A Győri ETO pénzügyi fordulatok és tulajdonosváltások tükrében
A Győri ETO labdarúgóklubja az elmúlt években számos pénzügyi és tulajdonosi változáson ment keresztül, melyek közül kiemelkedik a brókerbotrányba belebukó Quaestor-vagyon öröksége, valamint a dunaszerdahelyi DAC-ot is birtokló Világi Oszkár közelmúltbeli tulajdonszerzése.
Az ETO FC Győr jelenleg a másodosztályban vitézkedik, miközben tulajdonosai és céljai is megújultak.
A Quaestor-botrány árnyékában: Vagyonértékesítések és a stadion sorsa
Az ETO 2015-ben, a Quaestor csődje után a harmadosztályba esett vissza úgy, hogy két évvel korábban még bajnok volt az NB I.-ben. Az egykor Tarsoly Csaba tulajdonos-cégcsoportvezetőhöz köthető Quaestor-vagyon részéről van szó, melynek maradványai azóta is árverések tárgyát képezik.
Eredményesen zárult a Győri ETO több védjegyére az állami felszámoló által kiírt árverés - derül ki az Elektronikus Értékesítési Rendszer nyilvános adataiból. A védjegyek a brókerbotrányba belebukó Quaestor vagyonának maradványai voltak. Az árverésről először a G7.hu írt, cikkük szerint a most kalapács alá kerülő védjegyek korábban a Győri ETO FC Kft. illetve az ETO Park Kft. tulajdonában voltak.
Nem ez volt az első árverés a Quaestor-vagyon kapcsán. Az állami felszámoló 2021 decemberében hirdette meg a 2015-ben becsődölt Quaestor-birodalom győri vagyonelemeit, a 8,2 milliárd és 1,8 milliárd forintos csomagokba stadion, pláza és hotel is tartozott. Nem ez az egyetlen történés az ETO táján mostanában: 2021. december 31-én indult a licit a felszámolás alatt álló ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. vagyonáról.
A 24.hu írta meg, hogy Paár Attila valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben az ETO Park megvásárlásával. Információik szerint az építőipari milliárdos, miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert az árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért. Az egykor a Quaestor-cégháló fontos tagjának számító ETO Park Kft. vagyonelemeire - köztük a győri stadionra, az edzőközpontra és a hotelre - tavaly év végétől lehetett licitálni, egyelőre azonban még nem derült ki, hogy mely cég nyerte az árverést.
Világi Oszkár az új tulajdonos: Célok és jövőkép
Világi Oszkár, a MOL-csoport vezérigazgató-helyettese és a MOL igazgatóságának tagja lett a Győri ETO FC-t működtető cég, az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. új tulajdonosa. Ezt a szlovákiai magyar üzletember és Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András közös sajtótájékoztatón jelentette be.
Világinak, aki a Slovnaft elnök-vezérigazgatója is, nem ez az első érdekeltsége a labdarúgásban, az ő tulajdonában van a dunaszerdahelyi DAC is. Dézsi a tájékoztatón arról beszélt, hogy már a megválasztása után is látta, hogy a győri focicsapat kevés szurkolót vonz a stadionba és nem azt a teljesítményt nyújtja, amit a városban az emberek elvárnak, ezért megoldást próbált keresni.
Mányi József, a klub korábbi vezetője „az elmúlt években talpra állította a csapatot, és stabil klubot varázsolt belőle az NB II.-ben”, de nem szerette volna NB I.-be vinni. Ezért Dézsi úgy döntött, hogy olyan embert keres, aki nem pusztán mecénás, hanem szereti is a futballt, ambiciózus és sikeres is. Megismerkedett Világival, aki meghívta a DAC stadionjába, ahol fantasztikus dolgokat látott: „Egy maratoni futásnyi távolságra Győrtől Világi Oszkár világszínvonalú klubot, világszínvonalú menedzsmentet épített fel.”
Dézsi elmondása szerint az üzletember először nemmel válaszolt a felkérésre, de a következő másfél évben többször beszéltek, és végül Világi úgy döntött: vállalja a kihívást. Világi Oszkár elmondta: célja egyrészt az, hogy az ETO visszakerüljön az NB I.-be, erre szerinte a „következő szezon elejére készen kell lennie a csapatnak arra, hogy feljusson”. További célnak azt nevezte, hogy igazi szurkolói közösség épüljön Győrben. „Azt szeretnénk, hogy az emberek érezzék, hogy újra van egy olyan csapatuk, amit szeretni tudnak. Mindent megteszek ezért, de emberek, támogatók és szurkolók nélkül nem lehet” - nyilatkozta.
Azt is közölte, hogy a folytatásban a jelenlegi csapatnak adna bizalmat, és szeretné, hogy a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia tehetséges növendékei is hangsúlyosabb lehetőséget kapjanak a szereplésre. Szerinte a csapat úgy tud majd jól építkezni, ha az infrastrukturális háttér is fejlődik.
A stadion körüli tulajdonosváltásról szólva Világi azt mondta: reméli, hogy az ügy a közeljövőben tisztázódik, és sikerül az új tulajdonossal megegyezni a stadion és pálya használatáról.
A tulajdonosi struktúra részletei
Az Opten cégadatbázis szerint az ETO Futball Kft. a Circum Kft.-én keresztül egy holland alapítványhoz tartozik. A Kisalföld cikke szerint pedig a Circum Kft. részvényeinek az Amszterdamban székelő ETO Foundation céghez való átkerülése nem eredményezett változást a tulajdonosi struktúrában, ugyanis az említett alapítvány egyedüli igazgatója Világi Réka.
A győri sport pénzügyei: Futball kontra kézilabda
Érdekes összehasonlítást mutat a győri sport két meghatározó ágának, a labdarúgásnak és a női kézilabdának a pénzügyi helyzete. Bő másfél milliárd forint a labdarúgó NB1-ben egyáltalán nem számít kiemelkedő költségvetésnek, inkább átlagosnak. Legutóbb például a szebb napokat megélt Debrecen gazdálkodott nagyjából ennyi pénzből. Ha azonban ezt az összeget megfogjuk, és átvisszük az ország nyugati felébe, és mondjuk a női kézilabdába fektetjük, akkor máris egy négyszeres BL-győztes csapatot építhetünk.
A magyar női kézilabda élvonalába évek óta két klub sorolható: a Győri Audi ETO KC, amely négyszeres Bajnokok Ligája-győztes (2013, 2014, 2017, 2018), és az FTC Rail Cargo Hungária, amely rendre a legrangosabb sorozat négyes döntőjének küszöbén van, de az igazi áttörést egyelőre nem érte el.
A legtöbb nagy sportklubbal ellentétben Győrben még mindig nem üzleti vállalkozásként, hanem sportegyesületként működtetik a női kézilabdaklubot. Ennek ellenére a cégekhez hasonlóan vannak nyilvánosan elérhető beszámolóik, csak azokat egy másik felületen kell keresni, mivel nem a Cégbíróságnak, hanem az illetékes bíróságnak kell őket beadni.
A Győri Audi ETO KC és az FTC pénzügyi adatai (2017)
A legfrissebb, 2017-es beszámoló szerint a győri kézilabdások költségvetése kicsivel haladta meg az 1,5 milliárd forintot. Az utóbbi években a Győr költségvetése folyamatosan emelkedett, illetve gyakorlatilag 2013-16 között stagnált, aztán tavaly jött megint egy nagyobb lökés. Nagy vonalakban az egyesület három fő bevételi forrást tüntet fel: a klasszikus piaci árbevételt, az egyéb bevételt és bizonyos években rendkívüli bevételt is. Látszik, hogy az árbevétel és az egyéb bevétel nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a gazdálkodáson belül.
A beszámoló szöveges részében ennél részletesebb bontást is találunk: az árbevétel legnagyobb szelete 2017-ben a reklámtevékenység volt közel 300 millió forinttal, vélhetően a klasszikus reklámok mellett itt számolják el a különböző szponzori bevételeket is. Az egyesület az egyéb bevételek közé sorolja többek között a különböző támogatásokat, melyek közül kiemelkedik a társaságiadó-kedvezmény keretében adott 371,5 millió forintos támogatás. A Győr további 235 millió forintos támogatáshoz jutott a helyi önkormányzattól, illetve 80,3 milliós egyéb támogatáshoz cégektől.
A Fradi női kézicsapatát az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. üzemelteti, a számaik feltérképezésénél csak az okoz egy kis nehézséget, hogy a férfi csapat is ehhez a vállalkozáshoz tartozik. A klub általunk becsült költségvetése 2017-ben 1,15 milliárd forint volt, vagyis a Győrnél kevesebből gazdálkodott a Ferencváros, de először tavaly haladta meg az összeg az egymilliárd forintot. Ha pedig az utóbbi évek növekedését nézzük, akkor annak üteme még jelentősebb, mint az ETO esetében.
Látszik, hogy 2010-15 között az ETO fokozatosan húzott el a Fraditól az anyagi lehetőségeket tekintve, és volt olyan év, amikor a kisalföldiek több mint a duplájából gazdálkodtak, mint a kilencedik kerületi csapat. 2016-tól aztán látványosan javultak az FTC anyagi lehetőségei is, így nemcsak a pályán, hanem a pénzügyek terén is sikerült faragni a különbségből. Sajnos az FTC Kézlabdasport Nonprofit Kft. nem igazán részletezte bevételi forrásait, így nagy vonalakban csak azt lehet megállapítani, hogy 2017-ben 525,2 millió forintos klasszikus árbevétel mellett 654,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el a cég, de ezek pontos összetétele nem ismert. A kiadások esetében a Fradinál is a személyi jellegű kifizetések domináltak 569,3 millió forinttal, de a működéshez kapcsolódó anyagjellegű kiadások is 495,1 milliót tettek ki. Ezek eredőjeként a klubot működtető gazdasági társaság 27,4 millió forintos profittal zárta az évet.
| Kategória | Győri Audi ETO KC | FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. |
|---|---|---|
| Költségvetés | ~1,5 milliárd Ft | 1,15 milliárd Ft |
| Klasszikus árbevétel (becsült) | ~750 millió Ft | 525,2 millió Ft |
| Egyéb bevétel (becsült) | ~750 millió Ft | 654,3 millió Ft |
| Reklámtevékenység | ~300 millió Ft | Nem részletezett |
| TAO támogatás | 371,5 millió Ft | Nem részletezett |
| Önkormányzati támogatás | 235 millió Ft | Nem részletezett |
| Egyéb céges támogatás | 80,3 millió Ft | Nem részletezett |
| Személyi jellegű kiadások | Nincs adat | 569,3 millió Ft |
| Anyagjellegű kiadások | Nincs adat | 495,1 millió Ft |
| Év végi eredmény | Nincs adat | 27,4 millió Ft profit |
Kihívások és nemzetközi együttműködés
Világi Oszkár beszélt arról is, hogy szorosabb együttműködést szeretne kialakítani a DAC és az ETO, valamint a klubok szurkolótábora között. A Telex beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy a nemzetközi szabályozás értelmében lehet-e két klubnak ugyanaz a tulajdonosa, Világi azt felelte: „Az UEFA jogászait bevonva keressük a megoldást. A befolyásolási tényező lesz döntő, mértékének meghatározása dönt majd.”
Ugyancsak a Telex emlékeztetett, hogy az ETO 2015-ben, a Quaestor csődje után a harmadosztályba esett vissza úgy, hogy két évvel korábban még bajnok volt az NB I.-ben. Mányi József üzletember 2017 végén vásárolta meg a klubot, és megegyezett Borkai Zsolt városvezetővel arról, hogy a város anyagilag is támogatja majd a klubot. A megállapodásuk arról szólt, hogy amíg az alapok megszilárdítása zajlik, nem lesz kényszer a feljutás az első osztályba. A botránya után Borkait a polgármesteri poszton váltó Dézsi jelezte, és még képregényben is elmagyarázta, hogy Győr a továbbiakban nem ad pénzt a klubnak, és a focisták teljesítményét is kritizálta. Mányi ennek nyomán kijelentette, hogy hajlandó eladni a klubot, és lemondott, megnyitva ezzel az utat az új tulajdonos, Világi Oszkár előtt.
