A hivatásos labdarúgók szerződéses jogi háttere
A sport a kultúra szerves része, tehát a társadalom hétköznapjaiban fontos szerepet tölt be, hiszen rengetegen kötődnek a sporthoz valamilyen formában. A professzionális sportolók munkája maga a sportolás, illetve a versenyeken való részvétel és a kitűzött eredmények elérése. A sportvállalkozások a 20. század második felében jelentek meg, a sport mint tevékenység eredendően „tisztán magántevékenység” volt, amely a non-profit szektor részeként működött. A sportegyesületek, illetve sportszövetségek létrejöttekével indult meg a sport autonóm önszabályozása, azáltal, hogy e jogi személyek létrehozták saját alapszabályaikat, valamint szervezeti és működési szabályzataikat.
A hivatásos sportolói jogviszony keretei
Az ily módú elköteleződés esetében beszélhetünk a hivatásos sportolókról, akik az adott sporttevékenységet nem csak puszta szenvedélyből űzik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban Stv.) alapján a hivatásos sportoló a tevékenységét munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki. Tehát a munkaszerződésen alapuló sportolói jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt kell alkalmazni az Stv.-ben foglalt eltérésekkel egyetemben.
A sportszerződés specialitása, hogy az csak határozott időre köthető, melynek felső határa a jelenleg hatályos szabályozás szerint négy év. A hivatásos sportszerződés megbízási szerződéses keretbe foglalásával fennáll az esélye, hogy egy esetleges jogvitából származó eljárás során a bíróság a jogviszonyt munkaviszonynak minősíti. Mindebből következik, hogy még a sportvilág speciális üzleti és társadaymi tényezői ellenére is munkavállalóknak tekintendőek a sportolók, tehát a jogviszony természetét, illetve dinamikáját tekintve, olyan aspektusok alkotják e foglalkoztatási formát, amely a munkaviszony fennállásának lehetőségét indokolják.
A munkáltatói kontroll és az utasítási jogkör
A sportolói jogviszony természetének vizsgálatában iránymutatást adhatnak a különböző mérlegelési szempontok, amelyek alapján a játékosok munkavállalóként való azonosításának tesztje az egyik alapvető kiinduló pont. A kérdésben kiemelkedő jelentőséggel bír a „Walker v. Crystal Palace Football Club [1910]” ügy, amelyben a jogvita alapvető kérdése a futballjátékos jogviszonyi státuszára koncentrálódott. A bíróság indokolása egyértelműen a munkáltatói kontroll jelenlétével állította párhuzamba a munkaviszony fennállását, amelynek az „árulkodó” jelei az utasítási és irányítási jogkör kiterjedtségében mutatkoznak meg.
Az átigazolások és a játékjog jelentősége
Átigazolás értelmében egy sportoló sportszervezeti tagsága átkerül egy másik sportszervezethez, melynek következtében új klub színeiben folytatja sportkarrierét. Az Stv. szabályozása szerint a játékjog: „a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történő felhasználásának joga”. A hivatásos sportolók ezzel szemben nemcsak rendelkezhetnek a játékjogukkal, hanem ellenértéket is kérhetnek annak használatáért. Ennek értéke a megbízási- vagy munkaszerződésben kerül megállapításra.
| Szerződéstípus | Jelleg | Időtartam |
|---|---|---|
| Hivatásos munkaszerződés | Munkaviszony (Mt. + Stv.) | Határozott idő (max. 4 év) |
| Megbízási szerződés | Polgári jogi jogviszony | Szerződés szerinti |
| Amatőr sportszerződés | Megbízási típusú | Max. 1 év vagy bajnoki évad |
Kereskedelmi szerződések a sportban
A sportolók és sportszervezetek közötti kapcsolatok nemcsak az átigazolásokra, hanem a kereskedelmi szerződésekre is kiterjednek. Az Stv. két szerződéstípust nevesít: a szponzorálási és a merchandising (arculat-átviteli) szerződéseket. Míg a merchandising szerződés elsődlegesen profitorientált, addig a szponzori szerződés középpontjában a sportoló, annak támogatása áll, és ezzel összefüggésben, közvetett módon törekszik a szponzor részére közgazdasági értelemben hasznot termelni.
- Szponzori szerződés: a szponzor pénz- vagy természetbeni szolgáltatással támogatja a sporttevékenységet.
- Merchandising: a sportoló nevének, képmásának vagy a klub jelvényének marketingcélú felhasználása.
A sportolók és sportszervezetek közötti jogviszonyok stabilitása érdekében elengedhetetlen a pontos szerződéses szabályozás, amely a XXI. század kihívásainak megfelelően hatékony szimbiózist biztosít a jogi háttér és az élsport elvárásai között.
tags: #futball #szerzodes #jogi #hattere
