Palotai Károly és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) története
Ez a cikk Palotai Károly életét és pályafutását mutatja be, kitérve labdarúgó, játékvezetői és sportdiplomáciai tevékenységére. Emellett rávilágít a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alapítására és korai éveire, valamint a magyar sportmozgalom fejlődésének meghatározó pillanataira.
Palotai Károly: Labdarúgótól a nemzetközi játékvezetőig
Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. Édesapja, Palotai (Priskin) Mihály, békéscsabai tűzoltó volt, aki az 1930-as években magyarosította nevét Palotaira. Palotai Károly Békéscsabán az 1. Sz. Általános Iskolába, majd középiskolába a Közgazdasági Technikumba járt, ahol 1953-ban érettségizett. A labdarúgás mellett fiatal korában kézilabdázott is. 1953 és 1955 között Békéscsabán a BSZSE, később a Békéscsabai Építők labdarúgója volt.
Az érettségit követően bátyja, János csapatához, a Győri ETO-hoz igazolt, és első osztályú klub tagjaként elkerülte a katonai szolgálatot. Győri játékosként az 1956-os események után többedmagával elhagyta az országot és nyugatra távozott, a német Freiburgba szerződött, az NSZK-ban németül is megtanult. 1958-ban visszatért Győrbe, ahol csapatkapitánya és az év játékosa lett az 1963-as bajnokcsapatnak. Részese volt a klub BEK-menetelésének (Bajnokcsapatok Európa-kupája), ami egészen az elődöntőig tartott. A fedezetként és csatárként is kiváló teljesítményt nyújtó Palotai csapatkapitánya volt az 1964-ben Tokióban aranyérmes olimpiai válogatottnak, érmét azonban csak a győri szurkolók kezdeményezésére kaphatta meg, mivel a döntőt sérülés miatt kihagyta. Edzője volt Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Orczifalvy István és Jeny Rudolf. 1955 és 1967 között 171 NB I-es fellépésen 45 gólt szerzett. A magyar bajnoki cím mellett három alkalommal Magyar Kupagyőztes lett a Győrrel. Labdarúgó pályafutásának térdsérülés vetett véget 1967-ben.
Játékvezetői karrier
Még labdarúgóként, 1959-ben sikeres játékvezetői vizsgát tett. Visszavonulása után partjelzőként és játékvezetőként tevékenykedett. Első mérkőzését 1970. október 11-én vezette Szombathelyen. Hazai és nemzetközi viszonylatban is egyre többen elismerték, 1971-ben tagja lett a FIFA játékvezetői keretének, szakmai elismertségét az 1974-es Hollandia-Uruguay világbajnoki mérkőzés kitűnő játékvezetésével alapozta meg. A legkiválóbb FIFA-játékvezetők között számon tartott Palotai bíráskodott a müncheni (1972) és montreali olimpián (1976), az NSZK-beli (1974), az argentínai (1978) és spanyolországi (1982) világbajnokságokon, valamint az 1980-as Európa Bajnokságon. 1974-ben Palotai Károly lett az első alkalommal világbajnoki döntőn közreműködő tartalék játékvezető. 117 nemzetközi mérkőzésén vezetett kettő BEK- (1976, 1981) és egy-egy KEK- (1979), UEFA Kupa- (1975) és Szuperkupa-finálét (1978). A játékvezetői feladat mellett 19-szer partjelzőként kapott szerepet. Legnehezebb mérkőzésének az 1978-as Argentína-Brazíliát tekintette, melyet lapok felmutatása nélkül levezetett. Itthon 215 NB I-es labdarúgó-mérkőzésen dirigált. 1983-ban, 48 évesen felhagyott a játékvezetéssel. Bíróként a nyelvtudást és az előzetes, szóbeli figyelmeztetést tartotta fontosnak. Megítélése szerint a jó játékvezetéshez a játék ismerete mellett intelligencia is szükséges. A hazai játékvezetéstől Szombathelyen búcsúzott a Haladás-MTK VM összecsapással. Utolsó mérkőzése a Románia-Csehszlovákia EB-selejtező volt.
Győr legendája, a világ bírója
Sportdiplomáciai szerepvállalás
Sportdiplomataként a hazai és nemzetközi szervezeteknél is szerepet vállalt. 1989-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tagjává választották. Volt elnökhelyettese a Játékvezetői Testületnek, tagja és ellenőre a FIFA Játékvezetői Bizottságának (1990 és 1994 között), illetve 1985-től 20 éven keresztül UEFA játékvezető-ellenőr. Szerepet vállalt a közéletben is. 82 éves korában, 2018. február 3-án Győrben hunyt el.
Az MLSZ megalakulása és a magyar labdarúgás fejlődése
Az MLSZ 1901. január 19-én alakult meg az akkori István Főherceg Szálló különtermében Magyar Labdarúgók Szövetsége néven. A 125. születésnap alkalmából a szövetség vezetői emléktáblát avattak az Akadémia utca 1. szám alatt. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elmondta, hogy a szövetség megalakítása unikális volt abból a szempontból, hogy a korábbiak valamilyen nagyobb szervezeten, például az olimpiai bizottságon vagy más szervezeten belül alakultak meg, míg a Magyar Labdarúgó-szövetség a kezdetektől fogva önálló volt, és fontosnak tartották, hogy önálló szövetségként alapítsák meg.
Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE csakúgy mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát. Szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végülis tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását.
1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója de méginkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye a „Palicsi Olimpia”.
Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. Még ugyanebben az évben megrendezésre kerül klubunk második versenye, mely szeptember 15-én kerül sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny melyen juniorok számára is rendeznek futamokat. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei. A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa. (Az időeredmény: 42 perc) Klubunk ekkor még nem volt két éves. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, ezt sem hitelesítették utóbb. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is. A sportág, melyben megszületett a csúcs, a kerékpározás, a versenyszám pedig az 54 kilométeres országúti verseny.
Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket. Ő az, aki megszervezi az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. 1892-ben új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hoz magával. Ő teremti meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. A nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok melletti egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett két esemény. Az egyik az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon. Egy - mint utóbb kiderült - nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál. Új művezető vette át az edzések irányítását. Bockelberg Ede. Ő a fia volt ama Bockelberg Edének, aki néhány sportolót az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Bockelberg személyében a korszak legkiválóbb szakembere vette át sportolóink felkészítését.
Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. (Atlétáink 19 csúcsot értek el, melyeken Kohn Arnold, Domenis Gyula, Beszédits Iván, Malcsiner Gyula, Freund Sándor, Grünvwald Márton, Sachs Lipót, Horváth István, Weisz Ármin és Kellner Gyula osztozott. Kerékpárosaink 5 csúcsát Schütz Ferenc, Holéczy István, Naschitz Rezső és Rottenbiller János érték el. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Hamarosan mások is követték Malcsiner Gyulát. Külön érdekesség úszóink esete. Előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot. 1894 szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát. (Egy angol mérföldes távon.) Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24. Müller Dávid aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak. 1896 kiemelkedő év a magyar sport történetében. Alighanem miden magyar sportkedvelőnek két esemény azonnal beugrik, ha elhangzik ez az évszám. Aligha igényel magyarázatot, miért kell szólnunk az MTK kapcsán az olimpiáról. A millennium felemlítése talán indokolást igényel. Egyfelől az ünnepségek részeként számos sportrendezvény is lebonyolításra került, másfelől az évforduló tiszteletére elkész...
tags: #gabora #karoly #mlsz #1901
