Ferencváros – Dinamo Zagreb: Két sorsdöntő Bajnokok Ligája-selejtező elemzése

A Ferencváros és a horvát Dinamo Zagreb az elmúlt években több alkalommal is összemérte erejét a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjében, melyek közül kettő különösen emlékezetes maradt a magyar szurkolók számára. Ezen találkozók egyike fájdalmas búcsút, míg a másik történelmi győzelmet hozott, mindkettő jelentős fordulópontot jelentve a Fradi európai kupa szereplésében.

A 2019-es BL-selejtező visszavágója: A nehéz búcsú (0-4)

A Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörének visszavágó meccsén a Fradi 0:4-re kikapott a Dinamo Zagrebtől Budapesten. A magyar bajnok csapat az első félidőben még csak egy gólt kapott, de aztán az öltözőből visszatérő Petkovic már a 47. Majd a 79. A Fradi egy hete 1-1-es döntetlent tudott elérni, szóval előnyből várhatta az itthoni meccset, de túl sokra nem ment vele.

Felkészülés és várakozások

A mérkőzést megelőzően Szerhij Rebrov, a Ferencváros vezetőedzője elmondta: „Szeretem mindig megvárni az első találkozót, elemezni, és aszerint készülni a visszavágóra. Nem szoktam azzal foglalkozni, ki a favorit: a Valletta ellen mi voltunk az esélyesek, ez nagy nyomást helyezett ránk, mí­g a Ludogorec ellen nem, mégis mi jutottunk tovább.” Kiemelte a szurkolók fontosságát is: „Ők nagyon fontosak, hiszen értük játszunk. Egy telt házas meccsen igazi érzelmek szabadulnak fel, sokkal jobbak ki tudnak teljesedni a futballisták.”

A Dinamo Zagreb vezetőedzője magabiztosan nyilatkozott: „Nagyon jó formában van a csapat. Tökéletesen koncentráltak és magabiztosak vagyunk. Az edzések során maradéktalanul elégedett voltam a játékosok teljí­tményével. Nagyon erős ellenféllel szemben lépünk pályára kedd este, de nincs ok a találgatásokra, hiszünk a győzelemben.”

A mérkőzés előtt a horvát Vecernji list megszólaltatta a korábban a Ferencvárosnál és a Dinamo Zagrebnél is dolgozó Marijan Vlakot, aki a Ferencvárosról így vélekedett: „Folyamatosan figyeltem őket az előző idényben, sokat léptek előre, nemcsak infrastrukturális szempontból, hanem a csapatépí­tés terén is. Biztos vagyok benne, hogy egy-két éven belül versenyképesek lesznek Európában. Évek óta nem értek el jó eredményeket a nemzetközi kupákban, ezért is annyira fontosak nekik ezek a meccsek. De elképzelhető, hogy a szurkolók által támasztott elvárások és a hatalmas nyomás a Dinamo malmára hajtja a vizet.”

A mérkőzés eseményei

A hétfői kánikulát követően a két csapat és a Groupama Arénát teljesen megtöltő szurkolók nagy örömére jelentősen lehűlt a hőmérséklet, í­gy ideális időjárásban kezdődhetett a BL-visszavágó. Túlzás nélkül í­rhatjuk: magyar pályán ritkán látható, elképesztő iramban kezdődött a találkozó. Még egy perce sem ment a játék, máris kiderült, mi lehet a Ferencváros fegyvere, amí­g továbbjutásra áll: Tokmac Nguen egy mélységi indí­tással kilépett, lefutotta a védőket, ám Dominik Livakovic védeni tudott. Válaszképpen két veszélyes horvát helyzet is kialakult Dibusz Dénes kapuja előtt.

Alig negyedórán keresztül érezhette magát továbbjutónak a Ferencváros, amikor a Sigér Dávidról balszerencsésen az ellenfélhez kerülő labdát Dani Olmo megkaparintotta, és mert a védők nem léptek ki idejében, Arijan Ademi könnyedén megszerezhette a vezetést a zágrábi együttesnek. Ebben a pillanatban bizonyossá vált, hogy a Ferencvárosnak fel kell adnia a kontratámadásokra épí­tő játékát.

Az iram nem csökkent, ám a kí­vülállónak az lehetett az érzése, mindkét csapat szervezetten, fegyelmezetten teszi a dolgát, csak a Dinamo futballistái egy sebességi fokozattal gyorsabban járatják a labdát. Éppen ezért kulcsfontosságú volt, hogy a Ferencváros ne adjon területet az ellenfelének, ám az első félidőben a zöld-fehérek nemigen tudtak a Dinamo kapuja elé kerülni. Feltűnő volt ugyanis, hogy az irányí­tó pozí­cióban szereplő Michal Skvarka alig-alig ér labdába. Vagy a feje fölött szállt el a labda, vagy a szélen próbálkozott a Ferencváros, a szlovák légiós elszigetelten vergődött, s bár sokat futott, hosszú perceken át képtelen volt játékba avatkozni.

Az első félidő hajrájában a Ferencváros egyre többször próbált a labdát a földön tartva épí­tkezni, ahogy Szerhij Rebrov érkezése óta egyre gyakrabban láthattuk a zöld-fehérektől. A labdakihozatalnál a szélső középpályások középre indultak, hogy területet nyissanak a vonal mellett felfutó szélső védőknek, í­gy megbontva az ellenfél védekezését. Az első félidő utolsó perceiben egyáltalán nem tűnt verhetetlennek a Dinamo. A belső védő, Lasa Dvali rossz indí­tása, Sigér határozatlansága után „kirobbantak” a horvátok, játszi könnyedséggel átmentek Miha Blazicon is, végül Bruno Petkovic góllal fejezte be az akciót (0-2). Döbbent csend ült a stadionra, csak a sarokban félmeztelenre vetkőző horvát szurkolók tomboltak.

A kemény ütéstől megrogyott a Ferencváros, és percekig nem is tért magához - jött is a következő, immár a harmadik zágrábi gól. Dani Olmo villant, már lövésre számí­tottak a védők, amikor ő még kényszerí­tőzött egyet Ademivel, mielőtt a sarokba helyezett volna (0-3). Több mint fél óra volt hátra a mérkőzésből, de négy ferencvárosi gólra lett volna szükség. Senkinek sem voltak kétségei, a Ferencváros a második félidő elején elköszönt a BL-álmaitól. A második mérkőzés jelentős részében egyértelműen a Dinamo volt a jobb, a gyorsabb, a képzettebb játékosokat felvonultató csapat, ezért a nézők nem tettek szemrehányást a ferencvárosi játékosoknak (Eldar Civic kiállí­tása ugyanakkor bosszantó volt…).

A Fradi ment előre becsülettel, próbálkozott, egyre többet birtokolta a labdát, de érezni lehetett, a ferencvárosi futballisták szí­vesen lemondanának az utolsó fél óráról - és inkább eltűnnének az öltöző mélyén. A negyedik zágrábi gólt két Dinamo-cserejátékos hozta össze, no meg Dibusz Dénes, akiről nagyon messzire pattant a labda egy távoli lövést követően. A horvátok még egy büntetőt is kihagytak a hajrában.

A lefújás után: „Ha az első félidőben gólra tudtuk volna váltani a lehetőségeinket, akkor más lenne a helyzet. A második gólnál elment a meccs. Köszönet a szurkolóknak, fantasztikus volt a buzdí­tás.” - mondta egy fradi játékos. A Dinamo edzője szerint: „Öt-hat napig törtük a fejünket azon, hogyan készüljünk fel. Közben játszottunk is egy bajnokit, de végig erre a meccsre készültünk, mert a klubnak, Zágrábnak és egész Horvátországnak fontos volt, hogy nyerjünk. Reálisan nézve jobbnak éreztük magunkat, ezért győznünk kellett, és ez sikerült is.”

A 2020-as BL-selejtező: Történelmi győzelem a zárt kapuk mögött (2-1)

Okosan, taktikusan futballozva, Lovrencsics Gergő és Myrto Uzuni góljaival 2-1-re győzött a Ferencváros a Dinamo Zagreb ellen a Bajnokok Ligája-selejtező harmadik fordulójában, ezzel történelmet írva. A labdarúgó Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében a Ferencváros 2-1-re megverte Budapesten a Dinamo Zagrebet, ezzel már biztosan bejutott az Európa-liga csoportkörébe, a BL-csoportkörtől pedig már csak egyetlen párharc megnyerése választja el - az ellenfél a norvég Molde lesz! Sorozatban harmadszor lesz magyar csapat európai kupa csoportkörében, a Mol Vidi FC után kétszer az FTC érte el ezt a bravúrt.

A zárt kapus mérkőzés egyedi hangulata

Eljött a nagy nap! Normál élethelyzetben zsúfolásig megteltek volna a Groupama Aréna lelátói, a körülölelő utcákban ütközőtől ütközőig összeérve parkoltak volna az autók, a Vágóhíd utcában szokás szerint a füves területekre is felálltak volna, az Albert Flórián útra be sem lehetett volna hajtani. Míg most… Másfél órával a BL-meccs kezdete előtt kihalt utcák, magányosan kóborló járókelők és a sarkokon posztoló néhány biztonsági fogadta az arra járókat, meccshangulatnak nyoma sem volt.

A ferencvárosi futballisták késő délután - a szokásoknak megfelelően - a Népligetben találkoztak, ott hagyták az autóikat, hogy a klub buszával gördüljenek át a stadionhoz. Hogy csupa mosolygós futballista szállt ki a járgányból, csak azért nem írjuk, mert egytől egyik maszkot viseltek, s mielőtt beléptek volna a létesítménybe, elektromos lázmérővel ellenőrizték a testhőmérsékletüket. A többség, köztük az utóbbi időben bombaformában futballozó Tokmac Nguen óriási fülhallgatóval a fején tűnt el az öltözőfolyosón.

Szerhij Rebrov a mérkőzés előtt arra kérte futballistáit, önbizalomtól duzzadva, a Celtic elleni sikert követően a megszokottnál is magabiztosabban várják a Dinamo Zagreb elleni ütközetet, s a jelek szerint a többség megfogadta tanácsát, a játékosok olyan nyugodtan sétáltak be a Groupama Aréna öltözőjébe, mint amikor a televízióban Eden Hazard-ékat látjuk egy-egy sorsdöntő Bajnokok Ligája-összecsapás előtt.

A mérkőzés fordulata

A kezdés előtt aztán egycsapásra megváltozott minden. Miközben a játékosok elfoglalták helyüket a pályán, váratlanul hangos buzdítás szűrődött be a létesítménybe. Az Üllői úti felüljáró mellett néhány száz ferencvárosi drukker állt meg, s döntött úgy, hogy a zárt kapu ellenére is a közelből szurkolnak kedvenc csapatuknak. Hátborzongató érzés volt úgy ülni az üresen tátongó stadionban, hogy a buzdítás már-már olyan hangosan szólt, mintha jó néhányan ott lennének a széksorokon.

S az FTC úgy kezdte a selejtezőt, ahogyan arról álmodni sem lehetett: a mérkőzésből egy perc és tizennyolc másodperc telt el, amikor Lovrencsics Gergő a jobb alsóba lőtte a labdát. A drukkerek odakint némi fáziskéséssel értesültek a találatról, öt-tíz másodperc is eltelt, mire ünnepelni kezdtek. A parádés meccskezdésnek egy nagy „hátránya” volt, a horvát bajnoknak legalább nyolcvankilenc perce maradt a szépítésre, az eredmény megfordítására.

A vendégek nyomban egy fokozattal feljebb kapcsoltak: a zágrábi játékosok úgy passzoltak egymásnak, hogy a levételt követően egyszer sem pattant el tőlük a labda, s olyan sebességben építették fel a támadásaikat, hogy félő volt, az egyenlítés nem várat sokáig magára. A horvátok előbb leshelyzetet követően találtak a kapuba, majd a 23. percben a jóslat, sajnos, valóra is vált. Tegyük hozzá gyorsan, a Dinamo találatához jókora mázli kellett, hiszen a labda Myrto Uzuni mellkasáról került Dibusz Dénes kapujába. Az előny birtokában kicsit visszavett a Fradi, a Dinamo nagy lendülettel nyomott, hogy megszerezze az egyenlítő találatot, amely végül a 23. percben be is következett.

1-1 után azonban ismét kiegyenlítetté vált a mérkőzés, sőt, a Fradi többet birtokolta a labdát, csak éppen nagy ziccerig nem jutott el. A zágrábiak a rohamokat követően aztán visszavettek a tempóból, onnantól egyáltalán nem sürgették úgy a játékot, mint addig, a szünetig hátralévő időben mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, a hazaiaknál Myrto Uzuni kétszer is a kapuba találhatott volna, csakhogy egy ízben a horvát kapus védett, másodszor pedig ziccerben rosszul kezelte le a labdát.

A vendégek kispadja előtt Zoran Mamic vezetőedző hevesen gesztikulálva együtt élt a játékkal, az oldalvonal mellett olykor két-három méteres sprintet nyomott le a játékvezető irányába, nem tetszett neki, ha a ferencvárosiak keményen állították meg futballistáit. Az első félidő olyannyira kiegyenlített játékot hozott, hogy a labdabirtoklás ötven-ötven százalék volt, míg a kaput eltaláló lövések száma négy-négy.

A fordulás után sokáig hasonló volt az összkép, igaz, az (néha) látszott, hogy a Dinamo Zagreb nem véletlenül volt ott az elmúlt idényben is a Bajnokok Ligája csoportkörében, a keretét remek játékosok alkotják, de ez az este a Ferencvárosról szólt. A középpályán a brazil Somália rengeteget dolgozott, s ami a lényeg, egyik labdaszerzését követően ismét vezetéshez jutott az FTC. Villámgyors kontratámadás végén Myrto Uzuni vezethette egyedül a horvátok kapusára a labdát, az albán támadó lába nem remegett meg, higgadtan lőtte ki az alsó sarkot, a 65. percben. A stadionon kívül füstbombák gyúltak, amelyeknek zöld füstje a pálya fölé is bekúszott, a ferencvárosi futballisták a hazai kispad előtt hosszasan ölelkeztek - csakhogy ekkor még hátra volt a mérkőzésből huszonöt perc.

Ami problémát jelentett: nem sokkal később sérülés miatt kidőlt az FTC védelmének legbiztosabb pontja, Adnan Kovacevic, aki sokadik keresztezését követően a lábához kapott (érdekes volt Szerhij Rebrov reakciója: az ukrán vezetőedző hosszasan csóválta a fejét, látható volt, pontosan tudja, mekkora érvágás ez csapatának). A Ferencváros azonban nem zuhant össze, a meccsbe beszálló Abraham Frimpong is hajtott, küzdött, s a zöld-fehérek vele együtt taktikus, okos játékkal védték az eredményt. A zágrábi futballisták a hajrára kezdték türelmüket veszteni, az egyébként nagyszerű labdarúgó Bruno Petkovic is addig-addig reklamált, amíg sárga lapot kapott, s az oldalvonal mellett még Rebrovval is „elbeszélgetett”. A Dinamo mindent megpróbált, de meddő volt a fölénye, és igazából egy pillanatnyi esélye sem volt arra, hogy kiegyenlítsen. Nem volt kérdés, hogy az utolsó néhány perc a ferencvárosi kapu előtt zajlik majd, de a magyar bajnokcsapat hatalmasat küzdött, teljesítménye előtt meg kell emelni a kalapot.

Következmények

A Ferencváros a svéd Djurgarden és a skót Celtic után a horvát Dinamo Zagrebet is búcsúztatta, így már csak egy lépés választja el a csodától - a norvég Molde képében - , hogy a Bajnokok Ligája csoportkörébe verekedje magát. A BL-csoportkörről döntő párharcok első mérkőzéseit szeptember 22-én és 23-án, a visszavágókat szeptember 29-én és 30-án játsszák le. A magyar bajnok Norvégiában kezdi a párharcot.

Összefoglaló táblázat: Ferencváros - Dinamo Zagreb BL-selejtezők

tags: #ftc #dinamo #zagreb #kivetito

Népszerű bejegyzések:

• A magyar labdarúgó bajnokság múltja és jelene
• Kilencgólos kudarc az Egyesült Államok ellen
• Okok és kihívások a magyar futballban
• Gondolatok Pintér Attilától
• Az U19 női kézilabda Eb aranyérem