A Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokai: A sporttörténelem legendái
Olimpia, a földkerekség legnagyobb sportrendezvénye, melyet négy évente az egész világ vár, melyre az egész világ figyel. Az olimpiai játékokon győzni minden sportoló álma, amely azonban nem mindenkinek, sőt csak nagyon keveseknek adatik meg.
Sorozatunkban azokat a bajnokokat mutatjuk be, akiknek ez a hatalmas dicsőség úgy adatott meg, hogy közben a Ferencvárosi Torna Club sportolói voltak. Eddig 24-en vannak, összesen 29 olimpiai bajnoki címük van.
Novák Dezső: Kétszeres olimpiai bajnok a Fradi színeiben
A Ferencvárosi Torna Club számos olimpiai bajnokot adott a magyar sportnak, köztük kiemelkedő labdarúgókat. Még mindig 1964, még mindig Tokió. Eddig a vízilabda csapatból mutattunk be négy fradista olimpiai bajnokot, de volt egy másik győztes csapat is, a labdarúgóké.
Tudjuk, labdarúgásban a hatvanas évek igen erős évei voltak a Ferencvárosnak, mindenféle akkori válogatott elképzelhetetlen volt nélkülük. Azért kell hangsúlyozni a mindenféle válogatott kifejezést, mert ezekben az években nem a magyar A-válogatott szerepelt az olimpián, hanem az ún. olimpiai válogatott. Az olimpiai válogatottnak a FIFA előírásai nem lehettek profik a tagjai és bár a szocialista országokban nem voltak profik, mégsem a legjobb csapataikat küldték az olimpiára, hiányoztak belőle azok, akik korábban már szerepeltek labdarúgó világbajnokságon az országuk válogatottjában. Ezért, bár négy évvel korábban még játszhatott, de Tokióban már nem pl. Albert Flórián vagy Rákosi Gyula.
Pályafutásának kezdetei és az első olimpiai siker
Novák Dezső 1939. február 3-án született Jákon. Szülőfalujában kezdett futballozni, de első igazolása a szomszédos községhez Egyházasrádóchoz kötötte, onnan került 1955-ben a megyeszékhelyre, Szombathelyre a Szombathelyi Postáshoz, majd egy évvel később a Haladáshoz, ahol 1961-ig futballozott.
Az évszámokból látható, hogy az első olimpiájára, 1960-ban Rómába még a Haladásból utazhatott és ért el harmadik helyezést. Mindez jól jellemzi képességeit, hogy egy vidéki, egyáltalán nem élcsapatból is be tudta magát verekedni a válogatottba. Nem csoda, hogy 1961-ben leigazolta a Ferencváros, ahol pályafutása végéig futballozott és világraszóló sikereit aratta.
A Ferencváros legendás védője és gólvadásza
Mint minden átlagon felüli képességű labdarúgónak, Novák Dezsőnek is voltak rendkívüli erényei. A legismertebb, hogy specialistája volt a 11-es illetve a szabadrúgásoknak. Büntetőit elképesztő hidegvérrel rúgta be többnyire úgy, hogy a labda az elmozdult kapus lábától sokszor centikre kocogott a kapuba. Novák a végsőkig kivárt, amíg a hálóőr valamelyik irányba el nem mozdult. Mindemellett természetesen a védőmunkája is átlagon felüli volt, gyorsasága mellett remek ütemérzése is jellemezte.
Senki sem érte el Juninho szabadrúgásainak mértékét
Olimpiai aranyérmek a Fradival
A tokiói olimpiára már mint kétszeres magyar bajnok utazott ki. A magyar válogatott 100%-os teljesítménnyel nyerte a bajnoki címet, mind az öt mérkőzését megnyerte, 22 gólt rúgott, mindössze 6-ot kapott. Az olimpiát követő évben pedig részese volt a legnagyobb magyar klubsikernek, az FTC 1965-ös VVK győzelmének.
1967-ben és 1968-ban újabb bajnoki címek után készülhetett a harmadik olimpiájára, Mexikóba. Ezúttal 6 mérkőzést játszott a magyar válogatott, 1 döntetlen mellett 5 győzelmet aratott, 18 gólt rúgott és mindössze 3-at kapott, a döntőben Bulgária válogatottját győzte le 4:1 arányban.
Az olimpiára készülő bő keret, melyben Novák Dezső is szerepelt:
- Állnak balról: Nagy György (tartalék), Csernai Tibor, Varga Zoltán, Bene Ferenc, Komora Imre, Farkas János, Dunai Antal (tartalék), Katona Sándor.
- Középen: Nagy István (tartalék), Nógrádi Ferenc, Palotai Károly, Szepesi Gusztáv, Orosz Pál (tartalék).
Novák Dezső Olimpiai Részvételei
| Év | Helyszín | Klub | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1960 | Róma | Szombathelyi Haladás | Bronzérem |
| 1964 | Tokió | Ferencvárosi Torna Club | Aranyérem |
| 1968 | Mexikóváros | Ferencvárosi Torna Club | Aranyérem |
Edzői karrier és örökség
Játékos pályafutását 1972-ben egy MNK győzelemmel fejezte be, amely után elindult egy ugyancsak emlékezetesre sikeredett edzői karrier. Az FTC tartalékcsapatánál kezdte, ahol négy évig működött. Mindeközben belekóstolt az első csapat irányításába is, hiszen 1973-ban két alkalommal is felkérték megbízott edzőnek, ám akkor még nem jött el az ő ideje.
Első felnőtt csapatot irányító valódi szerződése Dunaújvároshoz kötötte 1976-tól 1980-ig, ahonnan már valóban az FTC irányítására kérték fel, az első idényében azonnal bajnoki címet ünnepelt a csapattal, amit két ezüstérem követett. 1983-tól 1994-ig vidéken illetve a magyar olimpiai válogatottnál dolgozott, majd újra a Fradi hívta. Két olyan év következett, amelyet újra a sikerek és a még annál is nagyobb sikerek jellemeztek. 2014. február 26-án Budapesten halt meg, a Szent István Bazilika altemplomában, a Szent Lipót teremben helyezték örök nyugalomra.
A Ferencvárosi Torna Club otthona és jelképei
A Ferencvárosi Torna Club története szorosan összefonódik pályáinak fejlődésével. A klub első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett.
Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt.
1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. 2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét.
Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében.
A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.
A Ferencváros legújabb kori sikerei
A klub anyagi helyzete stabilizálódott, és újra a régi fényében tündököl. A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. 2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett, megismételve az előző szezon menetelését, csapatunk magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is, az egész éves kiváló teljesítményt megkoronázva a döntőben az Újpest csapatát a Groupama Arénában legyőzve.
A 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, azzal hogy megnyerte a 30. bajnoki címet. 2019 sikerei nem értek véget a bajnoki címmel, ősszel csodás Európa Liga csoportkört élhettünk át a Ferencvárossal. 2020-ban ezt csak még tovább fokoztuk, a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattunk, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC.
A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet. Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. Ugyanis 2019 után ismét Európa-liga csoportkörbe jutott a Fradi, ahol az utolsó fordulóban 1-0 arányban legyőzte az évek óta német élvonalban szereplő Bayer Leverkusen csapatát. A sikerek azonban itt sem értek véget, ugyanis április 24-én a Derbin a Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát.
A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson. 3 hónappal később óriási bravúrral a Ferencváros csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. A szezon azonban itt nem ért véget, hiszen a Ferencvárosi TC zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban.
A 2023/24-es szezon nem indult a várakozásoknak megfelelően, mivel a Ferencváros már a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. Így a nemzetközi szereplést a Konferencia-ligában folytathatta, ahol ismét lenyűgöző teljesítményt nyújtott, és a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább a csoportjából. Emellett a hazai porondon is küzdött a MOL Magyar Kupa és a bajnoki cím megszerzéséért. Nemzetközi szinten az Olimpiakosz ellen ért véget a szereplése, de a bajnokságban továbbra sem talált legyőzőre így immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat.
A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően ezúttal nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, ahol a legjobb 16 közé kerülésért a cseh Viktoria Plzennel mérkőzött meg. A hazai pontvadászat rendkívül kiélezett volt, és csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Ferencváros idegenben 2-1-re győzte le a Győr együttesét, ezzel megszerezve sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.
tags: #ftc #olimpiai #bajnokai
