemelkedő alak maradt fenn, ám kevesen élvezhettek olyan tiszteletet és csodálatot, mint a Ferencváros legendás játékosai. Két ilyen ikon volt Novák Dezső és Albert Flórián, akiknek pályafutása és sorsa azonban nem csupán sportsikerekben, hanem az előző rendszer árnyékában is összefonódott. Az úgynevezett "Nemere-ügy" és annak hatása barátságukra máig élénk emlék a közvéleményben.

A "Nemere" fedőnevű ügynök leleplezése

Novák Dezső vallomása

Novák Dezső, a Ferencváros korábbi válogatott labdarúgója bevallotta: ő volt a Nemere fedőnevű ügynök. A zöld-fehér csapatot 1995-ben edzőként Bajnokok Ligája-szereplésig vezető Novák elismerte, hogy az előző rendszerben időről időre jelentéseket készített az FTC játékosairól. A Nemere fedőnevű besúgóról júliusban a Ferencváros volt sztárja, Varga Zoltán beszélt először a Nemzeti Sportban, aki elmondta, pontosan tudja, kik kémkedtek utána és csapattársai után. A magát most felfedő, megtört tréner a sportlap csütörtöki számában mesélt a részletekről.

Novák Dezső 2004-ben, könnyeivel küszködve vallott arról - szintén a Nemzeti Sportban -, hogy 1967 és 1981 között ‘Nemere’ fedőnéven készített jelentéseket a III/III-as ügyosztálynak. Novák vallomása 11 éve valósággal sokkolta a közvéleményt. Akkor azt mondta, azért döntött úgy, feltárja ügynökmúltját, mert egy másik futballista, Varga Zoltán utalt a fedőnevére egy interjúban és ekkorra vált világossá számára, jobb ha ő beszél róla, mielőtt mások hozzák nyilvánosságra. „Talán már a rendszerváltozás után be kellett volna vallanom, mire kényszerített a rendszer, de szerettem volna kitörölni az életemből mindazt, ami történt. Most viszont már nem húzhatom tovább a vallomást, hiszen olyan helyzetbe kerültem, hogy beszélnem kell."

Az ügynöki tevékenység háttere és következményei

Novák elmondta, a hatvanas évek elején a Fradival Bécsben szerepelt, s a "szokásos" csempészés keretében sok órát hozott magával, amelyet egy csapattársa segített értékesíteni. Az ügy azonban a nyomozók tudomására jutott, akik elfogták, öt órán keresztül faggatták, majd jelezték, be akarják szervezni, s ha nem áll kötélnek, börtönbe vetik, s véget ér labdarúgó-pályafutása. Novák Erzsébet szerint férjének az fájt a legjobban, hogy elvesztette Albert Flórián barátságát. ‘Nemere’ azután kezdett jelentéseket írni, hogy csempészárukkal - egy nyugati úton beszerzett karórákat próbált eladni -, lebukott.

Az ügyosztály tisztjei profi karrierjének végével fenyegették meg egy évvel a mexikói olimpia előtt. Novák Erzsébet úgy tudja, Mátrai Sándor volt Novák Dezső „megfigyelője”. Többükkel is előfordulhatott ez, az özvegy szerint nyolc fradista volt a III/III-as ügyosztály ügynöke a ’60-as évek végén. Novák elmondta, neki tiszta a lelkiismerete, ő soha senkinek nem ártott, soha senkiről nem írt vagy mondott olyasmit, amiből kára származott. A labdarúgót csak a játék érdekelte, csak az foglalkoztatta, hogy hagyják futballozni, mert neki az volt az élete. Nováknak 1983-ban jelezték felettesei, tovább nem tartanak igényt munkájára.

Novák Dezső ragyogó sportpályafutása és edzői sikerei

Játékosként a csúcson

Novák Dezső 1939. február 3-án, a Vas megyei Jákon született, s a Szombathelyi Postás után előbb a Haladás VSE, majd 1961-ben a Ferencváros szerződtette (előbbiben 82, utóbbiban 251 bajnoki mérkőzésen szerepelt). Pályafutása során kimagasló sikereket ért el, ugyan a válogatottban mindössze kilenc alkalommal kapott szerepet, talán kárpótolta, hogy az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgója lett.

A brit Vivian John Woodward és Arthur Berry 1908-ban és 1912-ben nyert aranyérmet, aztán nyolc uruguayi labdarúgó tudott duplázni 1924 után 1928-ban is. Novák azonban az 1960-as, római olimpián elért bronzérem után 1964-ben, Tokióban, majd 1968-ban, Mexikóvárosban is olimpiai bajnok lett. Tagja volt az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerző magyar válogatottnak, s tevékeny részt vállalt az egyetlen magyar kupasikerben is. 1965. június 23-án, a Vásárvárosok Kupájának (az UEFA-kupa jogelődje) fináléját Torinóban rendezték, ám a Géczi - Novák, Mátrai, Horváth - Juhász, Orosz - Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. összeállítású Ferencváros Fenyvesi 74. percben szerzett találatával 1-0-ra győzött.

Novák négyszeres magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), nyert MNK-t (1972), de pályafutása egyik csúcspontjaként tart(hat)ja számon azt is, amikor 1968. november 7-én, Rio de Janeiróban pályára léphetett a Világválogatottban (amely 2-1-es vereséget szenvedett Brazília ellen). Az akkor együttesben olyan klasszisokkal játszott, mint két klubtársa, Szűcs Lajos és Albert Flórián, illetve a kor klasszisai: Jasin, Seszternyov, Schultz, Marzolini, Beckenbauer, Overath, Amancio, Dzajic.

Edzői diadalok

Edzőként dolgozott Dunaújvárosban, Baján, a Volánnál, az olimpiai és az A válogatottnál, a Haladásnál, míg külföldön Deutschkreutzban, valamint a szaúdi el-Ittihadnál próbálta ki magát. Az FTC-t 1980-83, majd 1994-96 között irányította, mindkét időszakához kapcsolódnak bajnoki aranyérmek, a legnagyobb sikert azonban kétségtelenül 1995-ben az Anderlecht kiverésével a Bajnokok Ligájában aratta, ahol irányításával a csapat hazai pályán 1-1-et játszott a Real Madriddal, s Zürichben 3-0-ra verte a Grasshopperst.

Albert Flórián: A "Császár" - A magyar futball egyetlen Aranylabdása

Pályafutásának mérföldkövei

Albert Flórián 1941. szeptember 15-én, a Bács-Kiskun megyei, határmenti Hercegszántón látta meg a napvilágot. A második világháború idejében egy népes család hatodik gyermekeként született meg. Édesanyja korán elhunyt, nevelését a nagyszülei vállalták. Mindössze 11 évesen, 1952-ben került a Ferencvároshoz, amelyet egész pályafutása alatt hűen szolgált. Már gyerekként látták rajta, hogy nagy tehetség lesz, és rendkívül fiatalon bemutatkozhatott a felnőttek közt. Alig több mint egy hónapja töltötte be a 17. életévét, amikor 1958. november 2-án, a Diósgyőr ellen bemutatkozott az NB I-ben.

Az FTC-ben összesen 539 mérkőzésen lépett pályára és 389 találatot ért el. Albert Flórián háromszor (1960, 1961 és 1965) lett a magyar bajnokság gólkirálya és kétszer (1966 és 1967) az év legjobb magyar játékosa. Ám, mint azt minden futballt szerető magyar ember tudja, nem ezek voltak a legnagyobb elismerései pályafutása során, hanem az 1967-ben megkapott Aranylabda, amellyel ő lett az első és máig egyetlen magyar futballista, aki kiérdemelte a rangos francia labdarúgó szaklap, a France Football díját. Olyan futballistákat előzött meg, mint az angol Bobby Charlton, a német Franz Beckenbauer, illetve a portugál Eusébio. Akkoriban még nem volt akkora felhajtás a díj körül, nem közvetítette televízió a világ minden pontjáról, nem volt Kate Abdóhoz vagy Sandy Heriberthez hasonló csinos műsorvezetője egy gálának. A hírről legendánk felesége értesült először.

Ennek érdekes körülményeit a Császár 75 című könyv segítségével idézzük fel: „Hogyan tudta meg a Császár, hogy Európa legjobb labdarúgója lett? Egy decemberi, átlagosnak tűnő napon Albertéknél csörgött a telefon, amit Irénke vett fel. A telefonba úgy köszönt be az MTI újságírója: az egyetlen magyar Aranylabdás feleségével beszélek?” Akkor még az volt a szokás, hogy akinek odaítélték a díjat, az a klubjánál, hazai közönség előtt vehette át.

A "Császár" és a Fradi

„Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások - még vén fejjel is, barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kő, mindig visszahulltam. Császár. Így nevezték el őt a Fradi szurkolói. Találó, méltó és ragadós volt ez a név, hiszen a mai napig így emlegetik.

Albert Flórián, amikor visszaemlékezett a pályafutására, maga is elismerte, futballozni jobban szeretett, mint edzeni. A korszakának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. „Nagyon jó érzés volt beállni az első meccsemen, és ezt megkoronázva három gólt is szereztem. Ez minden fradista álma.” - Annak a korszaknak az egyik kiemelkedő játékosa volt, nem véletlenül nyerte meg egyetlen magyar labdarúgóként az aranylabdát. Olyanok voltunk, mint a testvérek, mindenben segítettük egymást a pályán és a pályán kívül is. Ha néha kicsit rosszul is adtam be, mindig fantasztikusan érezte, hogy hova kell érkeznie. - Élvezet volt vele játszani, vagy akár csak beszélgetni is. Amellett, hogy ő is többször előkészített nekem, öröm volt kiszolgálni, sok gólpasszt adtam neki. Egyszer egy edzésen megjegyezte, hogy nagyon kemény labdákat kap tőlem. Mondtam neki, örüljön, hogy nem a régi, fűzős bőrlabdákkal játszunk, mert az bizony még nyomot is hagyna a homlokán. Jót nevettünk ezen.

Amikor ifjúsági játékos voltam, ő már a nagycsapatban játszott, de többször megnézte a mi edzéseinket is. Látta, hogyan rúgok, hogyan adok be, ezért egy idő után szólt Csanádi Ferencnek és a többi edzőnek, hogy szeretné, ha felkerülnék a nagycsapatba. Ezt persze csak utólag tudtam meg, de akkor nagyon boldoggá tett. - Ragyogó játékos volt - dicsérte Albertet Karába János, aki szintén két bajnoki címet és VVK-t nyert a Császárral. - Fenyvesi Mátéval, Rákosi Gyulával és a szintén gólerős Varga Zoltánnal mi voltunk mellette az előkészítő csatárok, ő pedig a góllövő a csatársorban.

Pályafutásának kulcsmomentumai

Nemzetközi szintéren is sikeres volt, mint említettük, 1965-ben VVK-t nyert, míg a magyar válogatottban (melyben szintén 17 évesen mutatkozott be!) 75 mérkőzésen 31 találatig jutott. Az 1960-as római olimpián és az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon is bronzérmet szerzett.

1969. június 15-én, a Dánia-Magyarország (3-2) világbajnoki selejtezőn, Koppenhágában tulajdonképpen törést szenvedett a pályafutása. Albert a dánok ellen csak azért is megmutatta, hogy még mire képes. Hogy ezt dacból tette, arra utal, hogy egy jobb oldali támadás után hevesen összecsapott a hazaiak hatalmas termetű kapusával. A dánok hálóőre sokak szerint szándékosan (maga Albert is így emlékszik vissza rá) „letarolta” a csatárt, aki súlyos lábtörést szenvedett. Az orvosi kezelések még lehetővé tették ugyan a visszatérését, de már csak árnyéka lehetett önmagának. A végső búcsújára 1974. március 17-én került sor, a Zalaegerszeg elleni 3-0-s siker alkalmával - csakúgy, mint az első találkozóján - gólt is szerzett, igaz, ezúttal csereként beállva.

- Az első NB I-es találkozómon ugyanezen a pályán rúgtam az első, majd a második gólomat… Most csak egyet sikerült, de ezt sem felejtem el soha - mondta Albert a meccs után. - Egy kicsit szomorú vagyok, de azért nem panaszkodom. Mindent elértem, amit egy labdarúgó kívánhat. Nagyon jólesett, hogy a játékostársaim a búcsúmérkőzés után feljöttek hozzám és megajándékoztak 11 darab ferencvárosi emblémával ékesített kupával. Géczi Pista pedig nekem adta a csapatkapitányi karszalagot. Pályafutása után edzőnek állt, Líbiában, Bengáziban tevékenykedett trénerként, majd később az újságírással is kacérkodott és a vendéglátóiparban is dolgozott. Albert Flórián nemcsak a Ferencvároshoz, de hazájához és a családjához is végig hű maradt. Albert Flórián 2011. október 31-én hunyt el.

Két legenda, egy barátság megpróbáltatásai

Az ügynökügy hatása a barátságra

Novák Erzsébet szerint férjének az fájt a legjobban, hogy elvesztette Albert Flórián barátságát. A két legendás focista még Novák nyilatkozata előtt megbeszélte az ügynökmúltat és Albert biztosította a hátvédet arról, nem befolyásolja barátságukat az ügy. Ezután azonban a legsikeresebb magyar csatár minden fórumon azt nyilatkozta, nem áll szóba többet Novákkal, és haláláig tartotta magát ehhez.

Örökség és emlékezet

„Megannyi drámát, leleplezést, félresiklott emberi sorsot láthattunk már a miniszterelnöktől kezdve politikus papán, sztárriporteren, rajongott zenészen át egészen a sportolókig. Mert most ez jön.” Így vezette be vallomását 11 éve Novák Dezső, a Fradi legendás játékosa, egyik legsikeresebb edzője, amikor a Nemzeti Sportnak elmondta: ügynök volt. Nem sokkal később rákkal diagnosztizálták. Tíz évig küzdött májrákjával, egy alkalommal úgy tűnt, végleg legyőzte a kórt - derül ki az özvegy beszámolójából. 2014 februárjában halt meg. Egy évvel férje halála után megdöbbentő interjút adott a Nemzeti Sportnak Novák Dezső özvegye. „Rengeteget őrlődhetett. Amikor nekem és a gyerekeknek elmesélte az igazságot, rendkívül rossz idegállapotban volt. Láttam szinte minden anyagot, amely vele kapcsolatos. Van egy ügyvéd barátnőm, akinek a segítségével bepillantást nyerhettem a dokumentumokba. Azokba, amelyeket Dezső írt, és azokba is, amelyeket róla írtak. Talán elég, ha az egyik tartótisztet idézem: Ez a Nemere minket néz hülyének.”

Az ügynökrendszer sportolókra gyakorolt hatása Novák Dezső és Albert Flórián történetén keresztül is jól látszik, bemutatva a múlt terheit és a személyes sorsok bonyolult összefonódását a történelemmel.

tags: #fradi #ugynok #albert

Népszerű bejegyzések:

• Menedzseri kihívások és stratégiák FIFA 17-ben
• Ismerd meg a Bulls ikonikus emblémájának titkait
• A Dorogi FC jelentősége
• Hogyan válassz billentyűs állványt?
• Sportélet Abaújszántón