A magyar jégkorong története és fejlődése a kezdetektől a modern sikerekig
A jégkorong, a világ egyik leggyorsabb csapatsportja, hosszú és fordulatos történelemmel rendelkezik Magyarországon, tele kiemelkedő sportemberekkel, emlékezetes mérkőzésekkel és legendás pillanatokkal. Az elmúlt évtizedekben a sportág hatalmas fejlődésen ment keresztül, a C csoportos szerepléstől egészen a világelitbe való visszatérésig.
A Jégkorong Világtörténete és Magyarországi Gyökerei
A jégkorongsport őshazája Észak-Amerika, azon belül is Kanada. A bakák saját szórakoztatásukra egy kicsiny fadarabot kezdtek el kergetni a kezükben lévő seprűk segítségével. Ez a tevékenység órákig lekötötte őket. A sportág persze nagyon hamar elterjedt a környéken és alaposan tovább is fejlődött. Egyre többen kezdték el aktívan űzni a nemrégiben felbukkant új sportágat. A jégkorong ezt követően döbbenetes sebességgel nőtte ki Észak-Amerikát, és a XX. század elején betört az öreg kontinensre is.
A sportág története időszámításunk előtt több ezer évvel ezelőtt kezdődött, egészen időszámításunk előtt kb. 5000-ig visszavezethetően. Szóbeszédek alapján 1877-ben F. W. Gray, egy montreali diák, a squash labda felső részét levágta, és ezt használta korongként. Ő volt az a diák is, aki az első szabályokat megalkotta. A kapuralövéskor a pakk áthatolt a kapun és sérülést okozott egy nézőnek. Egy hálóval próbálták blokkolni, és mint a rögbiben előre felé passzolni. A flamand festők XVI. századi festményein már megjelenik a hoki, ahol egy "pakk" (a mai pakk elődje) használtak. Valószínűleg Észak-Amerikában kezdődött a sportág, ahol a Kanadában élő skót katonák adaptálták a helyi játékokat. 1879-ben R. F. Smith fedezte fel, hogy az utcai golyójátékot jégen is lehet játszani. A háló helyett egy fakorongot (pakk elődje) használtak. A kapusnak kisebb kaput választhatott. Egy évvel később azt a kapura akasztotta, hogy a pakk ne repülhessen a játéktéren kívülre.
„A magyar jégkorongsport születése 1927-re tehető. Ez azonban nem teljesen igaz. A múlt század húszas éveinek elején már nagyon jók voltunk a jégen.” 1926. november 26-án átadták a Városligeti Műjégpályát, amely Európa egyik legelső mesterséges jégpályája volt. 1927-ben meg is valósult és a Magyar Korcsolyázó Szövetség égisén belül megalakult a jégkorong szövetség is. Magyarország 1927-ben január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. A Magyar Jégkorong Szövetség megalakulásával bekerültünk az akkor már eléggé kiterjedt nemzetközi jégkorong-életbe. Mindössze egy évvel a hazai szövetség megalakulása után - a magyar jégkorong-válogatott máris résztvevője lehetett a St. Moritz-i téli olimpiának. Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is funkcionált. Noha a válogatott mindhárom mérkőzésén kikapott, a játék képe alapján helytállt, általában csak 1-2 gólos hátrányban fejezte be a mérkőzéseket. Az 1928-as év tartogatott még egy nagy kalandot, méghozzá a budapesti Európa-bajnokságot. Abban az évben, amikor tagok lettünk, részt vettünk a bécsi Európa-bajnokságon.
Budapest első, saját rendezésű nemzetközi jégkorongeseménye az 1929-es Európa-bajnokság volt. 1933-ban Magyarország nyerte a Főiskolai Világbajnokságot az olaszországi Bardonecchiában. A csapat tagjai Jeney Zoltán, dr. Bánkúti Árpád, dr. Miklós Ferenc, dr. Rajkai László, dr. Révay Árpád, dr. Szamosi János, dr. Teleki Károly, dr. Zágon Imre voltak. Tíz évvel a nemzetközi színtéren történő debütálásunk után, 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot, amelynek győztese a BKE lett. A bajnoki küzdelmek a II. világháború miatt csak 1945-ben szakadtak meg. 1945-ben ugyanis nem írták ki a bajnokságot, de a következő évben már igen, ráadásul tíz csapat vett részt a sorozatban. 1946-ban a BKE nyerte a pontvadászatot, ám ez volt az együttes utolsó bajnoki címe 1950-es megszűnése előtt.
A Magyar Jégkorong Fejlődésének Jelentősebb Állomásai
A nagy rivális Újpesti Dózsa jégkorong együttese négy évvel később, 1955-ben alakult meg. 1961-ben viszont átadták a Kisstadiont, amit a jeges sportok otthonának szántak. A pálya avatóján, a román válogatott elleni mérkőzésen Simon V. László két gólt szerzett. A fővárosi létesítmények száma 1964-ben bővült az Újpesti Dózsa Megyeri úti nyitott műjégpályájával. 1964 tavaszán az új edzőgeneráció legígéretesebb alakja Rajkai László - az akkoriban már háromszor bajnokságot nyert FTC edzője - vette át a kapitányi tisztet a csehszlovák szakembertől és a következő évben a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk. Az olimpián a következő játékosok vettek részt: Babán József, (Beszteri) Balogh János, Bánkúti Árpád, Bikár Péter, Boróczi Gábor, dr. Horváth György, dr. Jakabházy László, Kertész István, Klink János, Kovács István, Menyhárt Jenő, Pásztor György, Patócs Tibor, Raffa György, Simon V. László, Szabó Gábor, Szendrő Gábor. 1977-ben Schell László huszonkét világbajnoki mérkőzésen működik közre játékvezetőként, - a tokiói B-csoportos vb-ről hívták meg a bécsi A-csoportos seregszemlére is - ez azóta is rekord a jégkorong történetében.
1980-ban a Ferencváros megszerezte sorozatban tizedik bajnoki győzelmét. A következő évben avatta a magyar jégkorongsport első vidéki bajnokát, a Székesfehérvári Volán Sport Clubot. A következő évtől az Újpesti Dózsa sorozata következett, amelyet az örök rivális Ferencváros csak egyszer tudott megszakítani. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. század magyar jégkorongozója) - Pék György. 1990 előtt a magyar hokisok évente átlagosan száz napot edzhettek a jégen, és óriási eseménynek számított, amikor a Belügyminisztérium pár meccs erejéig Újpestre hozta Melnyikovot, a szovjet csapat hálóőrét, az évtized légióshullámának korai hírnökét. A hazai játékosok a hoki mellett főállásban dolgoztak, illetve a külföldi túrákat használták ki némi seftelésre. A válogatott doyenjének, Kangyal Balázsnak virágüzlete volt, és éjjel egykor kelt, hogy időben megjárja a nagybanit. Míg Erdélyben vagy főként Szlovákiában a jégkorong szinte nemzeti(ségi) üggyé vált a szocializmus idején, a legenda szerint Rákosi úri sportnak tartotta, és akkor sem támogatták, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a versenyképesség záloga a rövid jeges szezon meghosszabbítását lehetővé tevő fedett csarnok.
A férfiválogatott Bolzanóban - hangulatvideó 2.
A magyar hoki állóvizét a külföldi (ukrán, román, szlovák) játékosok tömeges megjelenése - például Jászberényben a legendás kijevi sor - kavarta fel. A bajnokság vagy a kupa sorsáról ekkoriban a szezon előtti igazolás döntött, a Lehel, a Fradi vagy az Alba Volán legjobbjai - néhányuk legendás vodkanyelő kapacitása ellenére - a meccsek kétharmadában pályán voltak, és simán lekorcsolyázták a mieinket. (1994-95-ben végül három főben limitálták a légiósok számát.) A hazai korongosok számára a szakmai áttörést a Kercsó Árpád vezényelte, 1975/76-os korosztályra épülő Dunaújváros hozta meg, ami köré a korosztályos válogatott is szerveződött: az első felnőtt bajnoki idényében a csapat átlagban öt-tíz góllal múlta felül az ellenfeleket. A mai B csoportos tagságunk is lényegében ennek a jól menedzselt gárdának köszönhető. A külföldiek pénzt hoztak a jégkorongba, az állami támogatás hiánya viszont gyorsan lerendezte, kik képesek a profisport feltételeit megteremteni. 1996-ban a Dunaferr megnyerte első bajnokságát a BS-ben. Az 1997-ben volt utoljára fővárosi csapat (az FTC) a bajnok, a következő évtől kezdve a két Fejér megyei együttes - a Dunaújváros és a Székesfehérvár - osztozkodik az első helyeken mind a mai napig.
A 21. Század Fordulója és a Világelitbe Való Visszatérés
1998-ban harmadszor rendeztünk C-csoportos vb-t a BS-ben, amelyet meg is nyertünk Kercsó Árpád szövetségi kapitány vezetésével. Ekkor Ancsin János már 16. világbajnokságát hagyta maga mögött, de szinte újoncként már szerepeltek az új korszak születendő csillagai is. Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Szuper Levente, Ladányi Balázs, Horváth András, Tokaji Viktor és Vas Márton. 2001 a magyar jégkorong első nagy nemzetközi személyre szóló elismerésének éve. Dr. Pásztor Györgyöt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) Hírességek Csarnokába választották. Az örökifjú Pásztor a Vörös Meteor jégkorong csapatával több alkalommal is bajnoki címet szerzett, majd a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának volt a vezetője. 2003-ba két kiugró eredményt is elértünk. Válogatottunk felkészülési mérkőzésen az előző évi A-csoportos vb-n bronzérmes Szlovákiát győzte le, a Volán pedig megnyerte az Interligát. A Dunaferr a negyedik körig jutott a Kontinentális Kupában, az Alba Volán pedig megnyerte a környező országok legjobbjai részére kiírt Interligát. 2004-ben, 66 év után Székesfehérvárott ismét találkoztunk Kanada válogatottjával. A mérkőzésen nem vallottunk szégyent 5:4-es vereségünk ellenére sem. Ugyanabban az évben a tengerentúli bajnokság szünetelése alatt aktív NHL-es játékosok szerepeltek magyar bajnoki meccseken a Ferencváros színeiben (R. Jackman, B. Kariya, T. Poti, M. Richter).
A válogatott szempontjából nagyon jó döntés volt, hogy a csapat gerincét adó Alba Volán a több fokozattal gyorsabb és keményebb osztrák bajnokságban készülhetett Pat Cortina irányításával a 2008-as szapporói világbajnokságra. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok (Szuper Levente, Hetényi Zoltán, Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omár, Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, ifj. Kovács Csaba, Kóger Dániel) a feljutással okoztak. A magyar jégkorong-válogatott körül korábban nem látott médiafelhajtás alakult ki. Húsz évvel ezelőtt a Budapest Sportcsarnok a magyar hokiválogatott sikerével debütált, az elődök itt harcolták ki a B csoportba jutást. A megálmodott koreográfia szerint Ocskayéknak a Budapest Sportréna (BSA) első nemzetközi sportrendezvényén kellett volna bekerülniük a világ legjobb tizenhat csapata közé. Pedig tavaly már majdnem sikerült, másodikok lettünk a Dunaújvárosban és Székesfehérváron rendezett Divízió-1-es vb-n, ami az új lebonyolítási rendszerben a B csoportnak felel meg. Példátlan módon idén ismét mi kaptuk a rendezés jogát, így a továbbjutás hovatovább elvárásként rögzült. Végül is a sikerkapitány Jan Jasko maradt, négy teljes értékű sorról beszélt, szuperkapusunk hazatért a Saint John Flamesből, ráhangoló meccsen legyűrtük a norvégokat, és az utolsó pillanatban Mádl Ferenc is aláírta Sille Tamás szlovákiai védő honosítási papírjait.
2009. március 24-én hajnalban hatalmas kár érte a magyar jégkorongot: szívelégtelenség következtében elhunyt a válogatott oszlopa, ifj. Ocskay Gábor. A svájci Klotenben rendezett A-csoportos világbajnokságon nagyon nehéz csoportban vitézkedtünk több mint 4000 magyar szurkoló támogatását élvezve. Még a Kanadától elszenvedett kilencgólos vereség után is még vagy negyven percig ünnepelték kedvenceiket a drukkerek - nem is nagyon tudták ezt hová tenni a juharlevelesek. A magyar jégkorong fejlődése, és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik magyar rendezésű világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es vb, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. Bizonyos mérkőzésekre olyan gyorsan elfogytak a jegyek, hogy nem is lehetett kapni hetekkel-hónapokkal az esemény kezdete előtt. A világbajnoksággal egy időben az Aréna melletti Sportmúzeumban megrendeztük a magyar hoki történeti kiállítását a kanadai Hall of Fame múzeum utazó gyűjteményével együtt. A számos - mintegy 2500 db - ereklye között René Fasel az IIHF elnöke adta át a Magyar Hírességek Csarnoka tagjainak a tagságot igazoló emléklapot és szobrot. 2014-ben a Dél Korea adott otthont a válogatottunk szereplésének, ahol a generáció váltás szükségességét az 5. hely is jelezte. Az utánpótlásban is komoly eredményeket értek el a hoki akadémiák csapatai élükön az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia, a Vasas, a Dunaújváros és az UTE.
2015. KRAKKÓ 2015. április 25. Egy új mérföldkő a magyar hokiban, mert jégkorong válogatottunk - nem a „csoda” folytán - másodszor jutott fel az elit osztályba a 16 legjobb csapat Világbajnokságába. Ezt a sikert a magyar jégkorong további fejlődésének köszönhetően óriási munkával és összefogással tudta elérni. - Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemel, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet.
A Jégkorongsport Kihívásai és Jövője Magyarországon
A BSA az előzetes porhintés ellenére jégcsarnokként is megállta a helyét, bár ez csak addig volt téma, amíg el nem kezdődött a vb. A csapatok a szűkös öltözőkhöz plusz technikai helyiségeket kaptak, a jég is elkészült a rövid határidő ellenére. A pálya fölé függesztett többfunkciós eredményjelzőt lehet ugyan kritizálni, hiszen a játékosoknak nem sok hasznuk volt belőle, a "hazai - vendég: 1-1" viszonylathoz szokott nézőket viszont maximálisan kiszolgálta, az érdekesebb jeleneteket visszajátszották. A körítés amerikai hangulatú volt, és nemcsak a seregnyi, rózsaszínbe bújtatott pompon lánynak köszönhetően. Sehol nem lehetett ugyanis dohányozni, és a mérkőzés jellegzetes periódusaiban felharsant a We will rock you című tapsalávaló. A jegyek jól fogytak, a magyar-hollandon még bizakodó fél ház, a románok elleni összecsapáson már kilencezer néző töltötte meg a csarnokot, csak a tömeg fele annyi életösztönt sem vitt a szurkolásba, mint tavaly a pár száz fős fehérvári kemény mag. A VIP-páholyban ott volt Böröczki József, Csintalan Sándor és a Kartell, és felbukkant néhány üzletember is, szemük sarkában befektetői szándékkal.
A széles körű csodavárásra simán rámehetett volna a csapat imázsa, ha a szurkolók nem józanabbak a sajtónál vagy a szakszövetség elnökénél, aki egy láda whiskybe fogadott a továbbjutásban. Így amikor a kazahok elleni kis különbségű vereséggel (4-1) gyakorlatilag már a harmadik meccsen elvesztettük a feljutás esélyét, a közönség díjazta a helytállást, és némi részvéttel állapította meg: Koreskovéknak elég volt tíz percre kozmikus sebességre kapcsolniuk, hogy leszámolhassunk illúzióinkkal. Az egykori szovjet és a tanulni vágyó magyar iskola osztálykülönbsége - hiába bírtuk tüdővel, hiába parádézott Szuper kapus és ütköztünk eleget - számszerűen kevesebb lett, mint ami a valóság. Az A csoport egyelőre nem a mi galaxisunk, a lengyelek elleni derbin legfeljebb arra kerestünk választ, hogy a csodakapacitásunk kifulladt-e a tavalyi vb-n. Kikaptunk (1-3), és ezzel harmadikak lettünk, de a lényegen az örömittas győzelem sem változtatott (volna): a sportág lehetőségei határán teljesít, miközben a létesítmények számát vagy a szakmai-szervezeti hátteret tekintve aránytalanul szűk bázisra számíthat. Bár ez sem lebecsülendő: az elmúlt 10-12 évben a hoki gyakorlatilag önerőből hajtotta végre a struktúraváltást, és jelenleg két egyesületnél (Alba Volán, Dunaferr) a felnőttcsapat játékosai profik, akik a fizetésért nemzetközileg mérhető eredményt produkálnak (amit a fociban már másfél évtizede joggal reklamálnak).
A Jégpályák Száma Magyarországon
Az alábbi táblázat bemutatja a szabványméretű jégpályák számának alakulását, rávilágítva a létesítményhelyzet fejlődésére:
| Időszak | Szabványméretű Jégpályák Száma |
|---|---|
| Szapporói Világbajnokság előtt (2008 előtt) | nem érte el a tízet |
| Jelenleg | 19 |
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a legnagyobb gond, hogy elenyésző a fedett jégpályák száma, illetve a fővárosban nincs is. A hollandok elleni győzelem bravúrként értékelhető, ha az ottani létesítményhelyzetet vesszük figyelembe (20 csarnok), de több a fedett jégpályája az Egyesült Arab Emírségnek (3), Dél-Afrikának (6) és Mexikónak (12) is. A szerkezetkész káposztásmegyeri csarnok átadásával és az újpesti rekonstrukció befejeződésével - az utóbbinál még csak az első kapavágás történt meg - a jéghiány valamelyest enyhül, de a beígért Millenáris sátor mellett sürgősen szükség lenne egy-két pesti csarnokra, ahol az utánpótlás és a felnőttcsapat is több edzéslehetőséghez jutna. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) kidolgozott egy részletes programot ésszerű és olcsó műjégpálya-építési projektek megvalósítására, amelyben a finanszírozás és működtetés elvein túl konkrét prototípusokat ajánl. A kézikönyvvel már jó ideje házal Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) főtitkára, a vb alatt a meccsek szünetében is a jégstadion-építés "csináld magad"-járól láthattunk kedvcsináló rövidfilmet. A projektmenedzser finn cég - az általunk ismert listás árból engedve - 400 millió Ft + áfáért ötszáz nézőt befogadó csarnok építésére tett ajánlatot. A bekerülés egy NB I-es középszintű futballcsapat évi költségvetéséhez hasonlítható, a stadionrekonstrukciónak legfeljebb töredéke. A leírás pontosan részletezi az építés, az energiahatékony működtetés személyi és anyagi vonzatait. A hírek szerint Győr, Szombathely, Pécs, Debrecen, Kaposvár már jelezte érdeklődését, Zalaegerszegen pedig rövidesen megvalósul az első ilyen jellegű beruházás. A jégcsarnok nemcsak a hokinak kínál edzéslehetőséget, hanem a mű- és gyorskorcsolyázóknak, valamint a curlingnek is.
Finanszírozás és Profizmus
Miközben adottságait túlszárnyalva szállítja a hoki az eredményeket (az ifjúsági válogatott feljutott a B csoportba, és alakul a női szakág is), a központi költségvetés nem igazán díjazza a szövetség erőfeszítéseit: a jelenlegi szint megtartásához, a 29 fős csapat utaztatásához 85-90 millióra van szükség, ebből csak ötmillió az állami támogatás. Az MJSZ előremenekül: a vb-rendezést is azért vállalták kétszer egymás után, mert a Divízió-1-re jobban kinyílt az állam (40-40 millió) és a szponzorok erszénye. Ha nem sikerül az olimpiai selejtezőt Magyarországra (a debreceni Főnix csarnokba) hozni, ami könnyen elképzelhető, hiszen a nemzetközi szövetség a rendezés tekintetében a magyarok mohóságának letörésére állítólag ki akar találni valamit, akkor a szövetség megint törheti a fejét, miből versenyeztesse a legjobbakat. A selejtező esetleges hasznából az MJSZ nem részesül, hiszen jelenlegi bevételei mellett nem mehetett bele a BSA próbarendezvényén nehezen felmérhető üzleti kockázatokba (biztonsági szolgálat, catering stb.), így a pénzügyeket a sportminisztérium által alapított Sportmarketing Kft. vállalta magára: ha kell, ő fizet rá, és övé a haszon. A reklámhelyek értékesítését egységesen a Kirch-média jogutódja intézte, a szövetség csak korlátozott mértékben, csomagban vásárolhatott és adhatott tovább felületet. A VIP-páholyok elosztásánál pedig főként barterüzletek érvényesültek. A világversenyek hozadékaként inkább csak azt remélhették, hogy a nagyobb publicitás néhány új támogatót hoz a konyhára.
Az elsődleges potenciális áldozatok azonban nem az egyszerű marketingmenedzserek, hanem azok a hokis apukák és anyukák, akik legyűrve előítéletüket, hogy a jégkorong durva sport, ami csak arra jó, hogy kiverjék a gyerek fogát, idővel erőn felül megfizetik csemetéjük mániáját. A jégkorong ugyanis nemcsak a világ leggyorsabb sportja, hanem az egyik legdrágább csapatjáték. "Ha egyre többen kezdenek korongozni - véli a főtitkár - előbb-utóbb feltűnik egy bankelnök vagy csúcsmenedzser szülő, aki magánvagyonából hozzájárul a szakág fejlődéséhez." A szövetség főszponzora, az AstraZeneca Gyógyszergyártó vezetőjének két fia korongozik, a svéd apuka a káposztásmegyeri csarnok építője, az új Kercsó-csapat, a Budapest Stars mecénása. Kicsiben pedig minden szülő ugyanezt teszi: a gyerek sportoltatása simán elvisz évi 100-150 ezer forintot, csak a havi tagdíj 5-6 ezer forint, nem beszélve a csapat önköltséges túráiról. Az UTE-ban, ahol kb. 200 fiatal hokizik nyolc korcsoportban, a 15-20 milliós költségvetésből jobbára csak az edzők premizálására futja. Szerelést, botot nemigen tudnak biztosítani. Míg a serdülők gyorsabban növik ki a szuszpenzort vagy a korcsolyát (15 ezer Ft-tól indul), a felnőttek meccsén olykor két-három bot is eltörhet (12 ezer Ft/db). Bár a köztudatban a hoki még nem rögzült az elit sportjaként, mint az öttusa vagy a vízilabda, mintha mégis az új felső középosztály tagjai számára találták volna ki. Látványos, változatos, ezért vonzó a média számára, az NHL-közvetítésekből pedig sokan ráharapnak. Szabadidős sportként is űzhető, jégfüggetlen változata (görkoris hoki) csomó kötöttség alól szabadította fel, a gyártók pedig ünnepelnek, hiszen a hokimezeket felkapta az outdoor-divat. Ezt pedig mind a szülők pénztárcája sínyli meg: az arénában Palkovics vagy Szuper meze tizenegyezret, egy eredeti NHL-lebernyeg 23 ezer forintot kóstált.
Edzőképzés és Utánpótlás
A külföldről érkezett edzők (a Székelyföldről jött Kercsó, az ukrán Puskarjov, a szlovák Jan Jasko és Dusan Kapusta) sikeres munkája alapján nyilvánvaló, hogy a hazaiak tudása megkopott, nem mérhető össze a szomszédos hokihatalmak szakembereinek hozzáértésével. Ennek megfelelően már az Alba Volán utánpótlásában és az U-18-nál is külföldiek tevékenykednek. Nálunk amúgy is kevés a képzett edző, a Testnevelési Egyetemen tavalyelőtt startolt felsőfokú stúdium 21 hallgatójából mára csak öten maradtak. Az edzéselméletet, anatómiát stb. magában foglaló program szakirányú foglalkozásait dr. Jakabházy László tanszékvezető, egykori többszörös szövetségi kapitány tartja (a tananyag az általa hajdanán összeállított jegyzetekből áll), aki az MJSZ-szel közösen külföldi tanulmányutakat (pl. Finnország) és hazai előadásokat is szervez. Legutóbb a szlovák válogatott kapitánya tartott workshopot a hallgatóknak. Míg az eredmények a humán importot maximálisan igazolták, a munkaerő átvedlése amatőrből profiba nem ment zökkenőmentesen. "Jaskót nem érdekli a kanadai táblázat, csak az a lényeg, mennyire vagy hasznos" - mesélte lapunknak Rajz Attila, az Alba Volán védője. "Divatba hozta az osztott edzést, amikor két sor kondizik, a másik kettő pedig a jégen van, aztán csere. Ezzel minden felgyorsult, szisztematikusabbá vált, nincs időd lazsálni. Mindenért büntet: ha késel egy percet, ezer forint mínusz. Ha túlsúlyos vagy, rád köt egy ötkilós tárcsát. Érezteti, hogy mi nem vagyunk igazán profik." Ifj. Ocskay Gábor szerint viharos gyorsasággal történtek a változások, és álmodni sem merte volna, hogy ebből valaha meg fog élni. "Páran felvették a ritmust, néhányan még próbálják, van, aki csak a szerződéskötéskor törekvő, mások pedig az egésszel hadilábon állnak." Az élő legenda Ancsin János szerint Jasko nekünk még túl profi, és ekkora létszám mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy személyes ellentétek miatt olyan játékosokról is lemondjunk, akik képességeik alapján beférnének a válogatottba. Információink szerint a legjobbak ma 300-600 ezer forint között számláznak havonta. Tíz és fél hónapot vannak jégen, heti 8-10 edzésen plusz a mérkőzéseken vesznek részt. A szünetre is egyéni edzéstervet kapnak, ami átlagosan heti hat-nyolc mozgást (futás, fitnesz, labdajáték) ír elő. A jövő megalapozására keresetük nem elég, viszont a napi terhelés mellett van idejük, hogy tovább tanuljanak. A válogatottak 30-40 százaléka diplomás, illetve másoddiplomájára készül. Az uniós belépéssel a jégkorongnak is szembe kell néznie néhány kellemetlen változással: az önkormányzatok az EU-ban bújtatott módon sem támogathatják az élsportot.
Azt sem lehet mondani, hogy utánpótlásszinten ne lenne elég gyerek: a korosztályos bajnokságok 8-10 csapat részvételével zajlanak, a felnőttmezőnyben is induló hat csapat utánpótlása (a profik mellett például Miskolc, Győr) átfogja az összes generációt, de még Kazincbarcikán, Pomázon és Péten is játsszák a sportot. Csakhogy idővel sokan lemorzsolódnak, mert a rossz jéghelyzet vagy a szűkös élmezőny miatt nem látnak perspektívát a jégkorongban. Pillanatnyilag nincs is magyar juniorbajnokság, az Ocskayék utáni generáció kiesett, ezért a mostaniaknak legalább 4-5 évig hasonló szinten kellene teljesíteniük, hogy bent maradhassunk a Divízió-1-ben.
tags: #godi #betyarok #jegkorong
