FTC Zrt. Közgyűlések és a Ferencvárosi Labdarúgás Finanszírozása

A Ferencvárosi Torna Club (FTC) és annak labdarúgócsapata, az FTC Labdarúgó Zrt. körül az utóbbi időben számos, jelentős pénzügyi és szervezeti döntés született a közgyűléseken, amelyek alapjaiban befolyásolják a klub jövőjét és megítélését. Ezek a döntések nemcsak a sportvilágban, hanem a gazdasági szektorban is nagy visszhangot keltettek.

A Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. Rendkívüli Értékelése és a Tőkeemelés Háttere

Sikerült egy olyan ügylettel tőkét emelni a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.-ben, amely több mint 3000 milliárd forintra értékelte fel a vállalatot. Ez alapján a társaság Magyarország második legértékesebb cége, a sportban pedig az egész világon nincs párja. A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér, a paksi orosz hitelt pedig pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.

A cégiratok szerint a vállalat közgyűlése február közepén döntött arról, hogy két darab ezer forintos névértékű részvényt bocsát ki, és ezzel 20 007 000 forintra növeli a cég alaptőkéjét. A részvényeket lejegyző Ferencvárosi Torna Club azonban nem kétezer forintot fizetett a 0,01 százalékos tulajdonrészt megtestesítő papírokért, hanem 300 milliót. Azaz egy ezer forintos névértékű részvényt (amilyenből több mint húszezer van a cégnek) 150 millióért jegyeztek le. Ezzel a tranzakcióval nagyjából 3001 milliárd forintra értékelték a Fradi labdarúgócsapatát.

Pénzügyi Összehasonlítások és Felmerülő Aggályok

A Fradi rendkívüli értékelése megdöbbentő összehasonlításokhoz vezetett a hazai és nemzetközi piacon. Az ország legértékesebb cége, a tavaly 318 milliárd forintos nyereséget produkáló OTP piaci kapitalizációja durván 20 százalékkal magasabb ennél, a Mol azonban már 250 milliárddal kevesebbet ér, mint a Fradi a tőkeemelés alapján. A paksi atomerőműre kapott orosz hitelt meg tulajdonképpen egy az egyben ki lehetne fizetni a Fradival.

Talán ennél is szemléletesebb, hogy az ügylet magasabbra értékelte a magyar bajnokság éllovasát, mint amennyire a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együttes értékét becsülte tavaly a KPMG. Sőt, a Fradi még a világ legértékesebb sportcsapatánál, a Dallas Cowboysnál is kétszer többet ér. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindez egészen pontosan többet érne, ha a tőkeemelés piaci alapú tranzakció lett volna, de természetesen nem az volt.

A lépésre minden bizonnyal azért került sor, mert a Fradinak forrásbevonásra volt szüksége, vélhetően megszorultak. A cégtől megkérdeztük, hogy valóban ez volt-e az ok, illetve, hogy hogyan sikerült a 2018-as üzleti évük, ám megkeresésünkre nem kívántak reagálni.

Mindenesetre egy labdarúgócsapat ilyen típusú finanszírozása több szempontból is aggályos lehet. Az FTC Labdarúgó Zrt. legnagyobb tulajdonosa a részvényeket most is aranyáron lejegyző FTC, amely viszont jelentős részben állami támogatásokból működik. Így a túlárazott részvényvásárlás egy amúgy is közpénzzel tömött focicsapat közvetett állami támogatásaként is értelmezhető. Ezt pedig - amellett, hogy rossz az optikája - az Európai Labdarúgó-szövetség sem szereti.

Ráadásul a mostani közgyűlési jegyzőkönyv szerint nem is ez volt az első eset, hogy az FTC így jegyzett le részvényeket. Van olyan ezer forintos részvény, amit egy 1,1 milliárdos nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásáért kapott a klub. Ez már 22 ezer milliárd forintra értékelné a vállalatot, ami a teljes magyar GDP bő fele, és aminél mindössze nagyjából 150 cég ér többet az egész világon. A Mercedeseket gyártó Daimler és a Vodafone például nincs köztük.

Az persze nem újdonság, hogy a Fradi focicsapatát - ahogy a teljes magyar futballt - folyamatosan tömik állami forrásokkal. Az élvonalbeli csapatok bevételének töredéke jön ténylegesen piaci forrásból, a többi nyílt vagy burkolt állami támogatás. Nincs ez másképp az FTC Labdarúgó Zrt.-nél sem, amely ráadásul eddig is jelentős közpénzhez jutott közvetetten, az FTC-n keresztül is. Korábban azonban ez tulajdonosi támogatás formájában érkezett, most valamiért más módját választották a pénz átcsorgatásának. Persze az érdekes kérdés, hogy miért van szükség ilyen megoldásokra, amikor a Fradi bevételei brutális mértékben emelkedtek az elmúlt években. Tavalyelőtt a csapat 5,37 milliárd forintból gazdálkodhatott, szinte pontosan annyiból, mint amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott.

A Közgyűlések Szerepe a Klub Történetében

A Ferencvárosi Torna Club életében a közgyűlések mindig kulcsfontosságú események voltak, amelyek a klub stratégiai irányát, tulajdonosi hátterét és vezetői struktúráját határozták meg. Az elmúlt évtizedekben és a közeljövőben is jelentős döntések születtek és várhatóak ezeken az eseményeken.

Korábbi Tulajdonosváltások és Vezetői Döntések

A Fradi története során több alkalommal is sor került tulajdonosi változásokra és a vezetői struktúra átalakítására. Egy korábbi időszakban, 2008. április 9-én, szerda délután négy óra után aláí­rták az Üllői úti létesí­tmény és a hozzá kapcsolódó ingatlanegyüttes, továbbá a létesí­tményhez kötődő használati jogok, valamint az FTC Labdarúgó Zrt. megállapodásait. A megállapodásokat Rieb György (FTC-elnök), Szász András (Esplanade Kft.) és Tátrai Miklós (MNV Zrt.) látták el kézjegyükkel. A vásárló cégnek egy hónap állt rendelkezésére, hogy az előí­rt összeget megfizesse az FTC és az állam részére. Rieb György elmondta, beérett az a munka, amit csapatával az elmúlt hónapokban végzett, és szerinte hamarosan újra a régi fényében tündököl majd a Ferencváros.

2008. május 9-én bejelentették, hogy „Ami sokan kételkedtek, az mára biztossá vált: örömmel jelenthetem be, hogy a Fradi megmenekült! Hosszú tárgyalások eredményeként mától új tulajdonosa van a ferencvárosi labdarúgásnak. Várhatóan június közepéig kifizetjük a fennálló tartozásokat, ezt követően tisztábban látjuk majd, mennyi pénze marad a klubnak.” Kiemelték: „Célunk az, hogy az egész egyesületet új alapokra épí­tsük. Nyáron már biztosan lesz látszata annak, hogy itt vannak az angolok. Május végén egyébként közgyűlésre kerül sor, ahol új igazgatótanács áll majd munkába.” Terry Robinson, az FTC Zrt. képviseletében hozzátette: „Örülök a megállapodásnak, célunk, hogy a legsikeresebb magyar klubot visszavezetjük az őt megillető helyre, de ez nem fog gyorsan menni. Óriási szükség lesz a szurkolókra is, hiszen nélkülük nem lehet igazán sikeres egy futballcsapat, de előfordul majd, hogy eleinte lesz néhány népszerűtlen intézkedésünk is, amelyek rövidtávon nemtetszést válthatnak ki, de hosszútávon csak ezek hozhatnak sikert.”

2008. május 19-én az angol többségi tulajdonba került FTC Labdarúgó Zrt. hétfői közgyűlésén megválasztották a részvénytársaság új vezetőségét. Az igazgatóság tagjai: Kevin McCabe, Terry Robinson, John Burnley, Jason Rockett, Patrick Vangoidsenhoven, Rieb György, Horváth Gábor és Berki Krisztián. Terry Robinson, a közgyűlésre Magyarországra látogató tag, nagy örömmel tekintett a Berki Krisztián vezérigazgatóval közös munka elé. Kevin McCabe, a labdarúgó klub többségi tulajdonosa úgy fogalmazott: „Egy hosszú folyamat végére tettünk ma pontot, egyszersmind egy új korszak vette kezdetét. Mindenekelőtt köszönteni szeretném a Fradit klubjaink családjában, mely immár kontinenseket ölel át. A csapat szurkolóit pedig biztosí­thatom arról, hogy legfőbb célunk a Ferencvárost újra a zöld-fehér tradí­ciókhoz méltó magaslatokba emelni. Az elmúlt hónapokban megkezdett munkát kell folytatnunk, a már újonnan felállt FTC Zrt. igazgatóságának vezetőivel.”

Később a Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, Kevin McCabe nem kívánta tovább finanszírozni a zrt. működését. A közgyűlést tartott a Labdarúgó Zrt., azonban a vállalkozás tulajdonosa, Kevin McCabe nem jelent meg, csak egy közleményt adott ki. Ezt azzal magyarázták, hogy elfordultak a csapattól a szponzorok, és hogy az adóhatóság több mint másfél éve nem hajlandó visszafizetni a zrt. által befizetett több százmillió forintos ÁFÁ-t. A Fradi jövőjérőla tulajdonosok egy későbbi közgyűlésen döntenek. A klub most azon dolgozik, hogy visszakerüljön hozzájuk a foci a Ferencváros Zrt-től.

Kubatov Gábor, az FTC elnökségi tagja is megerősí­tette, hogy szóba került a zrt. labdarúgás a Ferencvárosnál. „A Labdarúgó Zrt. legyen kedves elmondani, hogy milyen módon adná vissza az egyesületnek a labdarúgócsapatot, annak bizonyos tulajdonrészeit, az ingatlan bizonyos tulajdonrészeit, és hogyan kerülhetne vissza a ferencvárosi labdarúgás az anyaegyesülethez, illetőleg hogy kerülhetne vissza a ferencvárosi stadion az egyesület tulajdonába” - nyilatkozta Kubatov. Ezek a kérdések még nyitottak, de az már biztos, hogy a közgyűlés után lemondott az FTC Zrt. vezérigazgatója. „A mai nap az igazgatóságomról lemondtam, nem értettem egyet azokkal a döntésekkel, amiket a közgyűlés hozott, és ezentúl nem látom biztosí­tottnak a Fradinak a jövőjét és a működését” - mondta el Alexander Gerstl, az FTC volt vezérigazgatója.

A Fradi Vezetőinek Panteonja

Sokat írunk és beszélünk ezeken az oldalakon játékosokról és edzőkről, sportolókról. A 120 év alatt 34 ember töltötte be a Ferencvárosi Torna Club élén vezetői pozíciót. Voltak kiválasztottak, megválasztottak, minden a történelmi kortól függött. Kutattuk az életrajzi adataikat, működési idejüket a Ferencvárosi Torna Club élén. Nézzük most a legmeghatározóbb alakokat.

Dr. Springer Ferenc (1899-1920): Az alapító elnök

Dr. Springer Ferenc 1863. október 15-én született és 1920. október 30-án hunyt el. Elnöki tisztségét 1899. május 3-tól 1920-ig töltötte be. Ő volt az első elnök, aki a legnehezebb, egyben legszebb feladatot vállalta: az újonnan megalapított egyesületet arra a pályára állítani, amely fennmaradását bizton biztosítja. Ezt a feladatot tökéletesen elvégezte, elnöksége alatt a klub Magyarország olyan sportegyesülete lett, ahol rang volt sportolni, amelynek kiváltság volt szurkolni. Igen, fontos megemlíteni a szurkolást is. Mert abban az időben voltak egyesületek, ahol többen sportoltak, mégis ma már csak a történelemkönyvek lapjairól tudjuk, hogy léteztek, nem tudtak a velük szimpatizálók szívéig eljutni. Az FTC Dr. Springer Ferenc vezetése alatt más utat választott.

Az életrajzi adatok szerint Dr. Springer Ferenc Pesten született, és egész életében Ferencvárosban élt, ezért a kerületért dolgozott. Édesapja Kassáról vándorolt Pestre, pontosabban Ferencvárosba, ahol cipészként dolgozott. A legidősebb fiú volt Ferenc, aki már ifjúkorában páratlan tehetséggel rendelkezett, amelyre sokan felfigyeltek. Ösztöndíjat kapott, jogi tanulmányait ez segítette. 1890-ben vették fel a Budapesti Ügyvédi Kamarába, ettől kezdve volt önálló ügyvédi irodája. Mindenféle családi támogatás nélkül, csupán határtalan tehetsége és szorgalma révén lett az akkori, kétségkívül zárt úri világ egyik illusztris képviselője, akit tiszteltek, akire felnéztek, akitől ügyeik intézését várták a helyiek.

Ebből adódóan szinte törvényszerű, hogy politizálni kezdett, a Függetlenségi és 48-as Párt (népnyelven Kossuth Párt) képviselője lett, aki már 1896-ban elindult az országgyűlési választásokon. Ekkor még nem jutott a parlamentbe, nem úgy 1913-ban, amikor elsöprő többséggel választották meg országgyűlési képviselőnek. „A mi bizalmunknak alapja az ő múltja. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy megalapításától fogva elnöke a legnépszerűbb sportegyesületünknek, a Ferencvárosi Torna Clubnak. Tudjuk nagyon jól, hogy nála az elnöki tisztség nem üres cím volt, hanem a legpáratlanabb munkássággal buzgólkodott az egyesület felvirágoztatásán. Nem volt a klubnak olyan apró-cseprő ügye, amely az ő figyelmét elkerülte volna és mindezek mellett nem igyekezett senki fölé emelkedni, hanem vele született demokratikus felfogásával úgy élt, úgy tett-vett, mint a klubnak bármely más szorgalmas közkatonája. Tökéletes jellemzés egy olyan emberről, akit már életében tiszteltek, becsültek és elismertek. Nem véletlen, hogy 21 éven keresztül elnöke tudott maradni szeretett lakóhelye szeretett egyesületének.

Mattyók Aladár (1920-1923): Az ügyvezető alelnök és pályatervező

Mattyók Aladár 1879. december 28-án született és 1960. február 3-án hunyt el. Ügyvezető alelnöki posztját 1920. november 1-től 1923-ig töltötte be. Jómódú, nemesi családba született, édesapja a pilisi felső járás főszolgabírója volt. A sporttal nagyon hamar kapcsolatba került, hiszen már az 1890-es években igazolt versenyzője volt az Óbudai Torna Egyletnek (ÓTE), amelynek színeiben atlétikai és úszóversenyeken is indult és szerzett igen előkelő helyezéseket.

Az évszázad utolsó évében elkezdte műegyetemi tanulmányait, a sport területén ez azt jelentette, hogy már 1900-ban a Műegyetemi Football Club tagja és titkára, egy esztendő múltán az alelnöke lett. Ez is bizonyítja a fiatal Mattyók Aladár sport iránti elkötelezettségét, továbbá már akkor megmutatkozó vezetői kvalitásait. 1905-ben építészmérnöki oklevelet szerzett, tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. Mint fiatal mérnök nevezett az újonnan épülő FTC pálya tervezésére, amit el is nyert, 1910-ben az ő tervei szerint kezdték építeni, majd 1911. február 12-én adták át az FTC nemzetközi viszonylatban is számottevő új pályáját. Közben természetesen az FTC tagja lett, első vezetői feladata, mi más, az új pálya igazgatása volt. Tőle származik a híres mondás, miszerint „A sporttelep az egyesület élete, tőle függ a léte vagy nem léte!”. A vezetői hierarchiában gyorsan haladt előre, 1913-tól a vívószakosztály vezetője, majd nem sokkal később már a klub alelnöke. Dr. Springer Ferenc halálakor is az FTC alelnöke volt. Nem kívánt a nagy előd székébe ülni, maga is azt javasolta, hogy az elhunyt iránti tisztelet jeléül egy ideig ne töltsék be az elnöki tisztet.

Dr. Gschwindt Ernő (1923-1931): A mecénás elnök

A Ferencvárosi Torna Club második elnöke Dr. Gschwindt Ernő volt, aki 1881. szeptember 27-én született és 1932. augusztus 29-én hunyt el. Elnöki posztját 1923. március 24-től 1931-ig töltötte be. Családja Győrből származik, a nagyapja jött Pestre, pontosabban Ferencvárosba, itt nyitott előbb dohányüzletet, majd később alapított szeszgyárat, amelyet később gyermeke, még később unokája, Ernő vezetett. A fiatal Gschwindt Ernő a budapesti tudományegyetemen bölcsészetet hallgatott, amelyet később Németországban, Heidelbergben folytatott, a doktori címe is a bölcsészettudományokhoz köthető. Ugyancsak Németországban ismerkedett meg a kémia tudományával, Angliában pedig kereskedelmi akadémiát végzett.

Tanulmányai befejezése után 1907-től átvette a családi gyár, a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. vezetését, ahol 26 évesen vezérigazgató lett. Ilyen múlt után érte a felkérés, hogy legyen a Ferencvárosi Torna Club elnöke, amelyet hatalmas megtiszteltetésnek tartva elfogadott, a közgyűlés pedig egyhangúlag, közfelkiáltással választotta meg. Elnöki ténykedésének idejére esett a magyar futballban a professzionalizmus bevezetése, amelyért ugyancsak sokat dolgozott. Az FTC elnöki tiszte mellett 1926-tól a Ferencváros profi futballcsapatát irányító részvénytársaság elnöke is lett.

Milyen ember, milyen vezető volt? Íme itt van egy korabeli idézet: „Gschwindt Ernő nem volt a szó embere. Tetteivel támogatta a magyar sportot az FTC-n a Ferencvároson keresztül. Ahogy nem beszélt, ahogy nem szeretett a nyilvánosság előtt szónoklatokban megnyilatkozni, éppen úgy nem szerette mutogatni érzelmeit sem A mások öröméhez simult a maga nagy öröme, a mások bánatában azonban nem olvadt fel a maga bánata. Az mindig mélyebb, fájóbb, keserűbb volt, mint bárkié.” Tegyük gyorsan hozzá, tetteivel és a pénzével, hiszen az FTC történetének első valódi mecénása volt. Úriemberségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a profi futballcsapat pénzügyileg balul sikerült 1931-es dél-amerikai túrája után lemondott elnöki posztjairól, de ezt úgy tette, hogy a negyedmillió pengőre rúgó adósságot saját zsebből kifizette.

Harsányi István (1925-1944): A háttérben dolgozó vezető

Harsányi István 1883. február 28-án született és 1970. július 28-án hunyt el. Ügyvezető alelnöki, majd elnöki funkcióját 1925. május 9-től 1944-ig töltötte be. Az ő példája is mutatja, tehetséggel, szorgalommal bármit el lehet érni, bármilyen pályát be lehet futni. Diákkorában futballozott a Népligetben, majd a XX. század első éveiben sokat evezett a Dunán, ahol gyakran elhaladt az FTC Soroksári úti pályája előtt. Hallotta a labda pattogását, a játékosok hangját, meccseken a nézők moraját. Hallotta és vágyódott utána, de jó lenne az FTC tagjának lenni. 1905-ben jött el számára a nagy pillanat, amikor egy ingyenjegyet kapott az FTC egyik barátságos nemzetközi meccsére. Elment, elvegyült az FTC-isták (akkoriban még így írták, mondták) között, másnap pedig már az FTC tagja volt.

1907-ben, 25 évesen már a klub ellenőre lett, ami akkoriban egy választott tisztség volt. 1915-től ő lett az atlétikai szakosztály vezetője, majd 1920-tól a birkózók vezetője. Mindkét szakosztályt képviselte az országos szövetségekben, sőt úgy a Magyar Atlétikai szövetségben, mint a Magyar Birkózó Szövetségben alelnöki posztig jutott. 1925. május 9-én az FTC az éves rendes közgyűlésén ügyvezető alelnöknek választották. Ebben az időben Gschwindt Ernővel vállvetve irányította az egyesületet, ami bizony azt jelentette, hogy a napi ügyeket ő vitte, hiszen az elnöknek számtalan egyéb megbízatása és elfoglaltsága is volt. Gschwindt Ernő lemondása, majd egy évvel későbbi halála után szinte egyszemélyi vezető lett mindkét fronton, úgy a klubban, mint a labdarúgásban. A közvélemény az FTC-t a kezdetektől a labdarúgói révén ítélte meg, így van ez ma is, akkoriban is így volt.

Gondoljunk csak bele, a Ferencváros működése a legfőbb anyagi mecénás, Gschwindt Ernő halála után alapvetően megváltozott, az egy helyről jövő nagyobb támogatás helyett a jegybevételre illetve a kisebb reklámbevételekre kellett támaszkodni. Ehhez jött még 1932-ben, hogy a labdarúgók profi szövetsége is az elnökévé választotta. Noha nagyon sok korabeli orgánum az FTC illetve a Ferencváros elnökeként említi, idézi őt, magának a Ferencvárosi Torna Clubnak sosem volt tényleges elnöke, csupán ügyvezető alelnöke vagy éppen a tényleges elnök nélküli időszakokban ügyvezető elnöke. Ez a hátrébb lépés azonban csak a napi munka dandárjára vonatkozott, a fontos döntések meghozatalánál mindig ott volt. A sportvezetői munkát 1944 végén fejezte be, amikor végleg visszavonult az aktív sportvezetői funkcióktól, később Ózdra költözött, ott élt haláláig.

Dr. Usetty Béla (1937-1944): A politikus elnök

Dr. Usetty Béla 1887. április 17-én született és 1970. május 18-án hunyt el. Elnöki tisztségét 1937. május 30-tól 1944-ig töltötte be. Ő volt a Ferencvárosi Torna Club harmadik, ténylegesen is elnöknek hívott elnöke. Tősgyökeres ferencvárosi családba született ötödik, legifjabb gyermekként. Ferenc bátyjához hasonlóan ő is az ügyvédi pályát választotta és Ferenc bátyjához hasonlóan ő is az FTC tisztségviselője lett.

Dr. Usetty Béla a sportvezetői pályája előtt a politika felé fordult, 1926-ban országgyűlési képviselő lett az Egységes Párt zászlaja alatt, amely mandátumot 1931-ben, majd 1935-ben is megújította. Politikusi mivoltában érték a sportvezetői felkérések, 1932-ben a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) elnöke lett, amely tisztet 1939-ig betöltötte. 1937. május 30-án azonban - még mindig MLSZ elnöki funkcióban - az FTC-nél is előlépett, hiszen felkérték, hogy vállalja el a Dr. Gschwindt Ernő 1931-es lemondása után megüresedett elnöki posztot, amit ő nagy tisztelettel elfogadott. Kettős elnöki funkciója az MLSZ-szel rengeteg támadásnak tette ki, amit derekasan viselt 1939-ig, amikor MLSZ-beli tisztétől vált meg. Nem is annyira a kettősség motiválta a döntését, sokkal inkább a politika egyre erőteljesebb beleszólása a sport- és futballügyekbe, egészen pontosan a politikai antiszemitizmus térnyerése, a zsidókérdés sportbéli felvetése.

Rátz Kálmán (1944): A megbélyegző elnök

Rátz Kálmán 1896. május 23-án született és 1946. április 11-én hunyt el. Elnöki posztját 1944. augusztus 2-től 1944-ig töltötte be. Az az elnök, aki miatt később évtizedekre megbélyegezték a Fradit.

A Magyar Életrajzi Lexikon ezt írja róla: „1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, melynek 1923-tól szakosztályi társelnöke, 1925-től a Magyar Nemzeti Párt alelnöke. 1929-től tartománygyűlési képviselő. 1933-tól ügyvezető elnök, 1935-től a prágai képviselőház tagja. Pártja és a Keresztényszocialista Párt egyesüléséből megalakult Egyesült Magyar Párt elnöke. 1938. november 15-től 1940. április 1-ig az Imrédy-kormányban, majd a Teleki-kormányban a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere. 1940. október 1-én Imrédyvel megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. Sztójay kabinetjében 1944. március 22-től belügyminiszter, 1944. augusztus 7-én lemondott. Ezt követően jelentős szerepet játszott a szélsőjobboldali parlamenti képviselőket tömörítő fasiszta Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, melynek 1944. decembertől 1945. márciusig Sopronban elnöke volt.”

Amit nem ír a lexikon: 1944 nyarán a még élő idősebb szurkolók elmondása szerint, mint belügyminiszter ráerőltette magát a Fradira, azaz megválasztatta magát elnöknek. E célból még a jegyzőkönyv meghamisítása is eszköz volt, ahogy például Dr. Springer Miklós, alapító elnökünk unokája elmondta, a bátyját, Dr. Springer Ferencet úgy írták be, hogy ott sem volt. Az elnöki regnálásának a négy hónapja súlyos bélyeget rakott a klubra, hiszen a háború után ez volt a fő oka annak, hogy az egész Fradit fasiszta képződménynek és üldözendőnek tartották.

Nádas Adolf (1945-1950): Az újjáépítő és bajnokcsapat kovácsa

Nádas Adolf 1968. augusztus 28-án hunyt el. Ügyvezető elnöki tisztségét 1945. szeptember 29-től 1950-ig töltötte be. A II. világháború befejezése után Budapesten nem csak az épületek, a sportegyesületek is romokban hevertek. Nádas Adolf számára a megválasztása előtt sem volt ismeretlen az FTC, amelynek 1913-ban lett a tagja. Előtte két évig az Óbudai Torna Egylet atlétája volt, onnan igazolt szeretett egyesületeshez.

Remek rövidtávfutó és távolugró volt, eredményei nagy reményekre jogosították, amit azonban az I. világháború kitörése kerékbetört. Olyannyira, hogy az ifjú Nádas Adolf 1921-ig nem is került haza a háborúból, hiszen annak már az első évében orosz hadifogságba esett, ahol hét hosszú esztendőt raboskodott Szibériában. Egy évvel később már a Magyar Atlétikai Szövetségben is funkciót kapott, az FTC pedig a soros közgyűlésén jegyzővé választotta, majd 1928-ban választmányi tag lett. Egyik megalapítója és vezetője lett az FTC turista szakosztályának, később 1931-ben a labdarúgásban is feladatot kapott, ahol a profi futballcsapatot irányító részvénytársaság felügyelő bizottságába választották be.

Ilyen előzmények után, immár első emberként kapta a feladatot az FTC talpra állítására. Ezt a feladatot is jól megoldotta, a Fradi szellemisége nagyon hamar visszatért a sportpályákra. Úgy a sportolók, mint a szurkolók kedvelték, népszerű elnök volt. Munkájának egyik legfőbb eredménye egy új labdarúgó aranycsapat kialakítása, hiszen ki ne emlékezne az úgynevezett jubileumi bajnokcsapatra, amely 1948/49-ben minden idők leggólképesebb Fradijaként vonult be a történelembe, élén a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársorral. Vegyük figyelembe, hogy ezeket a sikereket már nagyon erős politikai ellenszélben érte el Nádas Adolf, hiszen 1947 végétől a kommunista politikai vezetés már elkezdte a sportegyesületeket is „megreformáló” ténykedését. Megállítani ezt nem tudta, csak annyit tehetett, hogy a sportolókat, a játékosokat folyamatosan tájékoztatta a kialakult és várható helyzetről, arról, hogy nemsokára szakszervezeti irányítás alá kerülnek, amely folyamat 1949-ben elkezdődött, végül 1950-ben az ÉDOSZ SE-be történő olvadással befejeződött. Mindehhez már politikai irányítást is kapott a klub, hiszen 1948. március 20-án új elnököt kapott az eltökélt kommunista Dr.

Az ÉDOSZ-ba történt beolvadás jelentette Nádas Adolf önálló vezetői tisztségének a végét, az „új” egyesületben már nem igazán volt szükség rá, bár ügyvezető elnöki posztjára még megválasztották. Nem úgy 1956 végén, amikor a forradalom leverése után az egyesület visszakapta nevét és színeit, nyugdíjasként rövid ideig tagja lett az újjáformálódó klub intéző bizottságának.

A 2026. évi Rendes Közgyűlés Előzetes Hirdetménye

A Ferencvárosi Torna Club Elnöksége a 2026. március 26. napján megtartott ülésén meghozott határozata alapján a Ferencvárosi Torna Club (székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 129., nyilvántartási száma: Fővárosi Törvényszék, 01-02-0001354) 2026. évi rendes közgyűlését - az Alapszabály 7. és 9. pontjaiban foglaltak szerint, továbbá az egyéb vonatkozó előírások figyelembevételével - jelen hirdetmény útján 2026. május 28. napjára hirdette meg.

A közgyűlés helye: Elek Gyula Aréna (Budapest, X. 1).

A napirendi pontok a következők:

1. Az Elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása az Egyesület 2025. évi gazdálkodásáról.
2. A Sportigazgatóság beszámolója 2025. évi tevékenységéről.
3. A Felügyelő Bizottság beszámolója 2025. évi működéséről.
4. A könyvvizsgáló jelentése a 2025. évi pénzügyi kimutatásokról.
5. Az Egyesület éves pénzügyi tervének, illetve az előző éves pénzügyi terve teljesítéséről szóló, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló elfogadása.

Az Elnökség határozata alapján a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt közgyűlés a rendes közgyűléssel azonos helyszínen, azonos napirenddel, 2026. május 28. napján 10:00 órai kezdettel kerül megtartásra. A közgyűlésen minden tagot, illetve az Alapszabály által megjelölt más személyeket egy szavazat leadásának joga illeti meg. A közgyűlés megszervezésének biztosítása érdekében az Alapszabály 7.3. pontjában foglaltak szerint, igazolható módon jelezzék részvételi szándékukat.

• A levélben érkezett regisztrációkat a tagoknak aláírásukkal el kell látniuk.
• Csoportos regisztrációt az Egyesület kizárólag levélben fogad, a csoportosan regisztráló tagok mindegyike köteles a regisztrációs bejelentést aláírásával ellátni.

Budapest, 2026.

tags: #ftc #zrt #kozgyules

Népszerű bejegyzések:

• Stadionépítési viták a Vasas–Honvéd meccsen
• Bárfai Béla futballista
• Női sikerek és küzdelmek a bronzmeccseken
• Részletes elemzés: Aalesund FK és Vålerenga IF
• Kossuth Lajos Általános Iskola: Események és eredmények