A Győri ETO FC Története: Sikerek, Válságok és Újrakezdések

A Győri ETO Football Club gazdag és fordulatos története 1904-ben kezdődött, amikor a Magyar Vagon- és Gépgyár dal- és társaskörének tagjaiból megalakult az Egyetértés Torna Osztály. A klub "rúgólabdával" foglalkozó szakosztálya hamarosan más sportágak művelőit is soraiban üdvözölte, az első négy évtizedben asztalitenisz, atlétikai, birkózó, evezős, kerékpáros, ökölvívó, sakk, sportlövő, tenisz, természetjáró, torna, úszó-vízilabda és vívó szakosztály sportolói öregbítették a klub hírnevét. A labdarúgócsapat első hivatalos bajnoki mérkőzésén az 1907-1908-as idényben vett részt, a Vidéki Bajnokság Nyugati kerületében, ahol az első hét évben ötször az első, kétszer a második helyen végzett.

A kezdetektől az első sikerekig (1904-1959)

A klub "őskorában" a kerületi bajnokságban szerepelt a csapat. Az első említésre méltó sikert a Hadi-kupában érte el, az első világháború miatt szünetelő bajnokság idején. Ebben a kupában a Ferencváros kivételével valamennyi élvonalbeli együttes indult, és meglepetésre az ETO a második helyen végzett a kiváló játékosokból álló MTK mögött.

Az 1926-os év fordulópontot hozott a magyar labdarúgásban a professzionalizmus bevezetésével. Az ETO az első esztendőt 1937-38-ban töltötte az NB I-ben, miután a vidéki amatőr bajnoki döntőben legyőzte a Diósgyőrt, és ezzel jogot nyert a feljutásra. Az egykori legendás újpesti Fogl-gát egyik tagja, Fogl Károly irányítása alatt azonban a szereplést nem kísérte sok szerencse, a csapat három győzelem mellett többnyire vereségeket szenvedett, és az évad végén búcsúra kényszerült.

Hosszas huzavona, kulisszák mögötti csatározások után indult újra az országos bajnokság 1945 őszén. Döntő változást jelentett a csapat életében az 1948-49-es év. Baróti Lajos, a korábban Szegedről Győrbe került válogatott fedezet, lábtörést szenvedett egy csehszlovákiai túrán, és a klub vezetői a bajnokság előtt őt bízták meg az edzői teendők ellátásával. A keze alatt stílusos együttes alakult ki, amely fokozatosan lépett előre a ranglétrán, egészen a középmezőnyig jutott.

Az ötvenes évek elején a csapat első válogatott játékosa, Kovács (Murok) Imre vette át az ETO irányítását. Vele sikerült tartani a szintet a bajnokságban, sőt némi előrelépés is történt, a 6-7. helyig. A korszak kiváló játékosai voltak: Dombos, Fehérvári, Pális, Pesti, Palotai János, Kárpáti, a Kalmárok, Kertesi, Gőcze, Józsa. Az évtized közepén aztán mégis búcsúra kényszerült a csapat. A szövetség javaslatára ugyanis 1955-ben négy csapat esett ki az NB I-ből. Az utolsó fordulóban a Csepel-Dózsa találkozó békés döntetlent hozott, míg Győrben a Pécs verejtékes 2-2-t játszott, és ezzel az ETO kiesett. Sokak szerint ez nem volt más az MLSZ részéről, mint öncsonkítás, hiszen Győrrel együtt olyan nagy múltú helyszínek köszöntek el, mint Szolnok vagy Diósgyőr.

Az aranykor: Bajnoki cím és európai kupamenetelések (1960-as évek)

A labdarúgó csapat 1960-ban újra a legjobbak közé került, miután megnyerte az NB II-t, és onnantól kezdve egészen 2015-ig állandó tagja volt az NB I-nek. Orczifalvy István szürkének tartott, de általában megbízhatóan védekező középcsapatot épített Győrött, ezt vette át Szusza Ferenc, akit egy év múltán az Olaszországból hazatérő Hidegkuti Nándor váltott fel a kispadon 1963 őszén. Az "Öreg" olyan gárdát alakított ki, amely a legjobbaknak is méltó ellenfele volt. Szebbnél szebb győzelmek követték egymást, s Győrött már befejezték az őszt, amikor a Ferencvárosnak még három mérkőzése hátravolt. Alberték 2-1-es vereséget szenvedtek Dorogon, így ezzel a dobogó legfelső fokára "segítették" az ETO-t. A hír hallatán Sopronban félbeszakadt a barátságos mérkőzés, és a játékosok egymás nyakába borultak - a Győri ETO megszerezte története első bajnoki címét.

A bajnoki címet követően csodálatos menetelés következett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában az 1964/65-ös évben. A Chemie Leipzig kétszeri legyőzése után a Lokomotiv Szófia ellen hatalmas csatában sikerült kivívni a továbbjutást, majd a négy közé jutásért a holland DWS Amsterdamot is búcsúztatta a csapat. Az elődöntőben a világhírű Benfica volt az ellenfél, Eusébióval soraiban. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a mérkőzést a Népstadionban rendezték.

Közben a Magyar Népköztársaság Kupában is nagyszerű sorozatot kezdett az ETO. Előbb ezüstérmes volt a csapat, majd egymást követő három - 1965, 1966, 1967 - esztendőben a győriek hódították el a trófeát. Ezáltal a Kupagyőztesek Európa Kupájának rendszeres résztvevői lettek, olyan csapatokat hozva Győrbe, mint a Fiorentina, a Sporting Braga, a Standard Liege, az Apollon Limassol, az AC Milan. A honi pontvadászatban a bajnok címet követő két esztendőben Hidegkuti vezette a csapatot, majd megint Szusza következett. Az akkor már Rába Vasas ETO többnyire az élmezőnyben tanyázott, stílusos játékáért rokonszenv övezte országszerte. Az arany után 1967-ben bronzérmet vehetett át, ezzel fejezte be a hatvanas évekbeli sikersorozatát. Az alakulatban többek között olyan nevek fémjelezték a sikerkorszakot, mint Keglovich László, Palotai Károly, Povázsai László, Győrfi László és Korsós István.

Generációváltás és konszolidáció (1970-es évek)

A következő esztendő (1968) váratlan nehézségeket hozott, a csapat csak az utolsó pillanatokban tudta kiharcolni a bennmaradást. Az 1969-es bajnokságban Mészáros József kezébe került a karmesteri pálca. Ekkor az ötödik helyen végzett az ETO, utána azonban megindult a kötélhúzás a kemény edzéseket követelő edző és az idősebb játékosok között. Az 1970-es félidényes bajnokságban - mikor már kiemelt egyesületként központi irányítás alatt dolgoztak (1986-ig) - az utolsó helyen végzett az együttes. Az új bajnokságban két forduló után Mészárost Dombos Ágoston váltotta fel. Aztán Győrfi László, majd Farsang Ferenc következett. Sikerült stabilizálni a csapat helyzetét, és egyúttal megtörtént a generációváltás is. Fiatal tehetségek - Pócsik, Horváth L., Pénzes, Pozsgai, Magyar, Glázer R. - bontogatták szárnyaikat, szép jövőt sejtve. A Farsang-éra második évében egy bajnoki bronzérem és az azt követő nemzetközi kupaszereplés jelezte a felemelkedést, de az csak tiszavirág-életűnek bizonyult.

A nyolcvanas évek elejéig meglehetősen vegyes képet mutatott a szereplés. Pálfy Antal, Palicskó Tibor és Kovács Imre edzősége idején voltak nagyon mély pontok, a "magaslatokat" viszont az 1979-es MNK-győzelem és egy-egy 6. és 7. hely jelentette. A KEK-ben nem sok hiányzott a bravúrhoz a híres Juventus ellen. A visszavágón az ETO tizenöt perc alatt ledolgozta kétgólos hátrányát, aztán egy második félidőbeli fegyelmezetlenség miatt megfogyatkozott a csapat, és a Juve megszerezte a továbblépéshez szükséges gólt.

A Verebes-éra és a történelmi duplázás (1980-as évek)

Verebes József szerződtetésével a klub egyik legfényesebb időszaka vette kezdetét. Az 1981/82-es bajnoki esztendőben a Rába ETO több mint 100 gólt ért el, futószalagon érte el fölényes győzelmeit, holland stílusú játékával valósággal forradalmasította a magyar focit. Győrött újra megteltek a lelátók, húszezernél többen jártak mérkőzésekre és idegenbe is sokan kísérték el a kedvenceket. Talán még nagyobb bravúr volt, hogy az erősödő fővárosi nyomás ellenére sikerült megvédeni a bajnoki címet. Ezzel a Rába ETO lett az első vidéki klub, amely megvédte a címét a magyar élvonalban. Játékosoknak, vezetőknek, szurkolóknak egyaránt felejthetetlen hónapok, évek voltak ezek.

Mindkét bajnokcsapatban szerepeltek: Burcsa Győző, Csonka Gyula, Hajszán Gyula, Hannich Péter, Hlagyvik Gábor, Kovács László, Magyar Lajos, Mile Sándor, Póczik József, Szabó Ottó, Szentes Lázár, Szijártó László.

A nemzetközi szereplés elmaradt a várttól. Amikor a legjobb volt a csapat, akkor szaladt bele - igaz sérültekkel tizedelve - a Standard Liege elleni, kinti vereségbe (0-5), s bár a visszavágó csodálatos volt (3-0), a búcsú nem maradhatott el. A következő évi BEK-ben Vikingur Reykjavik után a Dinamo Minszk foszlatta szét a győri álmokat. Az UEFA-kupában a Manchester United ellen nem volt esélye a Verebes-csapatnak, a Bohemians Praha viszont csak hosszabbításban és némi bírói segédlettel bizonyult jobbnak. Szentes Lázár személyében Spanyolországban az első győri játékos szerepelt világbajnokságon, majd Mexikóba Hannich és Hajszán is eljutott.

Ingadozó teljesítmény és visszatérések (1990-es, 2000-es évek eleje)

Az "őrségváltást" követően rövid ideig Gellei Imre kapott szerepet, őt Győrfi László követte a kispadon. Vele 4., aztán Haász Sándorral 5. volt a csapat, de mindegyikük csak egy-egy évig élvezte a klubvezetés bizalmát. Utána egyre gyengébb eredmények következtek, miközben gyakran ingott a kispad Győrött. Pecze Károly, Glázer Róbert, Szentes Lázár és Tornyi Barnabás sem töltötte ki a szerződést, az egyre kevesebb sikerélmény hatására pedig jócskán megcsappant a nézőszám. Christopher Sullivan révén így is volt ETO-játékos a világbajnokságon, "Szali" az amerikai színeket képviselte Olaszországban.

Nehéz helyzetben, mintegy közfelkiáltásra tért vissza 1993 tavaszán Győrbe a korábbi sikerkovács, Verebes József. Kezdetben minden szépnek tűnt, hiszen a csapat szépen haladt előre, az első évben végül a 9., 1993/94-ben pedig az 5. helyen kötött ki. Verebes időközben szövetségi kapitányként ETO játékosok sorát dobta tűzbe a válogatottban, a korábbiakon kívül Kuttor, Csertői, Klausz, Ivanics, Herczeg játszott a legjobbak között. Győrfi Lászlóval végül az utolsó mérkőzésen lőtt Miriuta-góllal menekült meg a csapat az osztályozótól, aztán a következő esztendőben őt Póczik József, majd Haász Sándor váltotta a kispadon, az ETO pedig egyre mélyebbre süllyedt a táblázaton. Olyannyira, hogy 1995/96-ban csak az NBI létszámának felemelésével kapta meg az osztályozó jogát, ahol a Matáv SC Sopronnal szemben nagy nehézségek árán hosszabbította meg első osztályú tagságát. Ennek ellenére a következő idényt is Haásszal kezdte a csapat, ám egyre erősödött az ellentét közte és a klub vezetői között. Három tavaszi mérkőzés után aztán Keglovich László vette át a marsallbotot, vele végül a 9. helyen végzett a csapat. 1997-ben szerződtették Reszeli Soós Istvánt, az új edző "főnököt" is ajánlott magának, így esett az elnökség választása Bicskei Bertalanra, akit szakmai igazgatónak igazoltak a klubhoz.

Stadionfejlesztés, újabb sikerek és a Quaestor-válság (2000-es évek vége - 2015)

A Győri ETO FC a 2005-2006-os bajnoki szezont a 9. helyen, a 2006-2007-es évet pedig csak a 13. helyen zárta. Ez a szereplés elmaradt az előzetes várakozásoktól. A klubvezetés és a csapat célja is az volt, hogy immár megújult környezetben, egy gyönyörű, minden igénynek megfelelő, nemzetközi színvonalú stadionban szebb eredményeket érjen el. A grúz Zestafoni elleni idegenbeli siker után, az ötszörös német bajnok, VfB Stuttgart állta az ETO útját a nemzetközi porondon, ezt követően pedig egy edzőváltással lezárt gyengébb ősz következett.

A 2009/2010-es évadnak Pintér Attila irányításával vágott neki a bajnokságban rögtön remekelő csapat. Elég, ha csak a 19 fordulón keresztül tartó veretlenségre gondolunk, vagy arra, hogy az egyesület életében még nem volt rá példa, hogy egy teljes idény alatt ilyen kevés gólt kapjanak. Az Európa Liga selejtezőiben először a szlovák Nyitrát, és a kazah Atyraut búcsúztatta az ETO. Majd felrúgva a papírformát, hatalmas meglepetésre, és még hatalmasabb bravúrral - a több mint egy órás emberhátrány ellenére - harcolta ki a keret a továbbjutást Montpellier városában. A rájátszásban a horvát bajnok Dinamo Zagreb keretével hozta össze a sors a győri együttest, ez a „szomszéd” már kifogott az ETO-n.

Az ETO történelme negyedik bajnoki címét 2013-ban, Pintér Attila vezetésével szerezte. Közel teltházas mérkőzésen a Ferencváros legyőzése jelentette a biztos bajnoki címet, már a bajnokság vége előtt 3 fordulóval. Többek között Lipták Zoltán, Takács Ákos, Djordje Kamber, Pátkai Máté, Koltai Tamás és Varga Roland is nagy szerepet játszott klub történetének negyedik bajnoki címében. A győriek abban az idényben ráadásul kupadöntőt is játszottak. A következő évben ezüstéremmel zárt az együttes az élvonalban, majd a 8. helyen.

A 2015 tavaszán bekövetkező Quaestor botrány miatt a csapat a megszűnés szélén állt. A 2014/15-ös szezon végeztével már köztudott volt, hogy a csapat elvesztette elsőosztályú indulási lehetőségét, valamint főszponzor és tulajdonos nélkül maradt. A Quaestor Csoport csődje miatt nem tudta határidőre teljesíteni a Magyar Labdarúgó-szövetség által a licenc kiadására előírt feltételeket. A csapatot ezért visszasorolták az NB III-ba.

Az ETO megmentése és a Mányi-korszak (2015-től)

2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot, így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás. A budapesti székhelyű Ker-Gasztro Kft. hangsúlyozta, hogy az önkormányzat tavaly 150 millió forinttal támogatta az utánpótlás-nevelést, idén már 75 millió forinttal, és további 75 millió forintot tartalékba helyezett a költségvetésben, amelynek kifizetését attól tette függővé, ha látja a csapat további sikeres szereplésének az esélyét.

Mányi József, a Ker-Gasztro Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a korábbi tulajdonos, az ETO Futball és Futsal Kft. ügyvezetője, Drucskó Zoltán lemondott posztjáról. Mányi József érkezésével a klub egy új korszakba lépett. Ahogy Mányi Péter, a tulajdonost képviselő ügyvezető fogalmazott: „Az ETO megszerzésével a nagybátyámnak az volt a célja, hogy egy gazdag hagyományokkal rendelkező magyar labdarúgóklub tulajdonosaként azt működtessük, sikeressé tegyük.” Hozzátette, hogy a közvélemény reakcióit ők csak felszínesen ismerték, de jó érzés, hogy Győrben vannak, és remélhetőleg olyan dolgot hoznak létre, amely a zöld-fehér klub jó hírét szolgálja, és amellyel sok embernek tudnak örömöt okozni.

A tradíciók következtében érezték kötelességüknek a klub rendbe tételét. „Az elsődleges feladat természetesen a konszolidáció volt, és azt már elmondhatjuk, hogy egy-két még nyitott, de megoldható kérdéstől eltekintve ez viszonylag rövid idő alatt sikerült. Ami pedig a jövőt illeti, meghatározó az az elképzelés, hogy a csapatnak az első osztályban van a helye. Mint a tulajdonost képviselő ügyvezető elmondhatom, hogy ennek érdekében teremtjük meg az anyagi hátteret és a megvalósításhoz szükséges mindennapi munkát, amely nélkülözhetetlen az eredményes szerepléshez. A cél most a hosszú távú stabilitás megteremtése, azt is kimondva, hogy a feljebb lépéshez jelentős összefogásra is szükség lenne egy erős szponzori háttér érdekében.”

Mányi Péter huszonöt évesen, közgazdász diplomával és felsőfokú angol nyelvtudással vette át a klub irányítását, korábbi munkái is a tulajdonos cégeihez kötötték. Mivel át kellett élnie a kecskeméti klub visszaminősítését, nagyon is át tudta érezni a győri helyzetet és a változtatás iránti igényt. Az ETO-t vezető ügyvezető arról is beszélt, hogy az egy hónapnál valamivel hosszabb idő alatt látottakban a pozitívumok voltak a döntőek, ám a konszolidáció napi tizenkét-tizennégy órai munkát követelt, és néhány ponton racionalizálni kellett a működést, ami létszámcsökkentéssel is járt.

A Győri ETO a második évben megnyerte az NB III-as bajnokságot, így az elmúlt két évben már a másodosztályban szerepeltek, legutóbb a 8. helyen végeztek, míg jelenleg az 5. helyen állnak.

A Mányi József távozása és a városvezetés kapcsolata

Azonban a klub és a városvezetés között feszültség alakult ki. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere egy zártkörű beszélgetésen kijelentette Mányinak (Mányi Józsefnek), hogy a másodosztályú csapat teljesítménye nem érdemel 290 millió forintos támogatást a várostól. Mányi erre reagálva jelentette be lemondását a klub honlapján. Az exelnök azt írta, 2017-ben egy csődtömeget vett át, amit rendbe tett, lerakta az ETO gazdasági alapjait. „Akkor sem mondta meg senki, hogy ezt hogyan kell csinálni, senki nem adott tanácsokat és senki nem kérdezte meg, hogy segíthet-e.” Mányi szerint a klub a város támogatása nélkül is működni fog. „Én az ETO éléről távozom, a jövőben az irányításában és működésében nem kívánok részt venni. Véleményem szerint az ETO nem a jelenről szól, nem a ma ott futballozó emberekről és legkevésbé szól az én személyemről.”

A polgármesteri biztos, Petrov Iván, pontosított a helyzeten: „Mányi úr egy nyolc szem között történt beszélgetésből ragadott ki szerintem hamiskásan részleteket, ami nem túl szerencsés dolog, a legtöbbet szerintem ezzel a labdarúgásnak ártott. Azt már nem mondta el, hogy a beszélgetés elején kijelentette, hogy ő nem akar az ETO-ból NB I-es csapatot, ahogy pedig a honi közegről beszélt, hogy is fogalmazzak hogy ne pereljen be miatta… Nem futballszerető ember benyomását keltette.” Hozzátette, hogy Győrben egyébként sem élsport, hanem élő sport támogatás van, ebbe beletartozik a szabadidő- és a versenysport, valamint az utánpótlás - a junioroktól az óvodásokig - segítése is.

A Győri ETO FC főbb eredményei

Az alábbi táblázat összefoglalja a Győri ETO FC legfontosabb bajnoki címeit és kupagyőzelmeit:

tags: #gyori #eto #manyi #neni

Népszerű bejegyzések:

• Gödöllői kosárlabda: bajnokságok és fejlesztések
• Hogyan formálták a surinamei gyökerek a holland focit?
• A Kertészeti Világ Legrangosabb Eseménye
• Történelmi kihívások a Ferencvárosnál
• Olasz Labdarúgó Mérkőzések Elemzése