Ferencvárosi Torna Club: Történelem, Sikerek és Jelenlegi Állapot
Az FTC, vagy teljes nevén Ferencvárosi Torna Club, Magyarország egyik legpatinásabb és legsikeresebb sportegyesülete, melynek labdarúgócsapata évszázados múltra tekint vissza, tele felejthetetlen pillanatokkal és kimagasló eredményekkel. Az 1899. május 3-án alapított klub nem csupán a hazai, de a nemzetközi porondon is letette a névjegyét.
Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett, egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban készült, Manno Miltiades tervei alapján. A jelvény fő alakja egy bronz turul, mely karma között egy futball-labdát szorongat.
Az FTC labdarúgó szakosztályát 1900. december 3-án alapították. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, amely a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, de ezt a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzésére 1901. április 21-én került sor a MUE ellen, ahol 5-3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. Az első hivatalos bajnoki gólt Borbás Gáspár szerezte. Az első pontot a Műegyetem elleni 2-2-es döntetlen hozta, az első győzelmet pedig 1901. június 16-án jegyezték fel az FTC-Budapesti SC 5-1-es mérkőzésen.
Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai bajnokságban. 1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek először a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el.
Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16-0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte meg az első, majd 1905-ben a második bajnoki címét. Ezt követően még három elsőség következett az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10).
Az Üllői úti stadion és a Schlosser-éra
1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immár Üllői úti stadionját. Az új létesítmény első zöld-fehér gólját a korszak egyik legismertebb magyar játékosa, Schlosser Imre szerezte. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub, és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11-3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser Imre nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott, ez volt a klub történetének hetedik bajnoki címe.
A Profizmus Kezdete és a Két Világháború Közötti Sikerek
1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 11-2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát, és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust.
A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10-6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme.
Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás "100 százalékos bajnokság" néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról is, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4-2-re.
Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben, és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944).
1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték.
Az 1950-es évek Nehézségei és az Aranykor Előkészítése
Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka volt. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett. 1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.
Az Aranykor: Európa-liga Győzelem és Albert Flórián
Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni a Ferencváros aranykora, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősi formáját, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1-0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, amely rangos európai kupát nyert.
A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 év után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy, hogy 28 mérkőzésen keresztül veretlenek voltak. Ebben az évtizedben a Ferencváros egész történetének legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es Aranylabdát. Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból csak 1968-ban vehette át a trófeát.
Az 1970-es és 1980-as Évek: Hullámzó Sikerek
Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget.
Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta, és mindössze a 13. helyen végeztek.
Az 1990-es és 2000-es Évek: Újra a Csúcson és Nehéz Idők
Az 1990-es évek elején Nyilasi Tibor már edzőként irányította a zöld-fehéreket, és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel, illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső fokáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.
A klub korábbi kiváló játékosa, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2-1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első Bajnokok Ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3-0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később, 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt.
A 2000-es évek első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a Bajnokok Ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004-2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4-2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe. Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1-1-es döntetlennel kezdték, a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek. Az utolsó mérkőzésen ugyan 1-0-ra legyőzték a Heartsot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.
A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros. A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében a futballcsapat 2006-ban az NB II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.
A 2010-es Évek Újjászületése és Jelenlegi Helyzet
A csapat 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán. A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot. 2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá a Ligakupát. 2013 decemberében menesztették Ricardo Monizt, és helyére Thomas Doll került. Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára.
2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát, Gera Zoltánt. Az Európa-ligában a máltai Sliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám a HNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett. 2014 augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2-1-es vereséget szenvedett.
Az idényt 3-0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért. Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben. Télen hazaigazolt a csapat egyik híres nevelése, Hajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban. Az idény során 10 év elteltével megnyerte a magyar kupát és az utolsó Ligakupát is sikerült elhódítania. Az előbbit hazai pályán a bajnok Videoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4-0-s különbséggel. Az utóbbit a Debrecen ellen érte el a Nagyerdei stadionban.
A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét, Leandrót. A Go Ahead Eagles ellen idegenben 1-1, míg hazai pályán 4-1-es eredményt ért el. Közben az FTC magyar szuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania. A bosnyák Zeljeznicar következett. Velük hazai pályán egy peches 1-0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen.
A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat, Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt. A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát az Újpest FC előtt. Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét.
A következő idény elején a Bajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, a Partizani Tirana két mérkőzés követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket. A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték meg Thomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23. alkalommal hódította el a Magyar Kupát.
A 2017/18-as szezon egy Jelgava elleni Európa-liga mérkőzésekkel kezdődött. Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteket Varga Roland duplájával. A visszavágón Priskin góljával vékony 1-0-s győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba. A Midtjylland elleni már kevésbé alakult a legjobban a zöld-fehérek számára.
A Ferencváros góljai az 1995-ös BL menetelés során
A 2024-2025-ös szezonban a magyar labdarúgó NB I-ben az elmúlt tíz év legmagasabb átlagnézőszáma született: 4.552 fő látogatott ki egy-egy bajnoki mérkőzésre átlagosan, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző idényhez képest. A szezon során 12 csapat játszotta le hazai és idegenbeli mérkőzéseit, az összesített adatok alapján pedig egyértelmű, hogy a Ferencváros továbbra is kiemelkedik: a zöld-fehérek hazai meccseire több mint 11 ezer néző volt kíváncsi átlagosan, de vendégként is kiemelkedő számokat hoztak. A Fradi mögött az Újpest szurkolótábora bizonyult a második legaktívabbnak az NB I-ben. Az újonc Nyíregyháza Spartacus szintúgy erős számokat produkált. A Szpari hazai mérkőzésein hét alkalommal is telt ház volt, amikor az összes jegy elfogyott. Az idei szezon mérföldkő az elmúlt évtized statisztikáihoz képest is. A legnagyobb érdeklődés a Ferencváros nevéhez fűződött: mind a tíz leglátogatottabb mérkőzésen ők voltak az egyik résztvevő.
Nincs sok hátra az átigazolási szezon hivatalos rajtjáig, de már most is pörögnek a csapatok a piacon. A Fradi például magyar és brazil játékost is kiszemelt.
