A Ferencvárosi Torna Club Női Kosárlabda Szakosztályának Története

A kosárlabda világszerte az egyik legnépszerűbb és leglátványosabb csapatjáték, nemcsak ma, hanem a múltban is az volt. Egyáltalán nem csoda, hogy a Ferencváros is indított szakosztályt e sportágban. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) női kosárlabda szakosztályának története tele van sikerekkel, nehézségekkel és újjáéledésekkel, amely hűen tükrözi a magyar sportág fejlődését is.

A Kosárlabda Eredete és Magyarországi Elterjedése

Az egyik ősnek tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém gyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A mai értelemben vett kosárlabda 1891-ben született az Egyesült Államokban, Springfieldben. Akkoriban dr. James A. Naismith volt a Springsfieldi Testnevelési Főiskola testnevelő tanára. A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hivatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak. A játék bemutatásához két fából készült barackos kosarat felszereltetett a tornaterem erkélyére. A kosár magassági elhelyezése az erkély magasságából adódott, és ez a 10 láb (3,05 méter) olyan tökéletes gyűrűmagasságnak bizonyult, hogy a mai napig sem változott. Az első mérkőzést 1891. december 21-én a javíthatatlanok osztályának 18 diákja futball-labdával játszotta. A labdabirtoklónak pattogtatni kellett a labdát miközben szaladt. A portás egy létrán ült, hogy kivegye a kosárból a labdát, ha valaki kosarat ért el.

Európában a németek kezdtek először kosárlabdázni. Ott a játékot egy Hermann nevű tornafelügyelő vezette be. A német kosárlabda, a korb-ball különbözött az amerikaitól. Hiányzott a palánk, a kosár pedig egy póznára volt felszerelve. A labdát nem pattogtatva, hanem a levegőbe feldobálva lehetett vezetni. A kosárlabdát Magyarországon Kuncze Géza testnevelő tanár vezette be. 1912 őszén Münchenben ismerte meg a játék német változatát. Hazatérése után lelkesen igyekezett itthon is népszerűsíteni, megismertetni. Először saját iskolájában, a Vas utcai gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi fiúiskolában tanította saját diákjainak, majd az ő segítségükkel tartott bemutatókat. Nyilvánosan ekkor, 1913-ban mutatták be először Magyarországon a kosárlabdát.

A kezdeti fellendülést az I. világháború megakasztotta. A háború befejeztével a katonaságtól leszerelő Kuncze Géza ismét hozzálátott kedvenc játékának népszerűsítéséhez. 1924-25-ben megalakultak az első kosárlabdázó egyesületek, az NTE, a BBTE, a MOVE, a BSE és természetesen az FTC. Az általuk vívott körmérkőzések jelentették az első lépéseket a hivatalos bajnokság felé, amelyet először 1931/32-ben írtak ki. Akkoriban nálunk még mindenhol a póznás, német kosárlabdát játszották. Az 1933-as torinói főiskolai világbajnokságra kiutazó magyar csapat igencsak meglepődött a palánkos pályákon és az általuk megszokottól jócskán eltérő szabályokon. A számukra váratlanul jött újdonságokat egy-két nap alatt kellett megtanulniuk. Az új, palánkos kosárlabda hamarosan itthon is kiszorította a régit, és ez ösztönözte a fejlődést. Ugyanis a német típusú játék, amelyben kezdetben még érinteni sem volt szabad az ellenfelet, addigra eldurvult, és ezáltal elvesztette vonzerejét. Az újabb, szigorú játékszabályok által megkötött, szelídebb játékot az atlétikai szakemberek is kitűnő kiegészítő sportnak találták, és bevezették az atlétikai edzés segédeszközei közé.

Az FTC Kosárlabda Kezdetei

Ilyen körülmények között érthető, hogy az FTC-ben is az atléták űzték a kosárlabdát Záborszky Sándor vezetésével. Mivel ezekben az években klubunkban a kosárlabda valóban csak más sportágak edzéskiegészítő sportja volt, nem igazán tudott gyökeret verni. A második világháború után azonban újraszerveződött a szakosztály és a csapat. Férfi vonalon 1958-ig, női szakágként 1948-51 között próbált gyökeret verni a Ferencvárosi Torna Club szakosztályai között a kosárlabda. A női vonalon 1948-ban indultak, de akkor még eredménytelenül, "három év meddő próbálkozás volt csupán".

A hazai szövetség az első osztályban való induláshoz selejtezőtornákat írt ki. Az 1945/46-os bajnokságban a csapat nagy erőfeszítések árán, közönsége támogatásával is megkapaszkodott az élvonalban. Egy évvel később, 1947-ben azonban ez sajnos nem sikerült, a játékosok sorra eligazoltak, a csapat kiesett. Egy ideig úgy tűnt, meg is szűnik, mivel nem lesz elegendő számú játékosa. Szerencsére lett, így a másodosztályban elindulhattak. Sőt, 1948 tavaszán annyira belejöttek, mondani sem kell, a közönséggel együtt, hogy megszerezték a feljutást érő második helyet. A csapat összeállítása ez volt: Nagy, Földi, Kövér II, Fébel, Kalovits, cserék: Csathó, Hernádi és Kövér I. A feljutás azzal az eredménnyel is járt, hogy újra népszerű lett Fradi-berkekben a kosárlabda. 1948/49-ben az első csapaton kívül további két csapatot ki tudott állítani és különböző osztályokban elindítani a szakosztály. Ez a szakosztály azon ritka kivételek egyike volt, amely hasznot húzott az ÉDOSZ-Kinizsi korszakból. Az említett „megerősödés” csak tiszavirág-életű volt, gyakorlatilag addig tartott, míg a Fradi nem lehetett Fradi. Amikor 1957-től újra a nevét és színeit használhatta feszültségek keletkeztek a csapaton és a szakosztályon belül.

Az FTC Női Kosárlabda Szakosztályának Fénykora (1993-2000)

1951 után 44 évet kellett várniuk a fradistáknak, hogy újra női kosarasoknak szurkolhassanak. Az 1993-ban elindított FTC női kosárlabda szakosztály mindösszesen 4 év alatt felért a hazai szakma csúcsára, megnyerte a Nemzeti Bajnokság első osztályú küzdelmeit. A megszűnő Tungsram együttesét az akkori klubvezetés egy az egyben átvette. Így 1995-ben olyan csillagok érkeztek a Népligetbe, mint a kanadai válogatott irányítója, Karla Karch, Seres Éva, Károlyi Andrea, Béres Tímea, illetve Újvári Eszter. A csapatot olyan nevek fémjelezték még, mint Németh Ágnes és Kosjár Katalin.

A csapat pedig szárnyalt. 1996-ban megnyerte a Magyar Kupát, majd egy évvel később, az 1996-97-es szezonban, úgy nyertek bajnoki aranyérmet Turcsics Sándor tanítványai, hogy a mindent eldöntő ötödik mérkőzésen a BSE otthonában diadalmaskodtak. Az FTC egy alkalommal nyert bajnokságot, az 1996-97-es szezonban. A bajnokcsapatot Károlyi Andrea és Kosjár Katalin képviselte az FTC 125 éves ünnepségén. 1999-ben még azt a bravúrt is bemutatták a zöld-fehérek, hogy a Lisa Leslie vezette amerikai válogatottat 73-70-re legyőzték - a Dream Team az akkori európai turné egyetlen vereségét szenvedte el, miközben a Rózsahegyet kétszer, a Pécs és a Valenciennes együttesét egyaránt legyőzte.

A csapat egészen a 2000-ben történt megszüntéig komoly játékerőt képviselt a hazai élvonalban. Sajnos, 2000-ben pénzügyi gondok miatt megszűnt a csapat. Nemcsak Magyarországon, de talán világviszonylatban is ritka, hogy egy szakosztály néhány éves regnálása során kupagyőztes és bajnoki aranyérmes csapatot mutathasson fel, majd sikerei csúcsán egyik napról a másikra megszűnjön. Valami hasonló történt a Ferencváros nőikosárlabda-csapatával. A felnőtt együttes megszűnésével a hazai női kosárlabdázás az egyik legirigyeltebb fellegvárát veszítette el. Sokan ma is sajnálják, hogy az anyagiak közbeszóltak és el kellett engedni a kezüket. A csapat volt játékosai közül még többen ma is meghatározó szerepet játszanak itthon és külföldön egyaránt.

Az FTC Női Kosárlabda Legfontosabb Eredményei (1993-2000)

A Szakosztály Újjáéledése és Kihívásai (2009-2013)

Kilencévnyi csend után váratlanul jött a május 5-i hír: közel egy évtizednyi szünet után újra nőikosárlabda-szakosztály alakult a Ferencvárosi Torna Club keretein belül. Az FTC elnökségének 2009. április 28-i, valamint a Sportigazgatóság ülésén egyhangúlag elfogadták a nőikosárlabda-szakosztály felvételét. Női szakágként 1948-51, majd 1995-2000 között próbált gyökeret verni a Ferencvárosi Torna Club szakosztályai között a kosárlabda. Utóbbi időszak bajnoki aranya és kupagyőzelme sem volt elegendő ahhoz, hogy életben maradjon a zöld-fehérek női csapata, ám úgy tűnik, 2009-től újabb (siker)korszak köszönthet a IX. kerületiekre.

A 2009-ben hosszas tárgyalások után újjá alakult FTC Női Kosárlabda szakosztálya ismét életre kívánja hívni - a majd 10 éves kényszerszünet után - a hazai élvonalban egykor páratlan hírnévre szert tevő utánpótlásbázisát, valamint első osztályú csapatát. Véleményük szerint egy sikeresen működő első osztályú klub működését egy hasonlóan sikeres utánpótlás alapozhatja meg. Az elmúlt évek hazai gyakorlata megmutatta, hogy igenis érdemes időt és anyagi eszközöket áldozni a magyar utánpótlás nevelésre.

A legújabb hírek szerint az NTE-Ferencváros női csapata révén újra lesz kosárlabda-szakosztálya a Fradi-családnak. Az NTE-Ferencváros ugyanis a következő szezontól az FTC szakosztályaként folytatja szereplését. Eperjessy Márton szakosztályvezető az újjáalakulásról elmondta: „Az FTC nőikosárlabda-szakosztálya 2000-ben szűnt meg, azóta sem akadt olyan fővárosi klub, amely bajnoki aranyat tudott volna szerezni.” Hozzátette, hogy 2008 nyarán a MAFC megszüntette szakosztályát, s mivel a Nemzeti Torna Egylet amúgy is tervezte egy nőikosár-csapat létrehozását, gyorsan sikerült megegyezni.

A frissen alakult klub a ferencvárosi önkormányzat mellett talált támogatókat, így el tudott indulni a másodosztályban. „Az idei szezonról bátran elmondhatjuk, nem más, mint egy baráti társasággal történő versenyzés. A keretben akadnak nagy nevek, például a sokszoros válogatott Zsolnay Gyöngyi és Cserny Réka, akik visszavonultak ugyan az élsporttól, de a jó társaság kedvéért eljárnak a meccseinkre. Persze, rájuk már nem lehet hosszútávon alapozni, ők nem akarnak az élvonalban kosarazni, de biztos vagyok benne, hogy azért a következő idényben is fel-fel fognak tűnni. Réka a mai napig is brillírozik a pályán...” - nyilatkozta Eperjessy Márton.

Eperjessy szerint közel féléves tárgyalássorozat után jutottak el a megegyezésig az FTC-vel. „Nehezen indult, hiszen mindenkiből a régi emlékek törtek elő, a 2000-es megszűnés kálváriája. Szerencsére szakmai programunkkal sikerült meggyőzni az elnökséget, végül többséggel szavazták meg felvételünket az FTC szakosztályai közé. Úgy tűnik, bíznak bennünk, nekünk pedig ezt a bizalmat meg kell hálálnunk.” A jövőkép egyértelműnek tűnt: a 2009-2010-es évadban meg kell nyerni az NB I/B-s bajnokságot, s saját jogon fel kell kerülni a legjobbak közé. Ugyan az utóbbi évtizedben megszaporodott több sportágban is az indulási jog megvásárlása, ám Eperjessy szerint ez a módszer nem fér bele az FTC imidzsébe.

„Komoly figyelmet kell fordítanunk az utánpótlásra. Hamarosan megindul a toborzóprogram, amelyet elsősorban ferencvárosi, és a környező kerületek iskoláiban hirdetünk meg. A program célja, hogy megszerettessük a kosárlabdát mindenkivel, s nyissunk a tömegsport irányába is. Mindenkit várunk, olyanokat is, akik egyszerűen csak mozogni szeretnének. Az egyik fő pillér a kosárovi-program lesz, amelynek keretében egészen kicsi korban felmérjük, kik azok, akiknek megfelelő a képessége ahhoz, hogy versenyzőként is jó teljesítményt nyújthasson. Labdás játékok során felmérhetjük, melyik gyerek képes az összpontosításra, ki milyen ügyes és iskolaérett.” Hozzátette, hogy „Jövőre a jelenlegi csapat magja mellett néhány játékossal erősítünk, akad köztük néhány olyan, akit élvonalbeli együttestől szerződtetünk majd.” A kosarasok a többi ferencvárosi szakosztály mintájára kft. formában működnek, a klub 52 százalékot, a kft. 48 százalékot birtokol majd. A kosárlabda önálló költségvetéssel fog működni, azaz nem kap anyagi támogatást az egyesülettől, ám használhatja az FTC nevet és a klub népligeti csarnokát.

Sajnos, ez a fellendülés sem tartott sokáig. 2013-ban az FTC az anyagi feltételek megszűnése miatt ismét megszüntette a női szakosztály működését.

A Magyar Női Kosárlabda Nemzetközi Sikerei

A magyar női kosárlabda-válogatott első országok közötti mérkőzését 1942-ben játszotta. A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen, ahol a második helyet szerezte meg. Ezt követte az 1952-es harmadik helyezés és az 1956-os második helyezés. Később az 1983-as, 1985-ös, 1987-es és 1991-es Európa-bajnokságokon is harmadik helyet ért el a magyar női válogatott. Női csapatunk mindössze egyszer szerepelt olimpián, az 1980-as „csonka” olimpián 4. helyezést értek el.

A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei is a női csapatokhoz kötődnek. A BSE 1979-ben a mai Euroliga elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett. A második számú európai kupasorozatban, a FIBA Európa Kupa elődjében, a Ronchetti Kupában két magyar csapat is győzni tudott, 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát. Ezek a sikerek is bizonyítják a magyar női kosárlabda magas színvonalát, amelyhez a Ferencvárosi Torna Club női szakosztálya is hozzátette a maga bajnoki és kupagyőzelmeit.

tags: #ftc #noi #kosarlabda

Népszerű bejegyzések:

• A Cardinals játékoskerete és statisztikái
• Játékosfejlődés a FIFA 14-ben
• Leekens magyarországi kalandja
• környezetbarát foci mintás szívószálak
• Focilabda Torta Receptek