A futballakadémiák működése: Magyar és nemzetközi perspektívák
A régi időkben nem volt annyi pénz a futballban, mint manapság, mégis az akkori világszínvonal élén rúgták a bőrt csapataink. Anno a pénz nem a futballtudás elsajátításához kellett, illetve nem a futballban volt pénz, ugyanis a legtöbb játékos a foci mellett dolgozott, mivel profi futballról még nem beszélhettünk. Az utánpótlásfoci amatőr volt a szó legszorosabb értelmében. A fiatalok zsíroskenyér bajnokságokban futballoztak. Mégis tehetségekben nem volt hiány.
Ma a magyar állam olyan pénzt önt az utánpótlásfutballba, hogy azt már a kívülálló el sem tudja képzelni. Az akadémiák ma inkább futballgyárak, mintsem nevelő klubok.
A magyar akadémiai rendszer és kihívásai
Az államilag elismert sportakadémiák négy és fél éve működnek a ma ismert struktúrában. A kormány 2019 novemberében jelentette be, hogy államilag elismert sportakadémiák segítik a 15-19 éves tehetségeket, 2020 januárjában pedig a programban résztvevő klubok listája is nyilvános lett. Egy decemberi kormányrendelet szerint futballban 10, kézilabdában 6, kosárlabdában 4 sportakadémia lehet. Az indoklás szerint az élsport utánpótlásának megteremtésére, tehetséggondozásra jönnek létre az államilag elismert akadémiák. Igaz, eddig is ezzel a profillal működött több intézet is.
Ennek következtében a hazai futballban korábban is meglévő forráskülönbségek még nagyobbra nőttek, ami értelemszerűen feszültségeket szült a sporttársadalmon belül. Természetesen a futballközeg effajta nyomása nem kellemes, de a kiemelkedő költségvetési lehetőségek ellenére az érdemi előrelépést egyelőre nem igazán tapasztalhatjuk. Az Mfor.hu szerint az új rendszer nem visz sportszakmai újítást a korábban működő rendszerbe, inkább csak adminisztratív kiemelés. Az Mfor.hu megjegyzi, a szakmai munka alapján a kisvárdai Várda Sport Egyesület kiemelése nem indokolt.
Az innováció kitörölve a szótárból, ugyanis nem lehet az edzőknek saját gondolata, be kell állni a sorba uniformisba öltözve csinálni a kötelezőt, még akkor is, ha sokszor nagy baromság. Az egyéniségeket az akadémiai rendszer nem tűri meg soraiban. Elfojtott érzelem legalább olyan gátja az edzők, játékosok fejlődésének, mint maga a szakmaiatlanság. A zuhanyhíradó szerint van olyan akadémia, ahol az edzők egy sajátos hatalmi rendszer elemei, azt kell csinálniuk, amit a szakmai vezetés hóbortja megkíván.
A tíz kiemelt akadémián nevelkedő játékosok profi pályafutásának első mérföldköve lehet, hogy bemutatkozhatnak, majd beépülhetnek a klub első csapatába. Van olyan akadémia amelyik még nem hálálta meg azt a sok pénzt, nem jeleskedett még a tekintetben, hogy ez a szám ne a nullával legyen egyenértékű. Ha milliárdokról beszélünk, egy ciklusban akár 5-6 milliárd is kevés ahhoz, hogy legalább egy jobb-bekket kineveljen egy agyontámogatott akadémia. A Kisvárda kiesett az első osztályból, a Vasas és a Honvéd maradt az NB II-ben, míg az anyagi és licencproblémákkal küzdő Haladás csak a harmadosztályban indulhat. Az éremtáblázat második helyén a Budapest Honvéd végzett két első, két másik és egy harmadik hellyel, míg a Vasas két bajnoki címmel, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik a rangsorban. A Debrecen négyszer állhatott dobogóra a vizsgált korosztályokban - egy arany, négy bronz -, a Ferencváros és a Kisvárda háromszor, az Illés Akadémia pedig egyszer.
Az MLSZ stratégiai céljai és fejlesztései
Az utánpótlásban nem az eredmény számít, hanem a képzés, saját nevelésű tehetség felépítése a felnőcsapat számára. A mai edzők bizonyára nem tudják, de régen volt egy közszájon forgó mondás, mégpedig: „az utánpótlás edző ne nyerjen, hanem neveljen”. Amelyik akadémia ennek nem felel meg, ne kapjon egy fityinget sem, mert nem képes megfelelni az elvárásoknak.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Elnöksége fontosnak tartotta, hogy a hazai labdarúgó-akadémiák és az elit utánpótlás-nevelésben résztvevő szervezetek működésével kapcsolatban készüljön egy alapos, sokoldalú helyzetelemzés, diagnózis. Az audit elvégzésére dr. Barczi Róbertet jelölte ki az MLSZ főtitkárát. A konzultációk, a megfigyelések és az adatgyűjtések elkezdődtek, és megállapítható, hogy a hazai akadémiák, utánpótlás-neveléssel foglalkozó centrumok partnerek a munkában, nagy érdeklődéssel várják az audit eredményeit. Különösen fontos, hogy a független belga cég véleménye a hazai modell és működés vonatkozásában hitelesnek várható. A munka első fázisa 2014-ben zárult le.
A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni."
A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában. A 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta dr. Barczi Róbert.
Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, melynek forrását évről évre a magyar költségvetés biztosítja. A támogatás célja a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VII. 27.) Korm. rendeletben foglaltak érvényesítése, különösen a labdarúgás sportág „iskolai” rendszerű utánpótlás-nevelési programjának támogatása.
Nemzetközi példák és sikeres modellek
Az utóbbi években világszerte egyre több labdarúgó akadémia nyílik. Az alapítók számára érdekes befektetési lehetőséget jelentenek, a játékosoknak és családjaiknak pedig reményt adnak, hogy új Maradonává vagy Messivé válhatnak. A legnagyobb népszerűségnek azonban a hosszú hagyományokkal rendelkező, elit világklubokhoz tartozó ifjúsági akadémiák örvendenek.
Az Ajax Akadémia
Az amszterdami klub ugyan már nem tartozik a világ 10 legjobbja közé, de ifjúsági akadémiájának hírnevét semmi sem múlja felül. Ellenkezőleg, az Ajax Akadémia már a 20. század eleje óta létezik, és 2010 óta a legjobb helynek számít az új tehetségek fejlesztésére. A felvételi feltételek azonban nagyon szigorúak, és előnyben részesítik a hollandokat, ezért a neveltek között annyian találhatók. Az egyik közülük Johan Cruyff, az 1970-es évek egyik leghíresebb labdarúgója. Összességében az akadémia körülbelül 200 diák befogadására képes, és a legjobb tehetségeket már 6 éves kor előtt keresik a scoutok.
La Masia (FC Barcelona)
A labdarúgás másik alma materje a híres spanyol akadémia, a La Masia, amelyet Barcelonában alapítottak 1979-ben. És senki más nem segített a kiépítésében, mint a korábbi nevelt és Ajax játékos, Johan Cruyff. Célja az volt, hogy utánozza szülőklubja edzési módszereit, amely a játékosok vásárlása helyett a saját tehetségeire támaszkodott. A 2012-es szezonban valóban megtörtént, hogy a Barcelona pályáján minden 11 játékos ugyanabból az akadémiából érkezett. Három közülük pedig még a Zlaty labda versenyének döntősei lettek, és konkrétan ők voltak Xavi, Andrés Iniesta és a híres Lionel Messi, aki a labdarúgás világán kívül is ismert. A La Masia így elnyerte a FIFA elismerését, és a világ legjobb ifjúsági labdarúgó akadémiái közé került.
Bayern München
A német klub bátran toboroz tehetséges játékosokat a konkurenciától, de van saját díjnyertes akadémiája. Legalábbis a fiatalok kategóriájában nem kell a transzferpiacra támaszkodnia. A klubot már 1902-ben alapították, de a labdarúgó akadémiája a legnagyobb sikereit csak az utolsó évtizedekben érte el, amikor olyan sztárokat nevelt, mint Thomas Müller vagy Bastian Schweinsteiger. Az akadémia fejlesztésébe fektetett összeg több tízmillió euró körül mozog, és az éves költségvetése hárommillió euró. Ennek köszönhetően akár 180 labdarúgónak is helyet tud biztosítani, akikkel körülbelül 40 alkalmazott dolgozik. Minden kis tehetségnek van esélye. Az akadémia minden évben rendez egy eseményt, amelyre akár 500 gyermek is jelentkezhet 6 és 11 éves kor között.
Manchester United
Angliának is van egy legjobb labdarúgó akadémiája, amely már számos sikert könyvelhetett el. A híres Manchester United klubhoz tartozik, és az edzőkomplexuma a Carrington negyedben található, ahol a konkurens klubok scoutjainak szeme előtt két méter magas kerítéssel rejtőzik. Ez a stratégia nyilvánvalóan működik, mert a legnevesebb végzettjei között ott van maga David Beckham. Jelenleg a nyolc éves kis labdarúgók jelentkezhetnek, és akik sikerrel járnak, a legjobb labdarúgó akadémiák egyikét látogatják egészen 18 éves korukig. Eközben világversenyeken játszanak, és már többször sikerült kupát nyerniük.
Sporting CP (Lisabon)
Míg Porto a felnőtt kategóriában dominál, Lisabon a fiatalok divízióját vezeti. A híres játékosok vásárlása helyett inkább csillagcsapatot épít a nulláról. És bár a klubnak mostanában nem megy olyan jól, az akadémiája számos sikeres játékost nevelt ki, és két különböző Aranylabda győztest is.
A magyar futballakadémiák egyedi modellje: Az MTK példája
Az SKLA (Sándor Károly Labdarúgó Akadémia) a 2001-es indulás óta eltelt időszakban egyértelműen vezető szerepet vívott ki az utánpótlás-nevelés terén és magas szintű játékosképzést biztosított egészen a professzionális szintig. Az akadémiai munka 2008-ban csúcsosodott ki a felnőtt csapatunk bajnoki címével. A csapat keretét alkotó huszonöt főből ugyanis húszan az akadémiáról kerültek ki. Mindemellett akadémiánk nemcsak az MTK Budapest, de az egész magyar labdarúgás számára nevelt profi labdarúgókat.
Az MTK mai futballjának gyökerei az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza, amikor Pozsonyi még játékosként lefektette a laposan passzolós játék alapjait, melyet később már az FC Barcelona edzőjeként egy spanyol nyelvű szakkönyvben foglalt össze. Az 1910-es években aztán már ebbe a közegbe érkezett edzőként Jimmy Hogan. Hogan az akkor Angliában uralkodó „kick and rush” (rúgd és fuss) helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) helyezte előtérbe, majd fejlesztette tovább az MTK-nál. A sok improvizációra, cselezésre és lapos passzokra épülő játéka meglepte Európa futballközegét. Nem véletlenül emlegették akkor az MTK-t Európa három legerősebb csapata között, hiszen a legyőzöttek közt olyan klubok nevei szerepeltek, mint a Real Madrid vagy a Bayern München. Hogan edzésmódszereiről sokat elárul, hogy a Fulham játékosai teljesen szokatlannak találták őket. Sebes Gusztáv pedig ezt mondta: „Úgy futballoztunk, ahogy Jimmy Hogan tanított bennünket.”
Természetesen az MTK-stílus is csiszolódik, formálódik, de az alapjai állandóak. Jimmy Hogan megfogalmazása miatt sokáig passzolós focinak nevezték, az "újkorban" jellemzően lapos passzos, majd rövidpasszos játékként jellemezték játékunkat és képzésünket. Mi ma leginkább tudatos, kezdeményező játéképítésnek nevezzük játékunkat, de természetesen a „passzolós foci” vagy a „labdabirtoklásra való törekvés” továbbra is az egyik fő eleme ennek. Képzésünket kérdezz-felelek játékként jellemezzük, miszerint az ellenfél és a játékhelyzetek által feltett kérdésekre kell a játékosoknak az edzők segítségével, de lehetőleg önállóan megadniuk a választ a korábban tanultak alapján - így kívánjuk őket önálló és bátor játékra nevelni. A játékosok az évek során a képzéssel magukba szívják a játékstílust, így kialakítva a belső igényt erre a fajta futballra.
tags: #futball #akademiak #mukodese
