Az FTC alapító okirata és a sportegyesületi alapítások jelentősége

A Ferencvárosi Torna Club, röviden FTC, története szorosan összefonódik a magyar sportfejlődéssel és Budapest IX. kerületének, Ferencvárosnak a múltjával. Egy sportegyesület megalapítása, működése és céljainak meghatározása alapító okiratban rögzített feltételekhez kötött, amely dokumentum nélkülözhetetlen a szervezet jogi létezéséhez és transzparens működéséhez.

A Ferencvárosi Torna Club születése és történeti gyökerei

A Ferencvárosi Torna Club 1899. május 3-án alakult, de a történetet jóval korábban a Ferencváros, mint kerület történelmével kezdhetjük. Az első ismert hivatalos okirat 1699-ből datálódik, amikor Pest város tanácsa elrendelte, hogy a városfalon kívüli Szentfalva nevű, a törökök által elpusztított települést fejleszteni kell, ugyanis a pesti polgárságnak szüksége volt olcsó mezőgazdasági termékekre. A majorosoknak ingyen kezdtek földet osztani itt és hamarosan benépesedett a terület, megindult az élet. A városnegyed körvonalai a XVIII. század végén alakultak ki. 1792. december 4-én a Kecskeméti kapun kívüli és az attól délre eső területet, I. Ferenc császár trónra lépésének alkalmából, Ferencvárosnak nevezték el. Az új városnegyed szépen fejlődött, hiszen 1793-tól - a mai Ráday utcában - már iskolával is rendelkezett. A kisiparosok korai ferencvárosi megjelenésére utalnak a mai utcaneveink, mint például az Ipar vagy éppen a Mester utca. A gyors fejlődést az 1795-ös árvíz megállította, szinte az egész városrész romba dőlt. A lakosság nem csüggedt, viszont a Dunától kissé távolabb kezdett el újra építkezni. 1796-ban lebontották a Kecskeméti városkaput, ismét rohamos fejlődés indult el a településen, de az 1838-as árvíz megint elárasztotta Ferencvárost, amely egész Pest területén a legnagyobb károkat szenvedte el. Az ár levonulása után Pest városának tanácsa rendezett formában indíttatta el az újjáépítést. A dunai oldalon telepedtek meg a kisiparosok, míg a Mester utcán túl a földművesek és virágkertészek. Az igazi fellendülés a kiegyezés után indult meg, olyan ipari létesítmények épültek, mint a Vegyiművek, a Fémárugyár, a Sertésvágó és több malom, amelyek mágnesként vonzották a munkásokat, viszont a kisiparosokat, a kistermelőket teljesen tönkretették.

Hazánk már korán, a XVIII. század második felében bekapcsolódott a nemzetközi sportéletbe. A magyar sportra elsősorban az angol volt hatással. A tehetősebbek, akiknek erre volt idejük és pénzük, vívtak, lovagoltak, vadásztak, eveztek, kerékpároztak, tornáztak, atletizáltak, úsztak. A kiegyezés után lendült fel igazán a sportélet. Egymás után alakultak az egyesületek. Coubertin báró kezdeményezésére, Kemény Ferenc jelentős közreműködésével 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori olimpiát, amelyen hét magyar sportoló vett részt, közülük négyen érmet szereztek. Hazánkban már 1892-től ismerték a labdarúgást, a „rúgósdit”. Az új játék hamar nagy népszerűségre tett szert, mivel a többi sportághoz képest nem volt túl költséges, ezáltal mindenki számára elérhetővé vált. Máig vitatott, ki is hozta Magyarországra az első futball-labdát, az azonban biztos, hogy 1896-ban a Svájcból hazatérő Ray Ferenc hozott egyet, amit megmutatott az 1885-ben alakult BTC tornászainak. A BTC-ben Hajós Alfréd, az első olimpiai bajnok is szinte azonnal lelkes híve lett az új sportágnak. 1897. május 9-én a BTC két csapata már bemutató mérkőzést játszott egymással. Fél év múlva a bécsi Cricketer jött Magyarországra, hogy megmérkőzzön a BTC-vel. A labdarúgás vonzotta a közönséget, a gyerekek már ennek a sportnak hódoltak a grundokon. Természetesen a Ferencvárosban élő fiatalokat is gyorsan rabul ejtette az új játék, a labdarúgás.

Az alapítók és az első lépések

A Mester utcai gyerekek, akiket a „Tizenegyek bandája” néven ismertek, csoportokba verődve rúgták a labdát és űztek egyéb sportokat a Tűzoltó utcában lévő Sturza gyárhoz tartozó telken. Természetesen köztük volt a három Sturza fiú, a Békés testvérek, Weisz István és Malaky János. Ekkortájt érkezett haza Prágából Gabrovitz Kornél, az egykori Mester utcai diák, aki megismerte az angol típusú klubéletet, ami a Slaviánál már működött. Megkereste Weiszt, aki ekkor a BTC-ben volt tartalék kapus és rábeszélte, hogy alakítsanak egyesületet. Weisz felkutatta a régi társakat, de még hiányzott a pénz. Mecénásokat kellett találni, ami a Ferencváros jómódú polgárainak összefogása révén sikerült. Először Gráf József pékmester állt az ügy mellé, aki meggyőzte a Ferencvárosi Polgári Kör tagjainak többségét, köztük a kerület egyik legnagyobb tekintélyét, a Dr. Springer Ferenc ügyvédet, fővárosi bizottsági tagot.

Az események ekkor felgyorsultak, 1899. április 15-én az Üllői út és a Viola utca sarkán lévő Gutgessel Vendéglőbe összehívták a kerület sportolni vágyó ifjúságát, illetve a leendő támogatókat. Itt elhatározták az egyesület megalakítását és gyorsan elnökség nélküli tisztikart választottak, amelynek tagjai: Weisz István, Békés Gyula, Varsányi Gusztáv és Malaky János lettek. Az alakuló közgyűlés helyét és idejét a Bakáts téri Ferencvárosi Polgári Kör épületébe (ma a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal van itt), 1899. május 3-ára tűzték ki. Addigra Weisz István és Keönch Boldizsár kidolgozták a születendő egyesület alapszabályát, amit a közgyűlés el is fogadott. Ebben benne foglaltatott, hogy a klub neve Ferencvárosi Torna Club (FTC) lesz, jelmondata: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az alapítók úgy gondolták, hogy a nemzeti lobogó színei közül választanak színeket az új egyesületnek. Miután az akkor legnépszerűbb klub, a BTC már használta a pirosat, meg a fehéret, így úgy döntöttek az FTC színe fehér-zöld lesz. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az elnökséget: az elnök Dr. Springer Ferenc lett, az alelnökök: Kurfürst Miksa és Vajda Károly. Díszelnöknek a kerület országgyűlési képviselőjét, Tolnay Miklóst választották. Az új egyesület, bár kezdetben csak a labdarúgással kívánt foglalkozni, azonban nevébe tudatosan a torna szót emelte, hogy a későbbiekben nyitottá tegye a többi sportág művelésére is.

Az FTC alapí­tó elnöke, a klub legendás vezéralakja. 1899. május 3-tól, 1920. október 31-ig - haláláig! - állt az FTC élén! Springer Ferenc ügyvéd volt, majd fővárosi bizottsági-, később országgyűlési képviselő. Tekintélyét az FTC érdekében mindenhol latba vetette. Nagy szerepet vállalt az Üllői úti pálya létrehozásában. Az MLSZ megalakulását is támogatta, a sportügyeket mindenhol felkarolta. Springer Ferenc 1863-ban született Pesten. Jogi végzettséget szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Tagja volt Ferencvárosi Polgári Körnek. Ez a szervezet volt az, amelynek tagjai 1899. május 3-án este hat órakor összegyűltek a Bakáts téren, s megalapí­tották a Ferencvárosi Torna Clubot, amelynek jelmondata Erkölcs - Erő - Egyetértés lett.

Az FTC alapí­tóinak hátteréről í­gy í­rt Hadas Miklós és Karády Viktor „Futball és társadalmi identitás - Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához” c. tanulmányában: „A főváros kilencedik kerületéhez kötődő klub elnevezése jellegzetesen magán viseli az alapí­tók társadalmi hátterének és vágyainak különös kettősségét. A „Ferencváros” elnevezésből - amely az akkoriban döntően németajkúak lakta városrész, Franzstadt magyarosí­tott változata - és az alapí­tó tagok szociológiai hátteréből világosan látható a Fradi hőskorszakának sokszí­nűsége, multikulturális háttere. Ezt jelzi egy sokak által elfeledett tény is, miszerint az FTC és az MTK alapí­tói között nagyjából azonos arányban képviseltették magukat zsidó származásúak, és ugyanez igaz a játékosokra is - 1919 előtt az FTC focistáinak mintegy harmada zsidó származású volt. Azonban azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a zöld-fehér klubszí­nek tudatosan a nemzeti szí­nekből lettek kiválasztva, í­gy látható, hogy a Fradi alapí­tói döntően a dualizmus korszellemének megfelelően a Monarchia magyar érzelmű polgárai, mindazonáltal az 1867-ben kialakult rend hí­vei voltak.” Springer Ferenc munkásságát jelzi, hogy élete végéig, 21 esztendőn át évről-évre újraválasztották a klubelnöki tisztségben. Elnöksége alatt számos fontos esemény történt: 1900. december 3-án megalakult az FTC labdarúgó szakosztálya, 1903-ban először lett bajnok a Ferencváros, 1911-ben létrehozta az Üllői úti sporttelepet. Az emlékmű talpazatának pálya felöli oldalán található az FTC első elnökének arcképe, amelyet Berán Lajos készí­tett.

Az első sporttelep: a Soroksári úti pálya

A következő 1899. augusztus 24-i ülésre elkészült az egyesület jelvénye is, amit egy forintért lehetett megvásárolni. Az ülésen Dr. Springer Ferenc elnök büszkén jelentette be, hogy júniusban a Székesfőváros ülésén hat évre ingyenesen átengedte az FTC részére a Soroksári úti Népiskola melletti üres telket sporttelep építése céljából. A Soroksári úti üres telek magában használhatatlan volt, tekintélyes mértékű tereprendezési és egyéb építési munkát kellett elvégezni, amelyet a tagok önmaguk oldottak meg. Az ácsmunkák (kerítés, lelátó stb.) Antony Tamás nevéhez fűződnek. Az öltöző az iskola mellé épült, mosakodni a szabad ég alatt lehetett egy zuhanyrózsa alatt, amit Lányi Emil vízvezeték-szerelő készített. A Soroksári úti pálya befogadóképessége 1500 néző volt. A pályaépítés 12000 koronába került, de az összeg nagy részéről Antonyék lemondtak. 10 évvel később, amikor a pályát elhagyta az FTC, hasonló nagyvonalúsággal az önköltségi ár töredékéért adta át a területet az utód KAOE-nak. A ferencvárosiaknak a pálya építésében tanúsított önzetlen segítőkészségéről mondta a későbbiekben Mattyók Aladár: „Derék cselekedetükkel lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy az FTC odaérkezett, ahol ma van.”

Az alapító okirat szerkezete és jelentősége: az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás Gólkirály Alapítvány példája

Az alapító okirat egy jogi dokumentum, amely rögzíti egy szervezet, például egy alapítvány vagy egyesület alapvető szabályait, céljait és működési elveit. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen elemeket tartalmaz egy ilyen okirat, egy valós példán, az Albert Flórián Labdarugó Utánpótlás Gólkirály Alapítvány alapító okiratán keresztül.

Alulírott Alapítók a Ptk. 74/A-F. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján az alábbi Közhasznú Alapítvány létrehozását határoztuk el:

Az alapítvány fő adatai és céljai

Az alapító okirat elsődlegesen rögzíti az alapítók személyét és adatait. Az alapítók között szerepel Kovács Miklós és Urbán-Szabó Sándor. Az alapítvány hivatalos neve Albert Flórián Labdarugó Utánpótlás Gólkirály Alapítvány, székhelye az Albert Stadion, 1091 Budapest, Üllői út 129.

Az Alapítvány célja Albert Flórián hírnevének megőrzése, ezen keresztül is a magyar labdarugó kultúra, valamint történet emlékeinek az ápolása. Továbbá célja Magyarország sportolni vágyó fiataljainak egészséges életmódra nevelése a labdarugó sport versenyszerű és amatőr módon történő gyakorlása révén. Fontos a magyar labdarugó sport hagyományainak megőrzése, a sportág felvirágoztatása, népszerűsítése. Az Alapítvány támogatja a labdarugó sport számára utánpótlás nevelést országos szinten, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvalósításának elősegítését, valamint a tehetséges fiatal labdarugó játékosok kiválasztását, tehetséggondozását, támogatását.

Az Alapítvány céljának megvalósítása érdekében létrehozza az „Albert Flórián Labdarugó Utánpótlás Gólkirálya" díjat, melyet minden hazai bajnoksági évben a labdarugó utánpótlás tagjai közül egy, a legtöbb góllal büszkélkedő játékosnak adományoz, az ezzel járó 200.000.- Ft-os támogatással együtt. A kiválasztott fiatal tehetséges labdarugó játékosokat támogatja, részükre mind anyagi, mind szakmai segítséget, támogatást nyújt. Edzőtáborokat szervez, ezek szervezéséhez anyagi támogatást nyújt. Együttműködik más társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, vidéki és fővárosi oktatási intézményekkel a tehetségek felkutatása és nevelése érdekében. Egyéb a célok megvalósításához szükséges faladatokat lát el, többek között kiírhat pályázatokat, támogathatja az egyedileg benyújtott kérelmeket, biztosíthat költségtérítést, valamint nyújthat egyszeri támogatást.

Az Alapítvány besorolási kategóriája közhasznú szervezet. Az Alapítvány által végzendő közhasznú tevékenység [az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján] magába foglalja az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységet, a nevelést, oktatást, képességfejlesztést, ismeretterjesztést, valamint a sporttevékenységet, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

Az alapítvány vagyona és gazdálkodása

Az Alapítvány induló vagyona összesen 200.000.- Ft, azaz Kettőszázezer forint készpénz, melyet az Alapítók az alábbiak szerint bocsátottak rendelkezésre: Kovács Miklós: 100.000.- Ft, azaz Egyszázezer forint készpénz, Urbán Szabó Sándor: 100.000.- Ft, azaz Egyszázezer forint készpénz. Fenti összeget az Alapítók az Alapítvány nyilvántartásba vételéig letéti bankszámlán helyezték el. Az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány induló vagyona és a csatlakozások teljes összegben használhatóak fel.

Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. Az Alapítvány az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja. Pénzbeli, dologi és természetbeli támogatásokat, valamint ingyenes szolgáltatást is elfogadhat. Ezek elfogadásáról a Kuratórium dönt. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A vagyon az „Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás Gólkirály” díjra, és az azzal járó támogatásra, kérelem vagy pályázat alapján támogatás nyújtására használható fel. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Alapítvány egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság működése

Az Alapítvány kezelő szerve a Kuratórium, melynek létszáma 9 fő. A Kuratórium elnöke Sipos Jenő. A Kuratórium tagjai ifj. Albert Flórián, dr. Kocsis Máté, Tarlós István, dr. Csutora László, Kubatov Gábor, dr. Pesti Imre, Albert Magdolna és Glázer Tamás.

Az Alapítvány képviselője a Kuratórium mindenkori elnöke. A kuratóriumi tagokat az Alapító határozatlan időre kéri fel, amely megbízatás csak indokolt esetben [Ptk. 74/C. § (6) bekezdés] vonható vissza. A Kuratórium tagjai díjazást e tevékenységükért nem kapnak, azonban indokolt esetben költségtérítésben részesülhetnek. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (Kuratórium), amelyben az Alapító - közvetlenül vagy közvetve - az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat [Ptk. 74/C. § (3) bekezdés]. A Kuratóriumi tagság bármely okból történő megszűnése esetén az Alapítók 30 napon belül új Kuratóriumi tagok kérnek fel. A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, támogatások odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekéréséről, csatlakozások elfogadásáról. Jogköre továbbá saját működési rendjének kialakítása. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztathatja az Alapítókat az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására. A Kuratóriumot az elnök vagy bármely két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor a tagok több, mint a fele jelen van. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést egyhangúlag fogadja el.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az Alapítvány képviselője látja el. A Kuratórium döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel. A Kuratórium elnöke valamennyi kuratóriumi döntés nyilvánosságra hozataláról köteles gondoskodni olyanképpen is, hogy a döntéseket az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kell 15 napra kifüggeszteni és az Alapítvány honlapján 15 napra közzétenni. Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Alapítvány székhelyén - az Alapítvány képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A Kuratórium évente egyszer a Magyar Nemzet című folyóiratban, valamint az alberflorian.hu internetes honlapján nyilvánosságra hozza az Alapítvány szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

A Kuratórium Felügyelő Bizottságának három tagja van, akiket az alapítók határozatlan időre jelölnek ki. A Felügyelő Bizottság tagjai Kassai György, néhai Dr. Gertner László, Dr. Hermány Csaba és Kerényi Botond.

A Felügyelő Bizottság feladatai közé tartozik az éves beszámoló előzetes jóváhagyása, mely a beszámolót tárgyaló kuratóriumi ülést megelőzően 8 nappal kell hogy megtörténjen. A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja az alapítvány kuratóriuma ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az alapítókat vagy a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet, továbbá ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. Az ülés akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság működését egyebekben saját ügyrendjében szabályozza, elnökét tagjai közül maga választja. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a kuratórium elnöke vagy tagja, b) az alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik a tag halálával, a tag lemondásával, a tag alapítók általi visszahívásával, vagy törvényben meghatározott más esetben.

Záró rendelkezések

Az Alapítvány köteles - az éves beszámoló részét képező- közhasznúsági mellékletet készíteni. Az Alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása - a tárgyévet követő év 150. napjáig a Kuratórium egyhangú döntése alapján történik. Az Alapítvány bankszámlája felett aláírási joggal a Kuratórium bármely mindenkori elnöke rendelkezik. Az Alapítvány Kuratóriuma vagy annak tisztségviselője által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felelős. A tisztségviselő az általa e minőségben az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Amennyiben az Alapítvány befektetési tevékenységet végez, a Kuratórium befektetési szabályzatot készít és azt egyhangúlag fogadja el. Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén a Ptk. 74/E. §-a az irányadó.

Esettanulmány: A Bras Alapítvány és a külföldi befektetések kihívásai a Fradinál

Az 1990-es év elhozta a demokráciát Magyarországra és ez sok külföldi pénzembernek felkeltette az érdeklődését hazánk iránt. Nem maradhatott ki ebből a Fradi sem, amelyet egy francia vállalkozó nézett ki magának. Mindent megígért, végül pedig eltűnt a színről, az ígéreteiből nem lett semmi. „Francia” csapat lesz a Fradi? - tette fel a kérdést a Nemzeti (nép) Sport 1990. április 5-én, egy teljesen jelentéktelen helyen, a 4. oldal alján megjelent cikkben. Egy dolgot nem lehet tőle elvenni: az 1945-ben született francia üzletember kiváló labdarúgó volt és hat alkalommal a francia válogatottban is pályára lépett. Emellett szerepelt a PSG-ben - még a második vonalban - a Valenciennes-ben, az RFC Liége-ben, a Paris FC-ben és a Red Starban. Utóbbi klubból vonult vissza és 1978-tól 2001-ig elnökként dolgozott tovább a csapatért.

„A francia üzletember számunkra kedvező ajánlatot tett a labdarúgócsapat pénzügyi, szakmai és erkölcsi támogatására” - nyilatkozta akkor Magyar Zoltán, aki akkor a Fradi labdarúgó-szakosztályának vezetője volt. Az elnök válaszolt is és bár jogosnak nevezte a „felbuzdulást”, azt is közölte, hogy ebben az ügyben, az alapszabály értelmében nem kell közgyűlést összehívnia, ám szívesen tájékoztatja az érdeklődőket az eseményekkel kapcsolatban. Hiába az elnök megnyugtatónak szánt szavai, a hamu alatt ott volt a parázs. És végül az aggódok nyertek, mert a klub elnöksége végül nem járult hozzá ahhoz, hogy francia-magyar vegyesvállalat legyen a Fradi. Ugyanakkor Bras nem hagyta annyiban az ügyet, mindenképpen üzletelni akart a klubbal, ezért létrehozott egy alapítványt - ehhez később csatlakozott a Hargita Kft. -, amelybe azonnal elhelyezett 25 millió forintot, amit a csapatra akart költeni. Ezért azt kérte, hogy a reklámbevételek fele, illetve az általa menedzselt játékosok eladási árának 15 százaléka legyen az övé. Amit aztán újragondolt a vállalkozó és nagyobb tervei lettek. Közben megérkezett Budapestre Bras első játékosa is, akit a Ferencvároshoz irányított: Bouiche Nacer volt az első fecske, aki aztán az első NB I-es meccsén győztes gólt szerzett az Újpest ellen.

Történt, hogy februárban Réczei Róbert, aki korábban a Ferencváros vízilabdázóinál tevékenykedett jelentkezett a Nemzeti Sportnál és elmondta, hogy „a legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújtott be a ferencvárosi Bras alapítvány ügyében…” Nem véletlenül ő hozta a hírt, hiszen „Értesítést kaptam a Legfőbb Ügyészségtől, mivel az óvás iránti kérelemmel én fordultam hozzájuk. Szóval - amúgy magyarosan - ment a feljelentés és jött a vizsgálat. Réczei éles logikával kiszúrta, hogy az alapítvány, amelynek non-profitnak kell lennie, ám ebben az esetben egy profit orientált társaságot bújtattak el a szervezet mögé. A bejelentés után jöttek az újabb nyilatkozatok. Az alapítványba jelentős milliókkal beszálló Hargita Kft. ügyvezetője, Magyar Ernő nem finomkodott: „…aki képtelen segíteni, az legalább ne próbáljon meg ártani.” És megszólalt az ügyészség is és kiderült, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy alapítványnak: „Az egyik, hogy időben tartós legyen, a másik, hogy közérdeket szolgáljon. Nos, az alapító okirat - az ügyészi álláspont szerint - egyik feltételinek sem felel meg” - kezdte Szabó István a legfőbb ügyész helyettese. Aztán kiderült, hogy az alapító okirat szerint az alapítványt alig több, mint egy évre hozták létre, 1991. június 30-án véget is ért volna a működése és az alapítvány számláján lévő összes pénzt bármikor kivehették volna, így Szabó szerint ez inkább egyszeri támogatás volt, mintsem hosszútávú céloknak megfelelő adományozás.

Ahogy haladtunk előre az időben előbb az derült ki, hogy a Hargita Kft. - amelynek ugye elég haragos volt a tulajdonosa - az ígért 30 milliós támogatásból 12 milliót nem teljesített, így közel került a szakítás. Aztán a Bras alapítvánnyal kapcsolatos ügyben a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy minden rendben van, vagyis maradhatott az alapítvány. Világos. Volt egy bírósági ügy, amiből jól jött ki a francia pénzember, de mégsem biztos, hogy maradni akar. És ahogy ez lenni szokott, ment is. „Már egy hónapja elhatároztam, hogy nem újítom meg a szerződést. Csak azért nem jelentettem be előbb, mert nem akartam, hogy a csapat bajnoki és kupaszereplését befolyásolja döntésem. Most úgy érzem, nem végleges a szakítás. Talán jövő nyáron visszatérünk a szerződés ügyére” - fogalmazott főhősünk a lapban. Ekkor megszólalt Magyar Zoltán is, aki szörnyű jövőképet vázolt: „Bras úr visszalépésével katasztrofális helyzetbe került a szakosztály, mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg. Ha nem sikerül új befektetőt találni, akkor az eddigi munka kárba vész, és visszalépés következik majd be. Aztán persze kiderült minden.

tags: #ftc #alapito #okirat

Népszerű bejegyzések:

• Részletes betekintés az Arsenal aktuális küzdelmeibe
• a Ferencváros kanadai vízilabdázója
• A kosárlabda válogatott Észak-Macedóniában
• Melyik amerikai futball labdát válasszam?
• Középiskolás Labdarúgó Bajnokság sikerei