A Győri Audi ETO KC történelmi Bajnokok Ligája diadalai és útjának mérföldkövei

A Győri Audi ETO női kézilabdacsapata története során negyedszer is megnyerte a Bajnokok Ligáját, miután a Papp László Budapest Sportarénában hosszabbítás után 27-26-ra legyőzte a macedón Vardar Szkopjét. A Győr 2013, 2014 és 2017 után ült fel ismét Európa kézilabdatrónjára, és elsőként védte meg címét, mióta a BL-trófea sorsáról négyes finálé dönt. Ez a diadal azonban egy hosszú és viszontagságos út eredménye, amely egészen a győri kézilabda sportág premierjéig nyúlik vissza.

A Győri női kézilabda korai évei és az első sikerek (1927-1960)

Bár az ETO női kézilabda csapata csak 1948-ban alakult meg, a sportág győri premierje lényegesen korábbi. 1927-ben egy városi futball-rangadó, az ETO-MÁVDAC derbi előtt két csehszlovák női alakulat csapott össze, bemutatót tartva a nagypályás kézilabdából. Sebők Tibor nevéhez fűződik az ETO női csapatának megszervezése, akit az intézői poszton később Burányi Ferenc váltott, a gárda első edzői pedig Dudás Lajos és Kellner Pál voltak.

Az első hivatalos női bajnokságot 1951-ben rendezték. Talán kevesen tudják, hogy 1950-ben az utolsó "nem hivatalos" kispályás bajnokságban az ETO lett az aranyérmes. Az ötvenes évek közepén Joósz Vilmos került a szakosztályvezetői pozícióba, aki Lang János klubelnök támogatásával megkezdte az első "aranycsapat" építését. Az ETO-hoz igazolt Mosonmagyaróvárról Matulay Magdolna, a Grábból Dittrich Ilona, a Richardsból Novák Magdolna, valamint a szintén győri Hellasból Szalai Ilona és Boudny Éva.

A csapat edzője ekkor Kellner Pál volt, ő azonban az '56-os forradalom után Svédországba távozott. Új trénerre volt szükség. 1957. január 2-től június 28-ig Varga Károly edzette a csapatot. A nyári szünet után a Révai Miklós Gimnázium fiatal testnevelő tanára, Stéger László lett az edző. A csapat 1957 tavaszán a területi bajnokság győzteseként sikeres osztályozót vívott az NB I-be kerülésért. Az akkor még tavaszi-őszi lebonyolítási rendszerű pontvadászat tavaszi szakaszában 12 pontot szerzett az ETO, és csak a táblázat 6. helyén állt. Ősszel aztán megtáltosodott csapat, zsinórban nyert mérkőzések után jutott el az utolsó előtti fordulóig, amikor hazai pályán fogadta az egyik legnagyobb rivális TF-et. Ekkor már kézzel fogható közelségben volt a bajnoki cím, és a győri lányok csordultig telt lelátók előtt, elképesztő izgalmak közepette végül 5:4-re nyertek. 1958-ban a csapat több játékosa "szülési szabadságra" vonult, így az ETO csak nyolcadikként zárta a küzdelmeket.

Az 1959-es bajnokságnak a félelmetes Novák, Jóna átlövő párossal vágott neki a csapat, és hatalmas küzdelmet vívott az elsőség megszerzéséért a Goldbergerrel. Hatalmas csata után ismét az ETO lett a bajnok! 1960 még a sikerek jegyében telt. A csapat a Bp. Spartacus mögött második lett a bajnokságban, igaz tetemes, nyolc pontos hátránnyal.

A mélyponttól az újjászületésig (1961-1992)

Jóna Magda távozása után a sikerek is hosszú időre elkerülték az ETO-t. 1961-ben 4., 1962-ben 7., 1963-ban a 10. helyen végzett a csapat. A szezon végeztével Stéger László felállt a kispadról. A következő esztendőben aztán a 9., majd 1965-ben a 11. hely jutott osztályrészül. A gyászos bajnoki szereplést a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) igyekeztek feledtetni a lányok: Kheim Jenő edző irányításával a legjobb négy közé jutottak. 1966-ban megtörtént a legrosszabb: az ETO 13. lett, és kiesett az első osztályból. Az 1967-es esztendőben a csapat megnyerte a másodosztály küzdelmeit, és visszakerült a legjobbak közé. Sajnos csak átszállójegyet váltott az ETO, 1969 ismét az NB I/B-ben köszöntötte a zöld-fehéreket.

Kheim Jenő lemondása után Tompa Zoltán vette át a szakmai irányítást. Három év következett az NB I/B-ben, sorrendben 6., 3. majd 2. helyen végzett a csapat. Az 1972-es ezüstérem azt jelentette, hogy az ETO visszakerült a legmagasabb osztályba. Cser, Gillium, Fábián és az Újhelyi testvérek voltak a csapat húzóemberei. A folyamat megállíthatatlannak bizonyult, 1979-ben az ETO az NB II 11. helyén végzett, s ettől az osztálytól is búcsúzni kényszerült. Az utolsó évben Takács Miklós edző sokszor általános iskolás lányokat volt kénytelen a csapatba állítani. 1975 és 1979 között negyven, az első csapathoz tartozó kézilabdázó távozott az ETO-tól, köztük ifjúsági válogatottak egész sora.

Az NB II-től való búcsút követően az egyesület vezetése úgy döntött, hogy megszünteti a szakosztályt. A felnőtt csapat játékosai a Győri Textileshez kerültek, az utánpótlást pedig a Győri Richards vette át. A fiatalok sikeresen épültek be az akkor újonc NB II-es Richardsba, és 1980-ban kiharcolták a bentmaradást. Jámbor Vilmos csapatában kezdte bontogatni szárnyait Szabó Hedvig, Csapó Erika és Kocsis Erzsébet. 1982-ben bajnoki címet szerezve léptek felsőbb osztályba, az NB I/B-ben pedig első nekifutásra a 6. helyen végeztek. 1984-ben újabb bravúr következett: a Szegedi Textil mögött megszerzett ezüstérem az első ligába jutást jelentette.

1989 tavaszán a Richards Finomposztógyár bejelentette, hogy a jövőben nem tudja vállalni a csapat működtetését. A gárda végül a 10. helyen végzett a bajnokságban, és névváltozás után továbbra is az első osztályban szerepelt, immáron Győri Sportközpont SE-ként. A gárda megőrizte középcsapat státuszát. Időközben komoly változások történtek a Rába ETO háza táján, a korábbi ügyvezető elnököt, Szániel Jánost Kovács Jenő váltotta. Kovács az első pillanattól nyíltan hangoztatta, hogy a labdarúgáson kívül nem tart igényt a többi szakosztályra. Emiatt 1992 őszén a Rába ETO férfi kézilabda csapata beleolvadt a Győri Sportközpont SE-be, majd novemberben a Győri Sportközpont SE-ből megalakult a Győri ETO Kézilabda Club, melynek "gazdája" Győr város önkormányzata volt.

A modern Győri ETO KC felemelkedése és az európai áttörés (1993-2006)

Az 1992/93-as bajnoki szezont még Győri Sportközpont SE-ként kezdő csapat tavasszal már Győri ETO KC-ként zárta 12. helyen a pontvadászatot. 1993 nyarán névadó szponzor állt az együttes mögé, négy idényen át Győri Keksz ETO-ként szerepeltek a lányok. Komoly erősítések történtek ezen a nyáron: Debrecenből költözött Győrbe Mátéfi Eszter és Szántó Anna, akik hamar beilleszkedtek a Horváth Mariann, Hoffmann Beáta, Nagy Anikó, Szabados Gabriella fémjelezte csapatba. Az 1993/94-es szezont végül 5. helyen zárta a Horváth Lajos irányította ETO, Mátéfi Eszter pedig az NB I gólkirálynője lett.

A következő esztendőben nem sikerült az előrelépés, az 1994/95-ös idényben ugyancsak ötödik lett a csapat, kispadján az akkor NB I-ben újonc edzővel, Róth Kálmánnal. Ebben az évben azonban az ötödik hely is nemzetközi kupaszereplést ért, így az ETO női csapata története során először mutatkozhatott be Európának. A svájci Amicita Zürich elleni City Kupa nyitány után azonban a Silcotub Zalau már megálljt parancsolt a Hoffmann Beáta, Szántó Anna, Nagy Anikó, Mátéfi Eszter, Horváth Mariann ötös vezérelte csapatnak, mely ekkor már soraiban tudta az elkövetkező évtized meghatározó magyar kézilabdázói közül Pálinger Katalint, Pigniczki Krisztinát és Kulcsár Anitát is. Az új idény kezdetén aztán már a nyáron külföldről hazatérő Hikádé István ült az ETO kispadján. A következő hónapok azonban nem igazolták az edzőváltás helyességét: rövidesen Vura József lett a tréner. A csapat három fordulót ért meg a City kupában, a bajnokságban azonban csak az ötödik helyen végzett.

Az 1997/98-as évadban a csapat immár Graboplast ETO néven a második helyen végzett. 1999 tavaszán az együttes magabiztosan menetelt az EHF-kupa döntőjéig, itt azonban a hazai három gólos győzelem ellenére fejet kellett hajtania a jobb erőkből álló Viborg előtt. Az 1999/2000-es idény nem várt izgalmakat hozott. Az évad előtt a bajnoki cím megszerzésére is esélyesnek tartott Graboplast végül a második helyre futott be, érdekes körülmények között. Egy megismételt mérkőzésen az ETO legyőzte a békésieket, és története során először szerzett jogot a Bajnokok Ligája indulásra.

A 2000/2001-es szezon a Bajnokok Ligája szereplés miatt marad emlékezetes. A selejtezőben nagy csatában, összesítésben egy gólos különbséggel múlta felül az ETO a Montex Lublin együttesét, és a csoportküzdelmek során a Valencia, a Szpartak Kijev és a Krim Neutro Roberts Ljubljana csapataival mérkőzött. Bár a lányok kétszer is döntetlent értek el a korszak sztárcsapata, a Ljubljana ellen, elsősorban a Valencia elleni hazai vereség miatt nem sikerült a továbbjutás. Az átigazolási időszakban nagy veszteségek érték az együttest, ekkor érkezett Győrbe Nitescu Carmen, idény közben pedig Prok Beatrixért cserébe a Vasasból Vérten Orsolya. Ekkor léptek elő főszereplővé a győri utánpótlás kiválóságai: Görbicz Anita, Mehlmann Ibolya, Jókai Nóra, Petróczi Viktória.

A 2001/2002-es szezonnak nekivágó "csikócsapat" nagy menetelésbe kezdett, melynek végeredménye az EHF-kupa döntője lett. A Baekkelagets Oslo elleni nagyszerű hangulatú elődöntő után az Ikasttal vívott döntő első mérkőzését is megnyerte az ETO Győrben, azonban a dániai visszavágón érvényesült a nagyobb rutin, és az Ikast otthon tartotta a trófeát. A 2002/2003-as bajnoki év még Vura Józseffel a kispadon kezdődött, azonban néhány nem várt idegenbeli vereség után a klub vezetése a váltás mellett döntött. Januárban az addig az utánpótlás csapatokat irányító Róth Kálmánt nevezték ki vezetőedzőnek, aki mindjárt egy népligeti, Ferencváros elleni győzelemmel debütált a kispadon. A KEK-ben az elődöntőig jutott az ETO, itt azonban egy nagy arányú besanconi vereség megpecsételte a csapat sorsát. A bajnoki küzdelmeket a harmadik helyen zárta a gárda. Ebben a szezonban szerepelt először zöld-fehér szerelésben a nyáron igazolt Ana Dokic, robbant be az élvonalba Mörtel Renáta, kapott mind több lehetőséget a 17 éves Bódi Bernadett, és dörömbölt egyre hangosabban a felnőttcsapat kapuján Herr Orsolya.

2003 nyarán újabb tehetséges fiatalok érkeztek az ETO-hoz. Fantasztikusan indult az új idény. Az EHF-kupa szereplés az elmúlt években megszokott forgatókönyv szerint alakult: nagyszerű menetelés májusig, majd összezuhanás a fináléban. Áprilisban Győrben rendezték a Magyar Kupa négyes döntőjét. A fáradt csapat végül hatalmas hajrával futott be a bajnokság második helyére. A 2004/2005-ös idénynek komoly erősítésekkel vágott neki az ETO. Két sokszoros román válogatott húzott zöld-fehér mezt: a Rapid Bucurestiből Aurelia Bradeanu, az Itxako Estellaból pedig Simona Gogirla érkezett Győrbe. Az alapszakaszt az ETO nyerte. Közben azonban megszületett az oly régen várt első "újkori" arany. Április első hétvégéjén ismét a Magvassy sportcsarnok adott otthon a Magyar Kupa fináléjának, és az ETO a döntőben 26:24 arányban diadalmaskodott a Dunaferr-rel szemben. Megkezdődött a bajnoki rájátszás, melybe a Cornexi elleni, már-már szokásosnak mondható EHF-kupa döntő ékelődött be. A 2005/2006-os szezon előtt a Dunaferrbe távozott Borbás Rita, Mehlmann Ibolya és Sirina Irina, a Fradiba igazolt Szamoránsky Piroska. Nagyszerű ősz után (száz százalékos teljesítmény a bajnokságban) a Bajnokok Ligájában januárban több pofon is érte az ETO-t a Kometal Szkopje és az Aalborg ellen, így hiába volt a Dinamo Volgográd elleni bravúros kettős győzelem, a csapat végül csak a harmadik helyen végzett a csoportban, és a KEK-ben folytathatta. Itt azonban ismét a döntőig meneteltek Görbiczék, ahol a Buducnost Podgorica volt az ellenfél. A legendás Moraca csarnokban jó második félideji játékának köszönhetően döntetlent ért el a csapat, így kézzelfogható közelségbe került egy európai trófea begyűjtése. A hazai kupasorozatban azonban ismét diadalmaskodott az ETO.

A Bajnokok Ligája diadal: Győri Audi ETO KC - Vardar Szkopje (2018)

A Győri Audi ETO női kézilabdacsapata története során negyedszer is megnyerte a Bajnokok Ligáját, miután a Papp László Budapest Sportarénában hosszabbítás után 27-26-ra legyőzte a macedón Vardar Szkopjét. A Győr 2013, 2014 és 2017 után ült fel ismét Európa kézilabdatrónjára, és elsőként védte meg címét, mióta a BL-trófea sorsáról négyes finálé dönt.

Győri ETO-Vardar Szkopje, finálé - egy év után újratöltve. A tavalyi két döntős idén ismét egymásnak feszült, és az volt a kérdés, hogy a macedón bajnok négy sikertelen final four-próbálkozás után felér-e a Bajnokok Ligája csúcsára, vagy ehelyett címvédés következik, a négyes döntők története során először. Mindenesetre az már a meccs előtt biztos volt, hogy érzelmekben nem lesz hiány, hiszen Ambros Martínnak ugyanúgy ez volt az utolsó BL-meccse az ETO kispadján, ahogy a túloldalon gyakorlatilag az összes jegyzett játékosnak a Vardar mezében - köztük Amandine Leynaud-nak, aki a következő szezontól győri mezben folytatja. „Egészen elképesztő meccs vár ránk. (…) Olyan lesz, mint a háború, igazi fizikai csata vár ránk” - vezette fel a meccset a korábbi győri, a Vardar-vezér Andrea Lekics.

A mérkőzés részletei és alakulása

Elképesztő hangulatban kezdődött az összecsapás, a lelátón gyakorlatilag semmit sem lehetett hallani a játékvezetői sípszóból. A Győri ETO ugyanolyan elszántsággal és kőkemény védekezéssel kezdte az összecsapást. Már az elején meglépett két góllal a győri csapat, sőt tíz perc után már a háromhoz is közel járt. Többet hibázott az ETO támadásban, mint az elődöntőben, ám a védekezés működött, és Nycke Groot második lerohanásos góljával sikerült meglépni hárommal. Ám a győri támadójáték is megrekedt a félidő második felére, Lekics vezérletével a szünet előtt a fehér mezesek utolérték az ETO-t, sőt Martín időkérése ellenére is átvették a vezetést. Emberhátrányban is tartotta minimális előnyét a „kihívó”, ám Görbicz Anita hetesből egyenlített, és Kari Aalvik Grimsbö dupla védése után 9-9-es állásnál vonultak félidőre a csapatok.

Az addig sem rosszul védő Leynaud szuperhős formában kezdte a második játékrészt, és a kétgólos hátrány mellett tetézte a bajt, hogy Eduarda Amorim már a második kétpercesét gyűjtötte be. Paprikássá vált a mérkőzés, amit az is jelzett, hogy Martín is sárga lapos figyelmeztetést kapott. Ennél persze fontosabb volt, hogy az ETO nem engedte leszakítani magát. Lekics sem volt sikeres büntetőből - Grimsbö védett látványosan -, így amikor Anne Mette Hansen egyenlített a félidő közepén, inkább a szkopjeiek lehettek bosszúsabbak. Mindkét csapat küszködött felállt fal ellen, hiányzott a frissesség, és szavakkal leírhatatlan volt a feszültség. Szkopjei oldalon ekkor az addig „szótlan” Jovanka Radicsevicset találták meg kétszer is, míg a győrieknél az akkor már hat gólnál járó Nycke Groot villant többször is: hét perccel a vége előtt ismét a zöldeknél volt az előny, igaz, csak egy támadásig. Már az utolsó két percben Althaus is kiállt, így másfél perccel a vége előtt Barbara Lazovic révén újra lépéselőnybe került a macedón csapat. Groot egyenlített, amire Lekics válaszolt. Az ETO-nak 21 másodperce maradt ismét egyenlíteni. Amorimnak 12 másodperc alatt sikerült is a bravúr, igen ám, de ez azt jelentette, hogy a szkopjeieknek - az időkérés következtében - maradt idejük még egy támadásra. Azonban hiába, a Vardar elhibázta a nagy lehetőséget: 20-20, hosszabbítás újratöltve - ismét ráadás következett a két csapat BL-fináléjában!

A hosszabbítás a Vardar eladott labdájával és Amorim góljával kezdődött. A brazil a hátán vitte támadásban a csapatot, három találatot szerzett a hosszabbítás első felében. Bódi góljával háromra hízott az előny, ám aztán az előny fél perc alatt ismét egyre olvadt. Ekkor azonban ismét a főnixként szárnyaló Amorim gyötört be egy gólt, viszont Broch kiállításával kapott egy utolsó utáni esélyt a Vardar. Ötven másodperc maradt, egy az előny, támadott az ETO, ám a macedánok labdát szereztek - Andrea Canadija lövése után azonban az utolsó öt percre beszálló Kiss Éva kiütötte a kapu felé tartó labdát! ISMÉT HOSSZABBÍTÁS UTÁN, 27-26-RA NYERT A GYŐRI ETO, ÉS ÚJRA BL-GYŐZTES!! A zöld-fehér csapat megvédte Bajnokok Ligája-címét, és története során negyedszer, 2013, 2014 és 2017 után újra elhódította a BL-serleget. Ötödször voltunk itt a négyes döntőben, és még egyszer sem vihettük haza a trófeát. Hihetetlen! Ezúttal is hajszálnyira álltunk a végső sikertől, meg is érdemeltük volna, de a Győrnek megint kicsivel több szerencséje volt. Két azonos tudású csapat találkozott, és a hazai közönség is hozzátette a magáét.

A 2018-as Bajnokok Ligája döntő statisztikái

NŐI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA
NÉGYES DÖNTŐ, PAPP LÁSZLÓ BUDAPEST SPORTARÉNA
DÖNTŐ

GYŐRI AUDI ETO KC-VARDAR SZKOPJE (makedón) 27-26 (9-9, 20-20, 24-23) - hosszabbítás után

Budapest, Papp László Budapest Sportaréna. Vezette: Charlotte Bonaventura, Julie Bonaventura (franciák)

Csapatösszeállítások és gólok

• GYŐR: GRIMSBÖ - BÓDI 4, GROOT 8 (3), Oftedal 2, Broch 1, AMORIM 6, Görbicz 3 (2). Csere: KISS É. (kapus), HANSEN 3, Althaus, Puhalák, M. González. Edző: Ambros Martín
• VARDAR: LEYNAUD - RADICSEVICS 4 (1), Lazovic 3, LEKICS 6, Cvijics 1, Penezic 3, Kuznyecova 2. Csere: Szuszlina (kapus), A. Klikovac, Lacrabere 3 (1), Hmirova, Canadija 2, Risztovszka 2. Edző: Irina Gyibirova

Eredmény alakulása

• 4. perc: 2-0.
• 12. p.: 5-3.
• 17. p.: 7-4.
• 26. p.: 7-8.
• 34. p.: 9-11.
• 43. p.: 13-13.
• 53. p.: 17-16.
• 57. p.: 18-18.
• 63. p.: 22-21.
• 67. p.: 26-23.
• 68. p.: 27-25.

Büntetések és kiállítások

• Kiállítások: Győr 12 perc, Vardar 6 perc.
• Hétméteresek: Győr 6/5, Vardar 5/2.

Egyéni elismerések

Először a könnyeikkel küzdő Vardar-játékosok vették át az ezüstérmüket. Aztán jöttek az egyéni elismerések, a sorozat gólkirálya 110 találattal a román Cristina Neagu lett, míg a négyes döntő legértékesebb játékosának (MVP) a nyártól a Győrt erősítő francia Amandine Leynaud-t választották meg. Utána futottak be a módfelett boldog győriek, a győztes csapat játékosainak nevét egyenként skandálták a szurkolók. A ceremónia végén a 35. születésnapját éppen ma ünneplő Görbicz Anita emelte magasba a trófeát, majd igazi fieszta kezdődött az arénában, amely holnap este 19 órától Győrben a hivatalos köszöntéssel folytatódik.

Magyar sikerek az európai kupákban

Magyar női csapatok ezzel együtt már összesen 17-szer diadalmaskodtak az európai porondon.

• BL-ben, illetve a jogelőd BEK-ben:
  • 1982: Vasas
  • 1999: Dunaferr
  • 2013, 2014, 2017 és 2018: Győr
• KEK-ben:
  • 1978: FTC
  • 1981: Bp. Spartacus
  • 1995: Dunaferr
  • 2011 és 2012: FTC
• EHF-kupában:
  • 1995 és 1996: DVSC
  • 1998: Dunaferr
  • 2005: székesfehérvári Cornexi
  • 2006: FTC
  • 2016: Dunaújváros

tags: #gyori #audi #eto #kc #hc #vardar

Népszerű bejegyzések:

• Legutóbbi Real Madrid meccsek
• Névátírási útmutató
• Életútja és hatása a röplabdasportra
• Miért sikeres a spanyol fociakadémia?
• A magyar-kuvaiti focimeccsek története