Törökbálinti Téglagyár: Multifunkcionális Ifjúsági Központ és Sportarénák Adaptív Újrahasznosítása

Nagy Károly koncepciójának alapja a felhagyott gyárterület építészeti és tájépítészeti eszközökkel történő revitalizálása. Az építészetnek alapvető feladata a tágabb értelemben vett környezeti, társadalmi célok szolgálata. Az egyik legfontosabb ilyen cél a fenntarthatóság, amely elválaszthatatlan az újrahasznosítástól. Az építészetben ez azt jelenti, hogy nem építhetünk be mindig újabb területeket, ugyanakkor nem lehet mindent elbontani és újat építeni sem.

Az építészet egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy képes legyen a megváltozott igényekhez igazítani a meglévő épített környezetet. A diplomatervemhez olyan feladatot kerestem, ami valós problémára keresi a megoldást, és megfelel a fentieknek, még akkor is, ha nem adja meg a lehetőséget egy új épület tervezésére, „csak" meglévő épületek újraértelmezésére. A törökbálinti téglagyár és agyagbánya adaptív újrahasznosítása ilyen építészeti feladat.

A Törökbálinti Téglagyár területe: Egy új hasznosításra váró barnaövezet

Tekintettel a tervezési feladat helyszínére és jellegére, diplomamunkámban a társadalmi, gazdasági, és várostervezési szempontokat is vizsgáltam. A Téglagyár korábban a város legjelentősebb ipari termelő tevékenységet folytató vállalkozása volt, melyet nagy kiterjedésű bányaterület határolt, jelenleg barnaövezetként új hasznosításra vár. A településfejlesztési stratégia a belvárosi területek vonatkozásában elsősorban a közterek fejlesztésére irányul.

A három belvárosi akcióterület összefüggő láncot alkot, a településközpontot a Hosszúréti-patak mentén kialakítandó lineáris park, városi gyalogos és kerékpáros út kapcsolja össze a téglagyárral. Az autópályák, a vasút, a környéki és fővárosi tömegközlekedési járatok a helyet nemcsak a városhoz, hanem a szűkebb régióhoz (Budaörs, Budakeszi, Biatorbágy, Diósd, Érd), illetve a főváros nyugati részeihez, elsősorban Újbudához is kapcsolják.

Fejlesztési koncepció és érdekellentétek feloldása

A cél egy olyan fejlesztési terv felvázolása volt, amely illeszkedik a település fejlesztési stratégiájába, emellett társadalmi, természeti, gazdasági haszna is van az összes szereplő - tulajdonos, önkormányzat, lakosság - számára. A koncepció alapja a felhagyott gyárterület építészeti és tájépítészeti eszközökkel történő revitalizálása, majd az ingatlanfejlesztési célra kijelölt telekrészek olyan hasznosítása, amely már potenciális beruházók érdeklődését is felkeltheti. A koncepció magát a tájsebet is lehetőségként kezeli, a fejlesztést adaptálja az adottságokhoz, nem megváltoztatni kívánja azokat.

A Téglagyár és agyagbánya területe olyan különleges övezeti besorolásban van, amely lehetetlenné tesz bármilyen, a korábbitól eltérő hasznosítást. Az üzem újraindítása gazdasági okok miatt kizárt. Érdemi hasznosítási lehetőség hiányában a terület és a meglévő épületállomány lassú pusztulásra van ítélve. A fejlesztési terv egy partnerségi együttműködést feltételez. A tulajdonos átadja a volt téglagyári épületek tulajdonjogát egy önkormányzati non-profit társaságnak, és az építészetileg értéktelen épületrészek elbontása után a csarnoképületek adaptív újrahasznosítása révén városi konferencia- és rendezvényközpontot, valamint ifjúsági élményközpontot hoznak létre.

Ifjúsági Élményközpont és Sportlétesítmények

Korunk egyik nagy kihívása az Y- és Z-generációs fiatalok problémáinak kezelése, melynek fontos része megfelelő szórakozási, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget biztosítani számukra. Fejlett világunkban megfigyelhető, hogy ez a generáció nehezen találja meg azt a helyet, ahol kötetlenül, saját közegében, de tágabb közösségben érezheti jól magát. Folyamatosan keresik a változatosságot, nem köti le egy dolog hosszan a figyelmüket.

Egyre több országban felismerve ezt a problémát úgynevezett Youth Activity Centereket hoznak létre, ahol egy helyszínen kínálnak sokféle lehetőséget a fiataloknak: találkozásra, szórakozásra, kikapcsolódásra és sportolásra. A különböző aktivitások nincsenek elszeparálva, félig vagy teljesen nyitottak, átmeneti terekkel kapcsolódnak, így azok, akik az egyik tevékenység miatt betérnek, szükségszerűen találkoznak a többi lehetőséggel, könnyebben próbálnak ki más szórakozási, sportolási formákat is.

Diplomatervem a Téglagyár csarnoképületeinek adaptív újrahasznosításával egy ilyen, új generációs, a megszokottól eltérő térhasználatú ifjúsági központ kialakításának lehetőségét mutatja be.

Tervezési koncepció és funkcionális alkalmazkodás

Az épület adottságaira adott válasz - Funkcionális alkalmazkodás - Természetes bevilágítás - Tömegformálás. A csarnoképületek a téglagyár működése során több ütemben, eltérő tér és épületszerkezeti kialakítással épültek. Tömegalakításukban, a nyílások méretezésében, elhelyezésében kizárólag a gyártási folyamat volt meghatározó.

Az épületek adaptív hasznosítása és megújítása során három fő szempontot vettek figyelembe:

1. Az elsődleges szempont az új funkcióknak való megfeleltetés, ami magában foglalta a funkciók térigényét mind alaprajzi, mind magassági értelemben (pl. falmászás).
2. A funkciókhoz alkalmazkodó természetes bevilágítás biztosítása.
3. Az épület jellegtelen, lapos, hosszú tömegének építészetileg igényesebbé, mozgalmasabbá alakítása.

A három elvárás egyidejű kielégítéséhez építészeti eszközként a 20. század eleji gyárcsarnokok jellegzetességeihez nyúltak vissza. A fűrészfogtető jellegzetes ipari formája jól oldja a lapos tömegeket és biztosítja az aréna megfelelő indirekt bevilágítását. A falmászó teremnél a dupla magasságú tető adja meg a szükséges magasságot.

A kéthajós csarnok horizontális jellegének megbontása érdekében a felső szendvicspanel sort elbontották, az üvegfelületek és az opaque részek arányait egységesítették és az egymás fölött lévő egységeket összefogva vertikális blokkokat alakítottak ki. A homlokzat síkbeli homogenitását a nyílások homlokzati síktól való visszahúzásának fényárnyék hatásával törték meg.

Multifunkcionális sportpályák és futsal lehetőségek

A bányaművelés során kialakultak olyan terepadottságok, amelyeket a tervezés során jól ki lehetett használni. Az épület északnyugati oldalán a meddőből kialakított mesterséges domb épület felé eső, meredek rézsűje kiválóan használható az ott elhelyezett többfunkciós (kosárlabda, kézilabda, futsal) pályák lelátójaként. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a futsal mérkőzéseket és edzéseket kényelmesen nyomon követhessék a látogatók, kihasználva a természetes terepadottságokat a lelátók kialakítására.

Tér- és funkciókapcsolatok az ifjúsági központban

A tervezési programban reagálni kellett a korábban említett generációs kihívásra és az ehhez kapcsolódó, az eddig megszokottól eltérő térszervezési igényre. A legfontosabb feladat az volt, hogy a meglévő épületszerkezeti adottságok szabta kereteken belül - vállalva az ezzel járó kényszerű kompromisszumokat is! - olyan közlekedési rendszer és olyan térkapcsolatok jöjjenek létre, amelyeken keresztül a különböző tevékenységek helyszínei folyamatos áthatásban vannak egymással.

Ez nemcsak azt biztosítja, hogy a változékonyságra kiéhezett fiatalok könnyen tudjanak váltani, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy az esetleg beszűkült érdeklődésű fiatalok folyamatosan találkozzanak más tevékenységekkel, szélesedjen a látókörük, kedvet kapjanak például a sportra, művészetre. A csarnoképületek mérete és szerkezeti kialakítása merev kereteket szabott az alaprajzi kialakításnak.

Az ifjúsági központ a T tetejét alkotó, többféle technológiával épült hosszú csarnokban, illetve a középen csatlakozó szár felső részében kapott helyet. A funkcionális szervezés során a szükséges alaprajzi, magassági hely-, kiszolgálási -, funkcionális igény és az adottságként meglévő szerkezeti rendszer mellett a funkciók hangosságát is figyelembe vették.

A földszinten a T csomópontjába került az aréna, a közösségi hely. Itt lehetőség van a lelátószerűen kialakított padokon beszélgetni, pihenni, a színpadon bárki felléphet akár ad-hoc jelleggel, stand-up produkcióval, de alkalmas filmvetítésre, színházi előadásra, koncertekre is. Az arénához bal oldalon csatlakozik a bisztró, amelynek önálló előcsarnokán keresztül biztosított az átjárás a multifunkcionális sportpályák irányába, valamint innen nyílik a gördeszkacsarnok is. Az aréna jobb oldalán a falmászó terem található, majd a gépészeti és raktárhelyiségek.

Az előcsarnokból a földszinten érhető el a számítógépes terem, a robotika műhely, az art&kraft műhely, a video- és fotóstúdió, a mosdók és mindezek fognak közre egy csendesebb leülős teret, ahol olvasni, beszélgetni, társasjátékozni lehet. A terek üvegfalakkal vannak elválasztva, hogy a vizuális kapcsolat egymás zavarása nélkül meglegyen. Az előcsarnok részben kétszintes, rálátást biztosítva az emeleti sportrészlegre is. Itt kapott helyet a konditerem, egy osztható nagyterem (dráma, tánc, jóga, aerobic), valamint a mosdók, zuhanyzók és öltözők. Az előcsarnok galériáján ping-pongozni lehet.

A hosszú csarnokban az emelet szintjén kialakított függőfolyosó kapcsolja össze a funkciókat. A függőfolyosó bal oldalán a bisztró emeleti részén található a játékterem (darts, biliárd, stb.) és innen jó rálátás van a gördeszkacsarnokra is. Az arénában a lelátó lépcsője kapcsolódik hozzá, a falmászóterembe pedig a mászótoronyban kialakított rejtett lépcsőn keresztül lehet lejutni. A folyosó jobb oldali végén található a teljesen hangszigetelt hangstúdió, és próbatermek, ahol gyakorolni és stúdiófelvételeket készíteni is lehet.

Anyaghasználat és Fenntarthatóság

Az építészet fontos része a hely szellemének tisztelete. A Téglagyár szellemét legszebben a kisméretű téglaburkolattal lehet visszaidézni, hiszen ez az üzem is ilyen téglák gyártásával kezdte a működését. A természetes árnyékolás miatt nem tartották indokoltnak az átszellőztetett eléfalazást, ezért a hőszigetelésre könnyen felragasztható Terca Hectic klinker lapra esett a választás, amely a fehértől a szürkés, kékes, pirosas árnyalatokon át a feketéig tartalmaz színeket, egyedi a textúrája, így egyszerre idézi a múltat és tud kortárs lenni.

Az acélszerkezetű csarnokrész burkolatát vertikálisan elhelyezett polikarbonát burkolattal tervezték, visszaidézve a profilüveg jellegzetes sávos, részben áttetsző megjelenését. A fémlemez tetőket a stílusban és hangulatban megegyező, de korszerű, fémvértezetű, maghőszigetelt szendvicspanellel váltották fel. Az áttervezett arányú nyílászárók alul-felül üvegezett, középen pedig nem átlátszó betétből álló szerelt egységek. A sötét fémkeretek visszaidézik az ipari építészet öntöttvas/acél ablakkereteit, és ehhez illeszkednek a fémlemez betétek is. Ezek a fekete és sötét árnyalatú elemek modern, ipari jellegű megjelenést kölcsönöznek az épületegyüttesnek, amelyben a futsal pályák is helyet kaptak.

Fenntartható gépészeti megoldások

A gépészet kialakításában is a fenntarthatóság volt a meghatározó szempont. Hővisszanyerő szellőztető rendszer biztosítja a tiszta, friss levegőt, mely a teljes épület alatt lefektetett csőhálózaton keresztül előtemperálva kerül a hőcserélőbe. Tavaszi-őszi időszakban az előtemperálás önmagában biztosítja a megfelelő hőmérsékletű friss levegőt. A fűtést és hűtést négy csöves fan-coil rendszer biztosítja egy olyan hőcserélő berendezésen keresztül, ami tavaszi-őszi időszakban lehetővé teszi, hogy az árnyékos oldalon keletkező fűtési igényt a napos oldalon jelentkező hűtési igény energiájával elégítse ki.

A nagy légterű csarnokokban túlnyomással befúvott levegővel egyidejűleg történik a temperálás és szellőztetés. A használati melegvíz előállítása hőszivattyúval történik, a hőfoklépcső csökkentése érdekében a zuhanyzásnál, kézmosásnál felhasznált szürkevíz hulladékhőjét egy hőcserélő a tiszta víz előmelegítésére hasznosítja. A bányaterület felső részén található természetes, valamint az épület mellett a meddőből kialakított mesterséges platók tájolásuk és árnyékmentességük folytán kiválóan alkalmasak napelemek telepítésére.

tags: #futsal #terem #rajz #fekete

Népszerű bejegyzések:

• A Budaörs kézilabda utánpótlása
• Ördög József pályafutása Vietnamban
• Eredmények és nézőszámok a DVTK-Paks rangadókon
• Részletes adatok a vízilabda nagytornákról
• Tudjon meg többet Breznay Gáborról