A Ferencvárosi Torna Club állami támogatásának részletei és jelentősége
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) Magyarország legkedveltebb sportklubja, amely jelentős állami és állami hátterű vállalatok támogatásában részesül. Ez a támogatás kulcsfontosságú az egyesület működéséhez, fejlesztéséhez és nemzetközi sikereihez. A támogatások formái sokrétűek, az energetikai vállalatok szponzorációjától kezdve, a stadionfejlesztésen át, egészen az anyaegyesületen keresztül érkező közvetett állami forrásokig terjednek.
Az MVM Csoport stratégiai partnersége az FTC-vel
Az MVM Csoport és a Ferencvárosi Torna Club közötti stratégiai együttműködési megállapodás értelmében az energetikai vállalat jelentős összeggel támogatja a sportklubot. Az MVM Csoport és az FTC négy évre kötött szerződést a sportklub egyéni- és csapatsportág-szakosztályainak kiemelt támogatására. Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a szponzoráció a 2018. december 3. és 2022. november 30. közötti, határozott, négyéves időszakra szólt, az MVM Csoport az éves elszámolási időszakokban 6 millió eurónak megfelelő forintértékben támogatta a nemzet legnépszerűbb klubjának sportolói sikereit.
Az MVM ezzel hazánk legkedveltebb sportklubjával működik együtt, amely a zöld-fehér klub 2015-ös és 2017-es, független, reprezentatív közvélemény-kutatások alapján is az ország legnépszerűbb csapatának számít. Az országban több mint 1,7 millióan vallják magukat a klub szurkolójának, ami a sorban következő csapatért szorítóknak több mint négyszerese. Az összes szakosztályt tekintve a teljes lakosság csaknem ötöde számít az FTC szimpatizánsának, ami sokszorosa a sorban utána következő sportklubénak, így az MVM várhatóan több millió főt ér majd el a támogatásért kapott reklámfelületekkel.
Az MVM-szponzoráció kiterjed az FTC kisebb és nagyobb szakosztályaira is, a vízilabdától, a szinkronúszáson át az ökölvívásig, kézilabdáig, vagy éppen a jégkorongig, atlétikáig, női akrobatikus tornáig. A szponzorációs megállapodás értelmében az együttműködés az érintett szakosztályok U14-U18 utánpótlás, felnőtt, illetve férfi és női sportolóinak támogatását is tartalmazza. Úgy tudjuk, az MVM Zrt. a támogatás fejében az FTC Népligeti Sportközpontjának névadója lesz (FTC-MVM Sportközpont), illetve a több ütemben, 2023-ig megvalósuló Fradiváros nevébe is bekerül az állami vállalat (FTC-MVM Fradiváros).
Ezen túl az MVM logója megjelenik majd többek közt a klub labdarúgó-, kézilabda- és jégkorongmezein, illetve a zöld-fehér férfi vízilabdacsapat úszósapkáján, fürdőnadrágján is, összesen több mint 20 szakosztály versenyruházatán. Az MVM emellett megjelenési lehetőséghez jut a csapat labdarúgó-stadionjában, edzőpályáin, edzőtermeiben, a pályák menti reklámfelületeken (perimétereken), molinókon, kijelzőkön, a klub médiafelületein, hírleveleiben, online és socialmedia-csatornáin, valamint egyes további létesítmények névadási jogaival is élhet majd.
Kóbor György elmondta, az FTC támogatása egyértelműen illeszkedik az MVM Csoport stratégiai céljai közé, hiszen a vállalat egyik legfontosabb társadalmi célja a fiatal tehetségek, a jövő reménységeinek támogatása. A támogatás abból a szempontból is segítheti az MVM kommunikációját, hogy általa olyan fogyasztói csoportok elérésére is lehetőség nyílik, amelyeket más módon jóval nehezebb lenne megszólítani. A vállalat elsősorban a fiatalok vagy éppen a nők elérésében vár sokat az együttműködéstől, de célja a fenntarthatóság és az egészséges életmód üzeneteinek szélesebb kört elérő kommunikációja is. Az MVM Csoport számára ez a szponzoráció kiemelten fontos, mert a nemzeti energetikai holding, az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-vel kiegészülve immár több mint négymillió lakossági fogyasztóval is közvetlen kapcsolatba került.
Frissebb információk szerint decemberben újabb, 4 éves szponzorációs szerződést kötött az MVM a Ferencvárosi Torna Clubbal, aminek keretében évente 1 milliárd forint, valamint nettó 6,6 millió euró megy az állami cégtől a Fradinak, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából 3,6 milliárd forint. A következő évben összesen 5 milliárd forinttal segíti a Fradit az MVM. Érdemes megjegyezni, hogy az MVM a 2022-es első félévet 81,1 milliárd forint veszteséggel zárta, és az állam százmilliárdokat adott a cégnek a rezsicsökkentés fenntartása miatt.
Az FTC kiemelkedő szerepe a magyar sportban
Az FTC sportolói 29 olimpiai aranyérmet szereztek az egyesület fennállása alatt. Ferencvárosi színekben lett például háromszor is bajnok Kárpáti György vízilabdázó, kétszeres ötkarikás első Magyar Zoltán tornászlegenda, de az FTC-t képviselte a birkózó olimpiai bajnok Sike András, vagy a kajakozó Hesz Mihály is. A VVK-győztes Fradi labdarúgócsapata rekordot jelentő, 29 bajnoki címmel büszkélkedhet. Az FTC mezében játszott az egyetlen magyar Aranylabdás, Albert Flórián, ahogy az olimpiai bajnok labdarúgó, későbbi edzőfejedelem, Dalnoki Jenő is.
Nyíri Zoltán, az FTC ügyvezető alelnöke szerint az MVM Csoport bizalma szavatolja sportolóik további sikereit, a fiatalok fejlődésének alapját népszerű szakosztályainkban. Nyíri Zoltán szerint az MVM céljai alapja lehet, hogy az FTC-ben több mint 3 ezer gyermek sportol napi rendszerességgel. A magyar sportklubok közül elsőként és szervezett formában egyedüliként az FTC az, amelyik a társadalmi felelősségvállalást a programjába illesztette. Ennek jegyében évente nagyjából 100 alkalommal segít hátrányos helyzetű személyeken, szervezeteken, és 2015 óta tart a MOB Fair Play díjas Fradi Suli Program, amelynek keretében 150 iskolát és közel 40 ezer diákot látogattak meg. Tavaly megalapították a Fradi Fair Play Bizottságot, amely saját klub Fair Play díjat oszt ki.
Nád a házam teteje... - FTC kiadás
A stadion és az infrastruktúra fejlesztése állami forrásokból
A kormány 3 milliárd forintot adott a 2014-ben átadott Groupama Aréna korszerűsítésére. A mostani beruházás legköltségesebb része az informatikai és megjelenítő eszközök fejlesztése. Az indoklás szerint a 8 évvel ezelőtt elérhető technológiák mára fejlesztésre, bővítésre szorulnak, és a stadion rendszerszintű informatikához köthető szolgáltatásainak is követniük kell a kor követelményeit.
A 20 022 néző befogadására alkalmas MVM Dome-ot 2021 decemberében adták át, mint a kontinens legnagyobb sportcsarnokát. A Market Zrt. kivitelezésében készült beruházás kb. 100 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Az FTC nem kapta tulajdonba az MVM Dome-ot, hanem csak vagyonkezelője annak, és vagyonkezelőként a 2022. évre vonatkozóan 2022.02.15-2022.12.31. közötti időszakra 457.183.562 Ft + ÁFA, azaz bruttó: 580.623.124 Ft vagyonkezelési díjat köteles fizetni. A díjat az FTC 2022. április végén megfizette. A jövőre nézve a sportról szóló törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 492/2022. (XII. 1.) Korm. rendelet szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a 2023. évben a 2022. évivel megegyező összegű díjat köteles fizetni. Az állami energiacégnél meghozták azt a döntést, hogy ebben az évben kb. 1,3 milliárd forinttal (3,4 millió euróval), a Fradi éves költségvetésének kb 15-20 százalékával, kiveszik a részüket az erőfeszítésből, hogy „egész Európa” részesülhessen ezen szuper sportcsarnok adta élményből.
Az FTC pénzügyi működése és a közpénzek szerepe
A ferencvárosi fociklub céges papírjaiban elsőre elég nehéz kiszúrni, hol van az állami pénz. Valójában nem közvetlenül az FTC Labdarúgó Zrt. kap rengeteg közpénzt, hanem az anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club, az pedig időről időre kisegíti a futballklubot, ha kell. A Ferencvárosi Torna Club egyesületi formában működik, a legutóbbi éves beszámolója szerint 168 tagja volt, elnöke Kubatov Gábor. Az FTC Labdarúgó Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club.
A klub nagybevásárlást tartott az előző nyáron, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első fordulóban kiesett az 2018/19-es Európa Liga-selejtezőn, így aztán alig jött pénzdíj, és megborult a költségvetés. Emiatt nem csak egyszerűen veszteséggel zárták az évet, hanem úgy kellett leadniuk az éves beszámolót, hogy a saját tőke negatívba fordult. Ekkor érkezett a megmentő, és egy kreatív pénzügyi megoldás: az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, az összes többi szakosztályért is felelős Ferencvárosi Torna Club megvásárolt mindössze tíz darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt a futballklubtól, összesen másfél milliárd forintért, ezzel a pénzzel pedig rögtön pozitív lett a saját tőke.
Azóta nagyot fordult a világ a Ferencvárossal. A nagybevásárlás megtette a hatását, 2019 nyarától már jöttek a nemzetközi szinten is értékelhető eredményeik, három Európa Liga- és egy Bajnokok Ligája-csoportkör a mérlegük, idén pedig a legjobb 16-ba jutottak az EL-ben. Ez gigantikus pénzdíjat is ér, csak az idei nemzetközi szerepléssel 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól. Ez a klubmodell akkor fenntartható, ha évről évre bejut a csapat valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe, sőt, igazán akkor működőképes, ha a BL-ben vannak ott, az annyival jobban fizet az EL-nél.
A közpénzek útja az anyaegyesületen keresztül
A klub a céges beszámolóiban nem sokkal többet árul el a törvényileg kötelező minimumnál. A bevételeiből annyit ad meg, hogy mennyi az értékesítésből származó pénz, az összes többit pedig beteszi az „egyéb bevételek” sorba. Az anyaegyesület már jókora állami támogatásokat zsebel be. Ezeknek az állami pénzeknek a sorsa lekövethető az éves beszámolókban. Nézzük példaként ezt egy évre részletezve! 2021-ről, a legutóbbi évről, amelyről már van beszámoló, a következőket tudjuk:
| Forrás / Cím | Összeg (Forint) |
|---|---|
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (kiemelt sportegyesületek működési támogatása) | 812 000 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (ugyanezen a címen) | 590 000 000 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (ugyanezen a címen) | 3 750 000 000 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (létesítményfejlesztés) | 23 000 000 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (Covid okozta többletfeladatok ellátása) | 963 000 000 |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (sportlétesítmény fenntartására és üzemeltetésére) | 1 201 696 833 |
Ezzel máris ott vagyunk a magyar sportfinanszírozás egyik legizgalmasabb kérdésénél: azt szinte senki nem vitatja, hogy a gyerekek sportolásának támogatása állami feladat is, az is rendben van, hogy piaci alapon nem működő sportágakat megsegít az állam, de illik-e az egyesületeknek adott állami pénzt továbbküldeni egy profi focicsapatnak? Az UEFA szabályrendszere szerint akkor indulhat el egy nemzetközi kupában egy 5 millió euró feletti költségvetésű csapat, ha a piaci (állam nélkül számított) bevételei fedezik a kiadásait. De az UEFA nem veszi igazán komolyan a saját szabályait, félrenéz, ha az állami támogatás nem közvetlenül érkezik.
A közvetlen állami támogatás mellett sok állami és önkormányzati cég is ad szponzorációs pénzeket a Ferencvárosnak. Az elmúlt tizenkét év reklámozói között megjelent a Főgáz, az MVM, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt., vagy épp a magyarországi kőolaj-készletezésért felelős Opal Tartálypark.
A jövőbeli kilátások és a lehetséges változások
A Ferencváros azzal, hogy jó eredményeket ér el, sok pontot szerez az UEFA kiemelési listáján, így egyre jobb az esélye arra, hogy gyengébb ellenféllel kerül össze a BL- vagy EL-selejtezőkben. A kiemelést mindig az elmúlt 5 szezon eredményei alapján számolják, vagyis jövőre még nőhet egy nagyot a pontszám. Persze a pénzeső, a jó kiemelések és egy-egy sikeres év még nem garancia semmire, folyamatosan jó szakmai munkát is oda kell tenni.
Az országgyűlési választások eredménye, a kormányváltás a sportban is komoly átalakulást hozhat. A voksolást megnyerő Tisza Párt a politikát ki kívánja söpörni erről a terepről. A klub elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, akinek mandátuma idén októberben jár le. Nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben egyáltalán kívánja-e tovább vezetni a klubot, illetve mi lesz a szponzorokkal. Az államhoz köthető vállalatok közül több milliárdokkal támogatja a Fradit, ám úgy tudni, például az MVM-mel és a Telekommal kötött szerződése is lejár. Ha lesz forráscsökkentés, az a hivatásos sportot érintheti. Visszaszorulhat az állami támogatás, ami érzékenyen érinti például a magyar focit.
Szabados szerint a Ferencváros esetében a piaci források többségben vannak az állami forrásokkal szemben. Nyilván, ha az utóbbiakat kivesszük, az jól látható csökkenést jelent a költségvetésben. De amennyiben a Ferencváros fenn tudja tartani a jó nemzetközi szereplését, mondjuk az Európa-liga csoportkörében mindig ott van, akkor a csapat - figyelembe véve, hogy mekkora valós szurkolótáborral bír - piaci alapon működtethető. Kisebb futballklubok esetében sokkal fájdalmasabb lehet a folytatás, ha az állami forrásokat a hivatásos futballból kivonják, és nem tudják piaci alapokon pótolni a kiesést. Az is bizonytalan, marad-e a jelenlegi rendszerre érvényes kedvezményes közteherviselés, illetve az ekhós adózás a kifejezetten magas fizetésű profi sportolókra fenntartható-e.
