A Google Stadia: A felhőalapú játékplatform felemelkedése és bukása

A Google 2019 novemberében indította el a Stadia nevű szolgáltatását, ami bizonyos szempontból úgy működött, mint a Netflix, csak itt filmek és sorozatok helyett videójátékokat kaptunk. A szolgáltatás keretén belül elérhető játékok nem a felhasználó gépén futottak, hanem a Google egyik adatközpontjának számítógépén. A játékoshoz csak a választott program képe érkezett meg, de az irányítás ettől még az ő kezében volt. A Google Stadia egészen újfajta módon közelítette meg a videójátékokat.

A 2010-es évek második felében sokan úgy látták, hogy a videójátékok számára a felhős szolgáltatások fogják jelenteni a jövőt. Az álom az volt, hogy a jövő játékaihoz nem lesz szükség gamer PC-re vagy konzolra, mert majd egy központi szerverről kiközvetítik őket a szolgáltatók, hasonlóan, mint a Netflix a filmeket. Így egyrészt jóval olcsóbbá válna a hobbi, másrészt rugalmasabbá, a látomások szerint akár mobiltelefonon, bárhol el lehetne indítani a leglátványosabb AAA játékokat is.

Már jóval a Stadia bejelentése előtt is voltak hasonló próbálkozások, de a Google volt az első óriáscég, amely igazán nagy feneket kerített a technológiának, és ők rendelkeztek is egy olyan globális infrastruktúrával, ami alapján jogosan gondolhattuk, hogy a felhős megoldásuk alternatívája lehet a konzoloknak.

Ígéretek és a valóság: A Stadia bemutatása

A Google konkrét ígéretei jól hangzottak. Az volt az elképzelés, hogy a Stadia kínálatában szereplő játékokat bármin el lehet majd indítani, ami képes futtatni a Chrome böngészőt, vagy ami kompatibilis a Chromecast készülékekkel - tehát PC-n, laptopon, TV-n, tableten és okostelefonon is. Mindezt 4K felbontásban és 60 fps mellett, sőt, még azt is belengették, hogy idővel akár 8K-ban vagy 120 fps-sel is lehet majd játékokat streamelni. A Stadiát a nagy prezentációja során úgy mutatták be a színpadon, hogy valaki az Assassin’s Creed Odyssey-t nyomta gyors egymásutánban telefonon, laptopon és TV-n, de úgy, hogy végig ugyanazt a mentést vitte tovább.

A Google közvetlenül a Sony és a Microsoft konzoljaival vetette össze a saját megoldását, azt mondták, hogy a Stadia egyetlen grafikus processzora nagyobb számítási kapacitásra képes, mint egy PS4 Pro és egy Xbox One X együttvéve. A Stadiát egy kényelmes szolgáltatásnak szánták, amihez az ígéretek szerint elég lett volna, ha a YouTube-on rábökünk a kinézett játék mellett a Play gombra és már indul is a móka.

Mikor azonban a Stadia megjelent 2019 végén, hamar egyértelművé vált, hogy a forradalom elmarad. Érdekes módon nem a technológiai megvalósítás jelentette a problémát, a szolgáltatást tesztelő gamer lapok szerint még a 4K-s játékok is élvezhető minőségben futottak rajta. Nem, a probléma inkább az volt, hogy a Google látványosan nem érti a videójátékok közönséget.

A technológia és az elérés

Támogatott eszközök és kontrollerek

A stadia.com oldalt meglátogatva csak be kellett jelentkezni, és elérhetővé vált a szolgáltatás. Magyarországon 2020. december 7-től vált elérhetővé a Stadia játékstreaming, hét európai országgal együtt. A Stadia használatához Android okostelefonra vagy tabletre, Chrome OS gépre vagy olyan számítógépre volt szükség, melyen futott a Google Chrome böngésző. A számítógépek esetén 4 GB RAM, Intel HD 3000 VGA, Intel Core 2 Duo E6400 CPU volt a minimum követelmény.

• Androidra (6.0-ra vagy újabbra) az alkalmazást a Google Play Áruházból lehetett letölteni.
• Gépen a Stadia.com weboldalt kellett a Chrome-ban megnyitni.

Ha tévén akartunk játszani, szükségünk volt egy Chromecast Ultrára, a tévékbe integrált Chromecast változatokat ugyanis nem támogatta a rendszer. Fontos továbbá, hogy a Stadia elérhető volt androidos eszközökre is. Azok, akik iOS-t használtak, de szerették volna kipróbálni a Stadiát, nem voltak jó helyzetben. Az Apple szabályai miatt a játékstreaming semmilyen iPaden vagy iPhone-on nem volt elérhető. Bár a Stadia applikáció letölthető volt az AppStore-ból (iOS 11.0 vagy újabb kellett hozzá), csak a könyvtárunkat és az áruházat értük el belőle, programot a készüléken elindítani nem tudtunk.

A játékok felismerték az egeret és a billentyűzetet, kompatibilisek voltak a DualShock 4 és Xbox One/Xbox 360 kontrollerekkel. A Google kiadott egy Stadia Controller nevű saját kiegészítőt is, viszont hazánkban ez a kontroller eleinte nem volt megvásárolható. Szerencsére a játékokat nem kizárólag a Stadia kontrollerrel játszhattuk. Számítógépen az egér és billentyűzet, mobil eszközökön pedig a kijelzőn a virtuális gombok voltak az alap beviteli perifériák.

Az internet szerepe

Mielőtt belemennénk a részletekbe, muszáj újra hangsúlyozni, hogy a Stadia használatához elengedhetetlen volt a megfelelő internet. Ehhez gyors és stabil internetkapcsolatra volt szükség, a cégeknek pedig valahogy meg kellett oldaniuk, hogy minél kevesebb késés legyen a felhasználó inputja és a szerver outputja között.

A Google saját bevallása szerint a 720p minőségű streamhez elég volt a 10 Mbps, az 1080p-hez a 25 Mbps, míg 35 Mbps esetén akár már 4K minőségben is játszhatunk. A tapasztalatok azonban eltértek:

• A tesztem legérdekesebb tapasztalata, hogy az öreg számítógépemet hiába kötöttem rá 1 gigabites vezetékes netre, sokszor még így sem sikerült stabil 1080p-s streamet kicsikarni belőle.
• Tapasztalatom szerint ezek az adatok túloztak, 100Mbps alatt a Stadia egyszerűen nem volt hajlandó a full HD-ra sem vezetékkel, sem vezeték nélkül.
• WiFin 5 GHz-es hálózatot érdemes használni és a teszt alapján 300 megabites net kellett minimum egy stabil full HD streamhez.
• Mobilneten az alkalmazás 720p-re korlátozta a minőséget, és a Telekom 5G hálózatán mindenféle probléma nélkül tudtam mesterlövészkedni a Sniper Elite 4-ben, és ahogy a múlt héten tesztelt Xbox Game Pass esetében, az alacsonyabb sávszélességű 4G-n sem futottam komolyabb problémákra.
• Jól példázza ezt, hogy csak teszt céljából kezdtem el a vadiúj Immortal: Fenyx Rising című sandbox akciójátékot, de mivel semmilyen technikai probléma nem akasztotta meg a normális minőségben, lag nélkül streamelt játékmenetet, így órákra a program előtt ragadtam.

Internet sávszélesség ajánlások és valós tapasztalatok

Játékok és előfizetési modellek

A Stadia szolgáltatásnak volt egy ingyenes és egy havi 3000 forintért elérhető fizetős, Pro névre hallgató része. Az ingyenes verzió esetében (néhány demó mellett) csak két játék, a Destiny 2: New Light és a Super Bomberman R Online volt kipróbálható térítésmentesen, és ebben az esetben technikai korlátokkal is számolni kellett.

Stadia Base (Ingyenes) és Stadia Pro előfizetés

Maximum 1080p/60 fps minőségű közvetítés volt elérhető az ingyenes verzióban, míg Pro tagsággal 4K/60 fps/HDR, ráadásul itt már játékokat is kapott a felhasználó. Az alapcsomag ingyenes, ezzel a Destiny 2: New Light játszható volt, illetve tartalmat lehetett vásárolni az áruházból. Az ingyenes verzióban maximum 1080p-ben játszhattunk 60 képkocka/másodperccel és a játékokért teljes árat kellett fizetnünk. Az ingyenes játékok között megtalálható volt például a Celeste, a Hitman, a kedvezményekkel pedig a legújabb Tom Clancy’s Division zsákolható be 2000 forint környékén. Az ingyenes játékok listája folyamatosan változott a Google ígérete szerint és a Pro előfizetéssel ingyen a könyvtárunkhoz adott játékokkal addig játszhattunk, amíg volt aktív Pro előfizetésünk.

A Stadia egyetlen fillér elköltése nélkül is kipróbálható volt. Nemcsak az ingyenes opció adott, de minden új regisztráció mellé járt egy hónapnyi Pro tagság ingyen, tehát nemcsak a Destiny 2-vel és a Bombermannel volt tesztelhető a rendszer, de más játékokkal is. Az egyhavi ingyenes Pro előfizetést bárkinek és mindenkinek érdemes volt kipróbálni, akit érdekelt a Stadia.

Játékkínálat és árazás

A Stadia ennél persze jóval több programot tartalmazott, de ezeket Pro előfizetéssel is ugyanúgy meg kellett vásárolni, mintha a Steamet vagy a konzolok digitális áruházait használták volna. A különbség annyi, hogy a kínálat jóval szerényebb volt, mint a konkurenciánál. Ettől függetlenül beszerezhető volt a legújabb Assassin’s Creed, a Watch Dogs: Legion, a Red Dead Redemption 2, a Borderlands 3, az Immortals: Fenyx Rising, a Baldur’s Gate 3 és 2020. december 10-től a Cyberpunk 2077 is elérhetővé vált.

Az áruház kínálata közel 100 játékot tartalmazott, a felhozatal nagyon vegyes volt. Az indie fejlesztők címeitől kezdve találtunk új játékokat, mint a Star Wars - Jedi Fallen Order, Red Dead Redemption 2, és retro kedvenceket, mint a Doom 64. A PlayStation vagy az Xbox kínálatához képest viszonyítva ez kevés volt, de folyamatosan bővült a Google ígérete szerint.

Ez címenként eltért, a Doom 64 például 1500 forint körül volt, de az új játékok bőven 20-25 ezer forintba kerültek. Szintén kényes dolog volt az árazás: bár a Google szerint a teszt során látott összegek nem voltak véglegesek, hatalmas csökkenésre nem lehetett számítani, és a legújabb programokért (Assassin’s Creed Valhalla, Watch Dogs Legion, Cyberpunk 2077 stb.) bizony 22-25 ezer forintot kellett kicsengetni. A tartalmi oldalon bőven volt mit fejleszteni, hiszen az elérhető játékkínálat elég karcsú volt a Steam, vagy bármelyik konzol digitális áruházához képest. Bár az áruház teljes kínálata sivár volt egy PlayStation vagy egy Xbox játékkínálatához képest, annyi játékot az ingyenesen elérhető címek között is találhattunk, mellyel akár hónapokig eljátszhattunk.

Stadia Base és Pro előfizetés összehasonlítása

A Stadia bukása és a visszatérítések

Mielőtt megjelent volna a Stadia 2019. november 19-én, a híres videójátékos újságíró, Jason Schreieder megkérdezte a Google alelnökétől, Phil Harrisontól, hogy nem-e ez is csak egy újabb ambiciózus projekt a cég részéről, amely pár éven belül sírba fog szállni. Egy kicsit éles kérdés volt, de nem alaptalan, mivel a Google már korábban is számos fejlesztését gyorsan temetőbe küldte, mikor azt látták, hogy nem érdeklik eléggé az embereket.

Harrison akkor azt válaszolta Schreiernek, hogy érti az aggodalmát, de elég csak megnézni, hogy milyen sokat fektettek ebbe a „nagyon-nagyon jelentős” és „nem triviális” projektbe, amelyen emberek ezrei dolgoznak. Nos, ez a megjegyzése nem öregedett valami jól, mivel még csak kicsivel több, mint három év telt el a Stadia startja óta, de már 2023. január 18-án le is lőtték a szolgáltatást. Nem gyakran fordul elő, hogy egy nagyvállalat videójátékos platformja ilyen gyorsan kileheli a lelkét, úgyhogy már csak ezért is érdekes a Stadia rövid karrierje.

A végzetes hibát az üzleti modell jelentette. Habár idővel megérkezett az ingyenes Stadia Base, kezdetben csak a havonta 3000 forintba kerülő Stadia Pro volt elérhető, ami mellé a legtöbb játékot külön meg kellett venni, ráadásul a legtöbb esetben teljes áron. A dedikált játékplatformmal már eleve rendelkező felhasználók nagyobbik százaléka nem akart pusztán azért teljes árú játékot venni a Stadiára, hogy bárhol, más eszközökön is folytathassa a mentését.

Erre azért nincs olyan nagy igény, a mobiltelefonos internet pedig sok helyen nincs olyan stabil, hogy tényleg akárhol ki lehessen használni a Stadiát. Így tehát jobb híján a Google-nek is a legjobban bevált konzolos taktikához kellett volna folyamodnia, vagyis hogy exkluzív, sehol máshol nem megtalálható címeket kínáljanak a Stadiára. De ilyen játékuk alig volt, talán a Gylt a legemlékezetesebb, egy aprócska horrorkaland. A Google alapított egy saját játékfejlesztői részleget, de itt semmi sem készült el a megjelenésre, sőt, később sem, 2021 elején pedig bejelentették, hogy felszámolják a részleg alá tartozó csapataikat. A cég ekkor még azt mondta, hogy a szolgáltatás mellett továbbra is kitartanak, de a lelkesedés csak tavaly őszig tartott.

A végzetes döntés és a visszatérítések

Harris 2022. szeptember 29-én bejelentette, hogy habár a Stadia „erős technológiai alapokra” épült, a felhasználók körében nem aratott akkora sikert, mint amekkorát vártak. Ezért meghozták „a nehéz döntést,” melynek értelmében 2023. január 18-án lekapcsolták a szolgáltatást.

A Google visszatérítette a megvásárolt játékok árát, néhány kiadó és a stúdió megoldotta, hogy a Stadia felhasználói a játékaik mentéseit átvihessék más platformokra. A streaming szolgáltatáshoz készült kontrollerhez pedig 2023. december 31-ig le lehetett tölteni egy frissítést, hogy így más, a Bluetooth LE-t támogató platformokon is használni lehessen az irányítóegységet. A felhő fejlesztői kiadtak még egy utolsó, aprócska játékot az utolsó napokra, mellyel korábban a Stadiát tesztelték.

2022. november 9-től a Stadia megkísérelte a Stadia Áruházban végzett minden vásárlás értékének automatikus visszatérítését (a játékok és a kiegészítő tartalmak árát, valamint - a Stadia Pro kivételével - az előfizetési díjakat). Türelmet kértek arra az időre, amíg végighaladnak minden tranzakción, és arra is megkértek, hogy ez idő alatt ne forduljunk az ügyfélszolgálathoz, mert ők sem tudták felgyorsítani a visszatérítésünket.

• Visszatérítést biztosítottak minden olyan Stadia-hardvervásárlásra (Stadia-kontroller, Founder's Edition, Premiere Edition, Játék és szórakozás a Google TV-vel csomag), amelyet a Google Store-on keresztül hajtottak végre, illetve a Stadia Áruházban végrehajtott szoftverekkel kapcsolatos tranzakciókra (játékok és kiegészítő vásárlások).
• A Stadia Pro előfizetések 2022. szeptember 29. előtt levont díját nem térítették vissza.
• A legtöbb esetben nem kellett visszaküldeni a Google Store-ban vásárolt hardvereket a visszatérítéshez. A következő hardverek voltak jogosultak a visszatérítésre: Stadia-kontroller, Founder's Edition, Premiere Edition és Játék és szórakozás a Google TV-vel csomagok.
• A Stadia platformot és a játékok szervereit 2023. január 18-án állították le.
• Számos játékkiadó biztosított lehetőséget arra, hogy átvihesd a játékbeli adataid más platformokra, azonban előfordulhatott, hogy egy másik platformon is meg kellett vásárolni a játékot, hogy tovább játszhass vele.

tags: #google #stadia #arukereso

Népszerű bejegyzések:

• Dunaharaszti üzem jelentősége
• Ismerd meg a City legendás góllövőit
• Lenyűgöző Nike focicipő háttérképek
• A játékosok százalékos teljesítménye az Exatlon Hungary-ban
• átfogó körkép a röplabda ligákról