GDP, Gazdasági Növekedés és a Labdarúgás Összefüggései
Azóta a bruttó hazai termék, röviden GDP lázban ég a világ. Ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává.
Mi a GDP és hogyan mérjük?
A GDP fogalmának megértéséhez érdemes felbontani alkotóelemeire:
- Gross (bruttó): azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő. Például elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent.
- Domestic (hazai): azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat. Ez független attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt.
- Product (termék): a végső termék pedig lehet fizikai termék, de szolgáltatás is.
A GDP-t két fő módon lehet mérni: termelési oldalról és fogyasztási oldalról. A GDP-t inflációval korrigálni kell és érdemes egy főre vetítve is vizsgálni.
A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat.
Ha össze akarjuk vetni mondjuk az Egyesült Államok GDP-jét 1970-ben és 2023-ban, érdemes arra is figyelni, hogy 203 millió helyett már 334 millió lakosa van az Egyesült Államoknak. Ugyanígy, ha Kína és az USA GDP-jét hasonlítgatjuk, fontos, hogy majdnem ötször annyian élnek Kínában, mint az Egyesült Államokban.
A folyamatos globális GDP-növekedés okai
Az amerikai GDP a példa kedvéért mai dollárban a négyszeresére nőtt ötven év alatt. Ez nagyon impozáns és az is, hogy kisebb visszaesésektől eltekintve az egész világon évről-évre nő a gazdaság. Ennyi bevezető után érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is nő folyamatosan a GDP az egész világon? Mi lehet ennek a folyamatos növekedésnek az oka?
A termelékenység ilyen ütemben nő, hála a gépesítésnek, automatizálásnak, az új technikai vívmányoknak? Többen álltak munkába a fejlett és a fejlődő világban is? A globalizáció hatására jobban érvényesülnek az országok egyedi előnyei, ezért mindenki termelékenyebb lett? Tovább élnek és dolgoznak az emberek?
Az amerikai átlagfizetés nem magasabb, mint a hetvenes években, mégis egy átlag amerikai háztartás majdnem kétszer akkora házban lakik, mint ötven éve és kétszer-háromszor több autót is tart fenn. Ha az átlagpolgár egyre nagyobb házat vesz, egyre drágább autókat és egyre többet nyaral, akkor természetesen nő a GDP.
Az eladósodottság és a gazdasági növekedés
Arról számtalan tanulmány született már, hogy minél magasabb az eladósodottság, annál nehezebben tud nőni a gazdaság. Ebben semmi meglepő nincs, ha az országok, cégek és államok nem fogyasztásra költik a pénzüket, hanem hiteltörlesztésre, az visszafogja a fejlődést. Érdemes lenne kitalálni egy mérőszámot, ami a GDP növekedést a tartozások változásával korrigálja, így egyértelmű lenne, hogy mi áll a növekedés mögött: a termelékenység vagy az eladósodottság növekedése-e. De ezt a mérőszámot már nem szeretnék annyira a politikusok.
Magyarország államadóssága: Adatok és trendek
A kelet-európai régió országaihoz képest Magyarország mára kiemelkedően eladósodott. Az Orbán-kormány 2010 óta nominálisan megháromszorozta az államadósságot, miközben a GDP-arányos mutató újra emelkedő pályára állt.
Jelentősen nőtt a magyar állam tartozása 2025-ben: a központi költségvetés adóssága december végére elérte a 60 539 milliárd forintot, ami egyetlen év alatt 5060 milliárd forintos növekedést jelent - derül ki az Államadósság Kezelő Központ decemberi adataiból. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy 2010 májusában, Orbán Viktor hivatalba lépésekor még mindössze 19 212 milliárd forint volt ez az összeg. Tizenhat év alatt tehát nominálisan háromszorosára nőtt az állam adóssága - hívja fel a figyelmet a Népszava.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez az adat nem fedi le a teljes államadósságot, a központi kormányzat kötelezettségein túl az önkormányzatok és az elkülönített állami alapok tartozásai is beleszámítanak a végső összegbe. A teljes államadósságról a legfrissebb adat 2025 harmadik negyedévéből származik, ekkor az állam összesen 64 147 milliárd forinttal tartozott, ami a GDP 75,2 százalékának felelt meg.
Megjelent a Magyar Közlönyben az országgyűlési választás jogerős eredménye
Az Orbán-kormány 2010-ben még 80 százalék feletti GDP-arányos adóssággal vette át az ország irányítását, ezt 2019 végére sikerült 65 százalék környékére leszorítani. A csökkenő trend azonban megtört: előbb a koronavírus-járvány, majd 2022-től az ukrajnai háború hatásaira hivatkozva indult meg egy újabb költekezési hullám. Ennek következtében az államadósság ismét növekedésnek indult, és 2024 végére már a GDP 73,5 százalékát tette ki. A harmadik negyedéves adatok alapján nagy valószínűséggel tavaly tovább nőtt az adósság, a pontos szám azonban csak a végleges GDP-adatok ismeretében lesz megállapítható.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januárban már arról beszélt, hogy a kormány eredeti terveivel szemben az államadósság 2024-ben a GDP 74,6 százalékára emelkedhetett. Független elemzők szintén 74,5-75 százalék közé várják a mutatót, és még egy mérsékelt gazdasági növekedés beindulása esetén sem számítanak gyors vagy látványos adósságcsökkenésre a következő években.
Uniós összehasonlítás
Uniós összevetésben a magyar adat első pillantásra nem tűnik kirívónak. A Eurostat szerint 2025 harmadik negyedévében az Európai Unió átlagos államadóssága a GDP 82,1 százalékát tette ki, az eurózónában pedig 88,5 százalék volt ez az arány. Mindkét mutató magasabb, mint egy évvel korábban, miközben Magyarországon az adósságráta éves és negyedéves alapon is csökkent, így maradt 75,2 százalékon.
A kedvezőbb uniós pozíció azonban csalóka. Az átlagot elsősorban a fejlett, eurózónás országok húzzák fel, amelyek jóval alacsonyabb kamatok mellett tudják finanszírozni az adósságukat. Olaszország GDP-arányos államadóssága 137,8 százalék, Franciaországé 117, Belgiumé pedig 107,1 százalék, míg Görögországban a mutató a 150 százalékot közelíti.
A magyar államadósság alakulása (Milliárd forint és GDP-arányos %)
| Időszak | Központi költségvetés adóssága (Mrd Ft) | Teljes államadósság (Mrd Ft) | GDP-arányos államadósság (%) |
|---|---|---|---|
| 2010. május | 19 212 | - | >80 |
| 2019. vége | - | - | ~65 |
| 2024. vége (becsült) | - | - | 73,5-74,6 |
| 2025. dec. (központi k.) | 60 539 | - | - |
| 2025. Q3 (teljes) | - | 64 147 | 75,2 |
A GDP és a labdarúgás sikerei
Az élsport általában terepe az államok és hatalmi pólusok közötti nemzetközi versengésnek, aminek egyik leglátványosabb küzdelme éppen a labdarúgásban zajlik. Számos tanulmány foglalkozik a nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbséggel. Az egyes országok által megnyert Európa- és világbajnoki címek, a különböző nemzeti bajnokságok közötti különbség, valamint a legrangosabb tornák helyszínei esetében Nyugat-Európa felé billen a mérleg nyelve.
Több kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi keleti blokk országai a nemzetközi labdarúgótornák történetének hajnalán jó pozícióban voltak, és számos sikert értek el. Számontartják azt is, hogy a világháborúk után a magyar edzők szétszóródtak a világban, és rendkívüli sikereket értek el külföldön.
A futballsiker gazdasági alapjai
Az Economist 2018-as elemzése három meghatározó tényezőt emel ki, amelyek megalapozhatják az egyes országok labdarúgásban nyújtott teljesítményét: a gazdasági erő, a lakosság száma és a labdarúgás iránti érdeklődés. E faktorok az országok nemzetközi teljesítményének közel felét magyarázzák.
A PriceWaterhouseCoopers (PWC) elemzése alapján meghatározó tényező lehet az ország labdarúgóinak és az első osztályú mérkőzésekre kilátogatóknak a száma. A nemzetközi tornákon elért kimagasló eredmények és a társadalmi, valamint gazdasági mutatók összefüggése esetében további tényezők is fontos szerepet töltenek be. A fentieken túl érdemes látni, hogy a gazdasági mutatók közül az ország összteljesítménye (GDP) lehet összefüggésben az elért eredményekkel.
Így például a legsikeresebb nemzet a labdarúgó-világbajnokságokokon Brazília, a 8. legnagyobb gazdaság, amiben a népesség száma is közrejátszik (200 milliós lakosság). A foci szempontjából második Németország a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt 2023-ban a Világbank adatai alapján, a harmadik legsikeresebb Olaszország a 9. gazdaság, majd az utána következő, háromszoros világbajnok Argentína is szerepel az első 25-ben az országok GDP-rangsorában, míg Franciaország a 7. legerősebb gazdaság a világon.
Az egy főre jutó GDP vizsgálatánál a PWC elemzése lényegesen gyengébb összefüggést mutatott ki a labdarúgó-világbajnoki cím esetében, mint az olimpiai sikereknél.
A kelet- és közép-európai országok kisebb népességgel rendelkeznek, mint a nyugat-európaiak, és ezzel együtt gazdaságuk mérete is elmarad a nyugati országokétól. Így e tényezők is magyarázhatják a kontinens két része közötti különbségeket. A keleti régió eredményei a történelem során nem mindig maradtak el a nyugatitól, ami a közönség nagy elvárásainak és a jövőbeli eredményekbe vetett hitnek is az alapja lehet.
Magyarország a nemzetközi labdarúgásban és eseményszervezésben
A teljesebb kép kialakítása érdekében Magyarország esetében érdemes nem csupán az elért eredményeket vizsgálni, hanem a részvételt a kontinensviadalokon. Magyarország öt alkalommal vett részt Európa-bajnokságon, ebből három alkalom az utóbbi három Eb-t jelentette. Világbajnokságra 1986 óta nem sikerült kvalifikálni a válogatottnak.
Mindkét esetben szerepe van a lebonyolítás módjának és a részt vevő országok számának is. Így Magyarország szempontjából kedvező változást jelenthet, hogy a 2026-os világbajnokságra 16 európai csapat kvalifikálhat a 48 résztvevő közé, míg a 2022-es vb-re még csak 13 európai válogatott volt a 32 szereplőből.
Az 1930 óta eddig összesen 22 világbajnokságot tartottak, amiből 11-et rendeztek Európában, 10 alkalommal nyugati országban, míg egyszer, 2018-ban Oroszországban. A következő európai érintettségű tornát 2030-ban is elsődlegesen két nyugat-európai országban, Spanyolországban és Portugáliában rendezik, de a harmadik házigazda egy észak-afrikai ország, Marokkó lesz, emellett az Európa-bajnokságokat annak 1960-as kezdete óta 17 alkalommal tartották. Mindössze két tornának volt a szervezője közép- és kelet-európai térségbeli állam, ami mellett a 2021-es (2020-as) közös európai rendezésű torna helyszínei között szerepeltek régiónk nagyvárosai is, a négy térségbeli város közül az egyik Budapest volt.
Térségünkben Magyarország élen jár a régiós országok közül a nagy nemzetközi sportesemények szervezésében. 2026-ban Budapest lesz a házigazdája az UEFA-bajnokok ligája fináléjának, ami a legrangosabb labdarúgó-esemény lesz hazánkban a 2023-as Európa-liga-döntő és a 2021-es Európa-bajnokság három csoportkörös mérkőzéseit követően.
E tekintetben, a magyarországi sportfogyasztási szokások alakulásának vonatkozásában érdemes látni, hogy a nemzeti válogatott az elmúlt években rendre telt ház előtt játszotta hazai mérkőzéseit, ami mellett a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság (NB I.) összecsapásai a 2000/2001-es idény óta a legmagasabb nézőszámokat hozták a 2023/2024-es szezonban. Az élsportban és a nagy nemzetközi sportversenyeken megjelenik az államok és nagyhatalmak, illetve politikai tömbök (mint a korábbi szocialista blokk vagy a nyugati országok) közötti nemzetközi versengés. A nyugat- és kelet-közép-európai labdarúgás közötti különbség felkeltette a gazdasági elemzők és társadalomtudósok figyelmét is. Több - a sportszakmai kérdésektől független - tényező is szerepet játszhat abban, hogy egy-egy ország fociválogatottja milyen eredményeket ér el.
tags: #gdp #aranyos #nott #a #foci
