A kézilabda büntető távolságai és játéktéri szabályai
A kézilabda egy dinamikus csapatsport, melynek számos speciális szabálya és mérete van, beleértve a büntető távolságokat is. Ezek ismerete elengedhetetlen a játék megértéséhez és helyes alkalmazásához.
A játéktér és a jelölések
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játéktér határoló vonalai közül a hosszabbakat oldalvonalaknak, a rövidebbeket (a kapufák között) pedig gólvonalaknak nevezzük. Az alapvonalak a kapuk mögötti részek. A vonalak alapvetően a területhez tartoznak, amit határolnak. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek, míg minden más vonal 5 cm széles.
A játéktér körül kötelező egy biztonsági zónát kialakítani, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött pedig 2 méter széles. A játéktér állapota a játékidő alatt nem változhat egyik fél javára sem.
Kapuelőtér és a kapusok
A két kapu előtt található a kapuelőtér, melyet egy folyamatos vonal határol. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. A kapuelőtérbe kizárólag a kapus léphet be, és az ott tartózkodó labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Ha mezőnyjátékos lép be a kapuelőtérbe, szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
Büntető távolságok és vonalak
A kézilabda egyik legfontosabb büntető távolsága a hétméteres vonal. Ez egy 1 méter széles vonal, amely a kaputól 7 méterre található. A hétméteres büntetődobás végrehajtásakor a játékosnak a vonal mögött kell elhelyezkednie.
A kapus-határvonal, vagy más néven 4 méteres vonal, egy 15 centiméter hosszú jelzés a kapu előtt, amely 4 méterre helyezkedik el a gólvonaltól, és párhuzamos vele.
A szabaddobási vonal, vagy 9 méteres vonal, egy szaggatott vonal, amely a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan fut. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm.
Kapuk és labda
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Belső méreteik: 2 méter magasak és 3 méter szélesek. A kapufákat vízszintesen egy keresztgerenda köti össze, és biztonságosan kell a talajhoz vagy a falhoz rögzíteni őket. A kapukat hálóval kell ellátni.
A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül, alakja gömbölyű. A férfiak által használt labda kerülete 58-60 cm, súlya pedig 425-475 gramm, míg a nőknél használt labda kerülete 54-56 cm, súlya pedig 325-375 gramm.
Játékidő és időmérés
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: a játékidő a játékmegszakítások (például szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy. Azonban, ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (például sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt, ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
Döntetlen állás és ráadás
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre. Ha a rendes játékidő után döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Egyéb szabályok és érdekességek
A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében.
A játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A csapatnak az egész játékfolyamat alatt a játéktéren egy játékost kapusként kell szerepeltetni. A kapus mezőnyjátékosként is szerepeltethető, illetve egy mezőnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelően elkülönül a ruházata.
A csapatok 14 játékosból állnak, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Bármikor, tetszőleges számú csere hajtható végre a cserevonalnál.
kosárlabda jobb fektetett dobás érettségi 2021
A kézilabda eredete az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, és több európai országban is kialakultak az első szabályrendszerek. A sportág rohamosan fejlődött, és mára az egyik legnépszerűbb csapatsportág lett világszerte.
tags: #gyeplabda #bunteto #tavolsag
