Gulyás Géza: A „Vasöklű” kapus legendás pályafutása
Gulyás Géza 1931. június 5-én született a fővárosban, Budapesten. Hosszú pályafutását 1945-ben, a Goldbergerben kezdte. Már ifjúsági játékosként nagy jövőt jósoltak neki, és az 1948-1949-es idény hajrájában, május 22-én, a Győri Vasas ETO elleni mérkőzésen be is mutatkozott az élvonalban. Az NB I-ben, mindössze 18 évesen a Goldberger SE játékosaként mutatkozott be. A csapat a szezon végén kiesett az élvonalból, Gulyás az 1949-1950-es idényt még a GSE kapujában, a második vonalban töltötte.
1950 májusában Gulyás meghívást kapott Marosvári Bélától, „Bumbi bácsitól” az ifjúsági válogatottba. A kapus aztán kapott másfajta hívást is: 1950 nyarán a Budapesti Dózsához igazolt. Úgy remélte, hogy első számú kapuvédőnek, de aztán néhány héttel később a lila-fehérekhez került az ÉDOSZ válogatott hálóőre, Henni Géza is. A következő két és fél évben (1950 ősz, 1951, 1952) mindössze tizenhárom bajnoki jutott Gulyásnak, mindhárom idényben harmadik lett csapatával a bajnokságban.
Fradista évtized: A Budapesti Kinizsi / Ferencváros kapujában
1953 elején a Bp. Kinizsihez szerződött, miután a „Fradi” öt félév alatt sem találta meg Henni Géza igazi utódát. 1953-ban került a Ferencvároshoz (akkori nevén Bp. Kinizsi). Gulyás Géza szavaival:
„Egy öltöny ruhát kaptam, meg egy sportállást. Reggel hét órakor a Vágóhídon munkába kellett állni. És hogy mit kaptam még? Mindennél többet, amit labdarúgó kaphat. Megismertem a Fradi-szellemet, a Fradi-szívet. Rudast, Kispétert, Dalnokit, Dékányt és a többi csodálatos sportembert. Beutaztam velük a fél világot. Köszönöm a sorsnak azt a hét évet. Még akkor is, ha ekkor éveken át a Fradit Kinizsinek nevezték.”
Ebben az időszakban ő volt az első számú kapus, 131 bajnoki találkozón védett. A három újpesti bronzérem mellé nyert további hármat (1954, 1955, 1957-1958) az Üllői úti gárdával is. Leghíresebb mérkőzése az 1955. júniusi, Bp. Honvéd elleni bajnoki mérkőzés volt, amelyen a bekapott négy gólt (4:4) ellenére a mezőny legjobbjaként ünnepelték.
Gulyás egyébként az első ferencvárosi kapus, aki a Népstadionban védett (1953. augusztus 30. Bp. V. Lobogó - Bp. Kinizsi 2-0). Még arról is nevezetes, hogy az elsők között volt, aki akkoriban napsütésben sapkát tett a fejére. A legnagyobb sikere a Ferencvárosnál az volt, hogy 1958-ban megnyerte a magyar kupát. A klub színeiben több mint 200 mérkőzésen szerepelt.
Nemzeti színekben: Az 1954-es világbajnokság kerettagja
Gulyás Géza hivatalos mérkőzésen sosem játszott a magyar válogatottban, csupán nem hivatalos felkészülési meccsen kapott lehetőséget. Ennek ellenére az 1954-es világbajnokságon a nemzeti csapat keretének a tagja volt, amely ezüstérmes lett. Gulyás 1954-ben tartalékkapusként tagja volt a világbajnoki ezüstérmes magyar válogatott keretének, de a svájci tornán nem lépett pályára, így pedig ezüstérmet sem kapott.
Az A-válogatottban a kerettagságig jutott, harmadik számú kapusként kint járt Svájcban, az 1954-es világbajnokságon. A B-válogatottban ellenben tizenhétszer védett.
„A nagyválogatottság sajnos nem sikerült. Tizenhét esetben védtem a B-válogatott hálóját. De azért - egyetlen fradistaként - kijutottam az 1954-es VB-re is! Mint harmadik kapus. Nem védhettem. Grosics akkor a világ egyik legjobbja volt.”
A világbajnokságról egy különleges emlék is fűződik a nevéhez: „A rádió szpíkere, Szepesi György megkért, legyek a mitfárere. Én futottam hírekért az öltözőbe, a bírókhoz, mindenhová. Akkor tapasztaltam, hogy milyen csodálatosan közvetít Szepesi Gyuri. A lelkét adta a közvetítésbe. Szent őrületben hajtotta a pálya szélén a fiúkat.”
Láng Vasas és edzői pályafutás
1958 nyarán kényszerűségből távozott a Ferencvárostól. A kapus 1958-ban az NB II-es Láng Vasashoz igazolt. Itt 1964-ben visszavonult és a csapat vezetőedzője lett. 1965 végéig a Láng Vasas kapuját őrizte. A visszavonulása után edzője, majd szakosztályvezetője is volt a Láng Vasasnak. Gulyás Géza edzőként a Láng Vasasnál dolgozott, ahol az alacsonyabb osztályokban többször bajnoki címig vezette az együttest. Még túl a nyugdíjazásán is vállalt kapustáborokban edzői munkát.
Legendás visszatérés és búcsúgól a Ferencvárosnál
1959-ben szomorúan lehajtani látták a fejét, ugyanis elküldték a Fradiból. Egy nap azonban váratlan dolog történt. Megint megkeresték egykori csapatától, a Ferencvárostól. Azt mondták: jöjjön vissza védeni az első csapatba! 1970-ben a Ferencváros visszahívta tartalékkapusnak, mert Géczi István cseréjét behívták sorkatonának.
Miután az 1970-1971-es idény előtt a Ferencváros kapusgondokkal küzdött, nem akadt Géczi István mögött megfelelő tartalék, dr. Kalocsay Géza - Dalnoki Jenő javaslatára - visszahívta az első csapathoz, mondhatni reaktiválta a Ferencváros öregfiúk csapatában védő Gulyás Gézát. Ismét edzésbe állt, a mérkőzéseken pedig ott ült a kispadon.
Géczi Pista ugyanis hétről hétre rendelkezésre állt, aztán egy edzésen megsérült ő is. A hét végére sem jött rendbe, és a Honvéd elleni rangadón Gulyás Géza foglalta el a helyét. A 40 éves kapus jól védett! Egy gólt kapott, azt is tizenegyesből. Kocsis 20 méteres bombáját a levegőben úszva, bravúrral hárította! Óriási sikere volt. Meg is tette becsülettel, bravúrt bravúrra halmozott, a Honvéd csak egy tizenegyesből vette be a hálóját.
Gulyás két bajnokin jutott szóhoz az 1970-1971-es idényben, amelynek során a Ferencváros másodikként zárt az NB I-es tabellán. Az utolsó fordulóban a Dunaújváros ellen a 88. percben állt be a Népstadionban. A mérkőzés legszebb jelenete a 88. percben volt, amikor a közönség hatalmas tapssal fogadta a pályára lépő, búcsúzó Gulyás Gézát.
A 90. percben a kapura törő Branikovitsot a dunaújvárosi védők felvágták a 16-oson belül. A csapattársak legendás gesztussal fordultak felé:
„- A 90. percben tizenegyeshez jutottunk. Ott álltak a mesterlövészek: Novák, Szőke, Albert, Branikovits. Látom, integetnek felém. Szőke Pista ordít: - Öreg! Vánszorogj ide, ha tudsz! Varrd be nekik a 11-est. Ez lesz a búcsúd! Berúgtam. Könnyeztünk mindannyian.”
Berúgta! Ahogy belőtte magát minden fradista szívébe is. A Fradi büntetőt kapott, amelyet Gulyás értékesített, így pályafutása egyetlen góljával búcsúzott az aktív játéktól. Ebben az idényben zárt pályafutása során a legjobb bajnoki helyezéssel, másodikként.
Gulyás Géza játékoskarrierje számokban
| Klub | Időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Goldberger SE | 1945 - 1950 | NB I debütálás 18 évesen |
| Budapesti Dózsa SE | 1950 - 1952 | |
| Budapesti Kinizsi SK / Ferencvárosi TC | 1953 - 1958 | Több mint 200 mérkőzés, Magyar Kupa győzelem 1958-ban |
| Láng Vasas SE | 1958 - 1965 | NB II-es csapat, visszavonulás játékosként |
| Ferencvárosi TC | 1970 - 1971 | Tartalékkapus, búcsúgól |
A búcsúzó „Vasöklű”
Gulyás Gézát, a „Vasöklűt”, ahogyan becézték, 83 éves korában, 2014. augusztus 14-én Székesfehérváron érte a halál.
