A labdarúgó Európa-bajnokságok és Magyarország: Részvétel, rendezés és jogi háttér

Magyarország jelentős sportdiplomáciai sikert aratott 2014 szeptemberében Genfben, amikor az UEFA bejelentette, hogy Budapest is a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A 2020-as Európa-bajnokság rendhagyó módon, kontinens-szerte 13 városban került megrendezésre, nem pedig egy vagy két országban.

A pályázat sikerében komoly szerepet játszott, hogy Magyarország az utóbbi években számos világeseménynek, világ- és Európa-bajnokságnak adott otthont, amelyek kiemelkedő színvonalú rendezése osztatlan elismerést aratott a nemzetközi sport világában. Ez megalapozta a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázatának sikerességét.

Az elmúlt esztendőkben, hazánkban elinduló infrastruktúra-fejlesztés megkoronázásaképpen - Magyarország kormánya által nyújtott kormánygarancia segítségével - 2018-ra felépült az új Puskás Ferenc Stadion. Ez a stadion 68 ezer fő befogadására alkalmas, a XXI. századi igényeket mindenben kielégítő, európai színvonalú létesítmény lett, amely három Európa-bajnoki csoportmérkőzés és egy egyenes kieséses mérkőzés helyszínéül szolgált.

A kitűnően előkészített magyar pályázat bemutatta a nívós szállás- és közlekedési lehetőségeket, a pezsgő kulturális életet, a magyar sport, azon belül is a futball hagyományait. Budapest az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos bejelentéséből értesült, hogy a 2021-es Európa-bajnokságon a főváros a nyolc város közül az egyetlen, amely telt házas mérkőzéseket tervezett, a koronavírus-járvány ellenére. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság a koronavírus-járvány miatt az idei évre csúszott, és 12 ország 12 stadionjában rendezték meg a kontinensviadalt Glasgowtól Bakuig.

Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata szerint június 15-én, az Eb idején, mindenki, aki regisztrált, biztosan megkapja az oltást, így védettségi kártyával részt vehetnek az eseményeken. A kormányfő szerint május végéig akár a 8 milliós felnőtt lakosság jelentős részét, 7 millió embert is beolthatnak. A Magyar Labdarúgó Szövetség optimistán azt ígérte az UEFA-nak, hogy telt ház előtt rendezik meg a három budapesti csoportmérkőzést, valamint a nyolcaddöntőt.

A magyar válogatott részvételének jogi és szervezési kihívásai

A magyar válogatott sorozatban harmadszor lesz ott az Európa-bajnokság 24 csapatos mezőnyében. Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai ráadásul a selejtezőcsoportjukat megnyerve - az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon - jutottak ki a tornára.

A tavaly december elején rendezett sorsoláson az A csoportba került a magyar nemzeti tizenegy, mégpedig a házigazda Németország, valamint Skócia és Svájc társaságában. A magyarok június 15-én kezdenek Kölnben a svájciakkal, majd június 19-én következik a németek elleni meccs Stuttgartban, ahol aztán június 23-án a skótokkal találkozik a válogatott.

A 2023. november 14-én Szófiában megrendezett Bulgária-Magyarország Európa-bajnoki selejtező körüli események rávilágítottak a nemzetközi labdarúgásban felmerülő szervezési és jogi problémákra. A találkozó eredeti helyszíne is a bolgár főváros lett volna, azonban a rendező hazai szövetség (BFU) biztonsági okokra hivatkozva a múlt héten úgy döntött, Plovdivban, nézők nélkül bonyolítják le az összecsapást. Ezen a héten azonban napvilágot látott a hír, miszerint a plovdivi stadion tetőszerkezete félkész állapotban van, ezért a város önkormányzata nem bocsájtja a BFU rendelkezésére a létesítményt.

Az MLSZ közleményében kiemelte, "fontos hangsúlyozni, hogy a szabályok szerint az UEFA-nak rendkívüli helyzetben, például biztonsági kockázat esetén joga van ilyen döntésre, a vendég szövetségnek pedig nincs vétójoga az ilyen döntéssel szemben". A magyar szövetség a múlt héten igyekezett sportszerűen eljárni, és bár - elsősorban a magyar válogatott szurkolói miatt - nem értett egyet a késői helyszínváltással és különösen a zárt kapus megoldással, a döntést kényszerűen elfogadta, és a nyilvánosság előtt nem kommentálta a történéseket.

Az MLSZ kommünikéjében olvasható, hogy "amit a rendező szövetség művelt az elmúlt hetekben, példátlan, teljes mértékben indokolatlan és súlyosan sportszerűtlen. Még egy családi nyaralást sem lehet így megszervezni, nemhogy egy komoly téttel bíró, emberek sokaságát érintő és milliókat érdeklő nemzetközi labdarúgó-mérkőzést. A bolgár szövetség lehetetlen helyzetbe hozta az UEFA-t és a magyar szövetséget is: kihasználva, hogy mindkét szervezet a sportszerűséget tartja szem előtt, és minden esetben arra törekszik, hogy a pályán dőljön el a továbbjutás kérdése".

A mérkőzésre végül zárt kapuk mögött, Szófiában került sor, a magyar szövetség pedig visszatérítette a jegyek árát a kétezer szurkolónak. Sipos Jenő MLSZ-szóvivő megerősítette, hogy példátlanul sportszerűtlen volt a bolgár szövetség eljárása, és a nemzetközi futballban ez nem elfogadott. Az MLSZ alkalmazkodott a döntéshez, és a magyar csapat mindent megtett az Európa-bajnokságra való kijutásért.

A magyar futball őszi sikereinek tudatában - gondolhatunk a Ferencváros BL-be jutására és a válogatott Eb-kvalifikációjára - különösen fontos, hogy a háttérben olyan stratégiai döntések szülessenek, akár az utánpótlásban, akár a felnőttfutballban, melyekkel a jól látható fejlődési folyamatot meg tudjuk támogatni, hozzá tudunk járulni.

A sportolók munkaviszonyának jogi vonatkozásai

A hivatásos sportolók munkaviszonyára vonatkozó speciális rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény, azaz a sporttörvény tartalmazza. Ennek általános háttérjogszabálya a Munka Törvénykönyve (Mt.), ami azt jelenti, hogy a sporttörvény állapítja meg a hivatásos sportolók munkaviszonyának különös szabályait, ilyen rendelkezés hiányában pedig az Mt.-t kell alkalmazni. Végül egy harmadik törvényre is tekintettel kell lenni, a Polgári Törvénykönyvre, amely az Mt. háttérjogszabálya, akkor kell a polgári jogi szabályokat a munkaviszonyra is alkalmazni, ha az Mt. kifejezetten így rendelkezik.

Különbségek a „általános” és „sportolói” munkaszerződések között

A sporttörvénynek a munkaviszony megszüntetésére is kiható „specialitása” jó példa az eltérésre. Amíg az Mt. verseny- és nonprofit szférára hatályos szabályozása szerint a határozatlan idejű munkaviszony a tipikus, ettől gyökeresen eltérően a hivatásos sportolóval munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető. Ha ezt a szabályt európai uniós dimenzióba helyezzük, kétséges, hogy ez harmonizál-e a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelvvel, melynek hatálya kiterjed a hivatásos sportolók munkaviszonyára is. Az irányelv előírja: az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében az EU tagállamoknak a következő három garancia közül legalább egyet be kellett vezetniük. Szabályozva, hogy melyek a határozott idejű munkaszerződés viszonyok megújítását alátámasztó objektív okok, vagy, hogy milyen hosszú lehet az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések maximális teljes időtartama, illetve megújításuk száma. Ilyen szabályt a sporttörvényben nem találunk.

A sportoló munkaszerződésének kötelező tartalmi elemei

Az Mt. az alapbért és a munkakört tekinti kötelező tartalmi elemnek, a sporttörvény még további kötelező tárgyköröket is tartalmaz, ezekben a munkáltatónak és a hivatalos sportolónak meg kell állapodnia. Ide tartozik a munkavégzés módja, a munka- és pihenőidő, a szabadság kiadása, valamint a munka díjazása. Az Mt. szerint hét munkanap kivételével a munkáltató egyoldalúan dönt a szabadság kiadásának időpontjáról, addig erről a hivatásos sportoló esetében a munkaszerződésben meg kell állapodni.

A munka díjazása egy gyűjtőkategória, amely magában foglalja a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatást. Az Mt. alapján az alapbér és a törvényben szabályozott bérpótlékok kivételével munkáltatóként például egy profitorientált gazdasági társaság egyoldalúan, sokszor a szabályzataiban határozza meg, mely feltételek mellett fizet például prémiumot vagy mozgóbért. Erről a sporttörvény szerint a foglalkoztatónak a hivatásos sportolóval meg kell állapodni.

Opciók és feltételek a sportolói szerződésekben

Amikor egy sportoló vagy edző szerződéséről olvasunk, gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy 1+1 évre írt alá az adott klubhoz, vagy a megállapodás opciót tartalmaz. Erről a kérdésről a sporttörvény és az Mt. sem tartalmaz külön rendelkezést, ugyanakkor a Ptk. alkalmazásával jogszerűen működtethető a konstrukció. Az opció jogosultja szabadon és egyoldalúan dönthet arról, hogy él-e szerződéskötési jogával az előre megállapodott határidőig. Erre irányadó a Ptk. munkaviszonyra is alkalmazandó, az ajánlati kötöttségről szóló szabálya.

Például egy sportklub munkaadóként részletes ajánlatot tesz, akár már a felek közötti első, egy évre szóló határozott idejű munkaszerződés megkötésekor játékosának, hogy mely feltételekkel létesít a következő idényre munkaviszonyt, és ebben meghatározott ideig ajánlati kötöttséget vállal. Azaz, ha ezen határidőben a hivatásos sportoló elfogadja az ajánlatot, újabb egy évre létrejön a határozott idejű munkaviszony. Emellett lehetséges még a feltétel alkalmazása, ami a törvény szerint bizonytalan jövőbeli esemény. Például az első, egy évre szóló munkaszerződésben kikötik, hogy ha az „A-ligába” feljutó csapat a következő idényben is bent marad az első osztályban, a felek által meghatározott kondíciók szerint újabb egy évre létrejön a klub és játékosa között a hivatásos sportolói munkaszerződés.

A sportoló munkaviszonyának megszűnése

Néhány kivételtől eltekintve a kérdésre az Mt.-ben találjuk a választ. A közös megegyezéssel történő megszüntetés és azonnali hatályú felmondás háromból két lehetséges esetében nincs különbség bármely munkavállaló és a hivatásos sportoló között. Ez utóbbi jogcímnél az eltérés, hogy mivel a sporttörvény szerint tilos a próbaidő kikötése a profi sportoló munkaszerződésében, ez szükségszerűen kizárja az ezen periódus alatti azonnali hatályú felmondást.

E megszüntetési jogcím egyik lehetséges alkalmazásának esete, ha a klub vagy a hivatásos sportolója a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A sportoló oldaláról tekintve, a sporttörvény súlyos szerződésszegésének minősíti, ha a munkáltató nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, melynek folyományaként a sportoló azonnali hatállyal felmondhat.

Az OTP Bank Liga a 2015-2016-os idényében tizenhatról úgy „fogyott” tizenkét csapatra, hogy megtagadták négy klub NB I-es licencét, és e csapatok alacsonyabb osztályban folytathatták szereplésüket. És egy precedens a munkáltató szemszögéből! Miután a sporttörvény szerint a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az azonnali hatályú felmondás indoka lehet, ha a sportoló munkáltatói engedély nélkül szakkommentátor feladatra szerződik egy tévécsatornával.

Sokba is kerülhet a sportszervezetnek az azonnali hatályú felmondás másik esete. Ezen a jogcímen ugyan indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, de sportolója jogosult lesz tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

A felmondás esetében jelentős eltéréseket találunk a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályokhoz képest. A hivatásos sportoló határozott idejű munkaviszonyára hatályos különös rendelkezés: a munkáltató ezt felmondással megszüntetheti a felszámolási mellett a csődeljárás tartama alatt is vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Egy negatív példa az utóbbi esetre: nem lehet a felmondás oka, ha a klub főszponzora a csapat rossz szereplése miatt a téli szünetben megszünteti a szerződést, és emiatt a sportszervezet jelentős bevételtől esik el. Ez ugyanis külső, de nem elháríthatatlan ok.

Azonosan a határozatlan idejű munkaviszonnyal, a munkáltatói felmondás indoka lehet a sportoló képességére alapított ok (egészségi vagy szakmai alkalmatlanság). Eltérés viszont, hogy a sportoló magatartásával (pl. késések az edzésről), illetőleg sportszervezet működésével összefüggő (pl. csökkenő jegybevétel) okkal jogszerűen nem indokolható a határozott idejű munkaviszony munkaadói felmondása.

A sportoló esetében a határozatlan idejű munkaviszonyhoz képest szigorúbb a szabályozás, ugyanis köteles a felmondását megindokolni, ami csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Nem tartozik ebbe a körbe, ha a bajnokság téli szünete alatt a játékos egy külföldi klubtól kecsegtető ajánlatot kap.

A közös megegyezés gyakorlatilag egy szerződés, melyben a klub és hivatásos sportolója megállapodik arról, hogy a határozott idő letelte előtt milyen feltételekkel „válnak el” egymástól. Ezzel a megállapodással oldhatók egyben fel határozott idejű munkaviszony felmondására irányadó kötöttségek, persze csak akkor, ha mind a két fél úgy akarja. Ha a humánpolitikai gyakorlatot nézzük, a munkáltatók sokszor - különösen a munkavállaló magatartásbéli problémái esetén - két papírral készülnek. Az egyik az azonnali hatályú felmondás (pl. a játékos rendszeresen ittas állapotban jelenik meg az edzéseken), a másik a közös megegyezés. A példában említett megállapodás megkötése a sportoló érdeke lehet, hiszen az azonnali hatályú felmondás pocsék ajánlólevél egy újabb igazoláshoz, viszont a közös megegyezésbe bármit „belemagyarázhat”. Azt is, hogy ő akart eljönni a klubtól. És a közös megegyezés sokszor a klub érdeke is, hiszen jelentősen szűkké válik a munkavállalói perindítás lehetősége.

A közös megegyezés sikeres megtámadásához ugyanis a sportolónak például azt kellene bizonyítania, hogy megtévesztették vagy jogellenesen megfenyegették.

Munkabérrel kapcsolatos problémák

Ha a munkáltató jogszerűen, a törvény szerint jár el, semeddig nem tartozhat munkabérrel. A fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet akkor is, ha a késedelem nem huzamosabb ideig áll fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem az csupán egyetlen alkalommal történt. A bérfizetés elmaradása a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.

Ha a sportoló nem kapta meg munkabérét, munkaügyi pert indíthat a bérfizetés esedékességének időpontjától számított hároméves elévülési időn belül, vagy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján közjegyzőtől kérelmezheti a fizetési meghagyás kibocsátását a foglalkoztatójával szemben a bértartozás megfizetése iránt.

Utánpótlás-nevelés és külföldi átigazolások

A magyar labdarúgás fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban. Az elmúlt öt évben 20 éves kor fölött az NB I-ből közvetlenül a top 20 európai bajnokságba igazolók névsora sajnos rövid. Ezért lehet kiemelten fontos már az utánpótlás-játékosok hazai kiválasztásában is a megfelelő scouting.

A kormányrendeletben szabályozott átigazolási lehetőségek kapcsán felmerülnek kérdések, például az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben való részvételről. Ez szó szerinti értelmezés szerint az NB I-es, NB II-es és NB III-as bajnokságot jelentheti, de vonatkozik-e például a Magyar Kupára? Kölcsönadás is számít?

A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost. Nem tisztázott, hogy kit és milyen felelősségre vonás terhel, ha egy külföldi klub mégis kérvényezi a nemzetközi szövetségnél, a szokásos módon egy 15 és 19 év közötti magyar akadémista szerződtetését, és megtagadhatja egy játékos, pláne egy amatőr játékos játékengedélyének kiadását az MLSZ a törvényrendelet alapján?

Az utánpótlásképzés tervezhetőségének szempontjából valóban üdvözítő, ha az egyik akadémia nem csalná el a másik akadémia legjobb játékosait. A játékosok egyenes irányú fejlesztése ugyanis leginkább egy akadémia hosszú távú munkája révén valósulhat meg. Az nem szerencsés, ha egy fiatal az utánpótlás évei alatt több csapatnál is megfordul, mert megszakad az elkezdett képzési folyamat.

Nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak.

Azt is látni kell, hogy a külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell, a nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről nem is beszélve - és általában, az ebben hosszú távú befektetést látó klubok nem egy, hanem esetenként tucatnyi fiatalt szerződtetnek. Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon.

Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba. Ezért minden szempontot figyelembe véve érdemes mérlegelni a témát, és a futball szereplőinek közösen, konszenzusra jutva kell megtalálniuk a válaszokat a feltett kérdésekre.

Az Európa-bajnokságok története és magyar részvétel

A 17. labdarúgó Európa-bajnokság 53 indulója tíz csoportban küzdött a selejtezők során. A csoportokból a győztesek és a második helyezettek csatlakoztak a rendező Németországhoz. A maradék három helyről a 12 csapatos pótselejtező döntött, melynek mezőnye ezúttal is Nemzetek Ligája alapján alakult ki.

A magyar együttes a G csoportban szerepelt, amelyben veretlenül - öt győzelemmel és három döntetlennel - végzett elsőként Szerbiát, Montenegrót, Litvániát és Bulgáriát megelőzve, így az előző két alkalommal ellentétben nem kellett "pótvizsgáznia", pedig az NL élvonalában 2022-ben elért csoportmásodik helyének köszönhetően lett volna rá lehetősége. A magyarok az 1986-os világbajnokság óta először jutottak ki nagy tornára egyenes úton.

A magyar válogatott az 1964-es bronzérem, az 1972-es negyedik hely, a 2016-os nyolcaddöntő és a három évvel ezelőtti csoportkörös búcsú után ötödször vehet részt a kontinensviadalon, azaz először sikerült három egymást követő tornára kijutnia.

A magyar válogatott Eb-selejtező mérkőzései és csoport végeredménye

A csoport végeredménye:

• 1. Magyarország 8 5 3 - 16- 7 18 pont - Eb-résztvevő
• 2. Szerbia 8 4 2 2 15- 9 14 - Eb-résztvevő
• 3. Montenegró 8 3 2 3 9-11 11
• 4. Litvánia 8 1 3 4 8-14 6
• 5. Bulgária 8 - 4 4 7-14 4

A magyar részvétel az Európa-bajnokságokon

A legtöbbször Eb-re kijutott országok

Németország sorozatban tizennegyedik alkalommal jutott ki a labdarúgó Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. A mostani tornán egy újonc szerepel majd Georgia révén. Magyarország ötödik alkalommal vesz részt a kontinensviadalon.

Az Eb-k góllövőlistája és rekordjai

A portugál Cristiano Ronaldo vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját 14 találattal. Az ötszörös aranylabdás sztár öt tornán is eredményes tudott lenni, ebből kétszer, 2012-ben és 2021-ben társgólkirálya volt a kontinensviadalnak. A mögötte második Michel Platini kilenc góllal követi, a franciák élő legendájának teljesítményét az teszi egyedivé, hogy egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az aktív játékosok közül Ronaldo után a francia Antoine Griezmann a legeredményesebb a maga hét góljával.

A magyarok közül az 1964-es tornán az egyaránt kétgólos Bene Ferenc és Novák Dezső társgólkirály volt a spanyol Jesus Peredával.

A legtöbbször pályára lépő játékosok

A portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 25 mérkőzéssel vezeti a kontinensviadalok örökranglistáján. A szaúdi al-Nasszr 39 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát. Rajta kívül a spanyol Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen 21 olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük a horvát Luka Modric, valamint a portugál Pepe és Joao Moutinho aktív.

A legidősebb pályára lépő játékosok

Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó Európa-bajnokságon. A magyar válogatottsági listán Dzsudzsák Balázs mögött második kapus 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében. Király az egyetlen, aki negyven év felett szóhoz jutott egy kontinensviadalán. Király Gábor rekordja idén könnyen megdőlhet, amennyiben a 41 éves Pepe, aki jelenleg kilencedik a listán, lehetőséget kap a portugál válogatottban.

tags: #futball #eb #magyaroroszagon #jogi #hattere

Népszerű bejegyzések:

• A holland labdarúgás aktuális állása
• Részletek a nemzetközi utánpótlás labdarúgó eseményekről Leverkusenben
• Tudj meg többet a Vasas BL-szerepléseiről
• Bajnokok Ligája Liverpool FC Porto
• Motiváció és a BRSE röplabda