Információk az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatói pozíciójáról és vezetőiről

Egy labdarúgóklub vezetésének, különösen a Ferencvárosi Torna Clubhoz hasonló nagy múltú és kiemelkedő jelentőségű egyesület esetében, összetett és felelősségteljes feladat. A labdarúgó-szakosztály irányítása mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a klub életében, és az idők során számos változáson ment keresztül a vezetői struktúra.

Az FTC Labdarúgó Zrt. jelenlegi vezetése és kihívásai

A klubon belül a labdarúgás működtetése az FTC Labdarúgó Zrt. feladata. A zártkörűen működő részvénytársaság igazgatótanácsának az elnöke Dr. Berzeviczi Attila, a vezérigazgatója Orosz Pál, az igazolásokért pedig Hajnal Tamás sportigazgató felel. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy a legfontosabb kérdésekben nem döntenek Kubatov Gábor, az FTC elnöke nélkül, aki a társaságban „csupán” igazgatósági tag. Ez a felállás felveti a kérdést: kit tekintsünk első számú vezetőnek? A történelemben többször voltak ehhez hasonló felállások, amikor volt szakosztályi vagy épp igazgatótanácsi elnök, ám a tényleges operatív vezetés az intéző vagy éppen igazgató, netán alelnök kezében volt.

Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója

Orosz Pált nevezték ki csütörtökön a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető FTC Zrt. vezérigazgatójának. Az igazgatótanács elnökének megválasztott Berzeviczy Attila az igazgatósági ülés után megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, Oroszt egyetlen jelöltként választotta meg a zrt. „Először átnézzük a cég felépítését és a jelenlegi működést, mert az elsődleges feladatunk, hogy a napi szintű működést biztosítani tudjuk” - mondta bemutatkozásakor Orosz. A vezérigazgató azt mondta, a várhatóan június elsejéig befejeződő, három évre visszamenő, teljes körű gazdasági és jogi tényfeltárás eredményét a tervek szerint nyilvánosságra fogják hozni. Tudjuk, hogy a csapatnak rengeteg szurkolója van, azért fogunk dolgozni, hogy ők megkapják azt a sikerélményt, amelyre várnak - mondta az új vezérigazgató, akinek édesapja, a Ferencváros örökös bajnoka, idősebb Orosz Pál tagja volt az 1960-ban olimpiai bronzérmes magyar labdarúgó-válogatottnak. Kubatov Gábor, az FTC elnöke szerdán jelentette be, hogy a Ferencvárosi Torna Club egy euróért visszavásárolta a futballcsapatot működtető vállalkozást McCabe-től.

Az MLSZ új szabályozása és a klub álláspontja

Miután Kubatov Gábor, az FTC elnöke nyilvánosan bírálta a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) új szabályozását, Orosz Pál, a klub labdarúgó zrt.-jének vezérigazgatója is megszólalt a Hír TV Lelátó című műsorában. Orosz szerint a Ferencváros különleges szerepet tölt be a magyar labdarúgásban. Szerinte az egyetlen klub, amely nemzetközi szinten is ismert márkának számít. A vezérigazgató elismerte, hogy még korai konkrétumokat mondani a keret kialakításáról, de egyértelművé tette: a döntés váratlanul érte a klubot. Orosz felidézte, mennyi munkával és eredménnyel jutottak el idáig az elmúlt tizennégy évben. Kérdésként vetette fel, hogy az új rendszerrel is meg tudják-e tartani a szintet. „Tegyük fel, hogy egy U21-est meg tudunk oldani. De nem megy neki a játék és az edző le akarja cserélni, akkor egy másik U21-est kell behozni.” Orosz a török példára is utalt: ott korábban hasonló szabályokat vezettek be, de végül eltörölték azokat. Szerinte nem biztos, hogy a jelenlegi magyar szabályozás hosszú életű lesz. Az MLSZ döntése után Kubatov Gábor egyenesen „ostobaságnak” nevezte az új rendszert, amire a szövetség nem reagált. A klubok többsége egyelőre nem nyilatkozott, kivétel ez alól a Kisvárda, ahol Révész Attila azt mondta: csak akkor tudja elfogadni a szabályozást, ha azt minden NB I-es klub teljesíti.

Az új vezetőedző, Pascal Jansen kinevezése

Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója beszélt az új vezetőedzőről, Pascal Jansenről. „Ez egy hosszú folyamat vége volt, ami akkor kezdődött el, amikor az előző edző távozott. Jó dolog, hogy ilyen kollégiáim vannak, hogy Hajnal Tamás vezetésével nem csak a játékosokat monitorozzuk állandóan, hanem edzőkről is van egy listánk, hogy kik elérhetőek és kik azok, akik karakterükben illenek a Ferencvároshoz. Jansen is közöttük volt. Sokakkal találkoztunk, nem úgy kell kezelni, hogy egy-két tréner közül választottunk.” A vezérigazgató kiemelte Jansen szakmai felkészültségét és edzői pályafutását: „Ő egy más jellegű edző, mint az előző szakembereink voltak - az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy nagy játékosmúlttal rendelkező trénerek ültek a kispadon, Jansennél ez nem így van, mert sérülés miatt viszonylag fiatalon befejezte a pályafutását, és áttért az edzői szakmára, tudatosan képezte magát. Egy rendkívül felkészült szakemberről beszélünk. Végigjárta a ranglétrát, aminek a végén most hozzánk aláírt.” Jansen stílusát illetően Orosz Pál hozzátette: „A stílus, amit ő képviselt az előző alakulatával, azt láttatta, hogy látványos és támadójátékot játszott az Alkmaarral, és annak ellenére, hogy nem nagynevű klubról beszélünk, az előző szezonban eljutottak a Konferencia-liga elődöntőjéig.” Az első találkozókról elmondta: „Mikor először találkoztunk, nyilván már felkészült, de mások is úgy érkeztek a megbeszélésre, hogy képben voltak a csapattal, a játékosokkal és tudták, mit szeretnének ebből kihozni. Számunkra mind a személyiségi karakterjegyek, mind a szakmai felkészültség lényeges volt.” A vezérigazgató a jövőre vonatkozó elvárásokat is megfogalmazta: „Még nem találkoztak vele a játékosok, de egy nyugodt, erőt sugározó személyiség, aki szerintem megfelelően tudja majd kezelni az öltözőt és az egyéneket is. Minden évben evidens, hogy szeretnénk megnyerni a bajnokságot és a Magyar Kupát, csoportkörbe kell bekerülnünk, és nem feltétlenül a Konferencia-ligába szeretnénk bejutni, hanem a Bajnokok Ligája csoportkörébe.”

A Ferencváros labdarúgó-szakosztályának vezetői a történelemben

Ehelyütt a labdarúgó-szakosztály vezetőivel foglalkozunk, akik a klub sportvezetői között mindig kiemelt figyelmet kaptak, gyakorlatilag az elnök (ügyvezető elnök) után a legnagyobb hatalom összpontosult a kezükben. A vezetői pozíciók pontos meghatározása időnként kihívást jelentett a múltban is, mivel nem mindig az töltötte be a tényleges első számú vezetői szerepet, aki papíron a legmagasabb tisztséget viselte. Ez a dilemma jól rávilágít a hatalmi struktúrák komplexitására a klub történetében.

Az alábbi táblázat összefoglalja az FTC labdarúgó-szakosztályának vagy a labdarúgóval foglalkozó cégek legfontosabb vezetőit az évtizedek során:

Kárpáti Béla: az első football osztály főnök

Kárpáti Béla volt az első, akit a football osztály alakuló ülésén erre a posztra megválasztottak. A nagy tekintélyű tanárember ekkorra már elismert volt a magyar sportéletben, nem véletlen, hogy a Magyar Labdarúgók Szövetségének megalakulásánál is ott bábáskodott, abban aktív szerepet vállalt. Kárpáti Béla élete kész regény volt, fiatal korában több sportággal is megismerkedett, nemcsak űzte azokat, a szervezésükben is részt vett. Születési neve Skimina Béla Albert volt, a tanulmányait még ezen a néven folytatta, de már nem szülőhelyén, Temesváron, hanem Budán, a II. kerületi polgári fiúiskolában, ahol jeles eredménnyel végzett. Minden vágya volt tanítani, ezért már 19 esztendősen jelentkezett egy tanítói állásra, amit elnyert. Első munkahelye a Ferencvárosban, a Nyúl utcai (mai Lónyay utca) elemi iskola volt. Már ebben az időben sem állt távol tőle a közösségi élet, tagja volt a Népnevelők Budapesti Egyesületének, amelyben jegyzői tisztet viselt. A sporttal is hamar megismerkedett, tagja lett a Budapesti Csónakázó Egyesületnek, ahol választmányi taggá is választották. Majd a Budapesti Kerékpáregylet (BKE) tagjaként ott volt az első magyar velocipéd-szövetség megalakulásánál is. 1887. januárjában, már tagja a Ferencvárosi Társaskörnek, azaz már a ferencvárosi polgárság jegyzett alakja. Ugyanebben az évben, szeptember elsején alapító tagja lett a ferencvárosi I. számú iskolaszéknek. 1888-ban a BKE alelnökévé lépett elő, és ez volt az az év, amikor névváltoztatási kérelemmel fordult a hatóságok felé, július 1-től hivatalosan is Kárpáti Bélának hívták. 1893-ban a Ferencvárosi Polgári Körben is vezetőségi tag lett, könyvtárosnak választották, amely pozícióban évente megújították a megbízatását. 1899-ben a Polgári Körben találkozott a ferencvárosi sportegylet megalakításának szándékával ott „lobbizó” fiatalokkal, Gabrovitz Kornéllal és Weisz Istvánnal. Ahogy vezetőtársai, ő is szinte azonnal magáévá tette az ügyet, a szervezésből nem maradhatott ki. Számítottak is a munkájára, hiszen nem mindenkinek volt sportmúltja, sportvezetői tapasztalata, mint neki. Ennek ellenére az alakuló közgyűlésen még nem kapott, tán helyesebb azt írni, nem vállalt pozíciót az új egyesület vezetésben. A Ferencvárosi Torna Clubban az első tisztségét 1900. december 3-án vállalta el, amikor az újonnan megalakult football osztály vezetője, akkori szóhasználattal főnöke lett. A főnök nagyon gyorsan aktivizálta magát a számára új sportág irányításának terén. Horváth Ferenccel és dr. Springer Ferenccel együtt a legfőbb mozgatója lett az önálló magyar football szövetség létrejöttének, aminek következtében már 1900. decemberében megindultak az MLSz megalakításának előkészítő tárgyalásai, amelynek következtében 1901. január 19-én megalakult a szövetség. Érdekes volt az első elnök kiválasztása, elsőként dr. Springer Ferencet, mint a szövetség létrejöttét szorgalmazó egyesület elnökét kérték fel a feladatra, aki azonban nem vállalta el a felkérést, maga helyett Kárpáti Bélát ajánlotta. Hiába volt óriási a megtiszteltetés, Kárpáti Béla akkor még nem állt kötélnek, ő sem vállalta el a tisztséget. Miután megalakult az MLSz és beindult a bajnokság, Kárpáti Béla immár az egész klub vezetésében is feladatot vállalt, az 1901. évi közgyűlésen az FTC választmányának a tagja lett, majd 1904. június 11-én az FTC alelnökévé választották. Aki azt gondolná, hogy ennyi társadalmi elfoglaltság mellett lehetetlen volt a civil életben is előrébb lépni, az bizony téved. Kárpáti Béla mindeközben tanárként is folyamatosan bizonyított. Olyannyira, hogy 1913-ban kinevezték a VIII. ker. Nyolc osztályos polgári fiúiskola igazgatójának.

Horváth Ferenc: az FTC első bajnoki címének kovácsa

Horváth Ferenc Zalában, Söjtör községben született. Horváth Ferenc gyermekkorát beárnyékolta egy szörnyű baleset, amelynek következtében a jobb karját elvesztette. Sok embert egy ilyen trauma bizonyosan összetört volna, ő azonban nem hagyta, hogy ez meggátolja céljai elérésében. Szorgalmasan tanult, pallérozta az elméjét. Az elemi iskola után a Zalaegerszegi Polgári- és Középkereskedelmi Iskolában folytatta tanulmányait, ahol az eredményei miatt tandíjmentességet élvezett. Még nem volt 18 éves, amikor megkapta első kinevezését, a megyei főispán egy megüresedett segédkönyvnyomdászi állásra nevezte ki. Nem sokkal később Budapestre költözött, a Józsefvárosban élt. Ez a magyarázata, hogy az FTC-hez nem annak alapítási évében, hanem egy évvel később csatlakozott. Nem volt ugyanis közvetlen kapcsolata az alapítókkal. Széles látókörű, érdeklődő fiatalemberként figyelemmel kísérte viszont az akkori történéseket, nagyon hamar felkelthette figyelmét az FTC. Testi fogyatékossága ellenére nem volt ügyetlen a futball művelésében sem, ám már ekkor figyelemre méltó volt az elméleti felkészültsége, a szabályok mélyreható tanulmányozása és ismerete, amit az is bizonyított, hogy nem egy mérkőzésen bírónak kérték fel. Ha az FTC-hez, mint klubhoz való csatlakozása napra pontosan nem is ismert, az viszont egészen bizonyos, hogy 1900. december 3-án őt választották meg a Football osztály I. kapitányának.

Ő volt az, aki a futball osztály megalakulása után az FTC részéről az elsők között vetette fel a Magyar Labdarúgók Szövetsége megalapításának gondolatát, a szervezett futballbajnokság elindítását. Mi több, az MLSZ első alapszabályát ő fogalmazta meg, őt választották a szervezet első főtitkárának. Élete innentől kezdve kitörölhetetlenül összefonódott a Ferencvárosi Torna Clubbal és a Magyar Labdarúgók Szövetségével. 1901. május 18-án az FTC, mint klub is a vezetői közé választotta. 1903-ban az általa irányított futballcsapat elhódította a BTC-től a bajnoki címet, ezzel megszerezte az FTC első bajnokságát. Mindezt nem mindenki nézte jó szemmel, nemtelen támadások érték, hogy az MLSZ főtitkáraként a saját csapatát pártolta. Horváth Ferencet nem a személyét érintő támadások bántották, sokkal inkább az, hogy ezekkel a szeretett klubjának ártottak, ezért lemondott MLSZ főtitkári tisztségéről. Óriási elégtételt jelentett neki, hogy mindezek után újraválasztották e tisztségre, amit azonban ő hálásan megköszönt, de a klubja érdekében nem fogadott el. Az MLSZ szegényebb egy határtalan lelkesedésű és munkabírású, kiváló szervezőkészséggel megáldott férfiúval, ám a Ferencvárosi Torna Club rengeteget nyert, hiszen ezek után minden energiáját a klubjára tudta fordítani. Innentől kezdve nemcsak a futball aktuális ügyeivel foglalkozott, hanem atlétikai-, úszó- és vívóversenyeket szervezett, sőt 1907-ben Balogh Hugóval együtt újrafogalmazta az FTC alapszabályát, amelyben figyelembe vették a megalapítás óta eltelt nyolc esztendő tapasztalatait. Az FTC képviseletében ugyancsak 1907-ben részt vett a Magyar Úszó Szövetség megalapításában. 1910-ben két esztendeig a Sport-Világ című sportlap szerkesztői feladatát is elvállalta. Gyakran hangoztatta, hogy számára nem a csapat sikere az első és mindenek felett álló cél, hanem a becsületes, tiszta sportműködés, a sportoló jellemszilárdsága. Ha az ő kristálytiszta sportfelfogásával került szembe valaki, akkor hajlandó volt annak játékáról minden gondolkozás nélkül lemondani.

tags: #ftc #football #zrt #vezerigazgato

Népszerű bejegyzések:

• Sportorvosi ellenőrzés a kézilabdában
• védelem a labdarúgóknak
• Real Madrid és Jémez
• Real Madrid és Jémez
• A vitorlázórepülés hazai jelentősége