A labdarúgás világa: Szabályok, taktikák és a játék jövője
A labdarúgás, a világ legnépszerűbb sportága, folyamatosan fejlődik, új taktikák és stratégiák jelennek meg, miközben a szabályrendszer is finomodik. Ebben a cikkben elmélyedünk a játék különböző aspektusaiban, a bajnoki rendszerektől kezdve a legmodernebb statisztikai mutatókon át a játékvezetés kihívásaiig.
A bajnoki rendszerek és a feljutás útja
A labdarúgó bajnokságok struktúrája sokszor bonyolult, különösen a különböző osztályok és csoportok közötti feljutási és kiesési rendszerek esetében. Az NB2-ben jelenleg 2 csoport van (keleti, nyugati), a következő bajnokságtól csak egy lesz. Kiesés és bentmaradás: A bajnokságból eleve kiesnek (az új szabály szerint nem szerepelhetnek a 2. osztályban) a klubok. Elviekben mindkét csoportból a 2-5. helyezettek (Például tegyük fel, hogy a Ferencváros II. az első 5-ben végez. Mivel 2. csapatról van szó automatikusan kiesik, tehát átadja a helyét a 6.). A 6-8. helyezett csapatok (ez 6 csapat) osztályozót játszanak az NB3 bajnokaival az NB2-es szereplésért! Feljutás: Csak bajnokok tudnak feljutni az új egy csoportos NB2-be, de ők is csak osztályozóval. Tehát osztályozó mérkőzést kell játszaniuk, az NB2 valamelyik 6-8. helyezettjével.
A kiesés és bentmaradás a következőképpen alakul: A 2. helyezettek automatikusan bentmaradnak az NB3-ban. Az NB3-nak 6 csoportja van. A csoportok 3-5. helyén végzett csapatai, a két legjobb csoport 6. helyezettje, a megyei 1. osztályok, valamint a BLSZ1 bajnoka osztályozó mérkőzéssel dönti el, hogy ki marad, vagy jut fel az NB3-ba! A 2012-2013. évi BLSZ1 bajnokcsapata osztályozóval tud feljutni a 2013-2014. évi NB3 bajnokságba. A BLSZ3, BLSZ4-ben négy csoport van.
Ami nagyon fontos: Amennyiben a Budapest I. osztály bajnoka nem kíván feljebb lépni az NB III. osztályba, és az NB III. osztályú bajnokságból további budapesti csapat(ok) esnek ki, illetve az MLSZ bajnokságaiból ide nevez(nek) csapat(ok), akkor a kiesők számának megfelelően további csapat(ok) kerülhetnek a Budapest 1-2-3-4 osztályú bajnokságba.
A 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 19-20. helyezettje kiesik a 2023/24. évi NB III. Osztályozót játszik a 2023/24. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság részvételi jogáért a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 16-18. helyezett csapata (3 csapat) a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 3 csoportjának 1. helyezett csapataival. A 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. helyezettje és 18-20. helyezett csapata kiesik a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba. A 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1-2. helyezett csapatai automatikusan feljutnak az NB I-be. A 2022/23. évi Megyei-Budapesti I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságok 1. helyezett csapatai közül 10 csapat játszik osztályozót az NB III-ba jutásért.
Amennyiben egy bajnokság 1. helyezettjének nincs licensze vagy nem kíván magasabb osztályba lépni, akkor az adott bajnokság 2. helyezettjét illeti meg a bajnokkal azonos feltételek mellett az osztályozóban való részvétel joga. Ha a 2. helyezettnek nincs licensze vagy nem akar feljebb indulni, akkor a 3. helyezettet illeti meg az indulás joga. Amennyiben az 1., 2. és 3. helyezett egyike sem rendelkezik licensszel vagy nem akar magasabb osztályba lépni, akkor abból a bajnokságból nem lesz résztvevő az osztályozóban.
Osztályozó mérkőzések szükségesek, amennyiben 10 csapatnál több jelentkező sportszervezet van a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságra.
A 2023/24. évi NB III. osztályba való feljutás szabályai:
- A bajnokságból nem juthat fel olyan sportszervezet csapata, amely sportszervezetnek a 2022/23. évi NB I. vagy NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban szerepel csapata.
- Ha a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő sportszervezet csapata kiesik a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredményétől függetlenül kiesik a sportszervezet székhelye szerinti 2023/24. évi Megyei I. osztályba.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. vagy 2. helyén végzett sportszervezete a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban csapatot versenyeztetett, abban az esetben lesz csak indulási joga a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban, ha 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban legalább a 16. helyen végzett.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. vagy 2. helyén végzett sportszervezet (1 csapat) a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban való indulás jogával nem él vagy nem lesz rá jogosult, mert a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságra nem nevez be vagy a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredménye alapján nem maradt benn, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. helyezett csapata (1 csapat) nem esik ki a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. és 2. helyén végzett sportszervezet (2 csapat) a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban való indulás jogával nem él vagy nem lesz rá jogosult, mert a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságra nem nevezett be vagy a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredménye alapján nem maradt benn, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. és a legjobb 18. helyezett csapata (2 csapat) nem esik ki a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba.
A Magyar Kupa lebonyolítása is változó lehet. Az élvonalbeli együttesek csak a főtábla első körében kapcsolódtak be a küzdelmekbe, ahol még 128 csapat volt versenyben. A 7. és a 8. fordulóban már csak az NB I-es klubok kiemeltek, a 9. fordulóban pedig már csak 16 csapat vesz részt.
A labdarúgás taktikai és technikai elemei
A labdarúgásban rengeteg szakkifejezés létezik, amelyek a játék különböző aspektusait írják le. Ezek megértése kulcsfontosságú a taktikai és technikai elemek elsajátításához.
A pálya felosztása és a "14-es zóna"
Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Ez a gyakorlat nagyon hasonlít a kényszerítőzésre - csakhogy amíg legjobb tudomásom szerint kényszerítőnél oldalirányba történik a passz, addig itt előrefelé. Konkrétabban: egy hátvéd felpasszolja a labdát a támadónak, a támadó egy érintéssel visszateszi a labdát egy felfutó középpályásnak. Innentől kreativitás kérdése, mit kezdenek, a lényeg a mozgás, amivel egy vagy akár két védelmi vonalat is át lehet törni. Szükséges hozzá szemfülesség és jó passzkészség a védőtől, jó hátrafelé játék és labdakezelés a csatártól, valamint előrelátás és mozgás közbeni labdakezelés a középpályástól. Lényegében egy háromszögelésről van szó, de sokkal nagyobb területen. Javasolt magyar használat: a bennem lévő bürokrata mosolyogna egy “átadás-átvétel”-megnevezésen, de egy “feladás-átadás” is működhet.
Az átmeneti fázis
Az átmeneti fázis a támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. A kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. (Előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a támadásból védekezésbe való átmenet.) Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára. A megfelelő távolságtartás eleve befolyásolja a labdatartás hatékonyságát, sőt gyakran segít megelőzni a labdavesztést magát.
A "cadrage" és a "catenaccio"
A "cadrage" az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A "cadrage" nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A "cadrage" mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét. Feltételezi, hogy a játékos alkotja a sáncot, a mögötte lévő területre tilos a belépés, kialakítja a “csapatblokk” tudatát, egyszerre figyeli a labdát és a mögötte lévő játékost és ahogy más sportágakban is, van passzív és aktív formája is.
A "catenaccio" kifejezést általában a sakk világában használják, pedig angol nyelvterületen a futball szaknyelvben is előfordul. A catenaccio az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. (Hegedűs Henrik definíciója.) A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt “Grande Inter” volt a hatvanas években.
A box-to-box középpályás
A középpályásoknak rengeteg alcsoportja létezik, ezek közül az egyik a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó. A box-to-box középpályás végtelen akkumlátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.
A "build-up play" és az xG mutatók
Az xG (Expected Goals) egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből.
Az xA (Expected Assists) az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA ugyanakkor megmutatja azt is, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. Ebből következik, hogy az xG-hez hasonlóan egy-egy lövés előtti passz xA értéke is 0 és 1 között váltakozhat.
Az xGChain érték az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust („A” csapat birtokolja a labdát, „B” csapat nem érinti azt). Rögzítik az ezek során kialakult lövéseket, majd összeadják az ezekhez tartozó xG-értékeket. (Ha egy akción belül többször is próbálkoztak, csak a legmagasabb értékkel rendelkező lövést számolják).
Az xG2 a kapusok teljesítményének értékeléséhez használt statisztika. Ez utóbbi érték ugyan előbbihez hasonlóan azt mutatja meg, hogy az adott körülményekből leadott lövésből mekkora valószínűséggel születik gól általában, mivel azonban erre a statisztikára a kapusok szemszögéből van szükség, ebbe már csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. Más megfogalmazásban az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét, míg az xG2 a lövést közvetlen követő pillanatban.
A "fedezőárnyék" és a "fejek"
A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre. A kifejezés általában a zóna védekezéssel kapcsolatban merül fel.
Az edző a “fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a “jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása “olajozottabbá” válhat. A “fej” bizonyos kompetenciákkal kell rendelkezzen az irányítói feladat ellátásához. A kereten belül a kilétét kijelölheti az edző, de összeszokott csapatoknál spontán is kialakulhat. Több fej is lehet csapaton belül. „Elhelyezésük” a pálya tengelyében szerencsés.
A "first touch" és a "forcing"
A "first touch" talán a legkifinomultabb kifejezés, mind a mozdulatsor leírását, mind a jelentéstartalmat tekintve. A labdarúgásban ugyanis nem mindegy, hogy valaki csak egyszer érhet a labdához (egyérintő), egy labdát úgy rúg meg, hogy nem hagy időt a lepattanásra (kapáslövés), a labdát megszelídíti a játékos (leveszi), vagy magához rendeli úgy, hogy valójában nincs benne az orientáció (átveszi). A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan.
A "forcing" egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadó csapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon. Ezután a fázis után a védekező csapat egyre feljebb tolódik, úgy, hogy lépésről-lépésre fed le minden előre irányuló passzopciót, lehetőséget, ami végül labdaszerzésbe “torkollik”.
A "half space" és a "hamis kilences"
A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok -, más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidegkuti Nándor volt.
A "gegenpressing" és a "club philosophy"
A csapat a labda nélkül alapvetően három védekezési módszert alkalmazhat: letámadja az ellenfelet, visszahúzódik vagy visszatámad. A gegenpressing az utóbbi: alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.
A klubfilozófia a játékfilozófia képi megjelenítődési formája a labdarúgó pályán. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub. A futball elvi síkon való megközelítése egy egységes, harmonikus játékkép formájában. „Stílus az, amiben egy csapat megjeleníti a tudását. A stílus kifejezi egy csapatnak a csapatjátékban, vagy az egyénnek a technikai felkészültségét. A csapatjáték részleteire jellemző játékelgondolás képi megjelenítődése a pályán, vagyis amit gondolnak a játék részleteiről.
Az "inverted fullback" és a "pressing"
Az "inverted fullback" egy viszonylag új szerepkör. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújtva a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel. Az egyik fázisban védőként teszi a dolgát, a másikban pedig a belső középpályás pozícióban biztosítja a területet. Hozzátesszük, hogy a támadófázisban sem minden esetben húzódik előre, időnként klasszikus szélső védőként viselkedik.
A "pressing" a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányuló védekező taktika. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolja és fedje le, hogy a támadó csapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon.
Az "interception" és az "overloading"
Az "interception" a labda megszerzése, “lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.
A "forcing" hasonló jelenséget ír le, mint az angol “overloading”, de amíg az a létszámfölényes helyzetre vonatkozik, addig itt arra, hogy a labdás játékos azt váltja ki a védőjéből, hogy megmarad a helyén. Ez a kifejezés azt írja le, hogy a támadásunknak milyen hatása van az ellenfélre nézve. Franciául akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat), akiket egy jól ütemezett rövid passzal vagy egy átfordítós keresztlabdával meg tud találni. Az így megtalált csapattárs ezáltal szabadabban vehet levegőt, az ellenfélnek pedig vissza kell tolódnia.
A játékvezetés és a szabályok
A labdarúgás szabályait az International Football Association Board (IFAB) határozza meg. Az IFAB 1886-ban fektette le a futball szabályait, amik a mai napig túlnyomórészt változatlanok. A testületnek nyolc tagja van: egyet-egyet ad az angol, a skót, a walesi és az északír futballszövetség, négyet pedig a FIFA.
A szabályok folyamatosan finomodnak. Például a tizenhatoson belül, gólhelyzetben szabálytalankodó futballistát ki kellett állítani, büntetőt kellett ítélni ellene, majd a meccs után a piros miatt el is tiltották. A büntető természetesen továbbra is jár, de nem követi automatikus kiállítás, sem későbbi eltiltás. A bíró most már a kezdő sípszó előtt is felmutathat piros lapot, de olyankor a károsult csapatnak nem kell 10 emberrel kezdenie a meccset, a kiállított pótolható, 11-en indíthatják a mérkőzést.
A gólvonalon mozogni jobbra-balra azonban továbbra is lehet. Sárga vagy piros lapos szabálytalanságok után az ápolandó futballistának nem kell elhagynia a pályát, majd megvárnia a visszatéréssel, míg a bíró észreveszi. Eddig a középkezdést előre kellett elvégezni, ezért volt két játékos a kezdőkörben.
A 22 ezer helyett már csak 12 ezer szavas a FIFA új szabálykönyve, amihez 95 pontban nyúlt hozzá az IFAB. A legmegdöbbentőbb újítás a büntetőgól bevezetése lehet, ami a 2010-es világbajnokság Uruguay-Ghána-meccsén Luis Suárez kezezése után merült fel.
A játékvezetők munkáját szövetségi ellenőr is értékeli. A játékvezetőket fizikai teszteknek is alávetik, és ezek alapján kapják meg minősítésüket. A játékvezetőnek tökéletesen ismernie kell a szabályokat, a játék menetét, és képesnek kell lennie a helyzet dinamikus felmérésére, hogy a legigazságosabb döntést hozza meg. Sok esetben a játékvezető döntései jelentősen befolyásolhatják a mérkőzés kimenetelét, ezért is kiemelten fontos a felkészültségük és a pártatlanságuk.
A futball és a média
A futball ma már elválaszthatatlan a médiától és a reklámoktól. A klubcsapatok mezükön is hírdetik fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A szponzorok hatalmas összegeket fektetnek a sportágba, ami hozzájárul a játékosok és klubok anyagi gyarapodásához.
A televíziós közvetítések és a digitális platformok révén a futballt világszerte milliók követhetik figyelemmel. Ez egyrészt növeli a sportág népszerűségét, másrészt pedig új lehetőségeket teremt a klubok és a játékosok számára is.
A Ferencváros európai menetelése
A magyar bajnokságban a Ferencváros továbbra is domináns szerepet tölt be, és várhatóan megnyeri a bajnokságot. A jövőbeli célok között szerepel a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőbe jutás, amihez a klubnak tovább kell erősítenie keretét és tapasztalatot kell gyűjtenie a nemzetközi porondon.
A Ferencváros menetelése a nemzetközi porondon büszkeséget okozott a magyar futballnak, és bebizonyította, hogy a magyar csapatok képesek lehetnek eredményesen szerepelni a legmagasabb szinten is.
Real Betis – Ferencvárosi TC | Európa-liga | M4 Sport
A magyar futsalválogatott is megmutatta erejét az Európa-bajnokságon. Bár a Portugália elleni mérkőzésen vereséget szenvedtek, a játékosok kiváló teljesítményt nyújtottak, különösen Alasztics Marcell kapus. A csapat célja a negyeddöntőbe jutás az Olaszország elleni mérkőzésen.
A futsal EB csoportkörének állása is tükrözi a csapatok erőviszonyait. A D-csoportban Portugália, Olaszország, Magyarország és Lengyelország küzd a továbbjutásért.
