A labdarúgás nyelvi gazdagsága: kifejezések, eredet és a „korner” rejtélye

A nyelvészetben hagyományosan az írott, nagyrészt irodalmi szövegek vizsgálatára összpontosítottak, azonban napjainkban egyre inkább a szóbeliség felé fordul. Az információs társadalom révén a rétegnyelvek szókincse egyre inkább beszűrődik a sztenderd nyelvbe. Ez a jelenség a labdarúgás, vagy közismertebb nevén a futball világában is megfigyelhető, ahol a sportág sajátos nyelvezete folyamatosan fejlődik és gazdagodik.

A sportnyelv fejlődése és a labdarúgás magyar elnevezései

A labdarúgás sportnyelve az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv, melynek szó- és kifejezéskészlete gyorsan változik és bővül. A futball vagy labdarúgás kifejezés előtt a rugósdi, illetve a láblabda szavakkal is próbálkoztak Magyarországon, ám végül a labdarúgás és a hangalakjában magyarosított futball bizonyult maradandónak. A „futball” jelentése az angol nyelvű football szóból származik (foot = láb; ball = labda).

A labdarúgás hazánkba kerülésekor a játékkal együtt az angol kifejezések is átkerültek. Ezeket kísérelte meg magyarosítani, elsősorban a Nemzeti Sport című napilap 1931 és 1940 között. Az 1900-as évek elején a Nemzeti Sport már publikált magyarítási törekvéseket, mint például a „goal” helyett a „kapufa” szót. Napjainkban is megfigyelhető a sportnyelvújítás. Szokás arról beszélni, hogy ma visszaidegenedik a sport nyelve, mert újra áramlanak be idegen (főként angol) kifejezések. Ezt az igényt belátva indította futballnyelv-magyarítási kezdeményezését 2013-ban a Kazinczy SE blogja. Érdekességképpen megemlíthető, hogy 2010-ben a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság jellegzetes hangszerének nevét, a vuvuzelát is magyarítani próbálták.

Az angol és egyéb idegen nyelvek hatása a magyar futballszlengre

A labdarúgás szakszókincse folyamatosan bővül, a sportág változásával szavak jönnek létre, amelyeket átveszünk és megfelelő hangsort alkotunk rá. Különösen az angol nyelvből került be sok szó a labdarúgók szlengjébe, ami abból adódik, hogy magát a labdarúgást is angolok találták ki. Természetes tehát, hogy a játék átvételével annak szaknyelvét is átvették. A labdarúgás sportnyelvében igen sok angol szó van a mai napig is.

Ilyen angol szavak például:

• bekk ’védő’ < ang. back ’védő’
• taccs ’bedobás’ < ang. touch ’érintés’
• ofszájd ’les’ < ang. offside ’les’
• falt ’szabálytalanság’ < ang. fault ’hiba, vétség’
• tréner ’edző’ < ang. trainer ’edző’

Manapság is megfigyelhető az angol szavak átvétele:

• bossz ’a csapat elnöke’ < ang. boss ’főnök’
• tím ’csapat’ < ang. team ’csapat’
• kócs ’edző’ < ang. coach ’edző’
• dzsojsztik ’irányító-középpályás’ < ang. joy-stick ’botkormány’
• penálti ’büntetőrúgás’ < ang. penalty

Az új angol átvételek beszivárgását a labdarúgás szlengjébe a szleng identitásként való értelmezésével magyarázhatjuk. Hiszen ahogy a szurkolók hasonlítani kívánnak kedvencükhöz és magukra öltik legkedvesebb játékosuk mezét, úgy a labdarúgók is szeretnének úgy és olyan körülmények között játszani, mint a külföldi, magasabb színvonalú játékosok, ezért nyelvhasználatukat is átveszik, hogy még inkább azonosuljanak velük. Ez azonban még nem indokolná az angol átvételek gyakoriságát, hiszen a spanyol vagy olasz labdarúgás is magasabb színvonalú, mint a magyar. De hazánkban az angol nyelvet tanulják és ismerik a legtöbben, ezért használják előszeretettel a labdarúgók is.

Az angol szavakhoz képest igen kevés a német szavak átvétele. Mindössze négy szleng szó bizonyosan német nyelvből átvett:

• spíler ’játékos’ < ném. Spieler ’játékos’
• mancsaft ’csapat’ < ném. Mannschaft ’csapat’
• luftot rúg ’levegőbe/lyukat rúg’ < ném. Luft ’levegő’
• ziccer ’biztos gólhelyzet’ < ném. Sichere (Gelegenheit)

Az olasz nyelv is hagyott nyomot, például a prezidente ’a csapat elnöke’ kifejezés esetében. A cigány nyelvből pedig a skárpi ’futballcipő’ kerülhetett be a labdarúgók szlengjébe az adatközlők szerint.

A „korner” szó eredete

A korner szó eredete vitatott. Egyes források szerint a német nyelvből került a magyar sportnyelvbe, és így a szlengbe is, mely a német Korner ’sarok’ szó átvétele. Bencze Imre azonban angol átvételnek véli (ang. corner). Ez a vita is jól mutatja az idegen nyelvi hatások komplexitását a magyar futballszlengben.

A futballszleng társadalmi szerepe és kreativitása

A tradicionális nyelvmegközelítés az írott, nagyrészt irodalmi szövegek vizsgálatával foglalkozott, napjainkban a nyelvészet a szóbeliség felé fordul. Az információs társadalom révén a rétegnyelvek szókincse egyre inkább beszűrődik a sztenderd nyelvbe. Még az irodalmi művekben, például Mándy Iván A pálya szélén című regényében vagy Esterházy Péter munkáiban is megfigyelhető az élőbeszéd utánzása, sőt a szleng is részévé válhat az irodalmi művek nyelvezetének. Esterházy Péter legutóbb megjelent könyvében (Utazás a tizenhatos mélyére) is olvashatunk olyan szleng kifejezéseket, mint „Vargazoli (egy szó!)”, „embékettő”, „budaikocsishidegkútipuskásczibor” (Esterházy 2006: 17, 39, 49).

A szleng mint identitásjelző és lázadás

G. F. Drake „A szleng társas szerepe” című munkájában írta: a szlenget a fennálló rend megtagadására használják, s ennek bizonyítéka, hogy a szleng szavak nem státuszjelölők, és nem a konvenciót jelképezik. Robert L. szerint „A szleng egy olyan kisebb társadalmi csoport elhatárolása a többségtől, amelyhez csatlakozni, és amelyet megérteni kényelmes, és amely az én számára menedékül szolgál. Egyúttal az én szubkultúrán belüli meghatározása és előtérbe helyezése is az okosság, a kontroll, a naprakészség, a polgárpukkasztás, az elszánt és általában szatirikus szellem és az (akár fallikus) agresszió révén.” Mindez a lélek viszonylag sekély szintjén történik, s könnyen megérthető. Ebből kiindulva megállapíthatjuk: a szleng nem elsősorban nyelvészeti kategória, hanem annál mélyebben gyökerezik a tudattalanban, tehát valójában attitűd, érzés. Ha ezt elfogadjuk, akkor arra következtetésre kellene jutnunk, hogy a szleng minden emberi nyelvben megtalálható azáltal, hogy az egyes emberek tudattalanjukban hordozzák. Azaz a szleng nyelvi univerzálé. „… a szleng fő funkciója a kapcsolatfenntartó, -megerősítő és identitásjelző funkció a nagyobb közösségen belüli kiscsoportokban. A szleng tulajdonképpen a kiscsoport és az egyén verbális lázadása a hierarchia ellen, ami az egó védelmét és a csoportnyomás alóli felszabadulást szolgálja.

A futball mint karnevál és a nyelvi felszabadulás

Ahogy a karnevál idején a társadalom megszokott rendje felbomlik, a státuszok felcserélődnek és minden a feje tetejére áll, úgy a labdarúgás is egyfajta karneváli élményt nyújt. A normák is felfüggesztődnek, a formalitások megszűnnek. A karnevál kiszakítja az embert a mindennapokból, felszabadítja a társadalom által rárótt szabályok és elvárások alól, ami a nyelvében is tükröződik. Azonban mindez csak a karnevál, az adott ünnep idejére szól, amint vége van, ismét érvénybe lépnek a társadalmi kötöttségek és elvárások. A karnevál tehát megerősíti a hétköznapi értékrendet, hiszen nem szünteti meg teljesen a gátakat, csupán szünetelteti a kötöttségeket, ezáltal tudatosítva az emberekben a fennálló rend szilárdságát.

„a karnevál nem szakad szét játszókra és nézőkre. (…) A karnevált nem szemlélik, hanem élik, s mindenki éli, mert eszméje össznépi. Míg a karnevál tart, nincs más élet, csak a karneváli. Nem lehet elkerülni, mert nincs térbeli határa.” Ez a jellemzés érvényes a labdarúgásra is. A meccsnézés idejére mindannyian megfeledkezünk a mindennapok gondjairól, a társadalmi elvárásokról. „A szemlélődőkből rögvest kommentátorok, egymással egyetértők és/vagy vitatkozók, bosszankodók, lelkesedők, jó tanácsokból ki nem fogyók lesznek.”

A játékosok is a játék idejére más emberekké válnak, ilyen értelemben számukra a játék idejére megszűnik a külvilág és annak normarendszere. A játéktér egy új világ, amelyben nem érvényesek a mindennapok szabályai: nem biztos, hogy a leggazdagabb vagy a magasabb társadalmi réteghez tartozó ember a játéktér világán belül is ugyanakkora befolyással bír. Megeshet, hogy egy nála alacsonyabb társadalmi helyzetű ember parancsol, mert tehetségesebb nála, hiszen a játék újabb szabályokat határoz meg, melyek minden, a játékban résztvevőre egyformán vonatkoznak.

A futballnyelv lírai mélysége: metaforák és jelentésváltozások

Könnyen beláthatjuk, egy átlagos magyar labdarúgó munkanyelve valójában színtiszta költészet. A pálya hétköznapi nyelvezete szinte észrevétlenül ontja a lírai fordulatokat. Kocsis Norbert 2014-ben, A nyelv lelke, a lélek nyelve című gyűjteményben írta: „… én a foci nyelvének labdadobbanás-szívdobogására figyeltem, arra a vérzsibongású, hálózörgető, zengető zenére, amellyel ez a játék belejátssza a maga sípos, dobos, trombitás, harsonás, harangzúgásos zsoltárait, himnuszait a magyar nyelv Nagy Zenekara időtlen szimfóniájába.”

A gól misztériuma

Sajó László költő-csatár a gólról így ír: „Nem is szabadna szánkra venni, hallgatni kellene. Amiről nem lehet, arról. Szádra hiába ne vedd! Ehelyett ordítjuk, teli torokból, tébolyultan, magunkról megfeledkezve, ölelgetve az éppen mellettünk álló ismeretlent: góóóóóól! Ezért jöttünk ki, erre a világra. [...] A pályán minden megtörténhet, a gólvonalon túl csak a gól. A pálya az élet - a gól a pályán, az életen kívül van. Földönkívüli. A nagyvilágon e kívül. A gól nem a pálya, nem az élet tartozéka. És mégis csak érte érdemes élni. A gól úgy van, hogy nincs, úgy nincs, hogy van. Meg van írva, a gól az Isten.”

A „kötény” és szinonímái

Vegyetek példának egy alapcselt, a „kötényt”. Hány és hány leleményes szinonimát eszelt ki a futballnép az ellenfél lába között átgurított labdára, az úgynevezett „alagútcselre”: „bugyi”, „kötő”, „szőr” („szőrme”, „szőrmekabát”), „bőr” („bőrös”, „bőrösvirsli”). Igeként is használatos a „befűz”, „bekötőz”, „bevarrja a lábát”, „megsarcol”, passzív szemszögből „hívja a kőművest”, „nyuszit kap”. Már a „kötény” szón is érdemes elgondolkodni egyébként, hiszen eleve furcsa logikai csavart jelent, hogy a kiosztott kötény az eredeti, konyhai viselet értelemben kitölti az ember lába közötti teret, vagyis éppen akadályozza a labda áthaladását. Ám a szurkolói képzelet itt merészkedik át Arany Jánosék terepére, ugyanis a labdát eggyé változtatja az illetőre akasztott köténnyel, ahogyan például a „befűz” kifejezés sem az áthatolásra, hanem a térelzárásra utal.

Jelentésváltozások a hétköznapi szavakban

Mielőtt elvesznénk a futballszemantika dzsungelében, nézzünk meg néhány sportági alapkifejezést, amelyek segítségével rádöbbenhetünk arra, hogy a költészet bizony csúnyán felbőrözte a labdarúgást. A fociban a „cica” nem macska, a „zsuga” nem kártya, a „zakó” nem viselet (de a „ruha” sem), az „esernyő” nem véd a zápor ellen, a „pipa” nem dohányzóeszköz, a „hinta” nem gyermekjáték és a „cumi” sem a babák szájába való. Vagy hogy tovább cifrázzuk, a „kényszer” nem jelent semmiféle kötelezettséget (hanem a „kényszerítő” egyszerűsített alakjaként az ellenfél háromszöges kipasszolását), a „söprű” nem a port tereli, hanem mint „söprögető” a védelem tengelyében az ellenfél labdáit, a „bikázás” nem a megvadult állat hajtását, hanem a labda erős megrúgását jelenti, a „favágó” nem fát vág, hanem durva belépőivel sípcsontot, térdet, bokát, a „küllő” pedig nem a bicikli része, hanem a lábfej külső fele.

Az érintett kifejezéseket olyannyira megszoktuk, hogy talán már nem is csodálkozunk észrevétlen jelentésváltozásukon, ahogyan teljes szófordulatok is mély gyökeret eresztettek a szurkolói közbeszédben: a kapus „árnyékra vetődik” (vagyis „lepkézik”), a szabadrúgást elvégző játékos „lopja a távolságot”, a játékvezető pedig kissé erőltetett kommentátori szóhasználattal „zuhanyozni küldi” a kiállított labdarúgót.

Bírók becenevei

Ha már a futballbírónál tartunk, meg kell említeni ilyen-olyan beceneveit: a folytonos fütyülés miatt régebben elterjedt, mára a szó ötletszegénysége folytán kikopott „kanárit”, a rendszeres síphangra és a régi, hagyományos öltözék színére egyszerre utaló, szintén eléggé avítt „feketerigót”, illetve a nem túl sportszerű, de legalább nyelvi kreativitást tükröző „csalkovicsot” (a „csaló” szó kissé eufemizált változatát).

Játékospozíciók és karakterek leírása

Érdekes a csapaton belüli posztokhoz, szerepkörökhöz, játékoskarakterekhez rendelt fogalmak repertoárja is, a szorgalmas labdaszerzőkön ragadt, Makélélé-típusú „zongoracipelőtől” a szélső hátvédekre mondott „bal bunkón”, „jobb bunkón” keresztül a kiemelkedő technikai képzettségre, játékintelligenciára utaló „spílerig” vagy a játékszervező középpályást - 21. századi számítógépes hasonlattal - jelző „dzsojsztikig”. A „dzsojsztikba” kapaszkodva az idegen eredetű szavakkal is passzolgathatunk kicsit, itt van például az olaszos „skárpi” a cipőre vagy „prezidente” az elnökre, a németes „ziccer” a biztos - sicher - gólhelyzetre vagy a „luftot rúg” a labdát nem találó lábmozdulatra, az angolos „bossz” a boss-ra, azaz az edzőre, hogy a mostanság ismét vissza-visszakéredzkedő őskifejezéseket („ofszájd”, „penálti”, „korner”) ne is említsük.

A közelmúlt szóleleményei is méltók a magyar líra hagyományaihoz, az Ómagyar Mária-siralommal kissé nyögvenyelősen indult sok évszázados cselsorozathoz: a „beadás” bürokratizálása „beadvánnyá”, a „süsd rá!” magyar és a „shoot!” angol parancsot ötvöző „süti!, sütemény!, sütőpor!” lövésre ösztönző felszólítások, a nagy keresztlabdát egyszerűsítő „nagykeró”, a lövőcselből kivont „lövő”, az ívelésből maradt „ív” mind-mind bizsergeti a futball-lingvisztika mélyrétegei iránt fogékonyak érzékeit. De repes a botcsinálta nyelvész szíve, ha a jó átadás „nagy papír” vagy „hatalmas kártya”, a csel „cselló”, a labda „bogyó”, a vereség pedig „bukta”, netán börtönnyelvi eredetű kölcsönszóval „bukovári”. A világ változásaira, a körülöttünk zajló eseményekre, a társadalmi élet rezdüléseire is érzékenyen reagál a futballszleng, egy „poszt-Covid” foci alkalmával hallottam például, amint egy játékos így biztatta ösztönösen csapattársát a hazaadásra: „Mehet a home office, Dinho papa!” És Dinho papa hazaadta, mert labdarúgásban haza csak egy van.

Modern futball terminusok és taktikai fogalmak

A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt.

Statisztikai mutatók a modern futballban

• Expected Goals (xG-modell): Egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből.
• Expected Assists (xA): Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. Ebből következik, hogy egy-egy lövés előtti passz xA értéke is 0 és 1 között váltakozhat.
• Expected Goals for Keepers (xG2): A támadók helyzeteinek mérésére szolgáló expected goal mutatótól szükséges megkülönböztetni a kapusok teljesítményének értékeléséhez használt hasonló statisztikát. Ez utóbbi érték azt mutatja meg, hogy az adott körülményekből leadott lövésből mekkora valószínűséggel születik gól általában, de ebbe már csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. Az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét, míg az xG2 a lövést közvetlenül követő pillanatban.
• Expected Goal Chain (xGChain): Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust (egy csapat birtokolja a labdát, a másik nem érinti azt). Rögzítik az ezek során kialakult lövéseket, majd összeadják az ezekhez tartozó xG-értékeket. (Ha egy akción belül többször is próbálkoztak, csak a legmagasabb értékkel rendelkező lövést számolják).

Taktikai zónák és játékospozíciók

• 14-es zóna / lyuk: Virtuális terület, amely a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. A pályát függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre osztva kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak.
• Half space (Vonalak közötti terület - Zwischenlinienraum): Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Stratégiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek. A half space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) előnyt is nyújt, anélkül, hogy a lehetséges opciók száma csökkenne.
• Inverted fullback (Fordított szélsőhátvéd): Egy viszonylag új szerepkör, amely a középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlít. Támadásban feltolódik a középhátvédek elé, ezzel biztosítva a középső zónát és nagyobb szabadságot nyújtva a középpályásoknak. Védekezésben a szélső védő szerepét veszi fel.
• Hamis kilences: A támadó labda nélküli mozgása, amellyel becsapja őrzőjét, így üres területbe érkezhet. A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok - más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.
• Fej: Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat. Több fej is lehet csapaton belül, „elhelyezésük” a pálya tengelyében szerencsés.

Taktikai koncepciók és mozgások

• Átmeneti fázis: A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. Kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit az ellenfél kihasználhat.
• Cadrage: Nem letámadást, hanem pozíciófelvételt jelent: gátlást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. Mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét.
• Catenaccio: Az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével.
• Filozófia: Egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub.
• First touch (Labdaátvétel): A szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül.
• Gegenpressing (Ellentámadás labdavesztés után): Egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A labdavesztés utáni gyors visszatámadás, amikor az ellenfél még rendezetlen.
• Jel: A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot.
• Build-up play védekezés: A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadócsapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon.
• Interception (Labdaszerzés): A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.
• Fedezőárnyék: A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva hozhat létre fedezőárnyékot. A kifejezés általában a zóna védekezéssel kapcsolatban merül fel.

A német futballnyelv mindennapi kifejezései

Sokan nem is gondolnák, hogy mennyire kreatív a német nyelv, pedig ez jól látható a futballszaknyelvben. Vannak olyan taktikai kifejezéseik, amiket mi, magyarok csak több szóval tudnánk körülírni, de ezen felül is van pár olyan szavuk, amire első hallásra felkapjuk a fejünket. Összességében ez egy kis bevezetés a német futball szaknyelvébe. A leírások nagyrészt a méltán elismert Spielverlagerung nevű taktikai oldal terminológiáján alapulnak, de mára már a legtöbb fórumon alkalmazzák őket.

Taktikai kifejezések

• Halbverteidiger (Támadó középhátvéd): Egy háromvédős rendszerben felálló csapatban így nevezik a hátsó sorból a két szélső játékost. Átmenetet képeznek egy szélsőhátvéd és egy középhátvéd között.
• Restverteidigung (Támadásbiztosítás): Azok a játékosok, akik a csapatból hátul maradnak egy támadás folyamán. Hátul biztosítanak az ellenfél támadóival szemben és megpróbálják megakadályozni, hogy egy esetleges labdaszerzésből gyorsan a kapuig tudjon jutni az ellenfél.
• Rückwärtspressing (Letámadás a „vak oldalról”): Az a védekező játékos, akin már átjutott a támadócsapat, hátulról még simán meglepheti a labdát birtokló ellenfelet és visszaszerezheti a játékszert.
• Telefonnummer (Taktikai felállás): Egy csapatmérkőzés előtt felírt formációja, ami az összecsapás alatt folyamatosan változik.
• Torwartkette (Kapuslánc): Támadásépítés a kapus összjátékba való bevonásával. A kapus a középhátvédekkel teljesen egy vonalban szervezi hátulról a játékot.
• Zwischenlinienraum (Vonalak közötti terület): Ezt a területet kell lehetőleg minél kissebre vennie egy csapatnak védekezésben. Ezt nevezzük vertikális kompaktságnak, amikor egy csapat sorai minél inkább együtt mozognak.

Hétköznapi német kifejezések

A futballszleng szótára

Az alábbiakban további érdekes futballszleng kifejezések találhatók, amelyek a játék sokszínűségét és a nyelv kreativitását mutatják be.

Játékosok, posztok, képességek

• agy: Irányító-középpályás, az a játékos, aki meghatározza az adott csapat játékát.
• beállós: A védők előtt lévő játékos.
• bekk: Védő. (pl. bunkó, centerhalf, emberfogó, favágó, liberó, sepregető, söprű, romboló)
• bohóc: Kapus; portás.
• botlábú: Tehetségtelen (játékos).
• bűvész: Olyan játékos, aki sokat cselez, keveset passzol és fut.
• center: Támadó.
• csatár: Támadó.
• ék: Támadó.
• emberfogó: Az a játékos, aki az ellenfél egy adott játékosát követi, zavarja.
• favágó: Durva játékos, aki többször rúg az ellenfélbe, mint a labdába.
• flúgos: Kapus; portás.
• futó: A két oldalsó középpályás (jobb futó, bal futó).
• gyúró: Sportolók masszírozásával foglalkozó személy.
• hulla: Sérült, ill. igazolás.
• joy-stick: Irányító-középpályás.
• kamuzó: Sérült játékos; maródi.
• KGB-s: Az a játékos, aki saját csapata ellen játszik.
• kivégző: A büntetőrúgást sikeresen végrehajtó játékos.
• liberó: Középsővédő.
• maródi: Sérült játékos.
• műmájer: Olyan játékos, aki megjátssza magát.
• öreg: Idősebb, tapasztalt játékos (rutin, veterán, vén).
• összekötő: A középső támadó és a szélső középpályás között elhelyezkedő csatár.
• péntekdoktor: Sérült, de a mérkőzés előtti edzésre felépült játékos.
• spíler: Játékos.
• söprű: A kapu előterét állandó keresztirányú mozgással fedező védőjátékos.

Cselek és labdakezelés

• alagútcsel: Az a csel, amikor az ellenfél lábai között továbbítják a labdát; kötény.
• átvág: Kicselez.
• bekifliz: Úgy rúgja meg a labdát, hogy az a levegőben kifli formát ír le.
• bevarrja a lábát: Köténycselt csinál.
• biciklicsel: Az a csel, amikor a labda fölött felváltott lábbal köröz a játékos, hogy a védő ne tudja merre fog tovább haladni.
• bőr: Az a csel, amikor az ellenfél lábai között továbbítják a labdát; kötény.
• elbutít: Ügyetlenül bánik a labdával.
• eldug: A játékos lassítja a játékot oldalátadásokkal, időhúzó cselezésekkel.
• elküld: Kicselez.
• esernyőz: Esernyőcselt csinál.
• felfűz: Labdát vezet az ellenfél játékosai között.
• lekezel: A játékos a feléje tartó labdát szabályosan megállítja, hogy továbbíthassa.
• melegít: A labdával a játékos melegít, hogy utána a rúgás ereje nagyobb legyen.
• megesz: A védő játékos nem tudja kivédeni az ellene irányuló cselt.
• ököl: Labda átadása a lábfej belső részével.
• lop: Labdát szerez.

Játékelemek és helyzetek

• besárgáz: A játékvezető sárgalappal sújtja a játékost.
• benéz: A kapus azt hiszi, hogy a labda elkerüli a kaput, ezért nem is mozdul érte, így gól lesz; lepkézik.
• bevarr: Gólt lő.
• bikáz: Erősen meglövi a labdát.
• blokkol: A lövés elé áll, hogy megakadályozza a labda továbbhaladását.
• bunkerfoci: Amikor csak a védekezésre koncentrálva focizik valaki.
• büntet: Kihasználja az ellenfél hibáját és gólt szerez.
• csikar-szög: Nagyon éles szög, kapura lövésre alkalmatlan.
• dropp: Olyan lövés, melyben a labdát pattanás után egyből, de még szinte a földet érintve lövik meg.
• falt: Szabálytalanság.
• felmegy: Előre megy az ellenfél kapuja közelébe, hogy gólt szerezzen.
• ficak: A kapu felső sarka; pipa.
• gyertya: A labdának függőlegesen a magasba való rúgása.
• halálcsoport: Az a csoport, melyben a csapatok szinte mindegyike esélyes a továbbjutásra.
• helyzet: Góllövésre alkalmas szituáció.
• ikszel: Döntetlent ér el.
• indít: Labdát előre passzol, úgy, hogy a társnak futni kelljen érte.
• kapás: Kapáslövés, a labdát átvétel nélkül lövik meg.
• korner: Szöglet.
• lepkézik: Elkerülhető gólt kap a kapus; potyázik.
• lepókhálóz: A kapu valamelyik felső sarkába lövi a labdát.
• malacgól: Olyan gól, melyet a kapus védhetett volna; potyagól.
• nagykeró: Olyan rúgás, melyben a labda nagy ívet ír le a levegőben.
• ofszájd: Lesállás.
• öklöz: Véd (kapus).
• passz: Labdaátadás.
• penálti: Büntetőrúgás.
• pontrúgás: Szabadrúgás.
• rúgás: Szabadrúgás.
• ziccer: Biztos gólhelyzet.

Egyéb kifejezések

• bogyó: Labda. (pl. bogyesz, bőr, foci, golyó, gömb, laszti, pettyes, zsuga, pite)
• bőr: Labda.
• bukó: Vereség.
• cséká: Csapatkapitány.
• csuka: Futballcipő.
• csőr: A futballcipő orra.
• csüd: A lábfej felső, domború része.
• éles: Fémből készült stoplival ellátott futballcipő.
• fékező: Futballcipő.
• gumis: Olyan futballcipő, melynek talpgombja gumiból készül.
• hadrend: A játékosok helyezkedése a játéktéren, szerepkörüknek megfelelően (pl. 4-4-2-es hadrend).
• jété: Játékvezető; spori (tkp. jt < Játékvezetői Testület).
• kanári: Játékvezető.
• kopogó: Rossz minőségű játéktér.
• léc: Kapufa.
• legyezős: Asszisztens; partjelző.
• lemeszelés: A játéktér vonalai.
• partvonal: Oldalvonal.
• sárgarigó: Játékvezető.
• sipi: Sípcsontvédő.
• skárpi: Futballcipő.
• spori: Játékvezető.
• stikli: Szabálytalan mozdulat.
• stopli: Talpgomb.
• szabi: Szabadrúgás.
• tizi: Büntetőrúgás.
• zárt: Amikor az ellenfél támadója a kapu előtt van.

tags: #futball #kifejezesek #gyoker #korner

Népszerű bejegyzések:

• A ferencvárosi ultrák helyzete és a debreceni incidens jogi fejleményei
• Ötletek anyák napjára
• jogos vagy aránytalan büntetés a fociban
• A Fradi Securitytől a bírósági ügyekig
• Balotelli antihős pályafutása