A labdarúgás fiúknak és lányoknak: Fejlődés, lehetőségek és közös élmények

A női labdarúgás világszerte látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A női futball tömegbázisa világszerte rohamosan növekszik, miközben a szakág egyre markánsabban van jelen a médiában is. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) legutóbbi, 2023-as tanulmánya szerint világszerte 16,6 millió nő és lány játszik szervezett formában labdarúgást, ami 24 százalékos növekedés a 2019-es évhez képest.

A női világbajnokság nézettsége rekordot döntött: a 2023-as ausztráliai és új-zélandi torna átlagos nézőszáma 30 904 fő volt, ami közel tízezerrel haladja meg a 2019-es, franciaországi vb 21 700-as átlagát. A pénzdíjak terén is történt előrelépés: a 2023-as tornán a női csapatok összesen 152 millió dollárt kaptak, ami tízszerese a 2015-ös összegnek. Összehasonlításképp, a 2022-es katari férfi vb-n 440 millió dollárt osztottak szét.

Az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) aktívan támogatja a női labdarúgás fejlődését: 2024 és 2030 között egymilliárd eurót biztosít a nemzeti szövetségek, a felnőtt és utánpótlásklubok, valamint a válogatottak fejlesztésére. A cél, hogy 2030-ra 5000 profi női futballista és 6 profi bajnokság (jelenleg 3 van) legyen Európában.

Női labdarúgás Magyarországon: Tömegbázis és Fejlődés

Az MLSZ törekvései a női labdarúgás területén az elmúlt időszakban elsősorban a női játékosok számának növelésére, valamint a „fehér foltok” csökkentésére irányultak. Intézményi keretek között (óvoda, iskola) mára több, mint 30 ezer leány labdarúgót tartanak nyilván, a versenyengedélyes játékosok száma pedig 10 év alatt a négyszeresére emelkedett. Ma már a férfi NB I és NB II minden csapata számára kötelező női csapat működtetése is.

2016-tól a színvonal emelésére Képzési Központok kerültek kialakításra, jelentősen javultak a női klubcsapatok és válogatottak számára rendelkezésre álló pénzügyi és infrastrukturális feltételek, valamint előrelépés történt a női edzőképzésben is. A női labdarúgás esetében a tömegbázis további növelése a 2020-2025-ös időszakban is fontos feladat. Cél egy olyan növekvő közösség kialakítása, amely nemcsak az elkötelezett csoport tagjaiból áll, hanem alapvetően érdeklődik a női labdarúgás alakulása, hírei iránt.

A férfi futballal együttműködve, Bozsik korosztályi fókusszal (6-13 évesek), 2025-re cél, hogy a regisztrált női játékosok száma elérje a 40 ezer főt, míg a versenyengedélyes női játékosok száma a jelenlegi 12 ezerről 20 ezer főre nőjön. A női játékosbázis további növelése érdekében az MLSZ a következő ötéves időszakban komoly szerepet szán a kommunikációnak. Ehhez növelni kell a televíziós közvetítések számát, a jövőben az első osztályú női mérkőzéseken is meg kell jelenjen a férfi NB I-re már jellemző profi körítés és pontosság a szervezésben.

El kell érni, hogy a potenciális támogatók számára is vonzók legyenek a női labdarúgás által kínált lehetőségek, „felületek”. Ennek érdekében kiemelten fogjuk kezelni az A-válogatott és az utánpótlás válogatottak eseményeit, az első osztályú bajnokságot (Simple Női Liga), a Magyar Kupa sorozatot, valamint a Női Labdarúgás Napját. A média megjelenésekben ugyanakkor visszatérő üzenet, hogy a női labdarúgásban az első számú szempont nem az eredményesség, sokkal inkább a közösségi élmény megélése és a futball, mint közösségszervező erő felismerése, hasznosítása.

Sztereotípiák és Tévhitek a Női Labdarúgásban

Az Amazon Foci Sportegyesület edzőjének és játékosának, Simon Ágnesnek kevés negatív élménye volt a női labdarúgással kapcsolatban. „A családban, illetve ismerősök körében, ha kiderült, hogy szeretek focizni, akkor ezt inkább olyan érdekes, csodabogár dolognak tartották, de teljesen pozitívan álltak hozzá” - mondja a szakember, aki, amikor az Egyesült Államokban tanult, azt tapasztalta, hogy ott teljesen természetes, ha egy lány focizik.

Edzőként úgy látja, hogy a lányok a sport mellett közösségre is vágynak, és a fiúkkal nehezebb megtalálniuk az összetartozás érzését, szoros barátságokat kialakítani. „Azt tapasztaljuk, hogy amellett, hogy a lányok szeretnek focizni, nagyon élvezik egymás társaságát, közös programokat szerveznek, és jó érzés edzőként köztük lenni az öltözőben, mert szeretnek együtt lenni” - meséli.

Az Amazon Foci edzője a sztereotípiák kérdéséről úgy fogalmaz, hogy a női labdarúgást sokan még mindig egy kézlegyintéssel elintézik, a férfi labdarúgással összehasonlítva nézhetetlennek tartják. „A társadalmi, kulturális sztereotípiák miatt még mindig sokan furcsának találják, ha egy lány, nő focizik. Lehet az oka a hagyományos női szerep melletti elkötelezettség - a nőnek a konyhában a helye -, de ebbe sokszor az is belejátszik, hogy valaki egyszerűen még nem találkozott személyesen ezzel a jelenséggel, a focizó nővel.”

„Ne verjen már meg egy lány!” Szoliva Zsolt azt tapasztalja, hogy gyakran már a 8-10-12 éves fiúk is lesajnálva tekintenek a lány labdarúgókra. „Edzőiktől nem egyszer hallani egymás közötti meccseken, hogy »Ne verjen már meg egy lány!« vagy »Ne fusson már le egy lány!« Németországban, ahol kifejezetten érett a női futballkultúra, teljesen átlagos, hogy a lányok suli után vagy egyesületi közegben együtt fociznak a fiúkkal, semmilyen szinten nem tekintenek valakit gyengébb játékosnak csak azért, mert lány” - magyarázza az MTK U14-es női csapatának vezetőedzője.

Abban mindkét szakember egyetért, hogy el kellene fogadni azt az alapvetést, hogy a női foci soha nem lesz olyan, mint a férfi. „A női kézilabda is eltér a férfi kézilabdától, mégis mindkettő kedvelt, elfogadott jelenség. Ugyanakkor ugyanazt a teljesítményt elvárni a két nemtől tévedés, hiszen a fizikai különbségek, a testfelépítés miatt sohasem lesz teljesen azonos a női és a férfi labdarúgók mozgása és gyorsasága” - véli Simon Ágnes. Hozzátéve, hogy a hagyományos női szerep és a labdarúgás szembeállítása igen sarkított álláspont, és nincs ok rá, hogy valaki ne lehessen jó feleség vagy anya azért, mert hobbi- vagy versenyszinten focizik. Az Amazon Foci SE-ben számos példa van arra, hogy többgyermekes anyukák heti kétszer eljönnek edzésre a közösség, a testmozgás és a labdarúgás szeretete miatt.

Arra már Szoliva Zsolt mutat rá, hogy a női játékosokban sokkal erősebb a bizonyítási vágy, ami a pályán is ellenállóbbá teszi őket. Mivel nem szeretnék magukat gyengének mutatni, egy-egy durva belépő után sem kezdenek teátrális mozdulatokba, mint jó pár profi férfi játékostárs teszi. Ugyanakkor ők is lőnek távolról bombagólokat, csinálnak tetszetős cselsorozatokat, és az összjátékban is képesek remek dolgokra. „Csak ahhoz, hogy ezt valaki felismerje, le kell vetkőznie a mélyen rejlő sztereotípiákat, és nem háromperces bakivideókból vagy rosszul sikerült meccsösszefoglalókból kell megfejtenie a komplett női focit” - teszi hozzá.

Ha a sztereotípiákról beszélünk, nem megkerülhető a női labdarúgók szexuális irányultságának kérdésköre sem. „Vannak meleg női focisták, de ez nem a labdarúgás sajátossága, más sportágakban is előfordul. Viszont a labdarúgás »macsó közeg«, ami nehezen tűri az ilyesfajta másságot. Nem véletlen, hogy a férfi labdarúgók között ennek felvállalása egyáltalán nem divat” - világít rá a jelenségre Simon.

Nemzetközi kitekintés: A női labdarúgás helyzete Európában

Bár az UEFA elkötelezett a női futball fejlesztése mellett, ezt nehezíti, hogy a sportág megítélése és népszerűsége Európán belül erősen eltérő. Nyugat- és Észak-Európában, valamint Nagy-Britanniában a futball mélyebben beágyazódott a kultúrába, ezzel együtt a nemek közti egyenlőség - társadalmi és gazdasági szempontból - jobban érvényesül. Ennek eredményeként a női futball nagyobb elismerést, figyelmet és anyagi támogatást kap.

Ezzel szemben - általánosságban véve - Közép- és Kelet-Európában a sportág fejlődése lassabb, az infrastrukturális és anyagi támogatás elmarad a nyugati mintáktól, így a női labdarúgás nehezebb helyzetben van.

Példák Európából

Az Egyesült Királyságban a női futball népszerűsége nagyot nőtt az elmúlt években. A 2022-es női FA-kupa döntőjét 77 ezren látták a Wembley-ben, az Anglia-Németország Európa-bajnoki döntőn pedig telt ház volt, 90 ezer ember. A szigetországban egyre többen fogadnak a női mérkőzésekre, ami szintén a megnövekedett közfigyelmet mutatja.

Dániában ugyancsak nagy a női foci támogatottsága, a fent idézett FIFA-jelentésből kiderül, hogy az 5,8 millió dán lakosból 22 ezer a 20 éven felüli, és 49 ezer a 20 éven aluli igazolt, versenyengedéllyel rendelkező női játékos - ez a női lakosság 1,2 százalékát jelenti. Izlandon még jobb a helyzet, a 182 ezres női populáció 5,2 százaléka (9600 fő) igazolt focista. Ezzel mindkét ország Európa élmezőnyéhez tartozik.

Németországban a női labdarúgás egyre népszerűbb, de a játékosok még mindig szembesülnek szexizmussal és jelentős bérkülönbségekkel - a női Bundesligában az átlagfizetés havi 3500 euró, míg a férfi első osztályban a legrosszabbul kereső játékosok is 7000-8000 eurót keresnek havonta.

A 9,7 millió lakosú Magyarországon a 20 éven felüli igazolt női labdarúgók száma mindössze háromezer, míg a 20 éven aluliaké hétezer - ez a teljes női lakosság csupán 0,2 százaléka. Pedig az anyagi támogatás adott, a 2010-ben bevezetett társasági adó programnak (TAO) és a költségvetésből sportra csoportosított forrásoknak köszönhetően infrastrukturális és szakmai szempontból is fejlődött a magyar futball - beleértve a női szakágat is.

Utánpótlás-nevelés és Vegyes Képzés a Labdarúgásban

A célok megvalósításához biztosítani kell, hogy a fiúkhoz hasonlóan az NB I-ben és az NB II-ben is az utánpótlás-nevelés teljes vertikuma versenyeztetésre kerüljön.

Az MTK U14-es női csapatának vezetőedzője arról számol be, hogy az utóbbi években dinamikus fejlődésen ment keresztül a női felnőtt és utánpótlásfutball. „Az MLSZ már az U10-es korosztálytól kezdve szervez csak lánycsapatok számára tornalebonyolítású regionális bajnokságot, ami elősegíti a tömegesítést. A rendszerszintű kiválasztás az U14-es korosztályban kezdődik, a 12-13-14 éves lányokat lokáció szerint régiós válogatottakba tömörítik, és a 4 régió válogatottja a szezon végén Telkiben találkozik egymással. Ez a rendszer megkönnyíti a tehetségek felfedezését és a későbbi korosztályos válogatott keretek kialakítását” - hangsúlyozza a szakember.

Az MTK edzője kiemeli, hogy a felnőtt válogatott keretében többségében vannak az európai topbajnokságokban (német Bundesliga, olasz Serie A, svájci I. osztály) játszók, ez jól mutatja, hogy az utánpótlásképzésnek sikerült olyan tehetségeket kitermelnie, akik a legmagasabb szinten is képesek helytállni. Továbbá jóval több lány focizik egyesületi szinten, mint három vagy akár öt éve, a tehetséges lányok közül jó páran 13-14 éves korukig játszanak fiú kortársaikkal.

Lányok és fiúk együtt a pályán: előnyök és kihívások

Kevés csapatsport mondhatja el magáról, hogy a felnőttek férfi és női mezőnye összeolvad, a nemek közösen, vállvetve küzdenek a sikerért, vegyes összeállítású együttesekben. Olykor azonban a „tradicionális” módon működő sportágakban is megfigyelhető a keveredés, persze csak utánpótláskorban.

Jégkorong példa

A nyár végi, dániai elit jégkorong-világbajnokságon a magyar női válogatott a nyolcadik helyen végzett, történetének valaha volt legjobb eredményét elérve. Az együttes huszonhárom fős keretéből kilencen is éveket töltöttek a Vasas kötelékében, többen közülük az U16-os, sőt az U18-as fiúcsapatban is helyet kaptak.

„Jelenleg is jó néhány leány hokis jár hozzánk, az alsóbb korosztályokban az ő képzésük közösen zajlik a fiúkéval - mondja a Vasas jégkorongszakosztályának szakmai igazgatója, Székely-Mádai László. - Ugyanolyan módon, azonos edzésmennyiséggel fejlesztjük őket, és az elvárásaink is megegyeznek. Az U16-os fiúkorosztály az, amelybe már nem automatikus a belépésük; abban csak azok a lányok állják meg a helyüket, akik tudásban, fizikálisan és a hozzáállást tekintve is illeszkednek a mezőnybe. Nincs szabályokhoz kötve, hogy a lányok mely korosztályokban nem versenyezhetnek, miközben a lányoknak lehetőségük van az úgynevezett visszajátszásra, vagyis arra, hogy a fiatalabbak bajnokságaiban szerepeljenek. Ez sokat segít nekik abban, hogy minél tovább a fiúk között versenyezhessenek, ezáltal fejlődjenek. Tapasztalataink szerint ebből rengeteget profitálhatnak, amit a jelenlegi felnőttválogatott tagjainak felkészültsége is bizonyít. A közös képzéssel kapcsolatban negatívumokat nem is tudnék említeni. Próbálunk mindent megtenni a fejlődésük érdekében, a vegyes felkészítést a jövőben is folytatjuk!”

Vízilabda példa

Vízilabdában a Baby II. névre keresztelt bajnokság az, amelyben először versenyeztetik a gyerekeket. Ez jelenleg a 2013-ban született növendékeket érinti. A kisfiúk és a kislányok együtt játszhatnak a medencében, ám a gyengébb nem képviselői sok esetben csak a cserepadról szurkolnak a meccseken.

„Még mindig ott tartunk, hogy az edzői munka visszaigazolása az eredményesség. Kérdés, hogy ez mennyire előnyös a tehetséggondozást tekintve - kezdi Mihók Attila, a női vízilabda-utánpótlás tehetséggondozó szakmai koordinátora, a Dunaújvárosi Főiskola VE női csapatának vezetőedzője. - A klubok többségében a fiúcsapatok a jellemzőek, de egy-két kislány szinte mindenhol akad. Ott is, ahol például nincs női együttes, sem leány utánpótláscsapat. Ezeken a helyeken nem is feltétlenül jó koncepció, ha a lány a fiútól veszi el a lehetőséget, hiszen gyakorlatilag a semmibe nevelnék a kislányt. Ezért is hoztuk létre a leány tehetséggondozó-bajnokságot, amelyben a mellőzött kislányok régiós csapatokban játszhatnak egymás ellen. Egyébként nagyjából tizenkét éves korig az ügyes, jó koordinációjú, motivált kislány a fiúk között is képes helytállni, és ebben az esetben a közeg extra fejlődést jelent a számára.”

A megoldásnak tehát a THG-bajnokság elindítása tűnik, melyben jelenleg a 2012-es korosztály a legfiatalabb, és már ebben az évjáratban is tíz regionális csapatra elegendő ígéret méri össze a tudását.

Labdarúgás példa

A futball is „fiús terep”: a másik nem képviselőinek száma elenyésző, ennek ellenére akadnak lelkes - és tehetséges - leányfocisták. A Mészöly Focisuli szakmai alelnöke, Újvári Gábor azt mondja, korábban megpróbálkoztak külön leányképzési rendszer indításával, ám az sikertelennek bizonyult, így a fővárosi egyesületben is csak a vegyes játék lehetséges.

„A lányok aránya nálunk kicsi, viszont eredménytelennek nem lehet nevezni a velük történő foglalkozást, hiszen a klubunk első felnőttválogatottjai - Pápai Emőke és Mayer Zsófia - is korábban nálunk nevelkedő leányjátékosok. Számukra nagy előnyt jelentett, hogy erős fiúmezőnyben cseperedtek fel. A jelenlegi fiataljaink közül például a 13 éves Tóth Ramóna tagja az U15-ös leányválogatottnak, így kijelenthető: a tehetséggondozás terén ez a módszer kifejezetten hasznos. Az egyesületünkben gyakran előfordul, hogy nemcsak a nemek szerint, hanem életkor vagy bázis tekintetében is keverjük a csapatok összetételét, ezzel rákényszerítjük a fiatalokat, hogy alkalmazkodjanak az új helyzetekhez. Emiatt a lányokat is könnyedén befogadják, ami szintén fontos szempont.

Klubok a közösségért és az utánpótlásért

II. Kerület Utánpótlás Futball Club (UFC)

Az egyesületet 1994-ben főiskolások és egyetemisták alapították II. Kerületi Tömegsport Egyesület (TSE) néven a budai II. kerületben. A cél kettős volt: egyrészt sportolni, másrészt sportolási lehetőséget nyújtani szervezett keretek közt minden korosztálynak. Már az indulás évében megalakult az egyesület kis-, és nagypályás felnőtt labdarúgó csapata, nem sokkal később pedig a TSE már sikeres kispályás focibajnokságokat szervezett a lelkes amatőröknek.

A klub nagyon hamar, már 1995 tavaszán az utánpótlás felé fordult. Elsők között kezdtünk el foglalkozni a legkisebbekkel, és elindítottunk egy óvodás foci csoportot 45 fővel. A foci egyre népszerűbb lett a gyerekek körében, a létszám évről évre nőtt, a foglalkoztatott korosztály is szélesebb lett a bekapcsolódó kisiskolásokkal. A rengeteg ifjú labdarúgó palánta között akadtak igazi tehetségek és kevésbé ügyesek is. A célunk először csak az volt, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítsunk a foci tanulásához.

Néhány év után azonban eljutottunk odáig, hogy a délutáni sportcsoportjainkba már nem tudtunk új jelentkezőket fogadni, az ügyes gyerekek pedig már többre, „valami komolyabbra” vágytak. Ezért 1999-ben kidolgoztuk és beindítottuk a II. Kerületi Focisuli névre keresztelt utánpótlás-nevelő programunkat, mellyel egységes rendszerbe foglaltuk a II. kerületi 4-10 éves gyermekek óvodai és iskolai labdarúgását, valamint biztosítottuk a szakmai szempontból színvonalas képzést és a Focisuliból az ügyes gyerekek kiválasztását.

A sportoló gyermekek száma a programnak köszönhetően több mint duplájára növekedett. Mivel az ügyes gyerekeket kiválasztottuk, képeztük, és már versenyeztettük is, már nem beszélhettünk csak tömegsportról. Ezért történt a név megváltoztatása, aminek révén 2001-ben létrejött a tömeg és versenysporttal egyaránt foglalkozó II. Kerület Utánpótlás Futball Club (UFC).

Jelenleg egyesületünk különböző sportcsoportjaiban már közel ezerötszáz gyermek ismerkedik a labdarúgással, egységes képzési elvek alapján, kulturált körülmények között. Az UFC országos szinten is elismert utánpótlás műhely lett.

A II. Kerületi Focisuli és az UFC felépítése:

• II. Kerületi Focisuli - a mennyiségi bázisunk: A budai II. kerületben (és már a III. kerületben is) II. Kerületi Focisuli néven szervezett keretek között összefogjuk az óvodai és iskolai labdarúgást. Ez a nyílt programunk jelenleg több mint 20 óvodában és iskolában működik, ahol fiúk és lányok vegyesen, hetente kétszer vesznek részt egy sokoldalú játékos alapozó foglalkozáson. A Focisuliból a tehetséges gyerekek az UFC korosztályos kiemelt labdarúgó csapataiba kerülhetnek.
• II. Kerület UFC - „a válogatott”: Az UFC kiemelt korosztályos csapataiba kerülő tehetségek már mint egy kerületi válogatott, emelt edzésszámmal, egyesületi szinten, igazolt játékosként fejlődhetnek és versenyezhetnek tovább. Ezek a csapataink az edzések mellett korosztályos bajnokságokban versenyeznek, valamint rendszeresen szerepelnek vidéki és külföldi tornákon, kupákon, rendezvényeken.
• UFC szabadidősport csapatok: Az UFC Manó, Katica, Lurkó, Kölyök, és Junior csapatok az egyesület nyílt csapatai, ahová mindenkit szeretettel várunk, képzettségtől függetlenül. Azok a gyerekek járnak ide akik:
  • Be szeretnének kerülni az UFC kiemelt csapataiba, de még nem elég érettek rá.
  • Akik csak örömfocizni akarnak hétvégi versenyek nélkül.
  • Akik talán nem olyan jó adottságokkal rendelkeznek, de szeretnének egyesületben focizni.
• Továbblépés: Az igazán tehetséges gyerekeknek 12-14 éves korban segítjük a felvevő nagy egyesületekhez kerülést, ahol a labdarúgó karrierjüket folytathatják.

Rákosszentmihályi Atlétikai és Football Club (RAFC)

2024. szeptember 2-án végre hazaköltözött a RAFC! Az újáépített sporttelepen felnőtt- és utánpótlás csapataink számára egy darab élőfüves (110x68) és egy darab nagy műfüves (90x56) futballpálya áll rendelkezésre. Kispadok, pályavilágítás és modern öntözőberendezés is megtalálható, továbbá kialakításra került egy öltözőépület, melyben hat darab öltöző, két darab bírói öltöző, szertár, orvosi szoba és büfé is szolgálja a klub fejlődését. Köszönettel tartozunk mindezért a Magyar Államnak és a Nemzeti Sportügynökség Zrt-nek! A fejlesztések a későbbiekben is folytatódnak, hogy a patinás RAFC újra méltó helyét tudja elfoglalni a XVI. kerület szívében!

A RAFC folyamatosan szervez utánpótlás tornákat, mint például az I. RAFC Rising Stars Cup vagy a Majális Kupa. A RAFC csapatai pazar szereplését bizonyítja, hogy U9-ben ezüstérmesek és U12-ben pedig tornagyőztesek lettek! Nekik ezúton is gratulálunk!

A RAFC TOBORZÓ program keretében „Ovifocitól U19-ig kínálunk programot. Fiúk és lányok jelentkezését is várjuk!”

Az egyesület igyekszik a társadalmi felelősségvállalás terén is megmutatni magát, így idén mi is csatlakoztunk egy olyan cipősdoboz akcióhoz, melynek eredményeképp nehezebb sorsú gyermekek karácsonyát tudnánk egy kicsit boldogabbá tenni.

OSA és a football3forall! kezdeményezés

2024. április 6-án a budapesti Városliget innovatív szabadtéri kiállítás színhelyévé vált, amelyet az OSA rendezett. Az esemény kihasználta a park hétvégi forgalmát, hogy sokféle látogatót vonzzon. A nap programja gazdag és változatos volt, videó prezentációkat, inspiráló történeteket és eredményeket, valamint izgalmas élő labdarúgó mérkőzéseket mutatott be, amelyek lekötötték a közönséget.

The football3 methodology that is being applied in the game is innovative. Children are invited to play in a different way. The objective is to create a shift in the use of football, that will promote equality and respect. DIALECT (Disrupting polarIsAtion: buiLding communitiEs of toleranCe through fooTball), seeks to rally youth in four European countries. The football3 for all! project promotes human rights and combat intolerance and xenophobia. DIALECT is co-funded by the European Union’s Rights, Equality and Citizenship Programme (2014-2020).

We make the lives of (socially) disadvantaged adults and children more complete with the help of football. Our regular trainings offer opportunities for people living in deep poverty, for the homeless, for refugee youth and for those living in correctional facilities to shape their lives with the help of sport and our social services. We build bridges between social groups in conflict with each other with our Fair Play Football Roadshow contest.

Nemzetközi ifjúsági labdarúgó tornák: Euro-Sportring

Az Euro-Sportring több mint 80 nemzetközi ifjúsági labdarúgó- és kézilabda-tornát szervez 12 európai országban. Évente több ezer csapat vesz részt professzionálisan szervezett tornákon, egyedülálló nemzetközi hangulatban. Több mint 65 éves tapasztalattal az Euro-Sportring Európa egyik vezető ifjúsági labdarúgó-torna szervezője.

Az Euro-Sportring nemzetközi tornákat Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és Angliában szervez.

Az Euro-Sportring tornái minden olyan csapat számára nyitottak, amelyek egy helyi labdarúgó- vagy kézilabda-szövetségnél regisztráltak. Labdarúgásban az U8-tól U19-ig terjedő ifjúsági csapatok, valamint felnőtt és veterán csapatok is részt vehetnek egy nemzetközi tornán.

Az Euro-Sportring tornái minden szintű és országokból érkező csapatok számára nyitottak. Mivel nehéz előre pontosan felmérni a különböző országokból érkező csapatok szintjét, a torna első napja meglepetést okozhat a verseny erősségét tekintve. Az első nap után a csapatokat az eredményeik alapján csoportosítják. Ennek az intelligens versenyformátumnak köszönhetően a csapatok általában hasonló szintű ellenfelekkel játszanak a második napon, biztosítva a fair és izgalmas mérkőzéseket mindenki számára.

tags: #futball #fiu #es #lany

Népszerű bejegyzések:

• A női kézilabda-válogatott VB felkészülése és a mezőtúri kötődés
• Új tulajdonos Videoton FC Fehérvár
• Halep karrierjének részletei
• A futballcímerek szerepe az identitásformálásban
• PVSK utánpótlás eredmények