A Ganz-MÁVAG labdarúgásának története az NB I/B keretein belül
A magyar labdarúgás másodosztálya, mely különböző elnevezésekkel és struktúrákkal működött az évtizedek során, számos klub számára jelentett folyamatos küzdelmet a feljutásért és a bennmaradásért. A Ganz-MÁVÁG is egyike volt azoknak a fővárosi csapatoknak, amelyek meghatározó szerepet játszottak ebben a ligában, gyakran éveken át a második vonalban szerepelve. A klub története elválaszthatatlanul összefonódott az NB I/B rendszerének változásaival és a magyar futball „bajnoki térképének” átrendeződésével.
A magyar másodosztályú bajnoki rendszer átalakulásai
A második világháborút követő években a magyarországi „futballtérkép” is átrendeződött. A következő szezonban folytatódott az átmeneti hangulat. A korábban 12 csapatos NB1-et 14 csapatosra, a kétszer 16 csapatos NB2-t háromszor 19 (!) csapatosra bővítették. Az 1958-59 és 1962-63 közötti időszakban megmaradt az ekkor kialakított rendszer - 14 csapatos élvonal, és kétszer 16 klubos NB2.
1963 nemcsak az őszi-tavaszi bajnokságról a (szovjet típusú) tavaszi-őszi bajnokságra való áttérést hozta, hanem a másodosztály átszervezését is. Az MLSZ a kétszer 16 csapatos NB2 helyett egyszer 16 csapatos NB1B osztályt hozott létre, tehát jelentősen szűkítette a másodosztályú klubok körét. 1967-ben mindkét osztály létszáma bővült - az NB1 16, az NB1B 18 csapatos lett, ezek a bajnoki létszámok maradtak is egészen az 1974-75-ös szezonig.
1974-75-ben az NB1B megszűnt, helyét egy egycsoportos NB2 vette át, ez a 20 csapatos osztály 1977-78-ig jelentette a magyar labdarúgás második vonalát. 1976-77-ben 18 csapatos lett az NB1, 1978-79-ben aztán újabb „reformmal” az ötvenes éveket idéző háromszor 20 csapatosra duzzasztották a második vonalat is - ekkortól tehát már 72 csapat alkotta a magyar labdarúgás két legfelső osztályát. Az ebből fakadó felhígulás aligha kerülhette el a szövetség vezetőinek a figyelmét - túl sokáig nem is vártak a reform visszavonásával: az 1981-82-es szezon végén ismét durván leszűkítették a létszámokat. Az NB1 16, az NB2 egyszer 20 csapatosra állt vissza - ez pontosan a csapatok felének a harmadik ligába sorolását jelentette.
Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar másodosztályú bajnoki rendszer főbb változásait, amelyekben a Ganz-MÁVÁG is részt vett:
| Évszak | NB1 csapatszám | NB2 (NB1/B) csapatszám és struktúra | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| A II. világháború utáni évek | 12 | 2x16 | A bajnoki térkép átrendeződése |
| Később (átmeneti időszak) | 14 | 3x19 | Jelentős létszámbővítés a másodosztályban |
| 1958-59 - 1962-63 | 14 | 2x16 | Stabilizált rendszer az élvonalban és a másodosztályban |
| 1963 | - | 1x16 (NB1B) | Áttérés tavaszi-őszi bajnokságra, az NB1B osztály létrehozása és a másodosztály szűkítése |
| 1967 | 16 | 1x18 (NB1B) | Létszámbővítés mindkét osztályban |
| 1974-75 | - | 1x20 (NB2) | Az NB1B megszűnése, helyét egycsoportos NB2 veszi át |
| 1976-77 | 18 | - | Az NB1 bővítése |
| 1978-79 | - | 3x20 (NB2) | Újabb reform, a másodosztály jelentős duzzasztása |
| 1981-82 | 16 | 1x20 (NB2) | A létszámok drasztikus leszűkítése a felhígulás visszaszorítására |
A Ganz-MÁVÁG és a fővárosi labdarúgásban betöltött szerepe
Az 1957 és 1990 közötti időszak „bajnoki térképei” egyértelműen mutatják, hogy Budapest domináns szerepe végig megmaradt. A 34 vizsgált szezon során összesen 34 klub jutott el az első osztályig - közülük tíz (tehát közel egyharmaduk) működött a fővárosban. A Ferencváros, a Bp. Honvéd, a Vasas és az Újpesti Dózsa egyetlen élvonalbeli szezonból sem hiányzott, rajtuk kívül csak a Tatabánya volt képes erre a stabilitásra.
Az MTK is mindössze egy, a Csepel kicsit több, öt szezont volt kénytelen a második ligában tölteni. A hat említett fővárosi csapaton kívül ugyanakkor nem nagyon volt más élvonalbeli szereplő Budapestről. A másodosztály szinte elképzelhetetlen volt ugyanakkor a fővárosiak „másodvonala” nélkül - a Ganz-MÁVÁG, a Szállítók (majd 22. számú Volán), a BVSC, a Budafok a szezonok több mint kétharmadában itt játszott. Közülük a korszakban - annak is a legelején - már csak a BVSC érte el az NB1-et.
Játékosok és edzők a Ganz-MÁVÁG-nál
A Ganz-MÁVÁG klubja több tehetséges játékos és szakember számára jelentett fontos állomást a pályafutásukban. Molnár István, az MTK Budapest későbbi aranykezű masszőre, tizenegy évesen, 1966-ban kezdett focizni a Ganz-MÁVÁG-ban. Fenyvesi II. Jóska segítségével került oda, toborzón vett részt, és ott ragadt. A serdülő és az ifi évek után, 1974-ben sikerült bemutatkoznia az első csapatban is, az NB I/B-ben, az akkori másodosztályban, ami komoly színvonalat képviselt.
A klubnak nemcsak játékosok, hanem szakemberek szempontjából is volt jelentősége. Molnár István nagyapja, Zavadszky János, edzőként tevékenykedett a Ganz-MÁVÁG-ban, hozzájárulva a fiatal tehetségek neveléséhez és a csapat fejlődéséhez. Az ilyen személyes történetek mutatják be a klubnak, mint közösségi és sportnevelő műhelynek a fontosságát az adott időszakban.
GANZ-MÁVAG V63, 5000 LÓERŐ, 118 TONNA, 160 KM/H, 1974
A küzdelem a feljutásért és a liga dinamikája
A másodosztályú labdarúgásban a feljutásért folytatott harc mindig rendkívül kiélezett volt, és sok csapat számára jelentett tartós kihívást. Az NB1 kapujában történő folyamatos megtorpanás érezhetően kedvét szegte a gárdáknak, ahogy azt az Ózd példája is jól mutatja. Kellemetlenebb érzés aligha akad annál, mint amikor hegymászás közben a csúcs előtt fogy el az erő és a turista nem jut fel a hegytetőre. Átvitt értelemben így volt ezzel az Ózd labdarúgó-csapata is. Háromszor állt már az NB l küszöbe előtt, de az utolsó lépést nem tudta megtenni. Mindig más csapat surrant be előtte a magyar labdarúgás legmagasabb osztályába, az NB I-be.
Az 1960/61-es szezon Keleti csoportja nem volt könnyű, bajnoki terveket szőtt az NB1-ből frissen kiesett BVSC, az előző szezonban a feljutásról épphogy lemaradó Kecskeméti Dózsa és a Szolnoki MÁV is, de ott volt a mezőnyben a két évvel korábban még NB1-es Miskolci VSC, valamint a szinte minden évben titkos bajnokesélyesnek kikiáltott Bp. Az ózdi csapat küzdelmébe a Ganz-MÁVÁG is bekapcsolódott. Az Ózd a 28. fordulóig nem volt feljutó pozícióban: ekkor a Ganz-MÁVÁG kikapott a Kecskeméttől, a BVSC pedig a Pénzügyőrtől, az Ózd viszont a Diósgyőri Bányász elleni győzelmével a csoport élére állt, mögé egy ponttal lemaradva a Szolnok zárkózott fel. Ez a példa jól illusztrálja, hogy a Ganz-MÁVÁG eredményei is befolyásolhatták a másodosztályú bajnokság alakulását és a feljutásért folytatott versenyt.
Pártpolitikai befolyás a sportban
Fontos megérteni, hogy az adott korszakban a sport, így a labdarúgás is, jelentős politikai befolyás alatt állt. A bajnoki „beosztás” tehát jelentős részben az íróasztal mellett, a pártközpontokban vagy az általuk irányított megyei sportszervezeteknél alakult ki. A bürokrácia ilyen mérvű beavatkozása a sportba természetesen nem újkeletű, legfeljebb a „pártvonalra” helyeződés tekinthető rendszer-sajátosságnak. Szegedi Péter is megállapítja könyvében, hogy „Aki … kedvező pozíciókra tett szert a labdarúgó szövetség testületeiben, az olyan döntéseket hozhatott, melyekkel kedvező helyzetbe juttathatta klubját.” Ez a háttérhatalom befolyásolta a Ganz-MÁVÁG és a többi másodosztályú csapat sorsát is, meghatározva a kereteket, amelyeken belül működniük kellett.
tags: #ganz #mavag #nb1b #labdarugas
