A Ferencvárosi Torna Club Bajnoki Szezonjainak és Történetének Áttekintése
Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe az alapításkor zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Teljes nevének használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése.
A kezdetek és az első bajnoki címek
1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Az első MLSZ által is elfogadott hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a klub, ekkor a MUE ellen 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5-1).
Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első bajnoki címét. Ezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10).
Az Üllői úti stadion és a világháborúk árnyékában
1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. Az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt.
1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza. A háborút követően az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok.
A profizmus kora és a Közép-európai Kupa sikerei
1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC. A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10-6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme.
A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4-2-re. Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.
Politikai beavatkozás és a Kinizsi időszak
Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. Bár nevét visszakapta a Ferencváros, továbbra is érezhető ellenszélben kellett játszania itthon. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.
Az aranykorszak: Vásárvárosok Kupája és Albert Flórián
Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni úgy is, hogy ez volt a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert.
A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1-0-s összesítéssel alulmaradtak.
A hetvenes és nyolcvanas évek, a hullámvölgy
Az 1970-es években leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3-0-ra győzött. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott.
Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda.
A Bajnokok Ligája és az UEFA Kupa csoportkör
A klub korábbi kiváló játékosa, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. A következő nemzetközi eredményt a 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat mutatta fel, ekkor az UEFA-kupa csoportköréig jutottak. A 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is itthon, majd a következő idényben bejutott az UEFA-kupa csoporkörébe.
A 2010-es évek viszontagságai és az újjászületés
Ezt követően a korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált, ennek következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, onnan három szezont követően jutott vissza az első osztályba. A 2010-es évek a labdarúgóknál a visszatérések jegyében zajlottak. A csapatot jogtalanul a másodosztályba űzték, onnan három keservesen hosszú év után sikerült visszatérni az élvonalba, a 2009/10-es bajnokságba.
2011. február 17-én rendkívüli közgyűlést tartott a Zrt., ahol az angol tulajdonos képviselője útján bejelentette, a továbbiakban nem kívánja finanszírozni a csapatot. Erről azonban érdemben nem tudtak tárgyalni, mert a részvények 5%-át birtokló FTC képviselője, Kubatov Gábor élt a szerződések szerint az FTC-t megillető vétójoggal. Kubatov Gábor neve akkor lett széles körben ismert a Fradi szimpatizánsai előtt, a vétó utáni héten pedig az FTC elnökének választották. Első és legfontosabb feladata a labdarúgók helyzetének rendezése lett, amit sikerrel teljesített, a labdarúgók feletti üzleti jogok és az ingatlan is újra a klubé lettek.
2011-ben elhunyt Albert Flórián, akit itthon és külföldön gyakran azonosítottak a klubjával, aki megtestesítette a Fradit. Nem sokkal a névadója halála után a róla elnevezett stadiontól is búcsúzni kellett. A búcsú oka, hogy az új vezetés egy nagyon régi adósságot teljesített, előkészítette egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő stadion felépítését. A 2013. március 10-én rendezett utolsó bajnoki mérkőzés igencsak emlékezetesre sikeredett, hiszen egy derbi volt az Újpest ellen. A hosszabbítás utolsó pillanataiban Vladan Cukic elképesztő bombagóljával megszerezte a győzelmet.
2014. augusztus 10-én jött el az új stadion avató gálameccsének az időpontja. Az új stadion, nem kis vitákat kiváltva a szurkolók körében, nem Albert Flórián nevét kapta a „keresztségben”, hanem üzleti alapon Groupama Aréna lett, az első mérkőzésre a világhíres angol Chelsea együttesét látta vendégül. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett.
A Rebrov-éra és a folyamatos hazai sikerek
A csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra: 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet ráadásul rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szerezte meg. A 2018/19-es bajnokság, az elmúlt évekhez hasonlóan egy nagyon gyors nemzetközi búcsúval indult, aztán hiába kezdődött a bajnokság négy győzelemmel, az ötödik fordulóban, az első döntetlen után edzőt váltott a csapat, megköszönték Thomas Doll addigi munkáját. A vezetőség választása az egykori ukrán klasszisra, Szerhij Rebrovra esett. Rebrov „tényleges vizsgája” az európai selejtezők voltak, ami jelesre sikerült. A bajnokságban fölényesen megelőzve harmincadszor is magyar bajnok lett, elérve ezzel, hogy a bajnoki dekádokat számoló csillagok száma eggyel növekedvén háromra nőjön a klub címere fölött.
A Fradi újra visszatérhetett Európába, sikerrel vette a selejtezőket, megint összejött egy európai csoportkör. 2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportkörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként.
A jelenlegi dominancia és rekordok
A Ferencváros labdarúgócsapata 2020-ban megvédte bajnoki címét, majd egy évvel később a 32. NB I-es trófeáját is begyűjtötte. 2022. áprilisában az OTP Bank Liga 29. fordulójában eldőlt a bajnoki cím: a Ferencváros 2-1-re legyőzte az Újpest FC-t, ezzel bebiztosította története 33. bajnoki címét. A Ferencváros az Újpest elleni legutóbbi 19 bajnoki összecsapásán veretlen immár, öt döntetlen mellett 14-szer nyert, sorozatban tizedszer. Négy fordulóval a szezon zárása előtt a zöld-fehéreknek 62 pontjuk van, a második Kisvárdának és a harmadik Puskás Akadémiának pedig 49.
A Ferencváros a Kisvárda elleni 0-0-s döntetlennel a 29. fordulóban matematikailag is biztossá tette, hogy bajnoki címmel zárja az OTP Bank Liga 2023/24-es szezonját. Az összességében 35. alkalommal magyar bajnok zöld-fehérek sorozatban hatodszor végeztek az élen (2019-2024), ezzel pedig új klubrekordot állítottak fel. A rekordbajnok FTC a következő szezonban célba veheti az örökrangsorban második helyen álló Újpest sorozatát, a lilák 1969 és 1975 között egymás után hétszer voltak bajnokok. A jelenlegi keretben két olyan játékos van, aki mind a hat bajnoki címmel végződő szezonban a Fradi keretének tagja volt: Dibusz Dénes és Botka Endre.
Fő trófeák és eredmények
| Trófea | Győzelmek száma | Legutóbbi győzelem |
|---|---|---|
| Magyar Bajnokság (NB I) | 35 | 2023/24 |
| Magyar Kupa | 24 | 2017 |
| Közép-európai Kupa (KK) | 2 | 1937 |
| Vásárvárosok Kupája (VVK) | 1 | 1965 |
| Ligakupa | 2 | 2015 |
| Magyar Szuperkupa | 1+ | 2015 (utolsó említett) |
| Bajnokok Ligája csoportkör | 2 | 2020/21 |
| Európa-liga csoportkör | 3+ | 2022/23 (továbbjutással) |
